Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-08-27 / 35. szám
ÚJ szú FEHCR köpeny nélkül J 6 éve már szokatlan felhívás hangzott el a rimaszombati (Rima vská Sobota) hangosbemon- dóban: vállalkozó szellemű asszonyokat kerestek mikrobölcsődék létesítéséhez. A gyermekintézmények ezen új formájának bevezetéséhez itt is az vezette a városi nemzeti bizottság dolgozóit, hogy nem tudták elhelyezni az összes jelentkezőt. — A férőhelyhiányon kívül — csaknem száz apróságot nem tudunk elhelyezni a bölcsődékben — még egy gondolat is vezérelt bennünket az elhatározás megvalósításában. Példát akartunk mutatni az üzemeknek, hogyan enyhíthetnének ők is, legalább átmenetileg, bölcsődegondjaikon — magyarázza Maksi István, a vnb iskola-, egészségügyi, szociális és kulturális szakosztályának helyettes vezetője. — Anyagiakkal eddig több mint kétmillió koronával járultak hozzá ugyan az üzemek és a vállalatok a gyermekintézmények építéséhez, de a kivitelezés nálunk is időbe telik, s a mikrobölcsődék addig is enyhítenének valamit a helyzeten. A városi nemzeti bizottság tavaly negyvenötezer korona ráfordítással rendezte be a 3 mikrobölcsődét. A felhívásra meglepően sokan jelentkeztek, s a jelentkezők közül igyekeztek kiválasztani a legmegfelelőbb lakáskörülményekkel és adottságokkal rendelkező gondozónőket. XXX Emeletes, új családi ház kapuján nyomjuk meg a csengőt. Régebben Tamásfalának hívták Rimaszombatnak ezt a városrészét. Az egymás mellett sorakozó új házak között nem köny- nyű eligazodni, mi mégis egykettőre idetaláltunk, mert a mikrobölcsődéről a környékbeliek is tudnak. — Eleinte kíváncsian meg-megáll- tak az erre járók és a szomszédok, amikor az udvaron láttak bennünket játszani, énekelni. De most már megszokottá vált számukra is az öt apróA gyerekek „lakosztályát“, a bölcsődét a családi ház földszintjén rendeizték be. A tágas folyosón őltöz- tetőasztal, a falitáblán az étlap és a tudnivalók a szülőknek, a folyosó végében két kicsi asztallal, székekkel berendezett étkezősarok, az egyik nagy szobában a játszóterem, a másikban az öt gyerekágy kapott helyet. — Nemcsak ezt a részt, hanem az egész házat jól ismerik a gyerekek. Minden probléma nélkül megszokták az új környezetet — magyarázza a gyerekek Borika nénije. — Első nap felvettem a fehér köpenyt is, de hamar visszakerült a szekrénybe. így aztán minden olyan lett számukra, mintha otthon lennének. A napirend természetesen bölcsődei. A foglalkozás itt is tervszerű, rendszeresen ellenőrzi a kicsiket a gyermekorvos, sőt a járási gyermekpszichológus is, valamint a központi bölcsőde vezetője. A kosztot pedig a közeli óvodából szállítják a gyerekeiknek. A szakemberek szerint sokak állításával ellentétben nem hátrányt, hanem előnyt jelent a gyerekek számára a miikrobölcsőde. Kisebb a közösség, kevesebb a betegségek miatti hiányzás, s a gyerekek magabiztosabbak, bátrabbak, mint a nagyobb létszámú bölcsődékben. — Kezdetben kicsit szorongtam, hogyan is fog sikerülni a vállalkozásom, de ez hamar elmúlt. Közvetlenebb a kapcsolat a gyerekekkel és a szülőkkel is, mint a nagy bölcsődében volt. Egyelőre három évre szól a szerződésem, de ha szükség lesz rá, már most tudom, hogy továbbra is vállalom. Nemcsak Zsőri Borbála elégedett azonban „új munkahelyével“, hanem a szülők és a vnb dolgozói is a három új létesítménnyel. Rimaszombatban a gyakorlat igazolta, hogy a mikrobölcsődék gondolata hasznos, csupán kellő körültekintéssel kell a valóságba átültetni. flúriAn marta 1S7B. VIII 97. ság, a gyerekzsivaj — meséli Zsóri Borbála, a „bölcsődetulajdonos“. Tulajdonképpen csak a szomszédok és saját három kislánya számára volt új a helyzet, neki nem, hiszen napjait eddig is nyolc év v óta, gyerekekkel töltötte bölcsődei gondozónőként. — Azelőtt én jártam a bölcsődébe, most a bölcsőde jár hozzám — tréfálkozik a megnyerő, fekete fiatalasz- szony. — A körülmények kényszerítettek rá, hogy ez így legyen. Három éve baleset következtében elvesztettem a férjemet, egyedül maradtam három gyerekkel. Reggel korán indultam a munkába, s mindig izgultam, felébredtek-e idejében, elmentek-e rendben az iskolába. A legkisebbik éppen ez idén volt elsős, így jól jött, hogy többet tudok vele foglalkozni. Az sem mellékes, hogy a gyerekekkel megtelik a ház, vidámság költözött hozzánk ismét. A kislányaim is szeretik az apróságokat, szívesen segítenek mindenben. Gyakran szól a harmonika a mlkrobölcsődóben fejlődő fürdőváros ban pedig az első helyen végeztek. Nem ijedtek meg attól sem, hogy közben az első kategóriába kerültek. Tavaly ismét a második helyen végeztek. — Nem pihenünk meg babérjainkon — nyomatékosan mondja az alelnök. — Még ebben az ötéves tervidőszakban megkezdjük a műjégpálya, a szolgáltatóház, a ravatalozó építését, és készülnek már a rakovcei lakótelep tervrajzai is. Itt a lakóházakon kívül gyermekintézmények, üzletek is épülnek majd. Igen nagy szükség volna egy új szállodára, fyogy a megnövekedett igényeket megjelelő szinten kielégíthessük. Nem is olyan régen az Állami Fürdő befogadóképessége csak 180 fő volt, ma pedig 300. A közelmúltban nyitották meg ugyanis az Alfa pavilont. Épül már a 220 ágyas balneoterápiái gyógyház is, amelynek 1981 végére kell elkészülnie. Ezután további épületekkel bővül a fürdő mindaddig, amíg kapacitása el nem éri a 700 személyt. — Sikereink, eredményeink nem jelentik azt, hogy nálunk nincsenek problémák, fogyatékosságok — mondja búcsúzóul Drahovsk^ elvtárs. — Bármilyen hihetetlennek is tűnik, több körzeti orvosi hely betöltetlen, kicsi a gyermekintézményeink kapacitása és szolgáltatásaink színvonalán is van mit javítanunk. Mindezeket tudjuk és a képviselőinkkel együtt igyekszünk orvosolni, kisebb-nagyobb sikerrel. Az áruellátás hiányosságaival szemben azonban tehetetlenek vagyunk. Abban bízom, hogy a városi statútum jóváhagyása után megváltozik a helyzet. Emlékiratok, adományozó levelek tanúskodnak arról, hogy Turőianske Teplice fürdővárosnak több évszázados múltja van. A 34 évvel ezelőtti történelmi eseményekre azonban még a szemtanúk emlékeznek vagy az iskolákban, vagy odahaza, az unokák unszolására. A városnak 1944-ben nem volt fürdővendége. A környező hegyekben, a Kis- és Nagy- Fátrában a partizánok gyűjtötték erejüket, az illegális dolgozók, a Szlovák Nemzeti Felkelés szervezői pedig az államhatalmi szervekkel, a hadsereggel keresték a kapcsolatot. Júliusban és augusztusban az ún. szlovák bábkormány parancsait Felső-Túróc vidékén már nem teljesítették. Forradalmi nemzeti bizottságok jöttek létre, többek között TuréianSke Teplicében is. Az általános mozgósítás után a városban fegyverezték fel és innen indították harcba a környék lakosait. A fürdőben kórházat rendeztek be. A túlerőben levő fasiszták szeptember 24-én foglalták el a várost. Ez volt terroruralmuk kezdete. A mai pedagógiai iskola udvarán a hadifoglyoknak még volt némi reményük az életben maradáshoz, de akiket a kápolnába zártak, azok útja a közeli Bőrik erdőbe vezetett, ahol gyilkos golyó vetett véget életüknek. Az egykori tömegsír helyén ma emlékmű hívja