Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 3. szám
(Részletek Gustáv Husák elvtárs beszédeiből) 1978. I. 15. Melyek a Szlovák Nemzeti Felkelés és az egész csehszlovák ellenállási harc alapgondolatai, amelyek Időt állók, és mély meggyőződésünk, hogy élénken élni fognak a jövő nemzedékek emlékezetében Is? Csehszlovákia szétesésének, a fasiszta megszállásnak és a hazai fasisztákkal rokonszenvező kollaboráns réteg élrejutásának idején, a nyomorban, amelyben nemcsak Szlovákia, hanem mindkét nemzetünk élt, a cseh és a szlovák nemzet egzisztenciális veszélyeztetése idején népünk mindenekelőtt a nemzeti és az állami szabadság felújításáért, a csehek és a szlovákok közös hazája — a csehszlovák állam felújításáért vívta küzdelmes harcát. A Felkelés idejéből származó, ma és a jövőben is élő második alapgondolat a nemzeti harc összekapcsolása az évtizedek és évszázadok alatt felgyülemlett osztály-, politikai, társadalmi és nemzeti problémák megoldásáért vívott harccal. A dolgozó nép javát szolgálja tehát a problémák szocialista megoldásához vezető út kiharcolása hazánkban. A harmadik alapgondolat, amely a csehszlovák nép millióiban élt annak ideién, a felújított csehszlovák állam biztosítása volt — Európában és világviszonylatban — és a cseh és szlovák nép egységes akarata, hogy Csehszlovákiát a- Szovjetunió és a szocialista államok oldalán biztosítsa világ- viszonylatban. Ezek azok az alapeszmék, amelyekért a szlovák hegyekben, városokban és völgyekben harcolt a nép, amelyekért a cseh kerületekben is harcoltak. Ezekért az eszmékért harcolt a Szovjetunió területén megalakult I. Csehszlovák Hadtest. Ezek miatt szenvedtek az emberek a koncentrációs táborokban, a börtönökben és a külföldi frontokon. Ezekért hoztak az emberek áldozatokat. Ma már örömmel mondhatiuk el, hogy a felszabadulás óta eltelt évek folyamán, a szocializmus építése alatt ezek a gondolatok áttevődtek mindennapi életünkbe, megvalósultak, itt vannak és meghatározzák mai munkánkat, mai politikánkat is. Arról van szó. hogy tovább szilárdítsuk és fejlesszük ezeket az alapgondolatokat, fejlesszük nemzeteink egységét, a cseh és a szlovák nemzet, valamint a hazánk területén élő nemzetiségek testvéri együttműködését, barátságát, szilárdítsuk a csehszlovák állam, a szocialista rendszer erejét, szilárdítsuk és mélyítsük a testvériséget a Szovjetunióval, a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok nemzeteivel. Ez korparancs. * * * Az 1948-as februári győzelem betetőzte azt a folyamatot, amelynek keretében a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalommá fejlődött át. A hatalom telies egészében a munkásosztály és a többi dolgozó kezébe ment át. A népi demokrácia teljesíteni kezdte a proletárdiktatúra valamennyi funkcióiát. Csehszlovákia Kommunista Pártiának vezetésével a dolgozók széles szövetsége, élén a munkásosztállyal. tehát békés úton. fegyveres harc nélkül, az alapvető alkotmányos és parlamenti szabályok megtartásával vette át az egész hatalmat, s ennek során a hatalom formái, amelyek a nemzeti és demokratikus forradalom időszakában alakultak ki. nem változtak. Hangsúlyozni kell, hogy amennyiben a politikai hatalom kivívásának békés módjáról beszélünk, csupán a formákra és az alkalmazott eszközökre gondolunk, nem pedig az osztályküzdelem tartalmára. Ez teljes mértékben megnyilvánult Csehszlovákiában is. A békés útra való kommunista orientálódás forradalmi orientáció volt a burzsoázia elleni osztályharcra, amely nemzeteink vezetésének jogáért folyt. E harc célja a burzsoázia megdöntése és a munkásosztály, a dolgozók hatalmának megteremtése volt. Ahogy Element Gottwald hangsúlyozta, nem másról volt itt szó, mint a marxizmus—leni- nizmus elveinek, a lenini stratégiának és taktikának alkalmazásáról a hazai feltételek között. A forradalom békés kibontakozása, ahogy már a marxizmus—leninizmus klasszikusai is előre látták, nemcsak a munkásosztály és a kommunista párt akaratától függött, hanem elsősorban a burzsoázia ellenállásának