Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-01 / 40. szám

1978. X. 1. K ülön kormányhatározat írja elő, hogy a termelés állandó foko­zása mellett a. dolgozók munka- és életkörülményeinek a javítására is nagy gondot kell fordítani. Vonatko­zik ez a mezőgazdasági üzemekre is. Éppen ezért vezetőiktől gyakran és joggal kérik számon, milyen szociális intézkedéseket tettek a dolgozókról való sokoldalú gondoskodás érdeké­ben. Az anyagilag megerősödött, s né­mely termelési ágban világviszonylat­ban is kiemelkedő eredményeket el­érő egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok elfogadható vá­laszt tudnak adni az ezzel kapcsola­tos kérdésekre. Tevékenységük ilyen szempontból is pozitívan értékelhető. Az Osvit Egységes Földmüvesszöset kezet dolgozói a Bratislava-vidéki já­rásban 4937 hektáron gazdálkodnak. ✓ IrááSZ Szocialista gondoskodás mezőgazdaságban dolgozó ff A nagy mezőgazdasági üzem hat ki­sebb efsz egyesüléséből jött létre 1973-ban. Központja Dunajská Luzná. Az egyesülés óta figyelemre és elis­merésre méltó eredményeket értek el a szociális épületek létesítésében, a lakásépítésben, megteremtették a közétkeztetés feltételeit stb. A nyolc gazdasági udvar közül hat­nak a bejárata mellett építettek eddig szociális épületet. A terviek szerint 1980-ig egy gazdasági udvarból sem fog hiányozni ilyen létesítmény. Vajon miért van szükség ezek épí­tésére. Kérdésünkre az egyik telepen kerestük a választ, ahol Rudolf Rol­ler mérnöknek, a szövetkezet fiatal zootechnikusának kíséretében először a földszintes, barakkszerű, rövidesen átadásra kerülő szociális épületet te­kintettük meg. Öltözők, zuhanyozók, irodahelyiségek és éjszakai elszállá­solásra alkalmas helyiségek találha­tók benne. Ezután bemegyünk az egyik istál­lóba, amely a korszerű állattenyész­tés követelményeinek megfelelő épü­let. A takarmányozás, trágyakihordás gépesített, fejőskor a teheneket átve­zetik abba a földtől a mennyezetig kicsempézett helyiségbe, ahol a fejő­kombájn áll. Rekeszeibe beállnak a tehenek, rájuk teszik a fejőgépeket, amelyek tartálya hamarosan megtelik a friss, habos tejjel. Az istállóhoz nagyablakos, tágas, szellős öltözők, tisztálkodásra alkalmas helyiségek tartoznak. Külön a férfiak, külön a nők részére. A helyiségekben hosszú­kás asztal, székek, szekrények. Csak az a baj, hogy mindössze egy ilyen istál­ló van a telepen. A tehenek nagyobb részét még mindig az ötvenes évek­ben épült istállókban tartják, ame­lyeket az akkori építészeti megoldá­sok miatt nem lehetett tökéletesen gépesíteni, a munkavégzés szempont­jából korszerűbbé, kulturáltabbá ten­ni. S mindössze egy kamraszerű he­lyiséget építettek hozzá, amelyben a dolgozók átöltözhetnek. Ezekért a fo­gyatékosságokért szociális épület lé­tesítésével kárpótolják az etetőiket, fejőket. S ez jó érzéssel tölti el az állatgondozókat, de a zootechnikuso- kat is, akik eddig az irányítással, szervezéssel járó papírmunkát a má­zsaházba húzódva végezték. Roller mérnök szemmel láthatóan örült, hogy megmutathatta nekünk leendő irodáját. A fiatalember egyébként egy évvel ezelőtt, a mezőgazdasági főiskola el­végzése után ikerült a szövetkezetbe. Számára itt kezdődött el a nagybetűs élet. A kezdet kezdetén kérdéses volt, vajon gyökeret ereszt-e itt, vagy sem. Hogy mégis az ittmaradás mellett döntött, ahhoz az a tény is hozzájá­rult, hogy