Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-01 / 40. szám
Alit nagyon nehéz megütni a szorítóban rító öreg medvének“ nevezte. Életében 1964 más szempontból is fordulatot hozott: megismerte Malcolm X-et, a Fekete Muzulmán szervezet vezetőjét, aki maga mellé állította az ifjú világbajnokot. Clay ekkor lett Ali, s ekkor hívta ki maga ellen először a sorsot: a „forró nyarak" Amerikájának fehér bőrű ökölvívóbarátai elfordultak a „négerré alacsonyodon“ Alitól. 1965 újabb jelentős győzelmet hozott számára: az exvilágbajmok Floyd Pat- tersont küldte padlóra. Ekkor még nem tudhatta, hogy alig két év múlva ő következik — igaz „mélyütés“ következtében. A 60-as évek közepétől kezdve ugyanis egyre erőteljesebben szólalt meg az USA-ban a vietnámi háborút ellenzők hangja. A vallási nézeteiről egyre ismertebb Ali sem rejtette véka alá véleményét: nemcsak elutasította az értelmetlen vérontást, hanem el- . lenállásra is buzdított. A sportkarrierje csúcsán levő versenyző a háborút ellenzők legismertebb személyiségei közé lépett, bizonyos körök pedig éppen a profi ökölvívás népszerűsége miatt a legnagyobb ellenfelüknek tekintették. Ali „kikapcsolásának“ egyáltalán nem egyszerű kérdésével politikusok is fogmeg lehetett kérdőjelezni. (A profi ökölvívás pontozási szabályai látványosságra ösztönzik a versenyzőt. Három bíró pontoz, a megnyert menetekért 10, az elvesztettekért 9 pontot adnak. A kemény ütéseket jobban figyelembe veszik, mint a technikás közbeszúrásokat.) Ali néha már csak önmaga árnyéka volt. .Egyre többször épp hogy csak elkerülte a vereséget. Sok igazság van abban a megállapításban: elsősorban „nagyszájúsága“ és hallatlan népszerűsége miatt tudta tartani magát. A közönség ugyanis látványos ságot kívánt. Ezt pedig csak Ali adhatta. (A menedzserek jól meg is fizették érte: Ali minden idők legtöbbet kereső ökölvívója lett. Pályafutása során közel 60 millió dollárt kapott — míg a 40-es évek bajnoka Joe Louis csak 5, Joe Frazier 6, George Foreman pedig 4,5 milliót.) Ali azonban tékozlónak bizonyult, barátai véleménye szerint mai tőkéje nem lehet nagyobb 2 millió dollárnál. UNOKÁINK IS? A számkivetésből történő sikeres visz- szatérés, a szókimondó, nyíltszívű em— Ne féljetek, visszatérek és nevemet ezer évig fogja emlegetni az emberiség — mondotta a 36 esztendős Muham mad Ali a februárban Leon Spinkstől elszenvedett veresége után. És Ali csakugyan visszatért: két héttel ezelőtt harmadszor lett a nehézsúlyú profi ökölvívás világbajnoka! Ez eddig senkinek sem sikerült! A szakem berek és a szakírók pedig egyre töb- ször emlegetik, hogy ő a legnagyobb, így, idézőjel nélkül. Mert Ali drámai küzdelmek egész során a kötálnégy- szögben mutatta meg, hogy tényleg ő a legjobb, valóban ö a legnagyobb. Tulajdonképpen ő tette újra látványossá a nehézsúlyt, ő volt az, aki az ólomlábú pofozkodógépek előretörését megállí tóttá. Hogy mi lesz ezután? Nehéz megjósolni. Mielőtt másodszor is visszahódította volna világelsőségét, azt mondta: győzelme után csak a világbéke, az em„Majd meglátjátok . ..“ berek közötti megértés ügyét szolgálja az általa létrehozandó világszervezet élén. De azt nem kell készpénznek venni, hogy visszavonul. Mert Ali kiismerhetetlen, a szorítón belül és kívül is; sosem lehet tudni, hogy kövéren vagy soványan fog megjelenni, vagy azt, milyen lesz a harcmodora; az egyetlen, amiben biztos lehet az ember, hogy meg fog-lepődni. * * NEM ÖLTE MEG! Manapság csak kevesen vitatják Ali nagyságát. A legnevesebb ökölvívó- szakemberek meg is egyeznek abban, hogy Ali különlegesen jó lábtechniká * jával új mozgásvilágot teremtett a kötelek között, s azóta