Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-01 / 1. szám
A 023—05-ös számú üzletben Komáromban (Komárno), a Steiner Gábor utcában található a DOMÁCE POTRE- BY 023-05 számú vasáru- szaküzlete. Vezetője Csóka Tibor, aki egyben az itt dolgozó bronzérmes szocialista munkabrigád vezetője is. A munkabrigád tagjai: Bíró Elemér, Farkas Edit, Sasák Mária, Farkas Éva, Fekete Mária. Ez a 6 tagú kollektíva 1974 júliusában nevezett be a munkaversenybe. Azóta a vásárlók részéről egyetlen panasz sem merült fel. A kiskereskedelmi áruforgalom tervét 1974- ben 105,7 1975-ben 104,1, 1976-ban 100,9, 1977-ben (a háromnegyed év végéig) 102,4 százalékra teljesítették. Megérdemeltél» a bronz fokozatot. Az igazgatóság rendelkezése értelmében újabb dolgozókkal bővült a létszám. Tóth Eva, Helena Binzaková, Éva Suláková, Zsidek Elemér, a munkabrigád új tagjai azonban megígérték: a megszabott határidőig teljesítik azokat a feladatokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a bronzérmes szocialista munkabrigád teljes jogú tagjai lehessenek. Említésre méltó az új tagokkal bővült munkakollektíva 1978-ra szóló vállalása: a kiskereskedelmi áruforgalom évi tervét 200 ezer korona értékkel túlteljesítik, a munkahely rendezése, szépítése alkalmával személyenként ledolgoznak 30 órát, a városszépítési akciók alkalmával további 30 órát, összegyűjtenek 300 kg papírt, társadalmi munkában fogják konzerválni a szabadban raktározott vasárut. Holczer László A rimaszombati IRimavská Sobota) járás mezőgazdasági szakemberei 1967-ben határozták el a kisüzemi baromfitenyésztés felszámolását. Hét íöldművesszövetkezet és négy állami gazdaság társulásával még abban az évben létrehozták a Baromfitenyésztő Szövet kezeti Gazdaságot. Két egymástól távoleső gazdaságban, Rimaszombat (Rimavská Sobota) és Tornaija (Safárikovo)) mellett kezdték meg a csirkenevelést és a tojóstyúktartást. Az első évek gazdasági eredményei nem hozták meg a várt sikert. A termelés eredményességében azonban döntő fordulat következett be a hetvenes évek elején, amikor felszámolták az objektumok tervezéséből származó fogyatékosságokat, megkezdték a szakosítást s állandósult az üzem vezetősége és munkaközössége. Különösen érzékelhető fejlődés mutatkozott az elmúlt ötéves terv idején. Amíg például 1971-ben egy tojótól az évi tojáshozam 218 darab volt. a tervidőszak végén az átlaghozam elérte a 260 darabot. Növeli a számszerű termelésemelkedés értékét az a tény, hogy ugyanakkor 60 fillérről 53 fillérre csökkent az önköltség. jelentős megtakarítást ért el az üzem a takarmányozás, mindenekelőtt a szemes takarmány fogyasztása terén is. Hasonló sikerekkel kecsegtet ez az év is. Az előzetes számítások szerint egymillió koronával teljesítik túl a tervezett tiszta haszon értékét. A kiváló eredmények egyik jelentős forrása az egyre inkább erősödő és terebélyesedő szocialista vállalási és versenymozgalom. A társulás három szocialista munkabrigáddal dicsekedhet, melynek 22 tagja a munkafeladatok példás teljesítésével tűnik ki. Az elmúlt tíz évben 124 millió tojást adott közfogyasztásra az üzem, 700 ezer csirkét nevelt fel és 57 vagon baromfihúst dobott piacra. A következő években az üzem a tojástermelés és a csirkenevelés terén a rimaszombati járásban előkelő helyre kerül. Folytatják az üzem átépítését és bővítését. A jóváhagyott 25 millió koronás beruházás eredményeként 1981-ig felépítenek egy négyszintes tojóscsarnokot. A 6. ötéves terv végére mintegy negyvenmillió tojást termelnek, s előreláthatólag mintegy 100 vagon baromfihúst adnak köz- fogyasztásra. Hacsi Attila Százan jelentkeztek Sikeres véradási akciót szerveztek Paláston (Plásfovce). Nem kevesebben, mint százan jelentkeztek, hogy az előre meghatározott napon térítésmentesen vért adjanak. Az akció fő szervezői Farkas Ilona, a helyi egészségügyi központ nővére és Kiss István elvtárs, a Vöröskereszt járási bizottságának tagja, az egészség- ügyi központ mentőkocsijának sofőrje voltak, akik közös vállalásként száz véradót toboroztak. Farkas Ilona azonban nemcsak szervezi ezeket az akciókat, hanem jó példával jár elöl, hiszen férjével együtt mindig az elsők között szokott vért adni. Nem először vett részt ilyen akcióban Szikora József sem, aki már a Jánsky-emlékérem bronz fokozatának tulajdonosa. Farkas László, Magda KisSirhonová, Pavel Krizán, Drégely József, Matyó József pedig a következő véradás után kapják majd meg az érmet. Egyébként az akció sikerében része volt a helyi Béke Efsz vezetőségének, a helyi alapiskolák pedagógusainak is, akik mind a szervezés, mind a véradás terén személyesen példát mutattak. Bellus Imre A«níg a felszolgáló... Vadászvacsorához terítve A felvételt JUHASZ ISTVÁN készítette Sok mindentől, sok mindenkitől függ, amíg a közétkeztetési üzemekben a felszolgáló nyugodtan a