néhány hónappal idejöve­tele után lakást kapott a szövetkezet­től. Kívánhat-e többet magának az is­kolából éppen kikerült fiatal, mint hogy egy jól gazdálkodó mezőgazda- sági üzemben vezetői állást, lakást kapjon? Bizony nem. De ha ez így is van, akkor se vegyük ezt holmi ké­nyeztetésnek. Hiszen a szövetkezetnek is érdeke, hogy azokat a szakembere­ket, akiknek munkájára szüksége van a közösnek, letelepítse, s ezzel megtartsa. Dunajská Luzná egyik faluszéli épületében találtunk rá az üzemi kony­hára. A nagy tűzhelyek, hatalmas üs­tök között fehér köpenyes asszonyok sürögtek-forogtak. Anton Zelonka, a konyha vezetője elmondotta, hogy naponta 250 ebédet főznek, amelyeket a munkahelyre szállítanak ki. Elkép­zelhetetlen ugyanis, hogy a nagy tá­volságokból a dolgozók ide jöjjenek étkezni. A szövetkezet egy ebéd árá­hoz három koronával járul hozzá. Az összes dolgozó esetében tavaly ez az összeg 169 ezer koronát tett ki. Déli tizenkettőkor a myslenicei óvodában Gyökeres György felvételei Rudolf Roller mérnök egy évvel ez­előtt került a szövetkezetbe A szövetkezet szociális célokra évente összesen 600—700 ezer koronát költ. Az említetteken kívül üdülte­tésre fordítják, továbbá ebből egészig tik ki az idős tagok nyugdíját, ebből fedezik különböző ünnepségek, tag­sági gyűlések kiadásait, stb. * * # — A szociális intézkedések terén a Bratislava-vidéki járás többi mező- gazdasági üzemében is hasonló a helyzet, mint az Osvitban — mondotta Jeíko elvtárs, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság személyzeti osztályának vezetője. Külön kell azonban szólni a Pezinoki Egyesített Földművesszövet­kezet myslenicei részlege példamuta­tásáról — szögezte le. — Mégpedig azért, mert ez a közös gazdaság 1972- ben bölcsődét épített a faluban. Myslenice a fővárostól mintegy 15 kilométerre fekvő kis község. Köz­igazgatásilag ma már Pezinokhoz tartozik. A szövetkezete pedig néhány évvel ezelőtt egyesült a többi kör­nyékbeli efsz-el. A bölcsődét annak idején a falu szélén, egy szőlővel telepített domb oldalán építették fel. Csak egy dűlőút vezet idáig. Az egyesítésig nem ke­rült sor a bekerítésne, — azóta meg a nemzeti bizottság üzemelteti. Éven­te 220 ezer borona a fenntartási költ­sége. A környéke rendbehozására szintén előteremtették az anyagiakat. Még az idén udvart kerítenek köré és parkosítják. Ruzena Pazitná, a bölcsőde vezetője vezet végig bennünket a belső helyi­ségeiken. — Hatvan gyerekünk van — mond­ja. S nemcsak mysleniceiek. Több férőhelyhiánnyal küszködő faluból, sőt Pezinokból is vettünk fel gyerme­keket. A myslenicei bölcsőde azzal, hogy helyet szorít más falubeli rászoruló­nak is, enyhít ugyan a férőhelyhiány okozta gondokon, de nem segíthet teljesen a problémák megoldásában. Bizonyára más lenne a helyzet, ha az egyesülés idején hozzájuk hasonlóan a többi mezőgazdasági üzem is vitt volna a közösbe egy óvodát vagy böl­csődét ... KOVÁCS ELVIRA SZERTARTÁSOK NÉLKÜL... Nem készült még hivatalos statisz­tika ez idén arról, hogy hányán is fe­jezték be az elmúlt iskolaév végén tanulmányaikat a közép- és főiskolá­kon, s hányán szereztek szakmunkás­bizonyítványt az ipanitanuló-iskolák- ban, szaktanintézetekben. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy akik a tanév végén nem feleltek meg, vagy egyéb oknál fogva nem tehettek pon­tot tanulmányaik végére, szeptember folyamán kapnak újabb lehetőséget, I s az egyes 'főiskolák végzős diákjai­nak pedig csak ezután nyílik lehető­ségük az idén esedékes tanulmányzá­rásra. Mivel az adatok nagyságrendi­leg amúgy sem változnak, e rövid el­mélkedés alapján képezhetik az el­múlt évi adatok is, miként ez az írás tavaly is íródhatott volna ... Tehát: 1977-ben 8 ezer 90 diák vég­zett Szlovákia felsőoktatási intézmé- l nyeiben. Ök már aligha Lesznek töb- i bet „főfoglalkozású“ diákok ... A kö­zépiskolák kb. 20 ezer főnyi végzett diákja, és a szakmunkás-bizonyítványt szerzett 40 ezer fiatal jelentős hánya- ' da viszont még beülhet az iskolapad­ba. Azonban a nagyjából 68 ezer fia­tal fiú és lány túlnyomó többsége már * munkába állt, vagy ezt rövidesen megteszi. Ahogy ezt az „alma mater­ekben mondják: „kilépnek az életbe, amelyet nagy É vel írnak ... Mégpe­dig eddigi életük folyamán először! Számunkra ezúttal az „életbelépés“ MIKÉNT-je a fontos, mert: ha valaki ■; megszületik — ünnepük, s a születés­nap mindig visszatérő ünneplési al­kalom; ha valaki először megy isko­lába, ünnepi külsőségek teszik 'azt , számára emlékezetessé; ha valaki be­vonul katonának, megünnepli, s tesz j majd ünnepélyes esküt; ha valaki há­zasságot köt, ünhepli, és őt ünnep­ük ... De milyen ünnepi szertartás \ teszi felejthetetlenné a tanulmányok i befejeztét követő munkába lépés első í napját...?! Ezt kutattam a nyár fo- 1 lyamán mindenütt, amerre megfordul­tam. Az eredmény? Enyhén szólva is - lehangoló. A közvetlen munkatársak í részéről megesett egy-egy kézszorítá- ! son túl a hivatalos fél részéről sem- ; mi... Virág? Két ízben megemlítet- f ték. Egy ízben úgy, hogy a titkárnő az első napon a vázából kidobta a ; már napokkal azelőtt e sorsra érde- ; mesült, báját vesztett ró^sacsokrot... ‘ De láttam könnyeivel küszködő — ’ egyébként jól gépelő — fiatal gép- írónőt, akinek nem éppen életvidám hangulatát az a behemót villanyíró­gép okozta, amely sehogy sem akart neki szót fogadni. A -kétemeletes iroda­épületben senki sem akadt, aki meg­mutatta volna, hogyen kell engedel­mességre bírni... Pedig alkalom akadna bőven, amíg valaki eleget tesz a munkába lépé­sek adminisztratív kívánalmainak. ; Miért kell, hogy a munkába lépés első napjáról szinte kizárólagos emlékként az elrontott kérdőívek bosszúsága maradjon meg — szerencsére csak ideig-óráig —, egyébként semmi? Vagy ez esetben érvénytelen lenne az a nézet, hogy mindig az első benyo­mások a legmélyebbek? Miért nem lehet annak a tartós függőségnek az . első napját vonzóvá tenni, amely szinte az egész életünkön végigkísér, és annak mintegy egybarmadát ki is tölti? Hovatovább tökéletesednek, em­beribbé, közvetlenebbé válnak az élet egy-egy jelentősebb eseményét emlé­kezetesebbé tevő ünneplési formák, miért éppen ez az egy -marad ki...?! | Mert hát a mintegy 50 eset egyetlen I virággal köszöntött „elsőmunikahe- lyes“ fiatal példája nagyon keveset nyom e mérleg másik serpenyőjé- .1 ben ... Persze, akadhatnak szép számmal | ellenvélemények is, mondván; minek £ ezt a kérdést túldramatizálni, minek érzelgősködni, a fontos az, hogy hó I végén mi áll a szalagon... Az ő ér- | veik talán súlyosabbak. De valóban ez I az egyetlen dolog, ami lényeges? I Nem lehetne 'idővel elérni, hogy az | eddigi szokásos első napokat másab- I bak kövessék? Hátha ... mészáros jänos Fő az ebéd

Next

/
Thumbnails
Contents