Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-04 / 23. szám
// a [föäimSs iTiáa KÖRNYEZETVÉDELEM - NEVELÉSSEL • POLITIKAI FELADAT AZ ÖKOLÓGIAI FELMÉRÉS • A JOG ÁRA: KÖTELESSÉG • Ml VAN A SCHUBERT PARKBAN? • A JÖV PÁRTJÁN A nagykürtösi (Vefky Krtís) Járás a Szlovák Szocialista Köztársaság legkisebb és legfiatalabb járásainak egyike. A járás fennállásának egy évtizede alatt szép eredményeket ért el. Ezekről, illetve a CSKP XV. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítéséről beszélgettünk JÁN MIKULÁS elvtárssal, a járási pártbizottság vezető titkárával. • Hogyan értékeli a járás eddigi fejlődését? — A járás megalakulása óta eltelt tíz esztendőben a felsőbb párt- és állami szervek hatékony támogatásával fokozatosan sikerül valóra váltanunk a járás távlati fejlesztési feladatait és emelnünk a járás gazdasági színvonalát. — Tíz évvel ezelőtt csak a Dolina Bánya, egy helyi gazdálkodási textilipari üzem és néhány kisebb üzemegység volt itt. Az iparban mintegy 1800 személy dolgozott. A járás területén 53 egységes Jöldművesszövetke- zet volt, s egy-egy szövetkezet átlagosan alig 700 hektáron gazdálkodott. A szolgáltatásokról pedig jobb említést sem tenni. — Az elmúlt évtizedben a Dolina Bánya széntermelése 600 ezerről 1 millió tonnára növekedett, miközben a bányászok száma alig nőtt. Ez az eredmény főként a szovjet gépek alkalmazásának köszönhető. Több úi üzem létesült, köztük a Piéta, a Liaz a Tesla, a Buéina, a Járási Epítővál- lalat, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat járási üzeme, a Mezőgazdasági Építővállalat és az Agrostav Vállalat. A járás területén a kőolaj- és a földgázvezeték egyes ágai haladnak át, és folyik a tranzit gázvezeték 3-as számú kompresszorállomásának építése. — Az iparban foglalkoztatottak száma (nem számítva az építőipari és a közlekedési dolgozókat) meghaladja a 3000 főt. A járási székhely bekapcsolódott az ország vasúti hálózatába. Épül a LIAZ új üzeme is, amely nemzetközi jelentőségű lesz. Üj szolgáltatóüzemeket, üzleteket, iskolákat, egészségügyi központokat létesítettünk. A mezőgazdasági termelés koncentrálódott. Ma a járás területén 14 élsz található, s mindegyik átlagosan több mint 3000 hektáron gazdálkodik. — Ezzel párhuzamosan a lakosság életszínvonala is emelkedett. Több mint 2500 új lakás épült. Szinte minden háztartásban van tévé- és rádiókészülék, mosógép, és hűtőszekrény. Minden harmadik családra jut egy személyautó. Több szolgáltatóház, művelődési otthon és bevásárlóközpont épült a járásban, s a járás székhelyén is bővült az üzletek és a vendéglátóipari létesítmények hálózata. Üj postát is építettek. íme, ez a járás fejlődésének mérlege. • Mely területeken érte el a járás a legnagyobb sikereket, s mely területeken vannak még mindig nagy tartalékok? — A legszebb sikereket a gépipari termelés fejlesztésében értük el. Ma már ez az ágazat adja a járás ipari termelésének 45 százalékát. Az építőipar fejlődése is szembetűnő. A Járási Építőipari Vállalat az eredeti évi 8 millió koronás kapacitásból kiindulva elérte az 50 millió koronás kapacitást, és jelentős objektumokat épít, köztük a sztomatológiai rendelőintézetet, a borászati üzemet, több iskolát, egészségügyi központot, vasútállomást, nvugdíjasotthont. A mezőgazdasági beruházások terén is jelentős fejlődés tapasztalható. A legjobb eredményeket azonban talán a mezőgazdaság érte el, s ezekért 1974-ben a Munkaérdemrenddel tüntették ki a járást. — A legnagyobb tartalékok, éppen a mezőgazdaság terén vannak. A rendezetlen vízgazdálkodási viszonyok miatt több ezer hektár termőföld kihasználatlan. Az árvízvédelem fokozása érdekében minél előbb be kell fejezni az Ipoly szabályozását, másrészt pedig víztárolókat kell építeni az öntözés problémáinak megoldása céljából. Fel kell gyorsítani a tejfeldolgozó üzem építését. Járásunk tejtermelése a két és félszeresére növekedett, s ezt