vendég asztalához léphet, és jó étvágyat kívánhat. Többek között azoktól is, akik szervezik, irányítják a közétkeztetési üzemekben dolgozók munkáját. Csakhogy erre fel kell készíteni a vezetőket. Érsekújváron (Nővé Zámky) 1972 óta ezzel foglalkozik a Közgazdasági Szakközépiskola, melynek közétkeztetési tagozatán kétféle módon szervezték meg a szakemberek képzését. Az iskolai tanulmányokat sikerrel befejező fiatalok számára négyéves, érettségivel végződő oktatást szerveztek. Akik már érettségiztek, felépítményi tagozaton szerezhetnek szak- képzettséget. A szaktantárgyakat olyan pedagógusok tanítják, akik töbo «éves gyakorlati munka után jöttek az iskolába és pedagógiai képesítéssel is rendelkeznek, vagy olyanok, akik a pedagógusi képesítés mellé szakismereteket szereztek a piesfanyi Idegenforgalmi Szak- középiskolában. A fiatalok az általános műveltség megszerzéséhez szükséges tantárgyakon kívül nyelveket, földrajzot, közgazdaságtant, élelmiszerismerettant tanulnak. A nyelveken és a két utóbbi tantárgyon kívül még üzemi gyakorlatból is érettségiznek. Lévai Róbert, az iskola igazgatója elmondta, hogy különös figyelmet fordítanak az üzemi gyakorlatokra, bár nem az ,a feladatuk, hogy felszolgálókat, pincéreket képezzenek, de középkáder vezető szakmai ismeret nélkül el sem képzelhető. A tanulók állandó jellegű gyakorlaton vesznek részt, amikor az iskola ebédlőjében kiszolgálják iskolatársaikat. Legeredményesebb azonban a nyári szünidőkben való gyakorlati képzés. A második évfolyam elvégzése után az NDK-ban, Rügen szigetén, a harmadik évfolyam után Bulgáriában, a Napfényesparton 6—8 hetes gyakorlaton vesznek részt. A képesítés megszerzése után a közétkeztetési tagozat tanulói üzemvezetők, részlegvezetők lesznek szállókban, éttermekben vagy nagyobb üzemek dolgozóinak közétkeztetését szervezik, irányítják. Tőlük is függ, hogy a felszolgáló jó étvágyat kívánhasson, ha ezen közétkeztetési üzemek valamelyikében asztalhoz ülünk. Dr. Hofer Lajos Sikerült a próbaüzemeltetés Népviselet és szőttesek A néphagyományok, folklórkincsek felkutatása, feldolgozása terén az utóbbi években egyre nagyobb sikereket ér el a lévai (Levi- ce) Barsi Múzeum. Tavaly a járás népi építészetével ismertette meg az érdeklődőket, most pédig a „Népviselet és szőttesek a lévai járásban“ című kiállításával keltette fel a látogatók és a megnyitón megjelent szakemberek figyelmét. A múzeum fiatal etnográfusai, Katarina Rényiová és Viera Steváková az utóbbi három évben sok anyagot gyűjtöttek. Eredményeként most sikerült bemutatni a járás 11 északi községére jellemző barsi népviseletet, annak fejlődési változatait. A kiállítás nem nyújt átfogó képet az egész járás népviseleti hagyományairól, csak jelzi, hogy a barsi viseletén kívül hol vannak még felkutatásra váró területek, de így is jelentős előrelépést jelent a múzeum néprajzi munkájában, amely fokozatosan az egész gyűjtőterületre kiterjed. A szőttesek bemutatása már ennek az igénynek is eleget tesz, mert az egész járásra kiterjedt gyűjtés alapján ad képet e népművészeti ág szín- és motívumgazdagságáról. Az egyszerű, de kifinomult ízlésre valló színekre és díszítő elemekre méltán figyeltek fel a helyi textilgyár vezetői és formatervezői is, akik elhatározták, hogy a jövőben felhasználják majd a legjellegzetesebb és legszebb szőtteselemeket. A sikeres kiállítás anyagával, népünk gazdag művészetével a lengyelországi Tarnówban is hamarosan megismerkednek majd, mert csereakció keretében ott is megrendezik ezt a kiállítást. Dr. Sándor Károly A kiállítás egyik része A felvételt Elena Koiűthová készítette /I Az idény végén már csak néhány jármű várakozott a főbejárat előtt A szerző felvétele Somorján (Samorín) az 550 vagon kapacitású borüzemben véget ért a próbaüzemeltetés, melynek során a több millió korona értékű gépi berendezés és a dolgozók sikerrel állták a próbát. Gálji László üzemvezető elmondta, hogy 1977-ben a szőlőtermés hozama magasabb és jobb minőségű volt a szokottnál, így a tervezett 480 vagon szőlő helyett 541 vagon kitűnő minőségű szőlőt kaptak, a felvásárlás tervét 112,7 százalékra teljesítették. Az Alistáli (Hroboftovo) Efsz-től 103,5 vagon szőlőt vásároltak, a Hodosi (Vydrany) Efsz-től 88 vagon szőlőt. A termelők sorában harmadik a Gombai (Hu- bicej Állami Gazdaság, mely 48 vagon szőlőt szállított a borüzembe. A szakemberek számítása szerint Csallóközben az idén további 70—80 hektárral növekszik a termőterület, s ezzel párhuzamosan már 600 vagon szőlő felvásárlására számítanak. Egyébként az új borüzemben már elcsendesedtek a gépek, de még sok munka vár a dolgozókra, amíg az itt tárolt 525 vagonnyi bort Récsére (Raca) a palackozóba szállítják. Méri István l. 1. A munkaverseny élenjárói A szerző felvétele £ ^ JT EL, Ik C arjn B ff > *á* ktk j| Qm S_ r- ,4? gá
