Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-11 / 24. szám

1978. VI. 11. i Kedvezők a feltételek a vállalás teljesítésére Lóg az eső lába. Már-már úgy látszik, megerednek az ég csatornái. A zsigárdi (Zlharov- ce) Efsz határában mégis tel­jes ütemben kaszálják a lucer­nát. — Nem várhatunk tovább — állapítja meg Pápai József, az etsz agronómusa. — Ezen a táblán a fagy ugyancsak nagy kárt tett a zsenge növényzet­ben, minél előbb le kell takarí­tanunk, hogy gyorsan újra sar­jadhasson a második termés. Ián TitiS gépesítővei együtt belemarkolnak a rendekbe, né­zegetik a lucernát. Közben el­mondják, hogy az össztermés felét szénára szárítják, a másik feléből pedig szárítóüzemükben lisztet készítenek. A szomszé­dos táblán az E—280-as járva- szecskázó dolgozik. A két ve­zető megjegyzi, hogy éjjel is üzemeltetik. így akarják elér­ni, hogy a szárítóüzemben eset­leg zöldlucernahiány miatt ne legyen fennakadás. Egy kicsit fékezi a munkát, hogy túl sok a lucerna nedvességtartalma. Az első kaszálásból meglesz a 30 mázsás hektárhozam is. Két traktor érkezik a tábla végére. Pavel Baőik és Ambrus Károly ugrik le róluk. Elmond­ják, hogy reggel 6 órától dol­goznak. Alig álltak meg pár percet. Most körüljárják gépei­ket, vizsgálgatják a vágószer­kezeteket. Mindent rendben ta­lálnak, leülnek a traktorok kormánya mellé és máris in­dulnak. Pár perc múlva már a tábla közepe felé haladnak. A főagronómussal határszem­lére indulunk. Szinte egyszer­re akar mindent megmutatni. Gyakran mondogatja, győződ­jék meg róla, milyen munkát végeztek. Azt tartja, a határ egy nyitott könyv, olvassak be­le. Beszéljenek a haragoszöld gabonatáblák, mert az a leg­hitelesebb. Felragyog a szeme, amikor végigtekint birodalmu­kon. Már évek óta eredménye­sen dolgozik a növénytermesz­tő csoport. A múlt évben 66,73 mázsát termett a búza hektá­ronként, az árpa pedig 50 má­zsát. Úgy véli, idén még gaz­dagabb lesz a termés. A májusi esők az ö határukban valóban aranyat értek. Amikor a cukorrépatáblára érkezünk, egy fatáblára írt szöveg ragadja meg a figyel­memet. Szlovák és magyar nyelven arra figyelmezteti a szövetkezeti tagokat, hogy min­den 15 centiméteren hagyjanak meg egy-egy cukorépát. Emel­lett szakemberek ellenőrizték a munka minőségét. A vezetőség a csoportvezetőkkel együtt jól megszervezte a munkát. A tag­ság három nap alatt, május 11-ig kiegyelte a cukorrépát. Most a növények gyorsan fej­lődnek, és a nedves talajból a csapadékdús időjárásban fel­szívják a szükséges mennyisé­gű tápanyagot. Ez a cukorrépa párját ritkítja a galántai já­rásban. A szép, egyenletesen eldolgozott talaj is jó minősé­gű munkáról tanúskodik. Az ag- ronómus, amikor látja, hogy gyom után kutatok, elmosolyo­dik. — Idejében a földre szórtuk a piramin és burex gyomirtó szert, amint látszik, jó a ha­tása. De hamarosan mechanikus módon is irtjuk majd a gyo­mot. Elmondja, hogy Bácsay Fe­renc szép egyenes sorokba ve­tette a Sepus 12 soros vető­géppel a cukorrépát, és a sa: rabolást is ő végezte el. Vál­lalta, hogy a cukorrépát min­dig tisztán tartja, többször sa- rabolja, hogy ne nőhessen meg benne a gyom. Ilyen emberekkel lehet dol­gozni — jelentette ki az agro- nómus —, a hozzá hasonlókra számítva tűzött ki a vezetőség igényes terveket. Visszatekintve a múlt évre elmondja, hogy cukorrépából 502 mázsás hektárhozamot ér­tek el. Számítása szerint, mivel a cukorrépa idén elég sűrű — 90—100 ezer növény van hek­táronként —, és gyorsan fejlő­dik, legalább 600 mázsás hek­tárhozamra lehet számítani. Ennyinek meg kell lenni, már csak azért is, mert beneveztek a többtermelésért folyó ver­senybe. A szomszédos táblán szépen sorol a kukorica. Szintén gyommentes a parcella. A fő- agronómus szavaiból megtudom, Pápai József főagronómus (jobbról) és Ján Titii gépesítő a frissen kaszált lucernát nézegetik hogy ezen a részlegen is ma­gas a mérce. 