Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-22 / 4. szám
K orunk legfőbb jellemvonása a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet. Ezt a folyamatot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom indította meg. A szocializmus pozíciói azóta is egyre szilárdulnak és szélesednek. Dinamizmusával és azzal a képességével, hogy sikeresen megoldja a jelenkori világ alapvető problémáit, a szocializmus történelmi előnyei egyre fokozatosabban kirajzolódnak. A jelenkori tőkés társadalom mélyülő válságával összehasonlítva még meggyőzőbbek a szocializmus által elért nagy forradalmi vívmányok és korlátlan távlatok. Az Októberi Forradalom óta megtett 60 éves út történelmi tapasztalatai megkönnyítik a szocializmus világtörténelmi jelentőségének megértését, és azt, hogy a szocialista eszméket szervesen egybekapcsoljuk korunk időszerű kérdéseivel, s világosabban lássuk ezen eszmék megvalósításának útját. Ebben a szellemben a CSKP Központi Bizottsága által az Októberi Forradalom 60. évfordulója alkalmából kiadott határozat is hangsúlyozta, szakaszaival kapcsolatos kérdések megoldása során Lenin rámutatott arra, hogy a fő fejlődési folyamat a konkrét körülményektől függ. Állam és társadalom című művében, amelyet hatvan évvel ezelőtt írt, továbbfejlesztette Marx és Engels tanítását a kommunista társadalom alacsonyabb és magasabb rendű szakaszának kapcsolatáról. „A szocialista élet — mondotta Brezsnyev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán — sikereivel és távlataival, összes problémáival ; még fiatal, növekvő társadalmi szervezetnek számít, amelyben még nem minden véglegesen rendezett, s magán viseli az elmúlt történelmi korszakok nyomait. A szocializmus állandó mozgásban van, állandóan tökéletesedik." Annak, hogy meglátjuk a szocializmus fejlődésének változó körülményeit és specifikus formáit, semmi köze sincs a revizionisták azon törekvéséhez, hogy az alacsonyabb fejlődési fokok történelmi korlátozottságát deformációnak nyilvánítsák, s tagadják a Marx és Lenin által kidolgozott elvek érvényességét a tudományos-technikai forradalom időszakára vonatkoztatva. A fejlett szocialista A gazdasági élet nemcsak a társadalmi élet egyik területe, hanem egyúttal alapja is. Ezért a XV. pártkongresszus irányvonala abból az elvből indul ki, hogy a fejlett szocialista társadalom építése, gazdagságának növelése, népünk életszínvonalának emelése szempontjából a gazdaságpolitikának döntő jelentősége van. Ezzel összefüggésben egyre jobban előtérbe kerül a termelés népgazdasági hatékonysága növelésének és a termelés racionalizálásának követelménye. A gazdasági eredmények egyre nagyobb mértékben attól függnek, hogyan sikerül fejlesztenünk a társadalmi élet többi területét, mennyire tudjuk tökéletesíteni a társadalomnak mint egységes egésznek irányítását. Ezért egyre hatékonyabb irányítási formákat kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik, hogy egybekapcsoljuk a hatékonyság növekedését a dolgozóknak a döntések meghozatalában és' az ellenőrzésben való minél szélesebb körű részvételével. A 6. ötéves tervidőszak első harmadának megvalósításából szerzett tapasztalataink csak fokozzák e követel-- mény időszerűségét. a szubjektív tényező ' SZEREPE A fejlett szocialista társadalom építése és a kommunizmusba való fokozatos átmenet természetes történelmi folyamat, a társadalmi fejlődés alacsonyabb fokáról egy magasabb fokra való átmenet tipikus esete. Ennek az átmenetnek az üteme, legcélszerűbb formáinak és eszközeinek megválasztása azonban döntő mértékben az embertől, a szubjektív tényezőtől függ. Attól a képességünktől, hogy minél jobban felhasználjuk a szocialista rendszer előnyeit, helyesen irányítsuk a társadalmi folyamatokat, s mozgósítsuk a dolgozó tömegek tapasztalatát és alkotóképességeit. Szem előtt tartja ezt az új szovjet alkotmány is. A fejlett szocialista társadalomban, az eszmeileg fejlett és öntudatos dolgozók társadalmában törvény, hogy mindenki törődik a közösség jólétével, és á közösség törődik mindenki jólétével. Minden cikkelye — amely az alkotmányba újként került — a szocialista demokrácia kiszélesítésére és elmélyítésére irányul. Egybefonódnak a reális emberi jogok és a szabadságjogok az állampolgárok felelősségével, a dolgozóknak az állam életében való minél tevékenyebb részvételével, az állam demokratikus bázisának fejlesztésével, a személyiség sokoldalú fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtésével — minden ember és a kommunizmus építése érdekében. A fejlett szocializmus szakaszában kedvező gazdasági, szociális, kulturális feltételeket teremtenek a szocialista nevelés rendszerének hatékony működéséhez, az ember szellemi kultúrájának fokozásához. A nevelés jelenti a társadalom és az egyén kapcsolatának egyik legfontosabb formáját. Ebből indul ki a CSKP KB Titkárságának az idei pártoktatással kapcsolatban kiadott határozata is. A fejlett szocializmus korunk döntő tényezője hogy Csehszlovákia a szocialista közösség szerves láncszemeként azt az utat követi, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitott meg, és a XV. pártkongresszus céljainak elérésével az Októberi Forradalom örökének megvalósításából is kivesz- szük részünket. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK JELENLEGI SZAKASZA A jelentős évforduló kapcsán a marxista-leninista elmélet, a konkrét politikai gyakorlat és az antikom- munizmussal vívott ideológiai harc területén a figyelem homlokterébe került a fejlett szocializmus kérdése. Annak a körülménynek a figyelem- bevételéről van szó, hogy a Szovjetunió már felépítette a fejlett szocialista társadalmat, és ugyanezt a programot valósítják meg a közös tapasztalatok alapján a többi szocialista országban is. A tudományos elmélet és a forradalmi gyakorlat egységének szemléltető példája, s egyúttal nemzetközi jelentőségű, tartós értékű dokumentum az új szovjet alkotmány, amely elvszerűen és nagyon érthető módon kifejezi a szocializmus továbbfejlesztésének programját. Alapvető vonásait találóan megmutatja az SZKP KB határozata, amelyet az Októberi Forradalom 60. évfordulója alkalmából fogadott el: 1978. I. 22. „A fejlett szocialista társadalom a kommunista társadalmi formáció építésének törvényszerű szakasza. Ebben a szakaszban a szocializmus már saját bázisán fejlődik, és egyre teljesebb mértékben mutatja meg rendkívül humánus jellegét. A fejlett szocializmust a tudományos-technikai forradalom eredményeinek a szocialista gazdasági rendszer előnyeivel, a gazdaságfejlesztés intenzív módszereivel, a termelés minőségileg új színvonalával való egybefonódása jellemzi, ami lehetővé teszi a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építésével kapcsolatos feladatok közvetlen megvalósítását... A marxizmus klasszikusai a szocializmust dinamikusan fejlődő rendszerként jellemezték. A klasszikusok hagyatékának alkotó elsajátítása megköveteli, hogy tekintetbe vegyük az elméletnek és a gyakorlatnak azt a fejlődési szakaszát, amelyben az adott gondolatokat megfogalmazták. A szocialista társadalom fejlődési társadalom építése semmiképpen sem jelentheti a leninizmus tagadását, hanem éppen ellenkezőleg, következetes és sokoldalú felhasználását, a lenini hozzáállás alkotó alkalmazását a párt- és az irányító munkában. A szocializmushoz vezető út az egyes országokban a társadalmi fejlettség különböző szintjeiről indulhat el, semmiképpen sem lehet közvetlenül, a szocializmus kihagyásával eljutni a kommunizmushoz. A történelmi gyakorlat bebizonyította, hogy az átmeneti időszakkal a szocializmus építése még nem ér véget, és még nem kezdődik el a kommunizmusba való közvetlen átmenet. A szocializmus tehát nem „rövid megálló“, hanem több fejlődési szakaszból álló formáció. Nem képez azonban önálló társadalmi-gazdasági formációt, hanem a kommunizmus első, alacsonyabb rendű szakasza. Ahhoz, hogy megszilárduljon és saját bázisán fejlődhessen, szilárd gyökereket ereszthessen, és leküzdje a múlt összes örökségét, viszonylag hosszú időre van szükség. A GAZDASÁG ÉS A szociálpolitika EGYSÉGE Az SZKP tapasztalatai, különösen a XXV. kongresszus határozatai szerint a fejlett szocialista társadalom tudományos irányítása szükségessé teszi, hogy a szocialista rendszert egységes szervezetként fogjuk fel, és átfogóan kezdjünk hozzá fejlődésének összes anyagi és szellemi tényezőinek tanulmányozásához. A CSKP XV. kongresszusa szintén úgy jellemezte a fejlett szocialista társadalmat mint a tudományos-technikai forradalom vívmányainak az új társadalmi viszonyokkal való egybekapcsolását, a politikai, gazdasági, a szociális, a kulturális és az eszmei-nevelési kérdések átfogó megoldásának társadalmi rendszerét, amely biztosítja az emberek állandóan növekvő szükségleteinek kielégítését. Ebben a szakaszban a szocialista társadalom homogén társadalmi rendszerré válik, s aláveti magát a szocializmus elveinek és normáinak a társadalmi élet különböző területein. A szocializmus fő céljának teljesítése, a társadalomi minden tagja megnövekedett anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítése és az egyén sokoldalú fejlődése érdekében egyre szorosabbá válik a kapcsolat a