Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-01 / 40. szám
1978. X. 1. K ülön kormányhatározat írja elő, hogy a termelés állandó fokozása mellett a. dolgozók munka- és életkörülményeinek a javítására is nagy gondot kell fordítani. Vonatkozik ez a mezőgazdasági üzemekre is. Éppen ezért vezetőiktől gyakran és joggal kérik számon, milyen szociális intézkedéseket tettek a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás érdekében. Az anyagilag megerősödött, s némely termelési ágban világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket elérő egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok elfogadható választ tudnak adni az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Tevékenységük ilyen szempontból is pozitívan értékelhető. Az Osvit Egységes Földmüvesszöset kezet dolgozói a Bratislava-vidéki járásban 4937 hektáron gazdálkodnak. ✓ IrááSZ Szocialista gondoskodás mezőgazdaságban dolgozó ff A nagy mezőgazdasági üzem hat kisebb efsz egyesüléséből jött létre 1973-ban. Központja Dunajská Luzná. Az egyesülés óta figyelemre és elismerésre méltó eredményeket értek el a szociális épületek létesítésében, a lakásépítésben, megteremtették a közétkeztetés feltételeit stb. A nyolc gazdasági udvar közül hatnak a bejárata mellett építettek eddig szociális épületet. A terviek szerint 1980-ig egy gazdasági udvarból sem fog hiányozni ilyen létesítmény. Vajon miért van szükség ezek építésére. Kérdésünkre az egyik telepen kerestük a választ, ahol Rudolf Roller mérnöknek, a szövetkezet fiatal zootechnikusának kíséretében először a földszintes, barakkszerű, rövidesen átadásra kerülő szociális épületet tekintettük meg. Öltözők, zuhanyozók, irodahelyiségek és éjszakai elszállásolásra alkalmas helyiségek találhatók benne. Ezután bemegyünk az egyik istállóba, amely a korszerű állattenyésztés követelményeinek megfelelő épület. A takarmányozás, trágyakihordás gépesített, fejőskor a teheneket átvezetik abba a földtől a mennyezetig kicsempézett helyiségbe, ahol a fejőkombájn áll. Rekeszeibe beállnak a tehenek, rájuk teszik a fejőgépeket, amelyek tartálya hamarosan megtelik a friss, habos tejjel. Az istállóhoz nagyablakos, tágas, szellős öltözők, tisztálkodásra alkalmas helyiségek tartoznak. Külön a férfiak, külön a nők részére. A helyiségekben hosszúkás asztal, székek, szekrények. Csak az a baj, hogy mindössze egy ilyen istálló van a telepen. A tehenek nagyobb részét még mindig az ötvenes években épült istállókban tartják, amelyeket az akkori építészeti megoldások miatt nem lehetett tökéletesen gépesíteni, a munkavégzés szempontjából korszerűbbé, kulturáltabbá tenni. S mindössze egy kamraszerű helyiséget építettek hozzá, amelyben a dolgozók átöltözhetnek. Ezekért a fogyatékosságokért szociális épület létesítésével kárpótolják az etetőiket, fejőket. S ez jó érzéssel tölti el az állatgondozókat, de a zootechnikuso- kat is, akik eddig az irányítással, szervezéssel járó papírmunkát a mázsaházba húzódva végezték. Roller mérnök szemmel láthatóan örült, hogy megmutathatta nekünk leendő irodáját. A fiatalember egyébként egy évvel ezelőtt, a mezőgazdasági főiskola elvégzése után ikerült a szövetkezetbe. Számára itt kezdődött el a nagybetűs élet. A kezdet kezdetén kérdéses volt, vajon gyökeret ereszt-e itt, vagy sem. Hogy mégis az ittmaradás mellett döntött, ahhoz