Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-09-03 / 36. szám

L f ■f v » A tornyok a Kaukázus el­választhatatlan tartozékai. A sok torony között valameny- nyl itt élő nemzetnek meg­van a sajátja. A Csecsen- Ingus területen több mint 400 torony — a kőépítészet remekei — maradt fenn tel­jességben vagy romokban — néhányszorosan több, mint Észak-Kaukázus többi terü­letén. A vidék toronyépítészete nem kevesebb, mint 700 éves. Az archeológusok és etnográfusok mind ez ideig nem tudták pontosan megál­lapítani, mi váltotta ki a to- ronyépitészet ilyen egyedül­álló virágzását. Egy azon­ban nyilvánvaló — ez adó­zás a háborús időknek. A 10—12 méteres lakóto­ronyban egész család élt ál­landó harci készültségben. Ezért a tornyok építésének alapvető követelményei a biztonság és a védekezés jő feltételei voltak. A kéteme­letes tornyokban az első eme­leten keresztül lehetett be­jutni, a földszint zárva volt. Ide hajtották veszély esetén a jószágot. A második eme­leten helyezték el az élel­miszer- és víztartalékot s a fegyvereket. A család lakó­helyéül az első emelet szol­gált, és itt volt a féltve őr­zött szent családi tűzhely is. A lőréshez hasonló szűk ab­lakokon kevés fény jutott be, de ellenséges támadás esetén jó lövészállások vol­tak. Később megjelentek a har­ci, illetve védelmi tornyok. Ezek a 25 méteres óriás „őr­szemek“ négyemeletesek voltak. A földszintre kerül­tek az állatok, - s néha a foglyok is. Veszély esetén a család az első emeleten hú­A tornyok országa zódott meg. A negyedik emeletről folyt a védelmi harc. A 25 méteres magas­ságból leadott lövés sokkal veszélyesebb volt, mint az erődítményt támadó ellen­ség támadó lövései. Ezeket az erődítményeket a legfon­tosabb stratégiai pontokon építették. A harci torony nemcsak biztonságot nyújtott, hanem a család hatalmának jelké­pe is volt. A családi erődít­mény építését csak akkor engedélyezték, ha a család biztosítani tudta az építés befejezését egy év leforgása alatt. Ezeket a feltételeket a gazdag és erős családok diktálták annak tudatában, hogy azokat nem mindenki tudja teljesíteni. Van néhány adatunk a tornyok építésének módjá­ról. Legendák szólnak arról, hogy az építkezés megkez­dése előtt a varázslóhoz for­dultak tanácsért, kérték, hogy mutasson be áldozatot. Az építők vezetője a mes­ter volt, akit a tulajdonos fogadott fel, s akivel már előre megbeszélte a munka feltételeit. A különböző nagyságú kőtömbök faragá­sa és helyre rakása, melyek közül nem egy jelentős mé­retekkel rendelkezett, ma­gas fokú mesterséget igé­nyelt. A köveket és oszlopo­kat csigával emelték a he­lyükre. Az építkezés befejez­tével a mester az alapkőre helyezte kézét, és belevés­te körvonalait a kőbe. Még napjainkban is láthatók a hasonló aláírások, valamint a Nap, a Hold és az ég­bolt képei. Némán emelkednek a ma­gasba a Kaukázus hegyeiben a kőtornyok az állandó har­cok és a bizalmatlanság, a nehéz munka és egyenlőt­lenség korának tanúi. A szovjethatalom éveiben a hegyi lakók leköltöztek a termékeny síkságra. Csak turistautak vezetnek a tor­nyok országába. VERA BAjjBIK Paneles módszerrel — változatosan A Német Demokratikus Köztársaság szociálpolitikai programja előírja, hogy 1990-ig meg kell oldani az országban a lakáskérdést. Ez a cél csak