erejétől és formáitól. A szocialista útért folytatott harcok éveiben Klement Gott- wald nemegyszer idézte V. I. Lenin tételét, amely szerint a teljes hatalomátvétellel az osztályharc nem szűnik meg, hanem más formákban folytatódik, s közben rendkívüli módon megnövekednek a követelmények a munkásosztállyal és pártjával szemben, amelyek e pillanattól kezdve magukra vállalták a teljes felelősséget az egész szocialista építésért. A XV. kongresszus szónoki emelvényéről mondunk köszönetét ezért az önzetlen áldozatkész munkáért, a magas fokú öntudatosság és hazafiság, a párt és a szocializmus iránti odaadás ilyen megnyilvánulásáért az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a postaügy, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások dolgozóinak, a tudomány, az oktatásügy, a kultúra, az egészségügy dolgozóinak, és a fegyveres testületek tagjainak, a kommunistáknak és a pártonkívülieknek, más politikai pártok tagjainak, mindazoknak, akik becsületesen és tisztességesen járultak hozzá a közös mű megalkotásához. Elért eredményeink egyik döntő jelentőségű erőforrása az, hogy a szocialista közösséghez tartozunk. Számos feladatot és problémát közösen oldunk meg, osztozunk tapasztalatainkon, s így megsokszorozzuk saját erőnket. Köszönjük a testvérpártoknak az internacionalista szolidaritást és együttműködést. Hangsúlyozottan köszönetét akarunk mondani a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a szovjet népnek a nyílt, őszinte barátságért, a megbonthatatlan szövetségért, a sokoldalú segítségért és megértésért. Mindezeket a belső . és külső erőforrásokat teljes mértékben kell kihasználni, védelmezni és erősíteni, mert ezek jelentik további sikereink és jövő győzelmeink, a csehszlovák nép boldog életének fő zálogát. A párt az elmúlt időszakban' a lenini nemzetiségi politika szellemében állandó figyelmet szentelt nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének, együttműködésünk elmélyítésének, kölcsönös megismerésüknek és közeledésüknek. Az a tény, hogy Szlovákia történelmi szempontból rövid idő alatt közös csehszlovák hazánk iparilag fejlett része lett, pártunk politikájának nagy győzelmét jelenti. A CSKP XV. kongresszusa felelősségteljesen és büszkén megállapíthatja, hogy leküzdöttük a nemzeteink és az állam egyes területei közt a gazdasági, politikai és kulturális élet feltételeiben mutatkozó nagy különbségeket. Nemzeteink egységesen élnek közös hazájukban. Viszonyuk a lenini egyenlőségí és egyenjogúsági elveken és a proletár internacionalizmus elvén alapszik. A nemzetiségi politika területén elért sikerek, ,a csehek, a szlovákok és a területünkön élő nemzetiségek egysége és internacionalista testvérisége forradalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk küzdelmének legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartoznak. Továbbra is időszerű követelmény ezeknek a vívmányoknak a védelme. Ezért nem szabad megengednünk, hogy bármi is felélessze nemzeteink és nemzetiségeink között a bizalmatlanságot, a gyanakvást, nem engedhetjük meg, hogy bármelyik fél is nacionalizmust szítson, jóllehet ellenségeink erre spekulálnak. Számításaik ezen a területen teljes kudarcot vallottak, annak következtében, hogy a CSSZSZK-ban lenini módon oldottuk meg a nemzetiségi kérdést. A mi ideológiánkkal szemben a burzsoá ideológia semmi pozitívumot nem adhat a mai embernek. Ez az osztályideológia letűnik a történelem színpadáról. Ebből ered borúlátása, a jövőtől való félelme és reakciós jellege. Ebből ered bősz antikommunizmutfa is. Ez az ideológia manapság a kapitalizmus általános válságát tükrözi. A békés egymás mellett élés alapelveinek érvényesítéséért vívott történelmi küzdelem nem jelent ideológiai megbékélést. Noha a burzsoá világ egyes képviselői az eszmei megbékélés szükségességéről beszélnek, semmi sem vall arra, hogy az imperializmus eszmei téren leszerelne. Ellenkezőleg, újabb formákat és módszereket keres antíkommunista offenzívájának kibontakoztatására, a szocialista országok