az a tény is hozzájárult, hogy néhány hónappal idejövetele után lakást kapott a szövetkezettől. Kívánhat-e többet magának az iskolából éppen kikerült fiatal, mint hogy egy jól gazdálkodó mezőgazda- sági üzemben vezetői állást, lakást kapjon? Bizony nem. De ha ez így is van, akkor se vegyük ezt holmi kényeztetésnek. Hiszen a szövetkezetnek is érdeke, hogy azokat a szakembereket, akiknek munkájára szüksége van a közösnek, letelepítse, s ezzel megtartsa. Dunajská Luzná egyik faluszéli épületében találtunk rá az üzemi konyhára. A nagy tűzhelyek, hatalmas üstök között fehér köpenyes asszonyok sürögtek-forogtak. Anton Zelonka, a konyha vezetője elmondotta, hogy naponta 250 ebédet főznek, amelyeket a munkahelyre szállítanak ki. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a nagy távolságokból a dolgozók ide jöjjenek étkezni. A szövetkezet egy ebéd árához három koronával járul hozzá. Az összes dolgozó esetében tavaly ez az összeg 169 ezer koronát tett ki. Déli tizenkettőkor a myslenicei óvodában Gyökeres György felvételei Rudolf Roller mérnök egy évvel ezelőtt került a szövetkezetbe A szövetkezet szociális célokra évente összesen 600—700 ezer koronát költ. Az említetteken kívül üdültetésre fordítják, továbbá ebből egészig tik ki az idős tagok nyugdíját, ebből fedezik különböző ünnepségek, tagsági gyűlések kiadásait, stb. * * # — A szociális intézkedések terén a Bratislava-vidéki járás többi mező- gazdasági üzemében is hasonló a helyzet, mint az Osvitban — mondotta Jeíko elvtárs, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság személyzeti osztályának vezetője. Külön kell azonban szólni a Pezinoki Egyesített Földművesszövetkezet myslenicei részlege példamutatásáról — szögezte le. — Mégpedig azért, mert ez a közös gazdaság 1972- ben bölcsődét épített a faluban. Myslenice a fővárostól mintegy 15 kilométerre fekvő kis község. Közigazgatásilag ma már Pezinokhoz tartozik. A szövetkezete pedig néhány évvel ezelőtt egyesült a többi környékbeli efsz-el. A bölcsődét annak idején a falu szélén, egy szőlővel telepített domb oldalán építették fel. Csak egy dűlőút vezet idáig. Az egyesítésig nem került sor a bekerítésne, — azóta meg a nemzeti bizottság üzemelteti. Évente 220 ezer borona a fenntartási költsége. A környéke rendbehozására szintén előteremtették az anyagiakat. Még az idén udvart kerítenek köré és parkosítják. Ruzena Pazitná, a bölcsőde vezetője vezet végig bennünket a belső helyiségeiken. — Hatvan gyerekünk van — mondja. S nemcsak mysleniceiek. Több férőhelyhiánnyal küszködő faluból, sőt Pezinokból is vettünk fel gyermekeket. A myslenicei bölcsőde azzal, hogy helyet szorít más falubeli rászorulónak is, enyhít ugyan a férőhelyhiány okozta gondokon, de nem segíthet teljesen a problémák megoldásában. Bizonyára más lenne a helyzet, ha az egyesülés idején hozzájuk hasonlóan a többi mezőgazdasági üzem is vitt volna a közösbe egy óvodát vagy bölcsődét ... KOVÁCS ELVIRA SZERTARTÁSOK NÉLKÜL... Nem készült még hivatalos statisztika ez idén arról, hogy hányán is fejezték be az elmúlt iskolaév végén tanulmányaikat a közép- és főiskolákon, s hányán szereztek szakmunkásbizonyítványt az ipanitanuló-iskolák- ban, szaktanintézetekben. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy akik a tanév végén nem feleltek meg, vagy egyéb oknál fogva nem tehettek pontot tanulmányaik végére, szeptember folyamán kapnak újabb lehetőséget, I s az egyes 'főiskolák végzős diákjainak pedig csak ezután nyílik lehetőségük az idén esedékes tanulmányzárásra. Mivel az adatok nagyságrendileg amúgy sem változnak, e rövid elmélkedés alapján képezhetik az elmúlt évi adatok is, miként ez az írás tavaly is íródhatott volna ... Tehát: 1977-ben 8 ezer 90 diák végzett Szlovákia felsőoktatási intézmé- l nyeiben. Ök már aligha Lesznek töb- i bet „főfoglalkozású“ diákok ... A középiskolák kb. 20 ezer főnyi végzett diákja, és a szakmunkás-bizonyítványt szerzett 40 ezer fiatal jelentős hánya- ' da viszont még beülhet az iskolapadba. Azonban a nagyjából 68 ezer fiatal fiú és lány túlnyomó többsége már * munkába állt, vagy ezt rövidesen megteszi. Ahogy ezt az „alma materekben mondják: „kilépnek az életbe, amelyet nagy É vel írnak ... Mégpedig eddigi életük folyamán először! Számunkra ezúttal az „életbelépés“ MIKÉNT-je a fontos, mert: ha valaki ■; megszületik — ünnepük, s a születésnap mindig visszatérő ünneplési alkalom; ha valaki először megy iskolába, ünnepi külsőségek teszik 'azt , számára emlékezetessé; ha valaki bevonul katonának, megünnepli, s tesz j majd ünnepélyes esküt; ha valaki házasságot köt, ünhepli, és őt ünnepük ... De milyen ünnepi szertartás \ teszi felejthetetlenné a tanulmányok i befejeztét követő munkába lépés első í napját...?! Ezt kutattam a nyár fo- 1 lyamán mindenütt, amerre megfordultam. Az eredmény? Enyhén szólva is - lehangoló. A közvetlen munkatársak í részéről megesett egy-egy kézszorítá- ! son túl a hivatalos fél részéről sem- ; mi... Virág? Két ízben megemlítet- f ték. Egy ízben úgy, hogy a titkárnő az első napon a vázából kidobta a ; már napokkal azelőtt e sorsra érde- ; mesült, báját vesztett ró^sacsokrot... ‘ De láttam könnyeivel küszködő — ’ egyébként jól gépelő — fiatal gép- írónőt, akinek nem éppen életvidám hangulatát az a behemót villanyírógép okozta, amely sehogy sem akart neki szót fogadni. A -kétemeletes irodaépületben senki sem akadt, aki megmutatta volna, hogyen kell engedelmességre bírni... Pedig alkalom akadna bőven, amíg valaki eleget tesz a munkába lépések adminisztratív kívánalmainak. ; Miért kell, hogy a munkába lépés első napjáról szinte kizárólagos emlékként az elrontott kérdőívek bosszúsága maradjon meg — szerencsére csak ideig-óráig —, egyébként semmi? Vagy ez esetben érvénytelen lenne az a nézet, hogy mindig az első benyomások a legmélyebbek? Miért nem lehet annak a tartós függőségnek az . első napját vonzóvá tenni, amely szinte az egész életünkön végigkísér, és annak mintegy egybarmadát ki is tölti? Hovatovább tökéletesednek, emberibbé, közvetlenebbé válnak az élet egy-egy jelentősebb eseményét emlékezetesebbé tevő ünneplési formák, miért éppen ez az egy -marad ki...?! | Mert hát a mintegy 50 eset egyetlen I virággal köszöntött „elsőmunikahe- lyes“ fiatal példája nagyon keveset nyom e mérleg másik serpenyőjé- .1 ben ... Persze, akadhatnak szép számmal | ellenvélemények is, mondván; minek £ ezt a kérdést túldramatizálni, minek érzelgősködni, a fontos az, hogy hó I végén mi áll a szalagon... Az ő ér- | veik talán súlyosabbak. De valóban ez I az egyetlen dolog, ami lényeges? I Nem lehetne 'idővel elérni, hogy az | eddigi szokásos első napokat másab- I bak kövessék? Hátha ... mészáros jänos Fő az ebéd