a tejet három más járásban dolgozzák fel. — Természetesen az emberek munkájában is jelentős tartalékok vannak. Mindenekelőtt javítani kell az irányító munkát, jobban ki kell használni a munkaidőt, meg kell szüntetni az egyes efsz-ek közötti indokolatlan Ián Mikulág szintkülönbségeket. Ezekre a fogyatékosságokra a járási pártkonferencián bíráló igényességgel rámutattunk, és intézkedtünk felszámolásuk érdekében. • Hogyan mozdítják elő a kommu nisták a dolgozók aktivitását? — A párt következetes káderpoliti- ká/a és kádermunkája a dolgozók aktivitása szüntelen növelésének döntó tényezője. Ezért a pártszervek és -szervezetek nagy gondot fordítanak arra, hogy a kommunistákat helyesen elosszák. A szocialista munkabrigá dók, a komplex racionalizációs brigá dók, a csúcsteljesítményeket elérő bányászbrigádok élén többnyire kom munisták állanak, s jó szervező és tö megpolitikai munkájukkal, személyes példaadásukkal megnyerik a több: dolgozót a feladatok és felajánlások teljesítésére. A pártszervezetek szilára kapcsolatot tartanak fenn a dolgozóiszéles tömegeivel. Ennek egyik for mája a nyilvános pártgyűlések meg tartása. 1975-ben a járásban még csak 68 kollektíva vett részt a szocialista munkabrigádmozgalomban, a múlt év végén ezzel szemben már 208 kollektíva, ezek közül 144 már elnyerte a szocialista munkabrigád címet. Több tucat ilyen kollektíva jött létre a járási pártkonferencia tiszteletére is. Az ő kezdeményezésüknek köszönhető, hogy bányászaink az utóbbi két esztendőben több mint 80 000 tonna szenet termeltek terven felül. Mező- gazdasági dolgozóink csak tavaly a tojáseladás tervét 7 millióval, a tejeladásét 893 000 literrel, a húseladásét pedig 54 500 kilogrammal túlszárnyalták. A munkakezdeményezésnek köszönhető az is, hogy a járás dolgozói 121 százalékra teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségüket, s az ipari termelés tervét évente majdnem 2 százalékkal túlteljesítik. • Hogyan tükröződik vissza a szol- aáltatások fejlődése a nők aktivitásában? — A járás létrejötte óta eltelt tíz évben a szolgáltatások nagymértékben fejlődtek. Az üzletek száma 33-mal, az egy főre jutó eladási terület 0,15-ről 0.25 négyzetméterre nőtt. A szolgáltatások forgalma csak az elmúlt két esztendőben majdnem 20 százalékkal növekedett. Ezen a téren azonban még mindig sok a tennivaló. Jelentős mértékben javult a gyermekintézmények helyzete. A járásban 48 óvoda üzemel, s valamennyi egész napon át gondoskodik a gyermekekről. Az iskolák és a gyermekintézmények étkezdéiben a gyermekek 73 százaléka étkezik. — E tényezők hatására évről évre fokozódik a nők aktivitása és elkötelezettsége a termelésben, valamint a közéleti és a politikai tevékenységben. Több száz nő versenyez a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért. A járás megalakulásakor csak mintegy 20—30 nő töltött be közéleti tisztséget, s ma már 246 a helyi nemzeti bizottságok női tisztségviselőinek a száma. Több helyen nő tölti be a párt- és a szakszervezet vagy a hab elnöki tisztségét. Sok nő különféle tisztségeket visel a kerületi, a szlovákiai és az országos szervekben. • Melyek a járási pártkonjerencián kitűzött fő feladatok? — Járási pártszervezetünk fő feladatait a XV. pártkongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai célokból, a járás gazdasági színvonalából és fejlesztési szükségleteiből, valamint a 6. ötéves tervből kiindulva tűztük ki. — A járás gazdasági életének dina- mikusabbá és kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében hatékony szerkezeti átalakításokat kell végrehajtani, érvényesíteni kell a tudományos-műszaki fejlődés vívmányait, növelni kell u munka termelékenységét, fejleszteni a dolgozók kezdeményezését. Nagy súlyt kell helyezni az ipar, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem, a távközlés, a mezőgazdaság, az erdő- gazdaság, a