Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-11 / 24. szám
A MEZŐGAZDASÁGI SZERVEZETEK ES A GAZDASÁGI JOG írta: JUDr. Milan Simovic, a Szlovák Szocialista Köztársaság fő döntőbírája Az életszínvonal emelésében jelentős szerepe van mezőgazdaságunknak. A CSKP XV. kongresszusa ezért rendkívüli figyelmet szentelt a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének, és dolgozóikat igényes feladatokkal bízta meg. E feladatok teljesítésének jogi és szervezési feltételeit teremtik meg a mezőgazdasággal kapcsolatos érvényes jogszabályok. A gazdasági döntőbíráskodás szerveinek arbiteri, ellenőrző, valamint a jogi nevelés és propaganda területén kifejtett eddigi tevékenysége s az említett új jogszabályok hatékonysága arról tanúskodik, hogy ezek a normák a mezőgazdaságban kétségtelenül hozzájárultak a megrendelő-kivitelezői és egyéb kapcsolatok tökéletesítéséhez. Hadd emeljük ki, hogy ezen a területen — a többihez képest — a döntőbíráskodási szervek elé a gazdasági szerződések megkötésével kapcsolatban csak kevés ügy került, ami a nagyobb szerződési fegyelmet, továbbá azt bizonyító, vitathatatlanul nagy pozitívum, hogy a mezőgazdasági szervezetek a szerződések megkötésekor élnek a mezőgazdasági termékek és szükségletek szállítása alapvető feltételeit szabályozó törvényrendelet 9. paragrafusával, amely a vitás kérdések járási, illetve kerületi mezőgazdasági igazgatóságok szintjén való megoldása módját rögzíti. Több fogyatékosság fordul elő viszont továbbra is a gazdasági szerződések megvalósítása során, illetve megvalósításuk után. Annak érdekében, bogy a mezőgazdasági szervezetek még jobban teljesíthessék ezzel összefüggő feladataikat, rámutatunk tevékenységük néhány olyan területére, amelyen munkájukat megjavíthatnák. bákat és kiküszöbölésük _ határidejét. A jegyzőkönyvek szabályos aláírása is fontos. Nem egyedülálló dolog ugyanis, hogy a kivitelezők a mezőgazdasági szervezetek ezzel kapcsolatos hibáit felhasználva, hivatkoznak a hibák kiküszöbölését célzó egyezmény, illetve mellékletek, sőt az egész átvételi eljárás érvénytelenségére. A vagyoni szankciókat illetően szükséges következetesebb alkalmazásuk, miközben ügyelni kell arra, nehogy ez a jog érvényesíthetetlenné váljon. Az ilyen szankciókkal ugyanis a kivitelezők eredményesen készíthetők a létesítmények gyors befejezésére, illetve a gyártmányok, szükségletek szállítására stb. AZ ÉLETKÖRNYEZET VÉDELMÉBEN * ELÖlRÁSSZERÜEN ÉS PONTOSAN A megrendelő-kivitelezői kapcsolatok vonatkozásában a szerződéskötéskor nagyobb figyelmet kellene fordítani a gazdasági szerződések, más megegyezések és okmányok aláírására. A mezőgazdasági szervezetek még mindig nem tudatosítják megfelelőképpen ennek a műveletnek a fontosságát. Az olyan jogügyletekkel kapcsolatos okmányokat, amelyekkel a szövetkezet jogokra tesz szert, vagy kötelezettséget vállal, az elnök mellett aláírja az elöljáróság további tagja is. Amennyiben ezek az ügyletek pénzügyi jellegűek, szükséges a szövetkezet ökonómusánaik aláírása is. Még nemritkán előfordulnak döntőbíráskodási perek, amelyek keretében a mezőgazdaság szállítói, ha nem tudnak eleget tenni szerződéses kötelességüknek, esetleg hibás szállítmányaikat megreklamálják, vagy szankciókat követelnek velük szemben stb., arra hivatkoznak, hogy a szerződést nem kötötték meg jogérvényesen, mivel nem írta alá az elöljáróság további tagja, esetleg az ökonómus, illetve erre fel nem hatalmazott dolgozó, szövetkezeti tag írta azt alá. Ogy hisszük, nem