70 mázsás hektár­hozamot akarnak elérni. Sze­rinte ilyen termésre kedvezőek a feltételek. A talaj előkészí­tése jó volt, a tápanyagellátás megfelelő. A termesztett fajták is szeretik az itteni éghajlatot. Azonban még jobbak lehetné­nek az eredmények, hogyha több vetőmagot sikerült volna beszerezniük az eszéki 218-as félkorai kukoricából. Az egyik gabonatábla mellett a kertészeti csoport tagjai pa- lántázzák a paprikát. Ürge Ist­ván főkertész magyarázatot fűz a munkához. — Azért ültetünk hagyomá­nyos módon, mert úgy gon­doljuk, hogy „beiszapolással“ gyorsabban fogannak meg a palánták. Tavaly sínylődtek a kiültetés után, és nem adtak valami nagy termést. Vélemé­nyem szerint a paprikát már nem érdemes szabad földben termeszteni. Egyetért vele az agronómus is. Arról beszél, hogy a jövő­ben valószínűleg már csak fó­liasátrak alatt termesztik a paprikát. Magyarázza, hogy a 74 hektáros kertészetre a gyö­kérzöldség és a káposzta ter­mesztése jellemző. Nyolc hek­táron termelnek zellert, 23 hektáron pedig káposztát, to­vábbi 30 hektáron hagymát. Közel a savanyítóüzem, indo­kolt a káposzta termelése. Bár a múlt évben az adás-vételi kapcsolatokban akadtak bajok. — Nagyon rosszul esett, amikor hat hektár földön be kellett szántani a káposztát, mert nem vették át — Dana- szolja a főkertész. — Pedig minden hektárról 600 mázsát adhattunk volna el. Ha tudtuk volna, hogy ez lesz a termés sorsa, inkább mást ültettünk volna a káposzta helyére. A traktorról fürgén szedik le a frissen kiszedett palántá­kat. Hamarosan elültetik őket és nemsokára már az öntöző- hálózat forgócsapjából hull rá­juk a víz. — így megy nálunk a mun­ka — mondogatja a főagronó­mus. — Meg lehet nézni az egész határt. Olyan mintagazdaságban já­rok, amelyben mindenki pon­tosan tudja a feladatát. A ter­melési tervek teljesítésére ked­vezőek a lehetőségek. Ez csen­dül ki Stefan Mráziknak, a szövetkezet elnökének, a Szö­vetségi Gyűlés Népi Kamarája képviselőjének beszédéből is. — Ma már kevés cukorrépá­ból az 500 mázsás hektárho­zam. Elfogadtuk a Deáki (Dia- kovce) Efsz felhívását, vállal­tuk, hogy hektáronként 700 mázsa cukorrépát termelünk. Más részlegeken is nagy ter­veik vannak. Lucernából 110, réti fűből 120 mázsás hektár­hozam elérése a cél. A silóku­korica hektáronkénti termésé­ből 120 mázsa lisztet készíte­nek. A megfelelő összetételű és minőségű takarmányalap az egyik biztosítéka, hogy idén tehenenként 130 literrel növe­lik a tejhozamot. Erre megvan minden lehetőség, mert a napi darabonkénti tejhozam most több mint 10 liter. Az első ne­gyedévben már 110 ezer liter tejet adtak el terven felül. Nagy eredmény, hogy mind el­ső osztályban. A hektárszemlén megállapí­tottam, hogy gazdag termést ígér a határ. A búza-, cukorré­pa-, kukorica- és cukorrépa- táblák kitűnőre értékelték az agronómus és az egész nö­vénytermesztő csoport munká­ját. RALLA JÓZSEF A selymes zöld fűvel benőtt árokpar­ton jólesik ebédidőben a falat [A szerző felvételei) Teljes ütemben folyik a paprika palántázása A HATÁR KÉPE I A JÚ MUNKÁT DICSÉRI

Next

/
Thumbnails
Contents