Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-08-13 / 33. szám
Könnyű felfedezni a közelgő ősz csalhatatlan jelét: kezdődik az I. labdarúgó-liga új idénye! Ismét 16 csapat indul az 1979 június végéig tartó küzdelemben rohamra a bajnoki pontokért, a lehető legjobb helyezésekért. A labdarúgó világbajnokság évében különösen nagy érdeklődés fordul a hazai pontküzdelmek felé, a szakértők és a szurkolók egyaránt mielőbb szeretnék felmérni, mit és mennyit vettek át élvonalbeli labdarúgóink a MUNDIAL legjobbjaitól. Válogatottunk nem volt az argentínai események részvevője, tehál a más kárán tanulhat, illetve a nálánál jobbnak hizonyulttaktól leshetett el, ami követésre érdemes. Amikor az előző idényt summáztuk, nem sok dicsérnivaló akadt. Fenntartás nélkül csak egy két csapatot állíthattunk példaképül a többiek elé. Mögöttük nagy volt a kiegyenlítettség, csakhogy nem a szó kedvező értelmében. Egy csapat vált meg az I. ligától, a ZVL Zilina, egy jutott vissza, a VSS Kosice. Szerintünk ilyan együttessel egészült ki a liga-mezőny, amely a Tátrán Presov és a Dukla Banská Bystrica csapatához, az előző újoncokhoz hasonlóan nem kíván az alsó régiókban kullogni, hanem a jobb átlag közé vezető utat, méghozzá eredményesen, keresi. Az 1977/70-as bajnoki évben kísérletképpen olyan megoldást szorgalmaztak, hogy csak egy kieső legyen, feltételezték, hogy ez a tény gátlásmentes játékra ösztökéli a mezőny csapatait. Mivel a kieső kérdése elég hamar és egyértelműen megoldódott, csak azok az együttesek „erőltették“ a dolgot, amelyeknek még konkrét céljaik voltak, mint a bajnoki cím megszerzése, illetve olyan helyezés elérése, amely UEFA Kupa lehetőséget biztosít. Azzal a tapasztalattal gazdagabbak lettünk, hogy ntm jó egy kiesővel, s ugyanannyi feljutóval kísérletezni, igazságosabb az a megoldás, amely az 1978/79-es bajnoki év végén ismét érvényesül: két csapat esik ki, ugyanennyi jut fel! EREDMÉNYESSÉG, ÉRDEKESSÉG, LÄTVÄNYOSSÄG A közönség a bajnoki év hajrájában nagyon gyér számban látogatta a mérkőzéseket. Kivételt elsősorban, a brnői pályán tapasztalhattunk, s az érdeklődést a bajnok Zbrojovka meg Is érdemelte. A nézőt a gólok érdeklik, a támadójáték köti le figyelmét, nyújtja a látványosságot. Nem szereti az úgynevezett „süket“ perceket, amikor a pályán az égvilágon semmi sem történik. Nem egy statisztikus mondta ki, hogy néhány mérkőzés 90 percének csak mintegy 30—40 százalékát töltötte ki a játék, ia többi labdarúgó szempontból kihasználatlan maradt. A nézőt csak jó játékkal, eredményességgel lehet visszacsalogatni a lelátókra, nem pedig azzal, hogy egy-egy forduló mérkőzései közül többet előrehozunk, vagy később rendezünk meg, féltjük a bajnoki mérkőzést egyéb sportok konkurrenciájától, s a szinte áttekinthetetlen „játékrenddel“ szolgálva azt hisz- szük, hogv a szurkolónak teszünk jő szolgálatot. Az természetes, hogy a támadójátékhoz jó erőnlét, kifogástalan harci kedv, csiszolt technikai képesség, rúgó- és fejelőkészség is ikell. Nem a 4—2—4-tSS, sem a 4—3—3-as felállás a mérvadó, hanem annak a játéktartalma. Ha tetszik, ha nem, minden jó képességű csapatban a játékosokat az univerzialitásra készítik föl, tehát a posztok kötetlensége elengedhetetlen követelmény. ÜJ EGYÉNEK Az előző idénnyel összehasonlítva minden csapatnál találunk változást. Ismert edzőkkel más környezetben találkozunk, s azok mindegyike egészen természetesen igyekszik elképzelései szerint kialakítani, vagy átformálni új együttese játékmodorát. Több játékos változtatott egyesületet, de úgynevezett szenzációhajhászó átigazolásra nem került sor. Az ilyesmi idegen a szocialista sport, tehát a labdarúgás számára is. Az I. ligás együtteseknek elsősorban saját utánpótlásukra kel) támaszkodniuk, illetve alacsonyabb osztályú egyesületekből kapnak fejlődőképes futballistákat. A legtöbbje tudatosítja is, mivel adósa annak az egyesületnek, amely kiemelte, felkészítette, lehetőséget és képesítést biztosított neki. A korhatárnak, illetve a főiskola befejezésének megfelelően több I. ligás labdarúgó azért cserélt együttest, hogy hazafias kötelességének, a tényleges katonai szolgálatnak tehessen eleget. Elmondhatjuk, hogy két olyan élvonalbeli katonacsapatunk van, a Dukla Praha és a Dukla Banská Bystrica, amelyek a csehszlovák futball legjobbjai közé sorolhatók.