kell különösképpen fejtegetnünk, hogy az egységes földművesszövetkezetek milyen nagy károkat szenvednek el, ha a gazdasági szerződés érvénytelennek bizonyul. Fontos terület, amelyen javítható a mezőgazdasági szervezetek munkája, a hibás kivitelezésért való felelősségre vonás joga, az ún. reklamációs rend. A mezőgazdasági szervezetek ezzel kapcsolatos jogaikat nem minden esetben érvényesítik idejében. Ezért szükséges, hogy a legsajátabb érdekükben jól ismerjék jogaik érvényesítésének határidőit. A mondottakkal kapcsolatban nem feledkezhetünk meg egy olyan fontos körülményről, amely nem szórványosan oka annak, hogy a mezőgazdasági szervezetek elvesztik perüket, mivel megfelelőképpen nem tudják bizonyítani a szállítmányok, a kivitelezés hibáit. Ez főként a takarmánykeverékek, a vetőmag, az üztetőanyag, továbá a növényvédő vegy- és biológiai szerek mintáinak szabályos vételére és megőrzésére vonatkozik. Elsősorban a mezőgazdasági termékek és szükségletek szállítása alapvető feltételeit szabályozó törvényrendelet 25. paragrafusának és a csehszlovák állami normáknak megtartására kell ügyelni, mégpedig nemcsak a minták vételét és megőrzését, hanem az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyv felvételét tekintve is. Néha ugyanis a szövetkezet éppen a jegyzőkönyv elégtelensége miatt veszti el a pert. A tenyész- és a haszonállatok szállításával kapcsolatos hibák reklamációinak érvényesítése során ügyelni kell arra is, hogy bizonyítékok álljanak rendelkezésre az istállózás módjára, az egészségi állapotra, az adagolt takarmánykeverékekre stb. vonatkozóan. Ismeretes, hogy az utóbbi időben több döntőbíráskodási per folyt rossz minőségű tej szállításával összefüggésben. Ezért ezen a területen is ajánlatos pontosan igazodni az említett normákhoz, hogy így hiteles bizonyíték álljon rendelkezésre. A MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÓK TENNIVALÓI A mezőgazdasági szervezeteik bizonyos módon és mértékben hozzájárulhatnak a beruházási tevékenység meggyorsításához. A döntőbíráskodás gyakorlatából tudjuk, hogy a mezőgazdasági beruházók nem biztosítják idejében vagy kompletten a tervdokumentációt, és az építkezés gyakran ennek híján kezdődik meg. A beruházó így nem rendelkezik azzal a hatásos eszközzel, amellyel a kivitelező az építkezés idejében történő befejezésére és átadására késztethető. A tervdokumentáció hiányát a kivitelezők felhasználják az elkészítés elodázásának megindoiklására. A perek során nemritkán hivatkoznak arra, hogy a megrendeléshez nem csatoltak jóváhagyott tervdokumentációt. Szükséges tehát, hogy a beruházók már a megrendeléshez csatolják a kompletten jóváhagyott tervdokumentációt, és szerződéskötésre csak ilyen alapon kerüljön sor. Nem ritka jelenség, hogy a beruházók a döntő- bíráskodás szervei útján idejében nem érvényesítik jogukat a szerződés megtartására. Előfordul, hogy ezzel kapcsolatban perindítványt csak az egyeszten- dős jogvesztő határidő eltelte után tesznek, amikor a kivitelező már nem kötelezhető a szerződésteljesítésre. Célravezetőbb tehát, ha a beruházók nem adnak a kivitelezők különféle ígéreteire, és nem várnak joguk érvényesítésének végső határidejére, hanem a szerződésben lekötött határidő elteltével azonnal a döntőbíráskodási szervekhez fordulnak. Amennyiben a kivitelező írásban elismeri szerződéses kötelességét, minden esetben meg kell győződni arról, vajon ez az okmány minden vonatkozásban eleget tesz-e a Gazdasági Törvénykönyv 132. paragrafusa