Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-28 / 22. szám
A klasszikusok műveinek tanulmányozása A mostani időszakban a CSKP szervei egyebek között a pártoktatás kérdéseivel foglalkoznak. Értékelik, hogyan sikerül teljesíteni a CSKP KB tavaly június 17-én kelt határozatát, melynek címe: „A pártoktatás feladatai és hatékonyságának növelése a XV. pártkongresszus határozataival összhangban“. A figyelmet elsősorban a pártoktatás tartalmára összpontosítják. A pártoktatás hatékonysága növelésének tapasztalatait a prágai IV. városkerületi pártbizottság is elemezte. E pártszervezet tevékenységét a IV. városkerület sajátságai befolyásolják, elsősorban az, hogy a városkerületben új lakótelepek találhatók, ipari üzemek azonban nem. A IV. városkerület lakosainak zöme más városkerületekben levő üzemekben dolgozik. Emiatt viszonylag nagy az utcai pártszervezetek száma. A PÄRTOKTATÄ S SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A városkerületben 256 pártszervezet működik, tagjaik száma 12 450. A szervezetek 71,1 százaléka üzemi pártszervezet, e szervezetek tömörítik a párttagok és a tagjelöltek 51, százalékát. A pártszervezetek maradék 28,9 százaléka utcai és falusi pártszervezet, bennük tömörül a városkerület párttagjainak és tagje- löltjeínek 48,4 százaléka. Ebből adódik, hogy a párttagoknak csaknem a fele a lakóhelyi szervezet munkájában vesz részt. Egy másik fontos tényező az, hogy a legtöbb pártalap- szervezetnek tizenötnél kevesebb' tagja van. A felsorolt tények differenciált magatartás követését teszik szükségessé a városkerületben a pártoktatás megszervezésében és irányításában. Az itteni pártszervezetek azt tartják a legfontosabb feladatuknak, hogy a pártoktatás tartalmát összhangba hozzák a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB üléseinek határozataival, valamint az SZKP XXV. kongresszusának dokumentumaival. Törekszenek ezenkívül a pártoktatás káder- s anyagi feltételeinek minél jobb megteremtésére. Elemzik, hogyan hat a pártoktatás a párttagok politikai ismereteinek bővülésére és öntudatának fokozódására, munka- közéleti es politikai tevékenységük fellendülésére. A városkerületi pártszervezet a pártoktatást a CSKP KB határozataival összhangban szervezi. Nagy figyelmet szentel annak, hogy az oktatás során szerzett ismereteiket a párttagok a gyakorlati életben érvényesítsék. Ml A HATÉKONYSÁG TITKA? A pártoktatás hatékonysága számos példával illusztrálható, itt azonban konkrétan megemlítünk egyet. Az Orion vállalatnál a politikai és a gazdasági tisztségek betöltésére munkáskádereket nevelnek. A vezető tisztséget betöltő tizenhat elvtars mindegyike kiváló tanulmányi fegyelmet tanúsít a pártoktatásban és arra törekszik, hogy szerzett ismereteit tovább gyarapítsa. A villanykészülékeket gyártó üzemben kilenc munkás végezte el a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét, közülük négyen jelenleg propagandisták, ketten pártelőadók, s rendszeres tanulásuk alkalmasabbá tette őket gazdasági és politikai tisztségeik betöltésére. Belőlük lettek a városkerületi ellenőrző és revíziós bizottság tagjai, a SZISZ-alap- szervezetek elnökei és a művezetők. Az üzemi pártbizottság már négy éve négynapos tanfolyamokat rendez a pártszervezetek, valamint a szakszervezet és a SZISZ-szerveze- tek dolgozói, s a vezető gazdasági dolgozók számára. E tanfolyamokon behatóan megvitatják a pártmunka és a pártoktatás kérdéseit. A pártoktatás befolyásolja a szocialista munkabrigádok létrehozását. Sajnos, ez a megállapítás egyelőre ctak általánosságban érvényes, eddig még nem sikerült megállapítani, mekkora szerepet játszik a pártoktatás a munkabrigádok létrehozásában. Kissé más a helyzet a prágai IV. városkerületben. Itt a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért 1106 kollektíva versenyez, s a mun- kaversenyben 