Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-09-24 / 39. szám
A 1978. IX. 24. 'O N C/3 Kocsis László szakdolgozatában Pannónia római kori fegyvertörténetét dolgozta fel. Felesége hazai témát választott: a párkányi (Stúrovo) járás középkori településtörténetét írta meg. Dolgozata a Magyar Tudományos Akadémián készülő régészeti topográfia része. Mindketten kitűnő szakemberek. Valamelyik dél-szlovákiai múzeum sokat nyerne velük. ELŐMENETEL ÉS ÖSZTÖNDÍJ Csehszlovákiai diákok között Budapesten Az SZSZK Oktatási Minisztériumának tájékoztatása szerint az 1975- ben aláírt, 1976—80-ra szóló csehszlovák-magyar kulturális egyezmény értelmében Csehszlovákia 40, Magyarország 22 ösztöndíjast küld ki évenként a másik ország egyetemeire és főiskoláira tanulni. Minthogy a csehszlovák1 .szövetségi kormány elnöksége 1975/366. sz. határozatában megszüntette az önköltséges tanulási formát, az 1975—76-os iskolaévtől kezdve a minisztérium csupán ösztöndíjjal küld ki diákokat az MNK-ba. A felsőbb évfolyamokat látogató önköltségesek természetesen még befejezhetik tanulmányaikat. ÖT VÁROS FŐISKOLÁIN — Hány csehszlovákiai diák tanult ebben a tanévben az MNK-ban? — kérdezzük Anna Borodovőákovától, a bratislavai Iskolai Külkapcsolatok Házának osztályvezetőjétől. — összesen 195-en tanultak a legkülönbözőbb felsőoktatási intézményekben, az MNK öt nagyobb városában. A legtöbben persze a budapesti egyetemeken folytatják tanulmányaikat. Vladimír SegeS, a Magyarországgal kapcsolatos iskolaügyek előadója hozzáfűzi: De látogassunk el a diákok közé is Magyarországra. Minthogy Budapesten található a legtöbb csehszlovákiai diák, riportalanyainkat is a budapesti egyetemeken és diákotthonokban kerestük. A Petőfi-híd budai hídfőjénél álló Münnich Kollégiumot a Műszaki Egyetem hallgatói lakják. Két-három ágyas modern diákotthon. Június közepén jártunk ott. Éppen a vizsga- időszakban. Nem volt könnyű hosz- szabb beszélgetésekhez előkeríteni a diákokat. Dömény Tibor nyárasdi (Topofní- ky), Pálos Gusztáv izsapi (I2op) születésű. A Komáromi Gépészeti Szak- középiskolában érettségiztek. Most mindketten a műegyetem gépészmérnöki karának harmadéves hallgatói, az általános géptervezői szakon. — Hogy megy a tanulás? Bizonyára nehézségeitek is voltak. — Az első év nagyon nehéz volt — mondják majdnem egyszerre. — Most már bízvást tanácsolhatjuk az utánunk jövőknek, hogy matematikából és fizikából alaposan készüljenek fel. Hogy elsősorban gépészmérnöki alapismeretekből nem voltak nagyobb fennakadásaink, azt annak köszönhetjük, hogy a mi középiskolánkban kellő színvonalon oktatták az ábrázoló mértant. — Elégedettek vagytok a pesti diákélettel? — Nem elégedetlenkedünk, nincs miért. Igaz, tanulni elég sokat kell. De hisz azért jöttünk ide. Ami az ösztöndíjat illeti, magasabb is lehetne. — Itt zárt szemeszterek vannak, és ez biionyos nehézséget jelent. Persze, később megtérül a befektetés. A folyamatos számonkérés nem teszi túlságosan gondtalanná a diákéletet, de hát... — Úgy hallottam, magyar nyelvből is szigorlatot kell tennetek. Igaz? — Nekünk nem. Csak a nem magyar nemzetiségűeknek. — És az előadók? — Nagyszerű koponyák a tanáraink. Egy másik szobában folytatjuk a beszélgetést. Újabb diákok érkeznek. Közvetlenek a fiúk, nyíltan, őszintén beszélnek munkájukról, életükről, elképzelt jövőjükről, mindenről: Beszédükből érezhető, hogy igyekszenek élni a Budapest nyújtotta gazdag kulturális lehetőségekkel. Az atléta termetű Kalina Zoltán dunaszerdahelyi (Dunajská Streda). Otthon járt gimnáziumba, de már a — A 195-böl 136 diák az SZSZK, 13 a CSSZK ösztöndíjasa, 46-an pedig önköltségesek. — Mely magyarországi felsőoktatási intézményekben tanulnak a csehszlovákiai hallgatók? — A legtöbben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészettudományi karán (40), a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán (22), és a Budapesti Kertészeti Egyetemen (27). De a műszaki egyetem gépész-, vegyész-, építész- és építőmérnöki karán is megtalálhatók