egységének meg- bontatására, fokozza támadásait Csehszlovákia, más szocialista országok és különösen a Szovjetunió ellen. Az antikom- munizmus elsősorban szovjetel- lenességként lép fel, és örömmel látott szövetségesévé lett a maoizmus is. Ennek az a magyarázata, hogy a Szovjetúnió a szocializmus, a demokrácia és a béke forradalmi és nemzeti felszabadító erőinek fő támasza. Az antíkommunista erők rendszeresen támadják pártunkat, országunkat is. Azért támadnak bennünket, mert lenini alapelveken építjük a szocializmust, azt a szocializmust, amely gyakorlatunkban megtestesíti mindazt, ami nemes, haladó és humánus. Azért támadnak bennünket, mert megvalósítjuk azokat az eszményeket, amelyekért népeink legjobb fiai és lányai harcoltak, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnökünk hivatalos szovjetunióbeli látogatása alkalmából üdvözli Leonyid Brezs- nyevet, az SZKP KB főtitkárát a moszkvai csehszlovák nagykövetségen (A CTK felvétele) szenvedtek és életüket adták, s amelyekért az igazi forradalmárok világszerte küzdenek. A nemzetközi osztályharc jelenlegi feltételei megkövetelik, hogy ideológiai frontunk fokozza támadó szellemét, elv- szerűen és mély meggyőző erővel mutassa meg a szocialista világ demokratikus és humánus voltát, leplezze le az imperializmus embertelenségét és kizsákmányoló jellegét, a szocializmus alapvető értékei elleni támadásait, amelyeket gyakran revizionista frazeológiába burkol. A jobboldali opportunizmus ellen vívott harc nem ért véget azzal, hogy a jobboldal politikai vereséget szenvedett és exponensei letűntek a politikai színtérről. Az ideológiai frontnak továbbija is komoly feladata a revizionizmus és az opportunizmus összes válfaja elleni elvszerű küzdelem. A szovjet társadalom a lenini párt vezetésével alkotó módon fejleszti az Októberi Forradalom hagyatékát. Az élet egyes területein az építésben elért sikerek az új, az osztály- antagonizmustól mentes szociális-gazdasági kapcsolatokban, a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség szilárd erkölcsi-politikai és ideológiai egységében, a Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek megbonthatatlan barátságában gyökereznek. A szocialista társadalom történelmi előnyeinek tanúsága az is, hogy már több mint három évtizede békében élhetünk és dolgozhatunk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom. — amint azt Lenin megjósolta — kaput nyitott a tömegek történelmi alkotó tevékenységének. Ezt a tényt fejezi ki a szovjet embereknek az építőfeladatok iránti aktív alkotó viszonya'. Ez a tény jelenti a szocialista társadalmi rendszer legmélyebb és legjelentősebb előnyét. Az Október 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozóversengésben megnyilvánul a szovjet embermilliók alkotó kezdeményezésének óriási fejlődése. Ez a kezdeményezés a szocialista társadalom dinamikus fejlődésének döntő tényezője. Őszintén örülünk, hogy a szovjet nép pártja vezetésével felépítette a fejlett szocializmus, társadalmát. Ez annak a harcnak és annak az építőmunkának a legfőbb eredménye, amelyet a szovjet emberek az Októberi Forradalom által megkezdett időszakban végeztek. A Szovjetunió hatalmas, sokoldalúan fejlett szocialista államként ünnepli az Októberi Forradalom 60. évfordulóját, óriási gazdasági és technikai erővel, a világ legnagyobb tudományos bázisával, fejlett kultúrával és oktatási rendszerrel rendelkezik, valamennyi dolgozónak szavatolja az életszínvonal szüntelen emelkedését és a szociális biztonságot. Abban az időben, amikor a tőkés rendszer általános válságának elmélyülése kiélezi a kizsákmányoló társadalom el* lentmondásait, a Szovjetunió sikeresen fejleszti a gyakorlatban a társadalmi élet valamennyi területét, harmonikusan fejleszti a szovjet ember személyiségét. Az SZKP XXV. kongresszusán kitűzött program megvalósításával utat nyit az emberi civilizáció további fejlődéséhez, példamutatásával és befolyásával egyre több lelkes hívet szerez a világban a szocializmus és a kommunizmus számára.
