Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-09-03 / 36. szám

ÚJ szú ■% 1 978. IX. 3. 19 NŰI DOLGOK Két fiatalasszony beszélget. — Rémes, hogy a férjem mit művel velem. Féltékeny, állan­dóan őrült kérdésekkel zaklat. Egyszerűen megőrjít, hetek óta nincs egy nyugodt percem, nap­ról napra fogyok. — Hát akikor válj el tőle! — El is válók rövidesen, de még megvárom, míg leadom a súlyfölöslegemet. KEZDŐ SOFOR A gépkocsiban egy házaspár ül, és a nő vezeti — életében először — az autót. Egyszer csak így szól a férjéhez: — Nézd csak ezt a bolond gyalogost. Egy idő óta itt ro­hangál az autóm előtt, mintha azt akarná, hogy elüssem. A férje falfehéren hörgi: — Kérlek, fogd rendesen a kormányt, és azonnal menj le a járdáról! A hét vicce — Fiacskám, jegyezd meg — oktatja gyermekét az apja —, az életben két legfontosabb tulajdonság a következetesség és a bölcsesség. — Papa, mit jelent az, hogy következetesség? — Azt, fiacskám, hogy amit valakinek megígérsz, azt mindig teljesíted. — Na, és mi az, hogy bölcsesség? — Hogy senkinek sem ígérsz semmit. MINIATŰRÖK Történetek x-ről X súlyos ezreket költött — könnyű nőkre. X-nek nagy sikere van a házaséletben — a máséban. X el van keseredve, mert megszökött a felesége — és attól tart, hogy visszajön. X-nek kellemetlenségei vannak, mert kikapós felesége szere­tőjét kidobta a harmadik emeleti lakása ablakán — de okult az esetből, és földszintire cserélte a lakását. X-t még halála utón is sokáig emlegették — a hitelezői. X maradandó emléket állított magának — az utókor azóta is latolgatja, hová sorolja. X mértékkel ivott — űrmértékkel. X tántoríthatatlanul vásárra vitte — a más bőrét. X-nek volt annyi bátorsága, hogy az asztalra csapjon — az üres teremben. Valamikor kész tragédiának tartották, ha egy nőt két férfi szeretett. Ma az a tragédia, ha csak kettő szereti. Add le a kereseted, és tartsd meg a véleményed! Ez a boldog házasság titka. « « « Ismerek egy vezető beosztásban dolgozó embert, aki kizárólag vonaton jár. Az illető mozdonyvezető. Gondolat a strandon. Nem a ruha teszi az embert — avagy legalábbis a nőket. A kutya az ember leghűségesebb társa — mondjuk mi, embe­rek. A kutya is így vélekedik rólunk? „Borban az igazság!“ — tartja a közmondás. Akkor a borfo­gyasztásból ítélve sok ember akár igazságügyminiszter is lehetne. PALÄGYI LAJOS KEZDET A kezdő rabló pisztolyát az áldozatra szegezte, és így szól hozzá: — Fel a kezekkel vagy ... — Mi az a vagy? — Ne zavarjon össze, ez az első munkám ... KÉRDÉS — Vera, eljegyezted magad Péterrel? — Igen, de honnan tudod? — Megismertem a gyűrű­jét... ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ Az egyik iskola érettségi ta­lálkozóján a régi tanítvány be­szél: — Mondhatom, kiegyensúlyo­zott családi életet élek. Szép házam van, csinos feleségem, és nyolc gyermekem. Egykori osztályfőnöke bólo­gat: — Igen, igen, te mindig szor­galmas voltál, de ugyanakkor figyelmetlen is... KIFOGÁS — Csaba, azt mond­tad, hogy az elmúlt hé­ten súlyos beteg voltál, én viszont láttalak az utcán! — Tényleg súlyos be­teg voltam. Amikor a ta­nító elvtárs látott, akkor rohantam orvosért. .. — Egy szót se szólj — mond­ta az asszony. — Ogyis tudom, hová mégy. — Persze hogy tudod — mondta a nyomorult kis ürge. — A meqcsre. — Most pontosan