társadalmi fejlődés egyes területei között. A kommunista párt, szocialista államunk és politikai rendszerünk minden szervezetének erőfeszítése arra irányul, hogy az összes gazdasági források felhasználásával minél jobban kielégítsük a társadalom minden tagjának anyagi és kulturális szükségleteit. A tudományos-műszaki, a termelésszervezési és a politikainevelő munka tökéletesítésével egyre nagyobb mértékben valóra váltjuk Leninnek a termelés társadalmivá tételéről szóló tanítását. Ehhez a társadalmi gazdagság gyarapítása ütemének növelésével, a társadalmi javak szocialista elvek szerint történő igazságos elosztásával, a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való szocialista viszony kialakításával, a tudományos tervezéssel és irányítással s ai dolgozók munkakezdeményezésének fejlesztésével jutunk el. A társadalmivá vált munka magasabb foka, amely a fejlett szocializmus jellemzője, az iparban a termelés koncentrálása és centralizációja útján, a mezőgazdaságban pedig a szorosabb termelői kapcsolatok útján nyilvánul meg, s nagy szerepet játszik a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közti lényeges különbségek felszámolásában. A szocializmus építése jelenlegi szakaszának tipikus jellemvonása a gazdasági és a szociális haladás szoros egysége és kölcsönhatása. Ezt tanúsítja a CSKP gazdasági és szociálpolitikai feladatainak megfogalmazása a 6. ötéves tervidőszakra vonatkozóan: „A szocialista életmód elmélyülésével összhangban biztosítani kell a lakosság fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését, meg kell szilárdítani a lakosság lét- és szociális biztonságát a társadalmi munka hatékonyságának növelésével és minden munka minőségének javításával." A szocializmusban a szociálpolitika a társadalmi élet minden területét felöleli: az osztályok közeledése feltételeinek megteremtését, a dolgozók jólétének fokozását, a szocialista életmód kialakítását és a környezet védelmét. A CSKP KB 7. ülése, amely a lakosság anyagi szükségleteinek kielégítésével foglalkozott, ebből indult ki. Ezzel összefüggésben egyre szükségesebbé válik a társadalomban lejátszódó műszaki-gazdasági és szociális folyamatok átfogó tervezése. Azok a szociális folyamatok, amelyek összefüggenek a társadalom anyagiműszaki alapjainak fejlesztésével, egyúttal társadalmunk fő erejét s a munkásosztály vezető szerepe további elmélyítésének bázisát is képezik. A SZOCIALIZMUS INTERNACIONALISTA - JELLEGE A fejlett szocialista társadalmat nemcsak az egyes országok belső feltételeinek figyelembevételével kell felépíteni. A szocialista társadalom létének erejét szilárd nemzetközi támogatás is fokozza. Ez lehetővé teszi a forradalmi vívmányok hatékony és közös védelmét, a többi szocialista ország legjobb tapasztalatainak fel- használását és azt, hogy a többi szocialista országgal való szoros együttműködés révén felgyorsítsuk saját fejlődésünket. A szocializmus olyan társadalmi rendszer, amelyben a fejlődés során egyre teljesebb mértékben és következetesebben érvényesülnek az internacionalizmus elvei a politikában, a gazdasági életben, az ideológiában és a kultúrában egyaránt. A kölcsönös kapcsolatok rendszerének kiépítése során, a Varsói Szerződés és a KGST keretében kifejtett együttműködés javítása során is egyre jobban érvényesül az integráció törvénye. A tapasztalat azt mutatja, hogy minél hatékonyabban oldjuk meg az integrációs folyamatokat, annál jobban meggyorsítjuk a szocialista országok közeledésének objektív folyamatát nemcsak gazdasági, hanem szociális téren is. Az élet alátámasztja az SZKP XXV. kongresszusán hozott következő határozat helyességét: „A szocialista országok fokozatos közeledése \ ma I már konkrét törvényszerűségként nyilvánul meg." Az Októberi Forradalom 60. évfordulójának esztendejében ismét tudatosítottuk: az SZKP-nak és a Szovjetuniónak köszönhető, hogy a szocializmus fogalma a létező szocializmus gazdag, konkrét fejlődését általánosítja. Az SZKP XXV. kongresz- szusán kitűzött program a létező szocializmus alkotó továbbfejlesztését irányozza elő. A fejlett szocialista társadalom építése koncepciójának nagy nemzetközi jelentősége van a két társadalmi rendszer versengésének mostani időszakában, amikor egyúttal a nemzetközi feszültség további enyhítéséért is harcolunk. Mindez meggyőzően bizonyítja a szocializmus igazi jellegét, internacionalista és humánus mivoltát, valamint minőségi előnyeit. Minél mélyebb gyökereket ereszt a szocializmus százmilliók életének valóságában, annál ^ világosabbak lesznek a távlatok az egész emberiség előtt is. ALEKSZEJ OZARCSUK 3