- Az edzőkhöz visszatérve azt állapíthatjuk meg, hogy csak az állományokba tartozó labdarúgók szereplésre tarthatnak számot, azokat kell úgy felkészíteniük, hogy szereplésükkel kiérdemeljék a szakértők és a közönség tetszését. Jelentős a ráfordítás, amelybe az élvonalbeli csapatok játékosainak előkészítése, edzése kerül, tehát joggal várjuk el, hogy az ellenszolgáltatás, a játék legalább ehhez fogható legyen! KORSZERŰ JÁTÉKTEREK A korszerű labdarúgáshoz ugyanilyen szintű felszerelés és sporttelep is szükséges. A pálya talaját már minden élvonalbeli csapatnál szakértelemmel gondozzák, s talán végre megoldódik az a kérdés is, hogyan óvják télen, illetve őszutó és koratavasz idején a gyepszönyßget, hogy az játékra alkalmas legyen. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség szakértőkkel megvizsgáltatta az I. ligás egyesületek pályáinak világítóberendezését, s bizony alig akadt olyan, amely megfelel a színes tv-adás követelményeinek. Ez meglepő, hiszen különösen a nemzetközi kupákban a mérkőzések zömét éppen este rendezik meg, s nem egyszer láthattuk, milyen fényárban úszik egyikmásik játéktér. A szakértelemmel nálunk sincs baj, csak a kivitelezést kell alaposabban ellenőrizni, felülvizsgáltatni. A jelentős ráfordításnak eredményesnek teli lennie. A TV-VEL VAGY NÉLKÜLE? Sokan és sokszor rámutattak arra, hogy a tv sok szurkolót von el a mérkőzések látogatásától. Bőven akadnak olyan országok, ahol szinte ritkaságszámba A csatár és a hátvéd párharca a labdáért. Balról Barmos (az Inter Bratislava volt, s a Dukla Praha jelenlegi játékosa) és Ojhely (a Lokomotíva Kosice egyik gólgyárosa) megy a közvetlen adás, a nézők a rádióból vagy közvetlenül a pályán már régen értesültek az eredményről, s azután képfelvételről, többnyire kivonatosan láthatják az őket érdeklő találkozót. Nálunk a válogatott csapat és a nemzetközi kupákban szereplő együttesek mérkőzéseit egyenes adásban közvetítik, s ugyanúgy járnak el minden bajnoki forduló 1—1 találkozója esetében is, közben jó előre hírül adják, hogy a következő időszakban mit láthat a tv futball- nézője. Mindenkinek egyéni felfogása szerint megfelelő vagy sem a tv sportadásának szemlélése. Ezzel kapcsolatban azonban nem lesz érdektelen egy külföldi idevonatkozó szakvéleményt iközzétennünk. Rethacker, a France Footbal munkatársa, aki akkreditált sportújságíróként vett részt az argentínai VB-n, a többi között így tudósított: „Bár ízlésem és igényeim nem mások, mint a sorszurkolóké, sokkal jobban tetszettek a mérkőzések a helyszínen, mint a tv-ben, pedig jó néhány találkozót láttam a tv mellett ülve is. Szerintem a tévé túl szűk sávot mutat a játékból, s így nem érzékelhető annak ritmusa, feszültsége. Persze, attól is függ a mérkőzés tvad ásának sorsa, milyen képzettségű operatőrök közvetítik. Részt vettem a MUNDIAL döntőjében, s utána ugyanezt megnéztem a tv-ben is. A képernyőn látottak alapján közepes mérkőzésnek lehetett minősíteni, míg a helyszínen lenyűgözően látványos erőpróbát láthattunk. Ez a VB is igazolta azt a tényt, hogy semmi más nem pótolhatja a mérkőzésen való jelenlét élményét. Ha ügyes is a tv személyzete, szép is a kép, meg érdekes is, mindez együttvéve csak illúzió. A legjobb helyet foglalni a lelátón, figyelni, mi történik a pályán, mert a személyes élményt a labdarúgásban sem pótolhatja semmi sem.“ Ez is ajánlólevél lehet, felhívás „keringőre“, csalogató a futballpályákra. Szeretnénk abban bízni, hogy az I. liga küzdelmeiben, a válogatott mérkőzésein és a nemzetközi kupatalálkozókon is, akárcsak a MUNDIAL erőpróbáin több lesz a szín, az ötlet, de a férfias helytállás, s nem a kímélő futbbal folytatódik. Ha így lesz, érdemes lesz kimenni újra és újra, s együtt átélni a találkozók izgalmát a futball- élsport szereplőivel. ZALA JÓZSEF Ilyet nem szeretnénk látni az őszi idényben: Masnyt, a válogatott és a Slovan ördöngősen cselező szélsőjét az egyik ellenfél kíméletlen közbelépése után hordágyra kellett tenni... A képen látható csíkos mezű játékosok: Balitft (balról) és ValfCek, a Tátrán Pre- Sov soraiban szerepelnek. A fejelő OndruS az új idényben a Dukla Banská Bystrica sorait erősíti, Gallis pedig (középen) egyesztendős vendégszereplés után a Slovan Bratislava együttesétől visszatért a VSS Kosice csapatához (Vojtíéek felvételei) Index: 40 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalot — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÁS. Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasármpl számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstrednó expedíció tlace, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2. m
