Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-08-27 / 35. szám

Otthonuk az állami gazdaság

Kovács Béla főkertész vezetésével minden érben csúcseredményeket ér el a bronzérmes szocialista brigád

Amikor a faluba érikezek, az első perceikben nem tudok hinni a szememnek. Ez lenne, a még két évtizeddel ezelőtt is nádfedeles házakkal telitűzdelt, talajvíztől bűzlő Bős? ... A parkból kifehérlő volt urasági kastély — most a nyugdíjasok otthona —, meg a lassan folydogáló Csillz patak ébreszt rá, hogy jő helyen járóik. Megkap a munkásotthon mutatós épülete, amelyben helyet kapott a forradalmi hagyományok szobája. Mellette a korszerű javítóműhely és a szárító üzem épületei látszanak. Elnézem az új óvodát, az orvosi rendelőt, a nyári fürdőt. A séta után a presszóban telepedek le. Figyelem a szemben levő vegyeskereskedést, amelyből vásárfiát cipelő emberek jönnek ki. Megtudom tőlük, hogy még villanyborotvát is vásárolhatnak, nyugatiakat is bő választékban.

Ez lenne a község, ahol a felszabadulás első éveiben oly nehezen boldogultak az emberek? Visszaemlék- szem arra az időszakra, amikor meg— Javítjuk a munka kultúráját — jelenti ki Fekete Zoltán, az üzemi párt- szervezet elnöke

bizatásunkat teljesítve késő éjszakákba nyúló üléseken akartuk segíteni a szövetkezet megszilárdítását. Nem nagy sikerrel jártunk. Később szüle- * tett a javaslat, hogy ha az efsz a Várkonyi (Vrakúü) Állami Gazdasághoz csatlakozik, közös összefogással jobbak lesznek a lehetőségek a termelés növelésére.

Egyszerre visszacsöppenék a mába, a Munkaérdemrenddel kitüntetett Bő- si (Gabéíkovo) Csehszlovák—Szovjet Barátság Állami Gazdaság irodájában.

Két agilis fiatal ember, Kováts Gyula mérnök, igazgató és Fekete Zoltán igazgatóhelyettes, az üzemi pártszervezet elnöke a nagy készülődés lázában él. Már megalakították a bizottságokat az állami gazátmág születése 30. évfordulója ünnepségeinek megrendezésére. Habár a Várkonyi Állami Gazdaság 1948 októberében alakult, az ünnepséget mégis augusztus 27-én tartják, mert ilyenkor szokták — a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségeivel együtt — értékelni a gabonabegyűjtés eredményeit. Már megszülettek a tervek, az elképzeléseik. Allegorikus kocsik érzékeltetik majd a menetben a gazdaság alakulásának körülményeit, fejlődését, a termelés szerkezetének megváltozását és az eredményeket.

Szóba hozzák a múltat, jelent és a jövőből is nyújtanak egy kis ízelítőt. Elmondják, hogy az egyesülés után nehéz volt a kibontakozás. Sokáig folyt a vita, merre haladjon az állami gazdaság? A helyi viszonyoknak megfelelően milyen termelési ágakat lehet gazdaságosan fejleszteni?

A döntő fordulat akkor következett be, amikor Michal Chudík elvtárs került az igazgatói székbe, aki az üzemi pártszervezet segítségével sikeresen felszámolta a sógorságon, ko- maságon alapuló érdekcsoportokat és határozottan kitűzte a távlati terveket. Ettől kezdve az állami gazdaság évről évre eredményesebben gazdálkodott. A múlt évben már tizenhét millió korona volt a tiszta haszon. Jelenleg olyan pénzügyi alappal rendelkeznek, hogy jelentős beruházásokkal fokozatosan megvalósíthatják a szakosítást. Ez irányú törekvéseikről az igazgató beszélt.

— A korábbi tapasztalatokat felhasználva áttértünk az ágazati irányításra. Reméljük, szakembereink ilyen feltételek mellett hatékonyabban dolgozhatnak. Mivel a termelés növeléséhez kedvezőek a feltételek, vezetőktől és munkásoktól egyaránt megköveteljük, hogy minden szakaszon szüntelenül fokozzák a munka termelékenységét és nyereségesen gazdálkodjanak.

Az igazgató szavait Jozef Vojtek üzemgazdász egészíti ki. A számok tengerét tartalmazó könyvre tekintve így nyilatkozik:

— Minden garast a fogunkhoz verünk. Jól meggondoljuk, mire fordítjuk pénzünket. Már egy évtizede nem szorulunk állami támogatásra.

A vele való beszélgetéskor felkeltette a figyelmemet a gyors fejlődés és a gazdaság pénzügyi szilárdsága. A sok-sok adat közül lejegyzem, hogy amíg az 1967-es évben csak 31 millió korona volt a gazdaság bevétele, a múlt évben már 80 millió korona. Az is jegyzetfüzetembe kerül, hogy olcsón termelik a gabonát, a tejet és a húst. A tejtermelés két és fél millió korona nyereséget hoz az állami

gazdaságnak. A dolgozók érdekeltek a termelés növelésében, mert a havi átlagkereset az elmúlt tíz év alatt 1542 koronáról 2656 koronára emelkedett.

Az eredményes gazdálkodás titkairól Farkas Lajos főtervezőtől szereztem adatokat. Szerinte a siker titka,

— Megteremtettük a belterjes gazdálkodás feltételeit — mondja Kováts Gyula igazgató

(Gyökeres György felvételei)

hogy a vezetők és a munkások jövő- belátóan dolgoznak. Eszerint készítik el a terveket. Évente 10—11 millió koronát ruháznak be főleg épületek korszerűsítésébe és újak építésébe. A talajjavítási munkákra már eddig 6 millió koronát áldoztak.