egy óra — mondta az asszony és már égett a szeme. — A meccs háromkor kezdődik. Te Johannához mégy. A nyomorult kis ürge csende­sen elrebegte magában életének történetét Anasztáziától Zsu­zsannáig. Johanna még véletle­nül sem szerepelt a leltárban, de tisztában volt vele, hogy ta­gadással semmire sem megy. — Jól van — mondta. — Hát­ha úgyis tudod ... A Cirill és Metód utca sarkán harminckilenc percet kellett várnia, amíg a pudvinkai emír áthajt a tizenöt Mercédeszével és a huszonnyolc feleségével. A nyomorult kis ürge kiszállt a Trabantból, egy öreg platán kér­gét kezdte kapargatni és keser­vesen nyervogott idegességé­ben. Tudta, hogy Budapesten 1314 tavaszán követték el az utolsó merényletet idegen ural­kodó ellen és az sem sikerült, de most komoly formában kezd­te fontolgatni egy emírgyilkos- ság lehetőségét. Amikor végre elindulhatott, az volt az első, hogy egy T-be- tűs Zaporozsec hátulról bele- rúgtatott a lökhárítójába. — Idióta! — ordította a T-be- tűs Zaporozsec. — Minek indult el olyan hirtelen? A nyomorult kis ürge három bukfencet vetett idegességében. — Miket beszél? — kiáltotta és reszketett a szája széle. — Hiszen, ha nem indulok el, ma­ga még jobban belém szalad. — Azt maga nem tudja bizo­nyítani — ordított tovább a ,T- betűs Zaporozsec. — Kihívjuk az URH-t. — Hívja ki a nénikéjét! — nyöszörgőit a nyomorult kis ür­ge. — Hiszen egy karcolás sincs a kocsiján. Én elmegyek. — Cserbenhagyás! — mond­ta a T-betüs Zaporozsec söté­ten. — Menjen csak. Legalább rögtön tudja az URH, ki a hi­bás. Az URH-ra várni kellett; a nyomorult kis ürge fél lábon ugrált és csendesen sírdogált magában. Amikor a nyomorult kis ürge végül is a pályára ért, az ellen­fél már 4:0-ra vezetett. A fiúk úgy játszottak, mintha Napó­leon katonái lettek volna, köz­vetlenül a borogyinói ütközet után. A nyomorult kis ürge a második félidőben sápadtan kő­■■■■■■ válygott ki a pályáról. A kapu­ban egy imbolygó hirdetőoszlop toppant elébe. A hirdetőoszlop rettenetes nagy volt és még an­nál is részegebb. — Kukac Tóni — vigyorogta bele a nyomorult kis ürge ké­pébe. — Egyetlen cimborám. Ezer éve nem láttalak. Gyere, bekapunk tíz-húsz féldecit. — De kérem — rebegte a nyomorult kis ürge. — Itt va­lami tévedés lesz ... — Micsoda? — röffent a hir­detőoszlop. — Ne mondd ezt nekem, aranypajtás, mert elszo­morodom és olyankor ütök-vá- gok. J — Zárunk — mondta a nyo­morult kis ürgének két órával később a csapos. — Szívesked­jenek fizetni, Lipánkai úr. — Hogyhogy? — buffant a hirdetőoszlop. — Hát te nem Kukac Tóni vagy? Emberek, ösz- szeesküvés áldozata lettem. Keblemet melengettem a kígyó­mon. Menj innen, mert.,. Amikor a nyomorult kis ür­gét a sírőgörcs felrángatta a harmadik emeletre, egy cetlit talált a konyhaasztalon: „A meccsnek ötkor vége volt. Most már fix, hogy Johannánál jár­tál. Hétkor mindörökre elmen­tem az életedből. Grenadinmars a sütőben. Jolán.“ Az embernek — gondolta a nyomorult kis* ürge — néha rettenetes árat kell fizetnie, hogy igazán boldogtalan lehes­sen. De azért minden nagy rosszban van valami kicsi jó. ŰJ TANÉV KEZDŐDIK Holnap reggel ismét kinyílnak az iskolák kapui, meg­kezdődik az új tanév. Ez az esemény a témája Elek Tibor karikaturistánk alábbi rajzainak is. Pótvizsga után « ) t

Next

/
Thumbnails
Contents