fel a figyelmet a szlovák nép dicső harcára és a fasizmus kegyetlenségére. A II. ukrán front csapatai 1945. április 7-én szabadították fel a várost. Megkezdődött a romeltakarítás, az újjáépítés. A kisvárosnak, noha járási székhely volt, nem volt ipara. Változást a februári események hoztak. Folyamatosan megkezdődött a termelőmunka több új kisüzemben. A Drevina ma már nemcsak fűrészelt árut, hanem ablakkereteket is gyárt. Hírnévre tett szert a Tatra Bútorgyár, a Csehszlovák Gépkocsijavító Vállalat és a Földtani Feltáró- és Kutatóintézet. A mezőgazdaság szocializálása következtében létrejött a gép. és traktorállomás, nyolc évvel ezelőtt pedig az állami gazdaság „tojás- gyára“ is beindult. — Az iparosítás a város fejlesztését is magával hozta — tájékoztat Viliam Drahovsktj, a vnb alel- nöke. — Az elmúlt harminc év alatt több mint 2000 üzemi és 108 szövetkezeti lakás épült. Évente mintegy 40 családi ház építésére adunk ki engedélyt. Fejlődött a város, és ezzel párhuzamosan növekedtek az itt lakók igényei is. „Készek vagyunk a szükséges létesítményekhez társadalmi munkával is hozzájárulni“ — hangoztatták. Az elmúlt évek eredményei igazolják, hogy amit mondtak, azt komolyan j gondolták. Csupán az 5. ötéves tervidőszakban társadalmi munkával két zöldségüzletet és napközi otthont építettek. A munkából a közigazgatásilag ide tartozó Diviaky, Dolná Stubfta és Michal települések lakói is kivették a részüket. Michalon Z-akció keretében építették meg a vízvezeték-hálózatot, Diviaky- ban füvesítették a labdarúgópályát. Az előbb említett két községben tatarozták a művelődési otthont. Helyben viszont a magasépítő vállalat egyik épületét óvodává alakították át. — Állami beruházással épült meg a vízvezeték- és a gázvezeték-hálózat — folytatja az alelnök. — Természetesen a felsorolás nem teljes... Ebben a megbízatási időszakban is van már mivel dicsekedniük. A főútvonal a múlt év őszétől megkerüli a várost, s ez nemcsak a közúti közlekedés és biztonság szempontjából előnyös, hanem a lakosság életkörnyezetére is kedvezően hat. Átadták rendeltetésének a korszerű, emeletes élelmiszerüzletet. Társadalmi munkában készült el a pedagógiai iskola tornaterme, Diviakyban pedig óvoda épült. Michalon az iskolát alakítják át óvodává. Elkészült a strandfürdő, állami beruházással pedig a pedagógiai iskola 240 ágyas internátusa. Épül már a Jednota fogyasztási szövetkezet áruháza is. — Nem szeretek dicsekedni, de el kell mondanom, hogy a város lakosai 1976-ban 196,5, 1977-ben 188 százalékra teljesítették kötelezettségvállalásaikat. Az említett két év alatt társadalmi munkával 27 531 000 korona értéket hoztak létre, ebből 8 172 000 koronát a Z-akció beruházási részében. Szorgalmukról, igyekezetükről átfogó képet ad, ha elmondjuk, hogy a fürdővárosok versenyében, a második kategóriában, 1975-ban a második, 1976Turőianske Teplice nemcsak fürdőváros, hanem Túróc egyik idegenforgalmi központja is. Ma 6230 lakosa van, 1990-ben 11000 lesz. A jövőben több üzem akar itt gyógykezelésre is alkalmat adó üdülőközpontot építeni. A megnövekedett idegenforgalom szükségessé teszi autókemping építését, a városban pedig több parkolóhelyet kell létesíteni. Egyszóval úgy kell irányítani a fejlődést, hogy a helyi lakosok, a fürdővendégek s az ide látogató turisták is jól érezzék magukat a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori harcainak színhelyén. NÉMETH JÁNOS Beírta a nevét a Szlovák Nemzeti Felkelés történetébe ■ « X tt «M cd § *Q >» 00 SO ► 'S u a 4M « s a .* o a §| *3