A tapasztalt tervező pontosan felvázolja előttem, hogy a szakosítási terveknek megfelelően a Fekete erdei üzemegységen szarvasmarha-, hizlaldát, a hősi üzemegységben tejtermelő kombinátot, Falurétén borjúneveidét, Nyékiszélen sertéshizlaldát építenek.

Ojra az igazgató veszi át a szót a főtervezőtől.

— Nagy területeket sikerült termővé tenni. A mocsaras és talajvizes parcellákon ma már 'kultúrnövények nőnek. Tovább folytatjuk a talajjavítási munkákat. Évente mintegy hatvan hektár földet teszünk még termővé.

Az irodában, és kint, az üzemegységeken többször hallottam az emberektől, hogy a jövőben még jobban akarnak gazdálkodni, a legjobbak közé küzdik fel magukat. Meggyőződtem róla, miért tehetnek ilyen kijelentéseket. Már eddig is a csúcsokat ostromolják. Idén a növénytermesztési ágazat dolgozói az állami gazdaság létezése óta gabonából a legna- gyob hozamokat érték el. A búza 65,57, az árpa pedig 61,30 mázsát adott hektáronként. A cukorrépa és a kukorica is gazdag termést ígér. Az állattenyésztés dolgozói 4000 liter tejet termelnek tehenenként. Ennek elérésére megvan a lehetőség, mert a tehenek napi tejhozama több miint tíz liter. Ilyen csúcseredmények után alkuit ki a számadat, amely szerint minden hektár földterületen 20 000 korona értékű terményt és terméket termelnek.

Sokszor hallottam azt is, hegy „ez a ml állami gazdaságunk.“

Nem véletlenül nyilatkoznak így, hiszen a gazdaság biztonságot, megélhetést nyújt számukra. Béli Ferencnek, a volt urasági béresnek, Juhász János bácsinak és másoknak. Azoknak, akik gyerekkoruk óta itt tapossák a földet. Nem is tudnak ezek az emberek megválni a munkától. Bár János bácsi magas nyugdíjat kap, de még mindig dolgozik. Havonta még 1780 koronát 'keres.

— Álmodni sem mert volna, hogy ilyen öregkorom lesz — mondogatja.

A magukénak tartják az állami gazdaságot azok is, akik csak belekóstoltak a földesurak kenyerébe. Jógazda módjára tevékenykednek az üzemegységeken. Gróf Árpád nagy szakértelemmel irányítja a gyümölcsöst, szőlészetet, a zöldség- és do- hámylkertészetet. Kovács Béla főkertész természetesnek veszi, hogy- évente legalább 100 000 korona értékű zöüdségef termeljen minden hektár földön. Idén csak a korai káposztáért 90 000 koronát kapott hektáronként.

Az állattenyésztésiben most bontakozik ki a nagy verseny a tejtermelés növeléséért. Jelenleg Derzsi András, a bősii üzemegység fejője hialad az élen. Tehenenként 4500 liter tejet fejt évente. Gottlieb Béla, a> Falu- réti üzemegység vezetőije bízik abban, hogy az 1980-as évben már tehenenként legalább 4000—4500 liter tejet fejnek. Megemlíti, hogy a keresztezett előhasú üszők már az első évben 5500—6500 liter tejet adnak.

Nem mindennapi eredményekkel, elképzelésekkel, tervekkel találkoztam minden részlegen. Amikor ezt közlöm az igazgatóval, így nyilatkozik.

— Cé-Ikiltűzéseiiniket el fogjuk érni, mert tudományos módon az emberek kezdeményezésére támaszkodva gazdálkodunk.

Újra a presszóban üldögélek, nézegetem jegyzetfüzetemet, visszaemlékezem a vezetők és munkások nyilatkozataira, elképzeléseire és megállapítom, hogy az egyesülés után magasabb szintre emelkedett a termelés. Egyre jobban és kedvezőbben befolyásolja az állami gazdaság a Duna menti nagyközség politikai, gazdasági és társadalmi életét. Az igazgató és a pártelnök társadalomnak él. Mindketten több tömeg- szervezeitben, egyesületben dolgoznak. Szorgalmazták, hogy a gazdaság az óvoda építését egymillió koronával, a fürdő építését pedig másfél millió koronával segítse elő. Nq- gyon találó és jellemző Fekete Zoltánnak a kijelentése:

— Eddig a párttagok a p>ártonkí- vüliekkei együtt azon fáradoztak, hogy megteremtsék a feltételeket a többtermelésre. Amikor ez már lassan megvalósul, előtérbe kerül az ember, mindent megteszünk azért, hogy kevesebb verejtékkel dolgozzanak, javuljon a munka kultúrája.

Igen, ebben a gazdaságban minden az emberért történik. Mindenkivel mindig törődnek. Több mint százan kaptak lakásépítésre 20—30 ezer koronás térítésmentes kölcsönt. További családok 5—6 ezer koronát kapták térítésmentesen lakásuk rend- behozására. Évente félmillió koronát juttatnak szociális célokra.

Felidéződnek előttem azoknak a nevei, akik legtöbbet tettek a gazdaság fejlesztéséért. Béli Ferenc, Brezovszky Árpád, Brezovszky Rudolf, Karika Lajos, Varga Flórián, Kmetyó Lajos és a Dömény család. A volt szövetkezet tagjai közül Tóth László, Farkas Vendel, Darnai Sándor, Darnai Dániel, Tatai István, Mészáros Vince, Nagy Gyula. Másokat is biztattak, vezettek egy virágzó állami gazdaság létrehozására. Nagy érdeműk van abban, hogy többé nem fizetik rőzsekötegekkel a szegény embereket.

BÁLLÁ JÚZSEF

■*