180 komplex racionu- lízációs brigád is részt vesz. Ezekben sok a kommunista, akik a pártoktatás során szerzett ismereteiket felhasználják a munkahelyi problémák megoldására és az újítási módszerek bevezetésére. Az is figyelemre méltó körülmény, hogy behatóan elemzik a pártoktatás hatékonyságát. Abból indulnak ki, hogy e hatékonyság több tényező függvénye. AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA A legfontosabb tényező a pártoktatásnak a CSKP Központi Bizottsága által megszabott tartalma. Ezt az 1976—77-es pártoktatás elemzése során pozitívan értékelték, mert konkrét körülményeik között is előmozdította az elmélet és a gyakorlat egybekapcsolását. Ennek alapján sikeresen megvalósítható a CSKP KB Elnökségének 1977. június 17-én kelt határozata is. Az elemzés sorén az is kiderült, hogy a pártoktatás a hallgatók legnagyobb részét a marxista—leninista tanítás megértésére és e tanításnak a mindennapos gyakorlattal való egybekapcsolására ösztönözte. A pártoktatás hallgatói politikaieszmei színvonalának emelkedését nagyban befolyásolja az, mekkora számban és milyen rendszeresen vesznek részt a párttagok és tagjelöltek az előadásokon, a szemináriumokon és a gyakorlatokon. Ebből adódik a pártoktatás rendszerességének a követelménye. A városkerületben a pártoktatás valamennyi formájában az 1976—77- es időszakban a pártszervezetek — az utcai szervezeteken kívül — tagjainak és tagjelöltjeinek 89,6 százaléka vett részt. A középfokú párt- oktatás részvételi aránya 75—80 százalékos volt. Érdekes tanulmányozni a távol- maradásokat. A pártoktatásról a férfiak gyakrabban maradnak távol, mint a nők, a tagjelöltek gyakrabban, mint a párttagok s az alapfokú műveltségűek gyakrabban, mint azok, akiknek magasabb fokú műveltségük van. Nehéz dolog egyetlen városkerület tapasztalataiból általánosítani. Mégis úgy gondoljuk, hogy a felsoroltak Is mutatják, melyek a párttagság azon csoportjai, amelyeknek fokozott figyelmet kell szentelni. MILYEN A FELKÉSZÜLÉS, Ml A TEENDŐ? Továbbra is gondot okoz, hogy a hallgatók nem készülnek az előadásokra és a szemináriumokra. Rendszeresen csak tíz százalékuk tanul. A többség csak akkor készül, ha tudja, hogy a szemináriumon fel kell szólalnia. Azok az elvtársak, akik rendszeresen készülnek, gyar- rabban felhasználják ismereteiket a gyakorlatban. Persze, mindez attól is függ, mennyire ellenőrzi az előadó a hallgató felkészülését. Nehézségek vetődnek fel a megszabott művek tanulmányozásával kapcsolatban is. Az elért sikerek ellenére, fokozott figyelmet kell szentelni a klasszikusok művei tanulmányozásának, mert ez az elméleti ismeret- szerzés legfőbb forrása. A prágai IV. väroskerülßt pártszervezete a pártoktatás hatékonyságának elemzésén kívül a propagandisták és a pártelőadók személyét is figyelemmel követte, ellenőrizte irányító és ellenőrző munkájukat. E kérdések elemzése szintén nagyon érdekes és külön figyelmet érdemel. Az ismertetett elemzés tapasztalatainak értékét növeli az, hogy a pártoktatás hatékonyságának vizsgálata során a fogyatékosságokra is fény 'derül. Márpedig ez a meglevő problémák megoldásának legfontosabb előfeltétele. Az elemzés azt is mutatja, hogy a pártoktatással kapcsolatos ellenőrző munkát a járási szintű pártszerv hatékonyan el tudja végezni. Sőt, még az sem ártana, ha az egyes járási pártbizottságok a pártoktatás értékelése során egy konkrét problémát választanának ki és ezzel foglalkoznának. Megvizsgálhatnák például, hogyan szilárdítja a pártoktatás a kommunisták meggyőződését, mennyire segíti a kommunistáknak a pártonkívüliek körében végzett munkáját, mennyire ösztönzi őket példaadásra, mekkora mértékben járul hozzá a. párttagság összetételének javításához, menynyiben mozdítja elő a káderek és a kádertartalékok képzését, Egy-egy ilyen kérdés részletes kidolgozása nem csak az