vízgazdálkodás, az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szolgáltatások anyagi-műszaki bázisának fejlesztésére, a munkaerőtartalékok Jelhasználására, a járás gépiparának fejlesztésére, a termelés növelésére és hatékonyabbá tételére, és a szolgáltatások javítására. Ezeket a fő célokat a járási pártkonferencián a XVI. pártkongresszusig terjedő időszakra vonatkozóan jóváhagyott dokumentumok tartalmazzák. FÜLÖP IMRE A múlt haladó hagyományainak ápolása minden pártszervezet legnemesebb feladatai közé tartozik. A somorjai (Samorín) városi pártszervezet nagy súlyt helyez munkájában a szemléltető agitáció elmélyítésére. Céljuk az, hogy a város fiataljai megismerjék a haladó hagyományokat, s ezáltal jobban becsüljék azokat az értékeket, amelyeket a dolgozó nép a kommunista párt vezetésével hozott létre. Nagy szükség van erre, hiszen a rohamos fejlődés következtében a város arculata gyorsan változik, s ma már a város legidősebb polgárai közül is kevesen tudnák felidézni, milyen is volt szűkebb hazájuk tizenöthúsz évvel ezelőtt. A jól berendezett történelmi emlékszoba átfogó képet nyújt a somorjai pártszervezet megalakulásáról és munkájáról, a város fejlődéséről, lakosainak életéről. A fennállásának 55 éves jubileumát ünneplő pártszervezet munkája küzdelmes életutat elevenít meg, s hű képet fest a kommunisták úttörő, megalkuvást nem ismerő harcos tevékenységéről. F első-Csallóköz egykori járási központja magán viselte a kizsákmányoló társadalom valamennyi ismertetőjelét. A gazdasági válság éveiben a föld- és erdőmunkások helyzete egyre súlyosbodott, A párt tüntetésekre és sztrájkokra szólította fel a tömegeket, s javaslatot terjesztett elő a munkanélküliek megsegítésére. A város gazdag polgárainak megadóztatása ugyan elmaradt, de a párt eszméi és tekintélye erősödtek. Füle Lajos vezetésével megszervezték az erdőmunkások sztrájkját, s egy ségüket a burzsoázia hitszegő magatartása sem tudta megbontani. A kommunisták nem feledkeztek meg önművelésükről sem. Nagy súlyt helyezA hagyományokhoz híven A szemléltető agitáció kihasználása tek a párt sajtótermékeinek propagálására és az agitációs munka fellendítésére. A Munkás elismert, népszerű újság volt körükben, melynek valameny- nyi példányszámát eladták. Példamutató munkát végeztek a választások előkészítésében is. E mlékezetesek voltak a május elsejei felvonulások, melyeken a „Világ proletárjai, egyesüljetek!“ „A jövő a mienk“ jelszavakkal vonultak fel. A somorjai pártszervezet fontos szerepet töltött be a járás több pártszervezetével való együttműködés koordinálásában és megszilárdításában. Patócs Gábor 1925-től 1938-ig a somorjai járási pártvezetőség elnöke volt, így közvetlen kapcsolatban állt a járás munkásmozgalmával. Itt tartották a pártiskolázásokat is, melyeken Róth Imre és felesége, Józsa Ferenc és Gogár Ervin központi lektorok adtak elő. A pártszervezet az 1932-es évi választásokon mint a szegény rétegek védnöke indult, s 502 szavazatot kapott, ami a tömegek bizalmának no vekedését bizonyítja. A felszabadulás után a kizárólag mezőgazdasági jellegű kisváros elindult a dinamikus fejlődés útján. A város fejlődését a Februári Győzelemtől napjainkig a dolgozók élcsapatának vezetésével az emlékszoba külön mutatja be. örvendetes, hogy a tömegpolitikai munka keretében a város lakossága, elsősorban a fiatalok tömegesen ismerkednek meg az 55 éves forradalmi múlttal rendelkező pártszervezet történetével, mert a múlt megismerése hozzásegít a szocialista jelen és a jövő céljainak jobb megértéséhez. A somorjai Fő utcán elhelyezett propagandatáblák a fejlődő város életének egyes mozzanatait, a szocialista munkabrigádok életét és munkáját mutatják be. Az 55 éves fennállását ünneplő pártszervezet kezdeményező munkát végez nemcsak szocialista jelenünk és jövőnk megalapozásában, hanem a forradalmi múlt hagyományainak feltárásában és szemléltetésében is. SVINGER ISTVÁN 1978. VI. 4.
