Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-09-03 / 36. szám
A 1978. A szocializmus építésének egész időszakában gyorsan és arányosan növekedett hazánkban a társadalmi termelés, egyre nagyobb szerepet kapott az ipar, ütemesen fejlődött a nagyüzemi mező- gazdasági termelés, kiemelkedő eredményeket ért el az építőipar. Mindennek köszönhetően Szlovákia gazdasági teljesítőképessége az utóbbi 30 év alatt csaknem az eredeti teljesítőképesség 9-szeresére növekedett, és az átlagos évi növekedés 7,8 százalékot tett ki. Szlovákia iparosításában hatalmas eredményeket értünk el. Főleg ennek köszönhető, hogy a régebben oly fejletlen gazdaságú terület lényegében elérte a cseh országrészek színvonalát. Szlovákia népe tényleges egyenjogúsításának ez volt az egyetlen járható útja. A szlovákiai ipar fejlődését a termelés gyors növekedése jellemezte. 1948 és 1977 között Szlovákiában az ipari termelés 21,5-szeresére növekedett, míg a Cseh Szocialista Köztársaságban 30 év alatt 8,6-szeresére növekedett az ipar produkciója. A kiemelt ütemű iparfejlesztés következtében az 1 lakosra eső ipari termelés tekintetében csökkentek a különbségek a két országrész között. Ha a CSSZK 1 főre eső ipari termelését 100-nak vesszük, akkor az SZSZK-ban ez a szám 1948-ban mindössze 39 volt, 1977 végén azonban már elérte a 80,8-at. Az ipari fejlettség szempontjából ma Szlovákia a világ élenjáró országai között foglal helyet. , Az ipari termelés szerkezete is jelentősen megváltozott Szlovákiában. 1948-ban á legfontosabb ágazat az élelmiszeripar volt (részesedése 32,4 százalékot tett ki). Szlovákia iparában ma a gépgyártásé és a vegyiparé a fő szerep, ezeket az ágazatokat fejlesztettük a leggyorsabban. Harminc esztendő alatt a gépipari termelés 52,5-szeresére, a vegyipar produkciója pedig csaknem 25-szeresé- re növekedett. Az SZSZK ipara ma több tucatnyi olyan terméket is gyárt, amelyet itt régebben egyáltalában nem állítottak elő, és az országrész az egész CSSZSZK igényeinek kielégítéséhez is jelentősen hozzájárul KORSZERŰ TERMÉKEK Szlovákia új ipari létesítményei korszerű, a hazai és külföldi piacon keresett termékeket gyártanak. A múlt évben pl. az SZSZK ipara adta az egész CSSZSZK-ban előállított alumínium, nikkel, hűtőszekrény, televíziós készülék 100 százalékát, a lakás- és .egyéb vízvezeték-szerelő anyag 98 százalékát, a forgácsmentes szerszámgépek 77 százalékát, a görgőscsapágy 71 százalékát, a műanyagszál 56 százalékát, a műanyag 43 százalékát stb. Ezek mind olyan termékek, amelyekben „van fantázia“, amelyek a XX. század utolsó negyedében egyre fontosabbá válnak az egész világgazdaságban. Ezek az adatok egyúttal a CSSZK és az SZSZK gazdaságának szerves egészként való fejlődését is bizonyítják. Szlovákia ennek köszönheti, hogy az 1 lakosra eső termelés szempontjából nemcsak számos szocialista országot előzött meg, hanem sok tőkésországot is. Napjainkban már nemcsak az új, a 30 évesnél újabb üzemekben termelünk korszerű módon, hanem a régi gyárak falai között is, amelyeket korszerű technológiai berendezésekkel szereltünk fel. Gyártmányaink így az iparilag fejlett országok termékeivel is<*összehasonlíthatók. Az új ipari üzemben sok dolgozóra van szükség, így más ágazatok munkaerő-tartalékait is mozgósítanunk kellett. A mezőgazdaság bizonyult a legjelentősebb munkaerőforrásnak, ez a szféra — éppen az iparunk által előállított korszerű mezőgazdasági gépek munkába állításának köszönhetően — biztosította az ipar