adott járási pártszervezetnek hasznos, hanem hozzájárul a pártoktatás hatékonysága kritériumainak pontos kidolgozásához. STANISLAV BOTTKA, a CSKP KB dolgozó ja % 1978. V. .28. ínhely: Ipolyság (Sahy), a pionírok háza. A nagyteremben szokták megrendezni a körzet tagjelöltjei számára szervezett tanfolyam előadásait, szemináriumi foglalkozásait. Három osztályba szervezve 72 tagjelölt ebben a teremben tanul. Nagy Sándor elvtárs, a tanfolyam vezetője és Urálik Ferenc elvtárs, az egyik előadó, figyelmeztetik a szomszédos játékteremben tartózkodó pionírokat, hogy csöndesebben szórakozzanak, mert nemsokára kezdődik az előadás. A pionírok tudják, miről van szó, kik hallgatnak előadást a szomszédos teremben, ezért nem is meglepő, amikor az egyik megkérdezi: Miről lehet megismerni a kommunistákat, van-e valami különös ismertetőjelük, ami megkülönbözteti őket a többiektől? Gyerek kérdezte, a kérdés mégsem gyerekes. Nagy Sándor elvtárs ehhez mérten úgy is válaszol, mintha felnőttekhez beszélne. — Különös ismertetőjel? Nem, ilyen nincs. A kommunisták nem külsőségekben különböznek a többi embertől, hanem tulajdonságaikban. Hogy milyenek ezek a tulajdonságok? Emberiek, azok közül is a legnemesebbek. És felsorol néhány valóban nemes emberi tulajdonságot. Az önzetlenséget, szerénységet, áldozatkészséget, határozottságot. Az őszinte készséget mások gondjainak, helyzetének megértésére és sorsának javítására. A pedagógiában „életkori sajátosságok“ címszóval szereplő körülmény miatt egyszerűen fogalmaz: — Akik elhatározták, hogy jobbá teszik a világot, igazságosabbá, becsületesebbé, amelyben a szorgalom és a tehetség jelenti a boldogulást, nem pedig a születési kiváltságok, rokoni kapcsolatok, a vagyon nagysága. Bent, a nagyteremben, a párt alapszabályzatának ismertetése során mintha csak folytatódna a pionírokkal megkezdett beszélgetés. Baráti János, Mi jellemzi a kommunistákat? Marianna Siketová, majd Gavcsik István hozzászólása egyre inkább világossá, érthetővé teszi az előadó megállapítását: —■ Az önzetlenség, az áldozatkészség, és minden, egyébként nemes tulajdonság azonban kevés. A marxizmus születése óta új cél: megmagyarázni és megváltoztatni a világot. Tettre készségre van szükség. A további hozzászólók, DuSan KnoSko, Darina Kisková, Mihalecz Endre helyes következtetéssel szólnak arról, hogy a marxizmus megjelenése előtt a leghaladóbb világnézet képviselői is okosan magyarázták a társadalmi jelenségeket, de hiányzott a megváltoztatáshoz szükséges program, és hiányzott egy olyan szervezet, mely irányította volna a megváltoztatásra vállalkozókat. Hozzászólásuk nyomán pontosít az előadó: — Ez a szervezet a munkásosztály élcsapata, a kommunisták pártja. Belelapoznak a párt alapszabályzatába. Eugén Stoliény, Ozánk Margit a párttagok kötelességeiről és jogairól szóló fejezet pontjai alapján vázolja, milyen tulajdonságokat kell önmagában kifejlesztenie annak, aki a párt tagja kíván lenni. Kérdés hangzik: —• Melyik a legfőbb? És egy megjegyzés: — Nem a felsorolás végén, hanem a legelején értve. Válasz: — A forradalmiság. Egyre több a hozzászóló. Mit jelent a forradalmiság? Miben nyilvánul meg napjainkban a forradalmiság? Milyen a forradalmi elszántság? Az előadó példákat idéz. Emlékiratokból, regényekből olvas fel részleteket. Filmekre emlékeztet. És csak azután fogalmazzák meg a válaszokat. Kézről kézre jár egy cédula, majd az előadó elé kerül, aki felolvassa a cédulára írott kérdést. — Mi különbség az ösztönös és a tudatos forradalmár között? Persze egy mondattal nem lehet erre a kérdésre válaszolni. Az előadó megint példákat idéz. Ismert eseteket, neveket említ. Amikor halkan lépegetve kijövök a nagyteremből és becsukom az ajtót, akaratlanul is óhaj, kívánság támad bennem: Remélem, a vitatkozók mind-mind tudatos forradalmárok lesznek. haidG andrás