már híressé vált „táncolásának“ köszönhette sikerei nagy részét. Egyet azonban föltétlenül hozzá kell még tennünk: Ali az „ésszel verekedők“ elemészthetetlen harcosa, akit hullámvölgyekkel tarkított sport- pályafutása során sokszor csak hallatlan hiúsága és a pénz hajtott. Karrierjének első időszakában rendkívül csiszolt technikáján kívül elsősorban már említett „táncolásával“ ejtette ámulatba a világot. Érett versenyzőként bátor s harcosnak bizonyult; a múló idő elleni kilátástalannak tűnő szembefordulása idején, rendkívül ravasz gondolkodású „ökölvívó-professzor“ lett, aki főleg taktikusságában bízhatott. Gondoljunk csak a kegyetlen ökölví vásáről híres Foreman elleni találkozójára. Mindenki aít várta, hogy a Nagyszájú addig él, amíg el tud mozogni roppant ütőerejű ellenfele elől. Archie Moore, aki 15 évig volt a félnehézsúly világbajnoka, így intette Alit a mérkőzés előtt: „Ali a mesebeli kutyára emlékeztet engem. Egy csonttal a szájában belenézett a vízbe, és ott egy nagyobb kutyát látott, nagyobb csonttal. Fejest ugrott és mindent elvesztett. Ali számára ez nem puszta tükörkép. Hanem maga George Foreman. Ali, George meg fog ölni...“ És erre mi tötént? Miután Ali „szövegelésével“, arcjátékával és — nem utolsósorban meglepően bátran bevitt hatalmas ütéseivel másfél menet alatt sikerült ellenfelét felbőszítenie, a köteleknek feküdt és csaknem nyolc meneten keresztül hagyta, hogy Foreman iszonyatos ütéseivel bombázza a karjait és ezzel kiüsse magát! Aztán húsz másodperccel a nyolcadik ménét befejezése előtt néhány villámgyors sorozat — bal-jobb horog befejezéssel — és újra ő volt a nehézsúlyú világbajnok. A Szovietszkij Szport ekkor ezt írta róla: „Ez a győzelem nem csupán Ali ökölvívótudásának a bizonyítéka. Bizonyítja emberi nagyságát, elvhűségét is. Muhammad Ali az üldöztetések és fenyegetések ellenére is helytállt, ismét igazolta, hogy ember a talpán . ..“ A „FEKETE REMÉNYSÉG“ Ali 1964-ben indult harcba a világ bajnoki címért és a legendás hírű Sonny Linstont is kiütötte. A bombasztikus kijelentésekkel később sem fukarkodó Ali ekkor még a Cassius Clay nevet viselte s valósággal sokkolta az ökölvívó világot, amikor Listont csak „undo,.Vietnamba nem megyek harcolni... “ (Archív-felvételek) lalkoztak, s kompromisszumos megoldás mellett döntöttek. Katonai behívót küldtek neki, de megígérték, hogy egyenruhában is folytathatja sportpályafutását, „csak“ arra kérték, látogasson el néha Vietnamba és barátságos mérkőzéseivel szórakoztassa az ott állomásozó amerikai katonákat. Ali azonban nem állt kötélnek. 1967 áprilisában aztán már nem volt szó kompromisszumról: Ali visszautasította a katonai szolgálatra hívó parancsot. Még aznap bevonták ringbe lépési engedélyét, majd ezt követően megfosztották világbajnoki címétől is. Ali három és fél éven át nem léphetett szorítóba, jóllehet barátai az USA 27 államában próbálkoztak ellenfelet keresni számára. 1970-ben azonban közbeszólt az a valami, ami a profi ökölvívásban a lényeg: a pénz. Az Alit követő Ellis ugyanis nem vonzotta a nézőket, majd Joe Frazier sem váltotta be a reményeket, mert nem akadt megfelelő ellenfele. Az exvilágbajnok 1970-ben J. Quarry, majd O. Bonavena ellen készült fel, s ezt követte az emlékezetes Frazier elleni mérkőzés, amelyen vereséget szenvedett. A közeli négyéves kihagyást még egy Ali sem tudta feledtetni. A megtorpanás azonban csak rövid ideig tartott: Ken Norton ellen törött állkapoccsal küzdötte végig a mérkőzést, azután 1974jben újra saját fejére helyeztette a „legnagyobbnak“ kijáró koronát: a már említett „rakéta öklü“ G. Foremant ütötte ki. Ali nemcsak önmagát „rehabilitálta“, tombolva ünnepelte őfr az egész szegény és színes Amerika. Mit számított, hogy a nagyzási hóbortban szenvedő Ali gazdag és egész Cadillac-flottát tart? („Több kocsim van, mint öltönyöm“.) De ő volt a „fekete reménység“. A Vietnamba zavart katonáknak éppúgy jelképe, mint az „egyik Amerika“ gazdagságából kiszorult „másik Amerika“ nyomorgóinak szinte modern népmeséi „harmadik fiú“-ja, akinek mégis sikerült! S aki nem a Tamás bátyák unokájaként húzódott meg szerényen a fehérek magasabb köreiben, hanem — ellentétben sok „jó modorú“ néger bajnokkal — igenis „kihívóan“ viselkedett. Muhammad Ali színre lépése hihetetlen mértékben nyitotta ki a profi ökölvívás pénzcsapját, ő ismét rendbe tette a 70-es esztendők elején pénzügyi nehézségekkel, küzdő ökölvívó menedzserek költségvetését. A „nagyszájút“ nemekül el lehetett adni. Pályafutása végéhez közeledve azonban egyre több nehézséggel küzdött: lábai nem bírták a megterhelést, általában védekező harcmodorra kényszerült. Találkozói nem voltak látványosak — néha még a pontozók Ali iránti kedvező véleményének helyességét is Még hat évig akarja viselni a koronát béri természet győzelme a barátságtalanul mogorva természet felett, az ökölvívó-intelligencia felsőbbrendűsége a nyers erőszakkal szemben, a fizikai kecsesség sikere, az idősebb helytállása, s talán a mindentudó szakértők felsülése megszerettette ezt a szájaskodó, nagyzási hóbortban szenvedő, de nagy tehetséggel megáldott embert a sportvilággal. És sorozatos győzelmei talán kicsit lecsillapíthatták azok lelkiismeretének, igazságérzetének háborgását, akik emlékeztek még, hogyan és milyen embertelenül fosztották meg Alit a világbajnoki címtől. Kegyetlen készülés s némelykor durva csatározások után Muhammad Alit tehát ismét visszafogadta a ringvilág. Az Ali-szakértőként is emlegetett J. Plimpton írta nemrégen: „Ne szépítsük a dolgot, volt idő, amikor leköptük és kiátkoztuk, s ezt ne feledve gondoljunk arra, hogy eljön még az az idő is, hogy unokáink majd azt kérik tőlünk — mesélj nekünk Aliról, a Nagy Táncosról, az egykori Nagy Bajnokról. És akkor ne szégyeljük az igazat mondani, mert ez a fickó megérdemli.“ Persze lehet, hogy még akkor is Ali lesz a nehézsúly világbajnoki címének védője. Mert Aliból minden kitelik. Legutóbbi nyilatkozata: „Legalább 20 évig szeretném megtartani világbajnoki címemet, elvégre még elnökök sem töltenek ennyi időt árpolitikái hatalom csúcsán...“ És az ember kezd hinni az elmúlt évtizedek legbámulatra méltóbb sportolójának, aki tehetségével, őrült megszállottságával és szőkimondásával nemegyszer ejtette ámulatba a világot. Annál is inkább, mert most újra trónon ül. És még csak 36 esztendős. TOMI VINCE ÖDJSZÓ Index- 41! 097 £°dÁ° Ml'« KeZn?-níi ° bjzottsű9- Főszerkesztő: Dr. Raboy Zoltdn CSc. Helyettes főszerkesztők: Szorko Istvőn és norm« zerkesztő!seg 1W3 38 Bratislava, Gorkého 10 Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovot: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda Kiadóvallalat Bratislava, Volgogrodskd 8. Nyorn|a a Pravda, ozSZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirdető- iroda. Vaianskeho nábrezie 15. II. eme et, telefon: 551-83, 544-51. Az Uj Sző előfizetési dija havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üi Szó vasárnapi n°.,n<!r0-k kÜ ° j. elaf'tetese negyedevenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hlrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogod minden postoi kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ustredna expedíció tlaőe, Gottwaldovo namestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5/2. M H LEGI ¥1