munkaerő-utánpótlását. Szlovákia iparosításának 30 éve alatt az iparban foglalkoztatottak száma 523 ezerrel növekedett, és elért© a 754 ezret. Az utóbbi harminc évben Szlovákiában is nagyarányú lakásépítésnek lehettünk tanúi (CSTK felvétele) Napjaink egyik legfontosabb feladata a korszerű termelési technológiai rendszerek alkalmazásának bevezetése, a tudományos-műszaki vívmányok érvényesítése. A nyersanyag, az anyag, az élő munka hasznosítása csak ezek révén válik hatékonyabbá, kifizetődőbbé. Szlovákia gazdasági fejlesztése továbbra is az egységes csehszlovák népgazdaság keretében és igényeinek megfelelően történik. A MEZŐGAZDASÁG TÁVLATAI A szocialista társadalom továbbfejlesztése elképzelhetetlen a szocialista mezőgazdasági termelési viszonyok állandó fejlesztése nélkül. A mezőgazdasági kisüzemi termelés helyett a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemi termelés rendszerét alakítottuk ki. Szilárd termelési-műszaki bázist hoztunk létre, így az ágazatban folyó munka jellege teljesen megváltozott. Az ipar egyre korszerűbb gépeket gyárt a mező- gazdaság számára, egyre több és hatékonyabb műtrágya, növényvédő vegyszer könnyíti a termelést, _ így nemcsak hogy könnyebbé vált a munka, hanem az előállított élelmiszer mennyisége is hatalmasan megnövekedett. Nagy sikernek számított, hogy a mezőgazdaságban már 1957-ben a szocialista termelési viszonyok kerültek túlsúlyba. A mezőgazdaság szocialista átépítésének egész időszakában folyamatosan növekedett a termelés és az árutermelés. Harminc év alatt 2,3-szeresére emelkedett a mezőgazdasági termelés, a piaci termelés pedig több mint hatszorosa az 1948-as mennyiségnek. Közben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma több mint 50 százalékkal csökkent. 1948-ban 1 mezőgazdasági dolgozó 4 személy számára volt képes megfelelő mennyiségű élelmiszert termelni. Ma viszont — pedig jelentősen növekedett az 1 személyre eső élelmiszer-fogyasztás — 1 mezőgazdasági dolgozó már 13 személy számára képes megtermelni az élelmiszert. A mezőgazdaságban is módosult a termelésszerkezet, mégpedig az állattenyésztés javára, amelynek termelési részesedése elérte az 53,5 százalékot. Ez, persze, szorosan összefügg a gabonatermelés növekedésével. A búza átlagos hektárhozama pl. 30 év alatt 13,7 q-ról 42,4 q-ra, a kukoricáé 21,5 q-ról 48,2 q-ra, a cukorrépáé pedig 201,3 q-ról 331,3 q-ra növekedett, így célul tűzhettük ki a gabonatermelésből való önellátás elérését és a többi élelmiszerből való önellátás mértékének a növelését. A szocialista mezőgazdaságban dolgozók ma lényegesen többet és korszerűbben termelnek, mint 30 évvel ezelőtt. Ez a szövetkezeti földművesek. és az állami gazdasági dolgozók jövedelmében, életmódjában és gondolkodásmódjában is tükröződik. Kialakult a szövetkezeti földművesek osztálya, amely a kommunista párt politikájának lelkes híve és megvalósítója. AZ ÉPÍTŐIPAR eredményei Az utóbbi 30 év alatt az építőipar jellege is teljesen megváltozott. Megvalósult az ágazat koncentrációja és szakosodása. A munkahelyeken fokozatosan áttértek a korszerű és műszakilag igényes munkamódszerek alkalmazására. Az új üzemek építésekor már a legkorszerűbb technológiát alkalmazták. Építőink egyik legnagyobb feladata a lakáskérdés megoldása. Nagyipari módszerekkel harSzlovákia iparosításának keretében jött létre a Kelet-szlovákiai Vasmű, amely, nek hatalmas a népgazdasági jelentősége. A felvételen a hideghengerde látható (CSTK felvétele) mine