diákjaink. Noha csekély létszámban, a Budapesti Marx Károly Közgazdaság Tudományi Egyetemet, Testnevelési Főiskolát, Allat- orvostudományi Egyetemet, Színház- és Filmművészeti Főiskolát is látogatják. A vidéki felsőoktatási intézmények közül főként a Gödöllői Agrár tudományi Egyetem, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem természettudományi kara, a Debreceni Orvostudományi Egyetem és a Szegedi Orvostudományi Egyetem az. ahová eddig eljutottak diákjaink. A pontosabb tájékoztatás végett közöljük, hogy 1967-től a következőképpen alakult az MNK-ban tanuló diákok létszáma. Banská Stiavnica-i nyelvi előkészítőben érettségizett — szlovák nyelven. Most első éves műegyetemista. Amint elmondotta, Selmecbányán az első hónapokban nem volt könnyű dolga. Főként a fizika, polgári nevelés és más tárgyak jelentettek számára gondot. Persze a cseh és szlovák anyanyelvű diákoknak is sok nehézséggel kell megbirkózniuk, főként kezdetben, az MNK egyetemein. A cseh Jaroslava Marková agrármérnök lesz, ha majd végez. Most harmadikos volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A nagykéri (Milanovce) Stefan Fiala a Budapesti Kertészeti Egyetem másodikos hallgatója. Az Éberhardi (Malinovo) Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett. Budapesten is jól megállja a helyét. Olga Lajciaková a nyáron érettségizett Banská Stiavnicán az őszön ő is Budapestre megy tanulni. Egyelőre a Nemzetközi Előkészítő Intézet hallgatója lesz. VISSZAPILLANTÁS A KÖZÉPISKOLÁRA A határozott fellépésű Kürti Béla a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett 1975-ben. Az ő évfolyama még nem ment harmadik gimnáziumból a Selmecbányái előkészítőbe, csupán kéthetes összpontosításon vett részt, mielőtt Budapestre került. A műegyetem hallgatója általános géptervezést tanul. — Harmadikos egyetemistaként hogyan tekintesz vissza a középiskolára? — Nagy öröm számomra, hogy már magam után tudom a harmadik évet is, mert elég „szoros a mezőny“. Nálunk csaknem 40 százalékos a lemorzsolódás. Az egyetemi indulásnál nagy hátrány, hogy viszonylag kevés a gyakorlati tudásunk. A középiskoláinkban nincsenek szakkörök, vagy ha vannak, nem elég jól működnek. Csak itt látom, mennyire nem volt kapcsolatunk a gyakorlati élettel. De miért? Mert otthon a középiskolások szinte alig jutnak be valamilyen üzembe. Én szerencsére több éven át Zvázarm-tag voltam, így sok praktikus dolgot megtanulhattam. A diáknak előre tisztában kell lennie, mire vállalkozik. — Mennyiben segít az egyetem a rászorulóknak? — Elmondhatjuk — mondja egy szőke fiú, az elsőéves Ambrovics Dénes, aki a kassai (Kosice) ipariból jött —, hogy tanárainktól minden segítséget megkapunk. Aki szakkonzultáns kér, az meg is kapja. A rendszeres konzultálás a második évfolyam végéig tart. — A vizsgákon semmilyen lavírozás nem lehetséges — folytatja Kürti. — A vizsgáztatás szigorú és objektív. Nem lehet kétszer ugyanannál az oktatónál vizsgázni. A vizsgázó nem ismeri a vizsgáztatót, aki csak a jegy beírásakor kérdezi meg a vizsgázó nevét. Tudtommal ez Magyar- országon általában elterjedt módszer. Az ELTE hallgatóit a Ménesi úti Eötvös Kollégiumban és a Budaörsi Kollégiumban kerestük. Több diákkal találkoztunk, de itt csupán néhány végzőst mutatunk be. Petró Judit a kelet-szlovákiai Nagy- kövesdre (Vellty Kamenec) való, a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett, az idén magyar—angol szakot végzett a bölcsészettudományi karon. Szakdolgozata témájául csehszlovákiai magyar írót választott. Persze, mások is vannak, akik csehszlovákiai témát írtak meg. Tavaly Csáky István például Fábry Zoltán életművét dolgozta fel. — Hol szeretnél dolgozni? — Tanítani szeretnék. Kassán és másutt is kerestem már állást, de ez idáig sikertelenül — feleli Judit. — Angol szakos tanárra szükség van a szlovákiai magyar középiskolákban. — Bízom benne, hogy valahol csak elfogadnak. Kelet-Szlovákiából mások is végeztek már Budapesten, pl. a királyhel- meci (Kráfovsk^ Chlmec) Molnár Zoltán és a