követelményeinek. Természetesen ebben az esetben is idejében és a törvényes előírásoknak megfelelően kell reklamálni a kivitelezés fogyatékosságait. Amennyiben ezzel elkésnek, itt is élni lehet a Gazdasági Törvénykönyv 149. paragrafusával, amely lehetővé teszi a kárpótlást. Az építkezések átadása során, illetve átvételekor ügyelni kell arra, hogy jelen legyenek a beruházó felelős képviselői. Fokozott figyelmet kell szentelni a jegyzőkönyv felvételének, főleg az átvétel kezdetét és végét megjelölő határidőknek, továbbá azon mellékletek dátumának, amelyeken feltűntetik a hiVessünk most egy pillantást — a témakörünkkel összefüggésben — az életkörnyezet védelmére. A földalap védelme a döntőbíráskodási szervek tapasztalatai szerint megkívánja, hogy a mezőgazdasági szervezetek ebből a szemszögből is figyelmet szenteljenek egyes jogi kérdéseknek. Főleg a beruházások keretében foganatosítandó intézkedésekről van szó. Például arról, hogy a beruházónak számos feltételnek kell eleget tennie ahhoz, hogy beleegyezést kapjon az adott mezőgazdasági földterület építkezési célokra való felhasználásához. Ezzel kapcsolatban nem hanyagolható el az űn. védelmi övezetekben levő (az ilyen övezetekben korlátozzák a gazdasági tevékenységet, beleértve a földművelést is) földterületek megművelése során az egyes szervezetek közti kölcsönös kapcsolatok kérdése. Például azokról a földterületekről van szó, amelyek beleesnek a különféle gyógyfürdők, ásványvízforrások stb. védőövezetébe. Ezeknek megművelését gyakran korlátozzák vagy teljesen elhanyagolják, úgy vélekedve, hogy az ilyen övezeteikben teljes egészében tiltott a mezőgazdálkodás. Márpedig ezekben az övezetekben is lehet bizonyos mezőgazdasági tevékenységet kifejteni. A döntőbíráskodás gyakorlatából tudjuk, hogy nemegyszer az ilyen tények nem ismerete is nem- kívánatos pereskedéshez vezetett. A növény- és az állattenyésztési termelés hatásosabb védelme a föld és a levegő szennyezettségével szemben megkívánja egyes törvényes előírások behatóbb ismeretét. így például a mezőgazdasági szervezeteknek igyekezniük kell arra, hogy az elszenvedett károk kiegyenlítése érdekében bizonyítani tudják igényük jogosultságát. Főleg arról feledkeznek meg, hogy a levegő szennyezettsége okozta károkat folyamatosan, és egész esztendőben felmérjék. Ez főként azért szükséges, mivel az időjárás hatására az egyes földterületek eltérő intenzitással szennyeződnek, nem is beszélve arról, hogy a levegőt szennyeső üzem erre kiható termelési feltételei is változ hatnak. Nem egyedülálló a mezőgazdasági szervezeteknek az a helytelen nézete, hogy a szennyezettség folyamatos megállapítása a levegőt szennyező üzem kötelessége. Ez nincs így. Ennek módja az együttműködés, amelynek segítségével tárgyilagosadban megállapítható a kár nagysága. Fokozottan kell törekedni arra is, hogy kiaknázzák a termelési orientációnak a levegő szennyezettsége által sújtott területek feltételeihez való alkalmazasa lehetőségét. A mondottakból következik, jogrendünk elegendő hatásos eszközt biztosít ahhoz, hogy a mezőgazdasági szervezetek következetes alkalmazásukkal szüntelenül javíthassák szervező, irányító és termelő tevékenységüket, és ezzel hozzájáruljanak a CSKP XV. kongresszusán kitűzött igényes feladatok teljesítéséhez. 1978. VI. 11. ÚJ SZÚ U 03 o o5 * S >® £ jé 0 ős <«-* s >> s So (/I >■ — o ■3 o ' “ ■* 0:D N U <8 Ű •** CB ! ■* o ■w © S3 jé I S3 I ö S ’5 Cfl 0 > 0 ♦w 0 JÉ 0) •w N 0 oc 03 > « JÉ JÉ 1 03 08 »1 «5 « a a ■§ o O I *>«