év alatt több mint 487 ezer új lakást építettek fel Szlovákiában, de közben sok kórházzal, iskolával, művelődési otthonnal, szociális és társadalmi intézménnyel is gyarapodtak falvaink, városaink. Az egész népgazdaság fejlesztésének fő célja az életszínvonal emelése volt, hiszen a szocialista rendszerben minden törekvés az ember érdekét kell hogy szolgálja. Elmélyítettük a dolgozó emberről való gondoskodást, és — egyebek között — 42,5 órára csökkentettük a munkahetet. Növekedett a lakosság reáljövedelme, és az állami költségvetés egyre nagyobb összegeket juttat a társadalmi fogyasztás, az egészségügy, az iskolaügy és a kultúra fejlesztésére. Persze, nem akárhogyan kívánjuk emelni az életszínvonalat. Az arányos fejlesztés, a szocialista életmód tudatos kialakítása is a legfontosabb feladatok közé tartozik. A CSKP XIV. és XV. kongresszusán jóváhagyták a komplex szociális programot. Ennek értelmében to- ' vábbra is a munkából származó jövedelem lesz az életszínvonal emelésének legfőbb tényezője. Követke- - zetesen a jutalmazás szocialista elveinek érvényesítésére törekszünk. A népgazdaság szocialista szektorában dolgozók havi átlagbére 1953 és 1977 között 1676 koronáról 2420 koronára emelkedett. A jövedelmek növekedésével a lakosság vásárlóképessége is lényegesen megváltozott. Ez különösen Szlovákiában szembetűnő, ahol nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg, szerkezeti szempontból is megváltozott az élelmiszer- és iparcikk-fogyasztás. Emelkedett a jobb minőségű élelmiszerfélék fogyasztása, színvonalasabb lett a fogyasztott élelmiszer összetétele. A HÁZTARTÁSOK FELSZERELTSÉGE Hatalmas mennyiségű iparcikk — rádió- és televíziós készülék, mosógép, motorkerékpár, gépkocsi stb. — került az utóbbi 30 év alatt a szlovákiai háztartásokba. És elmondhatjuk, hogy a családok döntő többsége korszerű lakásba is költözött. És most megint hasonlítsunk össze: a burzsoá köztársaság éveiben évente átlagosan 8180 lakást építettek Szlovákia területén. Ezek többsége gyenge berendezésű volt. A szocialista építés 30 esztendejében évente átlagosan 26 845 lakást adtak át Szlovákiában, 1977-ben pedig a felépített lakások száma elérte a 46 760-at. Ezek döntő többsége korszerű, jól felszerelt otthon. Ma már a dolgozók. a munkások számára sem luxus a jó lakás, hiszen a lakbér a munkáscsaládok kiadásainak mindössze 7 százalékát teszi ki. AZ OKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSA Szocialista társadalmunkban a műveltség gyarapítása — közérdek. A korszerűbb termeléshez művelt emberekre, jó szakmunkásokra, technikusokra, kiváló mérnökökre, tanárokra van szükség. Az általános műveltséget nyújtó középiskolákon tanulók száma 1948 és 1977 között 19 327-ről 62 652-re emelkedett, a középfokú szakiskolákon tanulóké pedig 15 422-ről 117 347-re. Ugyanebben az időszakban a főiskolások száma 8950-ről 68 550-re gyarapodott. A felszabadulás előtt csak Bratisla- vában működött néhány főiskolai kar. Ma már Szlovákia 9 városában működik főiskola. A közép- és főiskolások többsége munkás- és parasztszármazású, mert teljesen demokratizáltuk az iskolarendszert. Eredményeinket elsősorban annak köszönhetjük, hogy Csehszlovákia, a szocialista közösség tagjaként, a Szovjetunióval- szorosan együttműködve fejlődhetett. Gazdaságunk ilyen rohamos fejlesztése elképzelhetetlen lett volna a világ első szocialista országával és a KGST többi tagországával való kapcsolataink állandó szilárdítása nélkül. PAVOL HOVORKA 1