úgy érhető el, ha az eddiginél is nagyobb mértékben alkalmazzák a nagyelemes építésmódot. Az építők a mennyiség mellett a minőségre is ügyelnek: változatos, lakályos, tetsze­tős utca- és városképet ala­kítanak ki e panelek fel- használásával. A 3x6 méter nagyságú fal­és tetőelemek összeszerelése tűnik a leggazdaságosabb­nak. A házgyárak évi tel­jesítménye jelenleg 70 700 lakáshoz szükséges panel, de a következő években már több mint 110 000 lakás ösz- szeszerelését teszik lehető­vé. A modern lakónegyedek egyikében-másikában gyak­ran van panasz az egyhan­gúságra, pedig a változatos­ságra itt-is van mód! Példa erre — többek között — a rostocki városépítők munká­ja. Az üzleteik, a vendéglátó­ipari helyiségek megfelelő elhelyezése érdekében Ros- tock-Evershageben beton­lábakkal úgy megemelték az e célra szolgáló alsó szinteket, a 2,8 méter he­lyett több mint három mé­ter lett a belmagasság, és bulvárszerű, tetszetős üzlet­sorokat alakítottak ki. Érde­kesek a sarokmegoldások is. Az új blokkok sarkán pa­vilonszerű, egyszintes épít­mény töri meg az egyhan­gúságot. Ennek húszféle vál­tozatát variálják. Nem egyhangúak a hom­lokzatok sem Rostock új la­kónegyedeiben. Már azzal is meglepő hatást érnek el, hogy a trapéz alakú erkély­falazatot 180 fokkal „eltol­ják“, s a korábban egyhan­gú nagy felület szinte hul- lámzani látszik. Igen szép homlokzatmegoldásokat hoz a színes raozaikmotívumok művészi alkalmazása. A be­járatok így más és más ké­pet kapnak, s nem történhe­tik meg, hogy valaki nem talál haza a saját lakásá­ba ... (Budapress) Kedvenc csemege A Kaszpi-tengerbe torkol­ló Urál folyó halban nagyon gazdag Az ország tokhal- szükségletének jelentős ré­szét szolgáltatja. Itt terme­lik a hazai és a külföldt ínyencek kedvelt csemegé­jét, a fekete kaviárt. A két és fél ezer kilomé­ter hosszú folyó vizében ki­válóak a feltételek a halak súlygyarapodásának gyors növekedéséhez. A folyóparti települések lakosságának ős­időktől fogva a halászat az egyik fő foglalkozása. Az ipari központok fejlő­dése és a vízi erőművek sza­porodása miatt az utóbbi tíz évben nem kis gond a Kasz- pi-tenger és a .beömlő fo­lyók állatvilágának nemcsak a gyarapítása, de a puszta életben tartása is. A Volga és az Urál folyók ökológiájának fenntartása állandó gondja a szakem­bereknek és tudósoknak. A nagyvárosok ipari létesítmé­nyei kötelesek víztisztító be­rendezéseket működtetni, hogy ne szennyezzék a fo­lyók vizét. Számos kutatóin­tézet és kísérleti állomás foglalkozik a halállomány gyarapításának problémájá­val. A tengerbe évente nagy mennyiségű mesterséges ne­velőkben keltetett kis halat helyeznek el, ami örvende­tes eredményeket hozott már eddig is. Például a hal­biológiai kísérleti állomások szakembereinek, az ichtioló- gusoknak sikerült jelentő­sen növelniök a fehér la­zacállományt azáltal, hogy mesterséges úton gondos­kodnak az ikrák keltetésé­ről. Nagy gondot fordítanak az uráli haltenyésztésre is. Kis tokhalak A folyón tilos a hajóforga­lom növelése és a halvéde­lem szakemberei állandóan ellenőrzik az Urál halállo­mányát. Az Urál-Kaszpi Központi Tudományos Tokhaltenyész­tő Intézet kurilszki halgaz­dasági kutatóállomásán évente több százmillió kis tokhalat, vizát és más fajta halat tenyésztenek. Sok tok- halikrát szállítanak innen a Don és Kubány folyóba is. (APN) (APN-felvétel) gól is van. 20. Szivar része. 