Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-08-20 / 34. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. augusztus 20. VASÁRNAP XI/34 BRATISLAVA xxxi. Évfolyam 229. SZÄM ÄRA 1 KORONA KÖZÖS CÉLOK - KÖZÖS LEHETŐSÉGEK Tények halmaza bizonyltja a szocialista gazdasági közösség — a KGST — működésének eredményességét, azt, hogy ez a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági szervezete. A KGST-tagországok múlt évi nemzeti jövedelme például az 1975-ös évihez viszonyítva 12 százalékkal, ipari termelése pedig 12,4 százalékkal növekedett. Ugyanakkor a fejlett kapitalista országok ipari termelése 1973 és 1977 között csupán 7 százalékkal növekedett, míg a szocialista közösség országai ugyanebben az időszakban ezen a téren 32 százalékos növekedést könyvelhettek el. A KGST-tagországok ez év június végén Bukarestben megtartott XXXII. ülésszakán is ilyen és ehhez hasonló eredményekről számolhattak be az egyes tagországok képviselői. S ezek az eredmények mindenekelőtt az ugyancsak Bukarestben elfogadott Komplex Program nyújtotta együttműködési lehetőségek és módszerek kihasználásának köszönhetők. Az 1976—1980-as évekre meghatározott együttműködési kapcsolatokat a KGST-országok között egyeztetett tervekben rögzítették, s e tervek teljesítése — amint azt a legutóbbi ülésszakon Is megállapíthatták — sikeres. Az egyeztetett tervek döntő tényezői a közös célok és közös érdekek, amelyek a kölcsönös árucsereforgalom növelésében, a termelés szakosításában és a fokozott kooperációban nyilvánulnak meg. A szocialista baráti országok kölcsönös együttműködésére épített programok sorában nagyon fontos szerepet kapnak a hosz- szú távú célprogramok, amelyek kidolgozását L. I. Brezsnyev az SZKP XXV. kongresszusán szorgalmazta. A Komplex Program sem véletlenül hangsúlyozza a tervezett együttműködés fontosságát. Az évek során tökéletesedtek a terv- koordinálási módszerek, és a tervek tartalmi szempontból is tökéletesedtek. E fejlődési folyamat eredményeként könyvelhetők el a hosszú távú célprogramok. A célprogramok három fontos területet ölelnek fel: az energia- és nyersanyagellátást, a mező- gazdasági és élelmiszertermelést, valamint a gépipar legfontosabb ágazatait. Az energia-, fűtő- és nyersanyagellátás hosszú távú célprogramja valóra váltásának legfontosabb előfeltételei közé tartozik az atomenergetika gyors fejlesztése, a szilárd fűtőanyagok kitermelésének és hasznosításának növelése, a közös villamos távvezetékek építése és kihasználása, a kőolaj és földgáz nagyobb mértékű hasznosítása stb. A célprogramok feladatsorába tartozik továbbá az új papír- és cellulózipari, vegyipari, kohászati és egyéb ipari kapacitások közös felépítése is. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó célprogramok is ösztönző jelentőségűek hazánk népgazdasága számára. Hozzásegítenek bennünket az igényes gabonaprogramunk megvalósításához. Ezenkívül valamennyi KGST-tagországban lehetővé teszik az állattenyésztés intenzív fejlesztését és a takarmányalap további javítását. A felsorolt problémakörök megoldásának mindegyikében érdekelt népgazdaságunk, de mivel fejlett gépiparral rendelkezünk, számunkra rendkívüli jelentőségűek a gépipar fejlesztésére vonatkozó célprogramok. E program megvalósítása lehetővé teszi számunkra a szocialista közösség keretében a korszerű gépek és berendezések fejlesztését a legfontosabb termelőágazatokban. Elsősorban az atomenergetikai gépgyártásunk fejlesztésének, valamint a bányaipari gépek fejlesztésének és gyártásának szenteljük a fő figyelmet. E fontos programok megvalósítása népgazdaságunk szempontjából rendkívüli jelentőségű, ezt hangsúlyozta Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök is a hosszú távú célprogramok megítélésével, illetve e programok kidolgozásával kapcsolatban a bukaresti ülésszak lezajlása után. A kidolgozott, illetve a kidolgozásra váró közös célprogramok a közös célokon és a közös lehetőségeken alapulnak. Minden KGST-tagország — így hazánk — legfontosabb feladatai közé tartozik tehát, hogy az erők céltudatos összefogásával járuljon hozzá a közösség további gyors ütemű és töretlen fejlődéséhez. pakozdi gertrOd Több szocialista ország közösen épített nagy müve, az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között húzódó Szövetség gázvezeték egyik kompresszorállomása (JAROSLAV WINTER, MLADÄ FRONTA FELVÉTELE) A tlmaCei Síz. M. Kirov Energetikai Gépgyár a KGST-orszá- gokban megvalósított és épülő energetikai beruházások egyik jelentős szállítója. A vállalat a gőzszeparátorok gyártásával bekapcsolódott az atomerőmüvi berendezések gyártásának szakosított programjába. Ez az új gyártási irányzat nemcsak a tlmaöei gépgyár, hanem egész gépipari termelésünk távlati fejlődése szempontjából is jelentős. A felvételen az egyik atomerőmüvi szeparátor készítése látható CSTK-felvétel Befejezéshez közeledik a 750 kilovolt feszültségű villamos távvezeték építése az ukrajnai Vinnyica és a magyarországi Albertirsa között. A több mint 800 km hosszú távvezeték építésében Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió vesz részt. Az új távvezeték így egybekapcsolja a Szovjetunió energetikai rendszerét a KGST-országok egységes energetikai rendszerével. A felvételen a szigetelők szerelése látható az albert- irsai transzformátor-állomáson CSTK—MTI felvétel