nagykövesdi Nagy László, mindketten a villamosmérnöki karon. Nagy László egyike volt a legkiválóbb diákoknak, a mérnöki diploma mellett a tanárit is megszerezte. Jelenleg a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke. Az elsőévesek között is akad bodrogközi, a kiskövesdi (Maty Kamenec) Haupt man István bölcsész- hallgató, stílusgyakorlatként cseh és szlovák írókat fordít magyarra. A királyhelmeci Kocsis László és a szirénfalvi (Ptruksa) Molnár Erzsiké házastársak. Hároméves kislányukkal egy diákotthoni szobában laknak. Mindketten dolgoztak, mielőtt egyetemre jelentkeztek volna. Önköltségesekként tanultak a MNK-ban. Mindketten régészek. — Mennyit fizet a család a szobáért? — Száz forintot. — Hol étkeztek? — A diákmenzán. — Tandíjat fizettek? — Tandíjat az önköltségesek sem fizetnek. — Milyen hátrányát érzitek annak, hogy önköltségesek vagytok? — Az anyagiakon kívül semmilyet. — Sokba kerül a koszt a menzán? — Az ebéd-vacsora egy személyre havonként 240 forint. — Állásotok már van? — Még nincs. De reméljük találunk, valamelyik múzeumban. Budapesten a csehszlovákiai diákok SZISZ-csúcsbizottságának évzáró ülésén is részt vettem. Itt találkoztam Slovincová Janóval, aki bratislavai lány és a Nemzetközi Előkészítő Intézet hallgatója. Szeptembertől német- és finnugor nyelveket tanul az ELTÉ-n. A bizottság tagja a cseh nemzetiségű Csenty Michal is. Ö elsőéves műegyetemista. A SZISZ-csúcsbizottság említett ülésén általában eredményesnek értékelte az 1977/1978-as tanévet. A csehszlovákiai diákok tanulmányi átlaga a téli szemeszterben 3,57 (átszámítva 1,95) volt. örvendetes, hogy a téli szemeszterben diákjaink 14,86 százaléka jeles minősítést ért el. Heten tiszta ötösök voltak. Remélhetőleg a nyári szemeszter átlaga sem lesz rossz. Kritikusan állapították meg viszont a bizottság tagjai, hogy a SZISZ-mun- ka elég formális, jobb munkamódszereket kell keresni. Az ígért ösztöndíj- emelésről is beszéltek. — Emelik-e a közeljövőben az MNK-ban tanuló diákjaink ösztöndíját? — tettük fel a kérdést az SZSZK Oktatási Minisztériumában. Frantisek Lesansky minisztériumi osztályvezető így válaszolt: — Igen, emeljük. 1978 szeptemberétől, 1800 forintra. Tehát egyszinten lesz az NDK-beli és a lengyel diákokéval. A végzett hallgatók számára elég nagy gondot jelent az elhelyezkedés. Persze ez az itthoniak esetében sem egészen problémamentes. Csak azt tanácsolhatjuk: idejekorán kell munkahely után nézniük. A problémára a minisztériumban is felhívtuk a figyelmet. Jó lenne, ha az SZSZK Oktatási Minisztériuma hatékonyabb segítséget nyújtana a külföldön végzett diákoknak. Az említetteken kívül más problémák is vannak, amelyekre e rövidírás keretében nincs mód kitérni. E kissé megkésett riportban a baráti Magyar Népköztársaságban tanuló diákokról beszéltünk. Befejezésül még elmondjuk: Nemcsak az MNK- ban tanulnak csehszlovákiai fiatalok, hanem számos más szocialista országban is (összesen mintegy 2700-an. ebből Szlovákiából kb. 1200-an, közöttük nem egy magyar nemzetiségű diák); számos csehszlovákiai állampolgár nyugati államokban folytat tanulmányokat. A legjobb ösztöndíjasunk a Szovjetunióban tanul (az új. 1978/79-es tanévben 1579-en lesznek, közülük 359-en elsőévesek). Az MNK-ban tanuló egyetemisták 80—85 °/o-a magyar nemzetiségű. Osztjuk a minisztériumnak azt a né zetét, hogy a jövőben emelni kellene a Magyar Népköztársaságba kiküldött cseh és szlovák nemzetiségű hallgatók számát. Ezt elsősorban a baráti MNK életével való mélyebb megismerkedés teszi szükségessé. Az MNK-ban tanuló fiatalok — a CSSZSZK követei. A tanulás mellett még egy másik fontos és nemes feladat is vár rájuk: hogy — iskolai és iskolán kívüli — tevékenységükkel ők is hozzájáruljanak a két ország népei közötti testvér-baráti kapcsolatok további erősítéséhez és elmélyítéséhez. KÖVESDI JÁNOS Év 1967/68 1968/69 1969/70 1970/71 1971/72 1972/73 Létszám 22 20 53 96 114 182 Év 1973/74 1974/75 1975/76 1976/77 1977/78 Létszám 227 236 223 208 195 Könözsi István felvétele