22. Epével szennyezett. 23. Egyé- nieskedése által másoktól ma­gát elkülönítő személy. 24. Né­met író. 25. Folyóvizek üledé­ke. 26. Háziipari eszköz. 27. Díszes. 28. Szín. 29. Disznócsor­da — népiesen. 33. Gyümölcs­nedv. 34. Kicsinyítő képző. 37. Az idézet negyedik sora (zárt betűk: T, P). 38. Fiúnév. 40. Hosszabb idő óta meglevő. 41. Az idézet második sora (zárt betűk: K, S, R, T). 42. A tan­tál vegyjele. 43. Kellemes ízű. 44. Hajóépítésre használt fa. 47. A japán császár (ék. h.). 48. 0. E. B. 49. Kétféle értékű szőtag — latinul. 50. Férjem. 51. Török katonai rang. 53. Gyulladás. 54. A szerelmi köl­tészet múzsája az ókori görög mitológiában. 56. Juttatok. 60. Méh betűi keverve. 62. Török fejedelmi cím. 64. Száz — szlo­vákul. 66. Azonos betűk. 68. Énekhang. 69. Kétjegyű más­salhangzó. 71. Az iridium vegy­jele. Az augusztus 20-án közölt keresztrejtvény helyes megfej­tése: Ez a nyár, ez a nyár is elszáll, napja bármilyen magosán jár. Könyvjutalomban részesül­nek: Felyó Zsuzsanna, Ipolyság (Sahy), Rosenberg Erzsébet, Losonc (Lucenec), Paparinszky Zsuzsanna, Zseliz (Zeliezovce) Hazay Ma'rgit, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Molnár Béla, Nagylót (Veiké Lovce). 1 mondat—100 korona AZ Oj SZŰ KŐVETKEZŐ VASÁRNAPI SZÁMÁBÓL IDÉZZÜK AZ ALÁBBI MONDATOT: Főleg gabonát, kukoricát, burgonyát, szőlőt és cu­korrépát termesztenek. OLVASÓINK FELADATA: Keressék meg az idézett mondatot, jelöljék meg a cikk vagy a riport címét, amelyben a mondat található, s ezt levelezőlapon — négy napon belül — küldjék be szer­kesztőségünkbe. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. Az augusztus 13-i számunkban megjelent mondat Kardos Márta „Spektroszkópia című cikkéből való. 273 helyes megfejtés érkezett. SORSOLÁSSAL 100 KORONÁT NYERT: Benkó Edit, Urzova 12, 829 00 Bratislava. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Dénes György: Szép volt a nyár című verséből idézünk; az idézet el­ső sora (zárt betűk: H, S, E, I, Y). 13. Autómárka. 14. Fia­talok köszönése. 15. Drágakö­vek mérésére való súlyegység. 16. A bróm vegyjele. 17. Tova. 19. Valéria, Sarolta. 21. Lom­tárban van! 22. Vércsatornák. 24. Filmszínház. 26. Rovat ré­sze. 30. Szín. 31. Város Auszt­riában. 32. Hangosan sir (ék. f.j. 33. Figyel. 34. Város az NSZK-ban. 35. Pénzintézmény. 36. Kötőszó. 37. Személytelen természetfeletti erő. 39. A foszfor vegyjele + emelő. 42. Személyes névmás. 43. Eszével felfog. 45. Személyem. 46. Kép­más — latinul (ék. h.j. 49. Agyő — régiesen. 51. Az ezüst és a kálium vegyjele. 52. Ádám, Imre. 55. Lak betűi keverve. 57. A medve kölyke. 58 ........... Mu sztafa, török nagyvezír. 59. Ritka fiúnév. 61. Irány. 63. E napon. 64. Sándor, Dénes. 65. Csattanós, vidám történet. 67. — Terv szlovákul. 70. Jugosz­láv politikus. FÜGGŐLEGES: 2. Svájci folyam. 3. Kötőszó. 4. Keringőszerű lengyel vegyes páros tánc, virtusos figurákkal (ék. f.J. 5. Kettős mássalhang­zó. 6. Mutatószó. 7. Görög betű. 8. Menj el innen (ék. h.J. 9. M. K. 10. Irány. 11. Kiejtett mássalhangzó. 12. Rendezgető. 13. Az idézet harmadik sora (zárt betűk: E, N). 18. Ilyen 1978. IX. 3. ifi

Next

/
Thumbnails
Contents