Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-21 / 21. szám

A vasúti teherkocsik gyártóiról / ■v A kelet-szlovákiai vasutasok már évek óta sikeresen teljesítik népgaz­dasági szempontból igen fontos fel­adataikat. De egyetlen pártkonferen­cia, vagy szakszervezeti gyűlés sem zajlott le anélkül, hogy a problémák felsorolásakor ne került volna napi­rendre a vasúti teherkocsik országos viszonylatban is megnyilvánuló hiá­nya. A Poprádi Vagongyár dolgozói szin­tén nagyon jól tudják, hogy ez mi­lyen gondokat okoz az áruszállítás­ban. A vasúti teherkocsik számának és minőségének növelése iránti — a CSKP KB 11. ülésén is kihangsúlyo­zott igényeket a dolgozók ismerik, s tudják, milyen feladatok megvalósí­tása vár rájuk. Az állami terv pontosan meghatá­rozza a termelési feladatokat és a határidőket. Például a vasúti kocsik alvázainak gyártása esetében már ta­valy 20 százalékos növekedést érten el az előző évhez viszonyítva, az idén további 13 százalékkal növelik az al­vázgyártást. A kollektíva elkötelezett magatar­tását bizonyítja, hogy terven felüli feladatokat vállalt magára. Példaként említhetjük meg, hogy több mint 10 millió korona értékben növelni akar­ják a pótalkatrészek gyártását. Még ebben az évben elkezdik a szén es ömlesztett anyagok szállítására al­kalmas, nagy befogadóképességű, úl típusú vagonok gyártását. Teljes felelősségérzettel folyik a munka minden szakaszon. A gyár dolgozói nem várták, míg valaki „megsúgja“, mit kell tenni. Megtalál­ták saját problémáik rendezésének módját, s végül is vállalták, hogy a tervezett termelési feladatokat hétmil­lió koronával túlszárnyalják. A kezdeményezés szép példájával találkoztunk a Vagongyár 61-11-es részlegén, ahol a hegesztők dolgoz­nak. Ezekből a szakemberekből egyéb­ként kevesebb van a kelleténél. Talán többek között ez a tény is ösztönzi a hegesztőket a munkaidő minél ala­posabb kihasználására, a terv folya­matos teljesítésére és minőségi mun­kára. — Mi olyan vasúti teherkocsik vá­zainak összeállítását végezzük — tá­jékoztatott Ján Teplicky műszakmes­ter —, amelyek exportra készülnek. Ezért fokozott mértékben ügyelünk arra, hogy tőlünk időben, jó minősé­gű hegesztéssel kerüljenek ki a ko­csivázak. Tudjuk, hogy amit a műhe­lyünkben elrontunk, azt már később nagyon nehéz helyrehozni. Tapasz­talt hegesztőink felelősségteljes mun­kát végeznek, ebben Ján Spisiak szo­cialista munkabrigádja példamutató. Érvényesül a szaratovi módszer, csökken a reklamációk száma A széles körben kibontakoztatott szocialista munkaverseny, a haladó szovjet módszerek alkalmazása, az újító-, és takarékossági mozgalom számtalan szép példáját sorolhatnánk fel ebből a gyárból. Ez a gazdaságos­ság és a termékek minősége növelé­sének terén kedvezően megnyilvánul. — A termékek minőségének fokozá­sában évek óta nagy segítséget jelent számunkra a haladó szovjet módsze­rek, elsősorban a szaratovi módszer széles körű alkalmazása — mondta Ján PaleS, a gyár egyik műszaki el­lenőre. — Közel ezerszázan kapcso­lódnak be a „Példás minőség dolgo-. zőja“ címért folyó versenybe. Ezt az önellenőrzési joggal járó címet eddig száztizenöten nyerték el. Azt is megtudtuk, igényes feltéte­lei vannak ennek a versenynek, mely­nek célja: a dolgozók hiba nélküli termékeket gyártsanak, ne folytassák a rosszul kezdett munkát, tisztaságot, rendet tartsanak a munkahelyen, s mindig jó állapotban legyenek a ter­melési segédeszközök. A követelmé­nyek teljesítését pontozzák. Aki ha­vonta átlagosan csupán 90 pontot ér el, annak csökkentik a prémiumát, aki viszont 95 pontnál többet ér el, an­nak növelik. Az a dolgozó, aki hat hó­napon át, havonként 95 pontnál töb­bet ér el, elnyeri a „Példás minő­ség dolgozója“ címet és az önellenőr­zés jogát. Örömmel hallottuk, hogy a Poprádi Vagongyárban — éppen az említett mozgalmak segítségével — jelentősen javult a termékek minősége. Ennek köszönhetik, hogy az utóbbi évben egyetlen minőségi kifogás, reklamáció sem érkezett a gyár címére. A vagongyárban az évenkénti anyag­megtakarítás értéke közel 1,5 millió koronát tesz ki. Tavaly 1300 tonna fém megtakarítását tervezték. Okos műszaki megoldásokkal, újításokkal, racionalizáciős intézkedésekkel több mint 2500 tonna fémet takarítottak meg. Igen, a gyár munkásai, techniku­sai összefogtak, határoztak és csele­kedtek. Feltehetően sikerrel jár a gyár dol­gozóinak arra irányuló törekvése is, hogy az idén számbelileg több, mi­nőségileg jobb, . szerkezetileg köny- nyebb vasúti kocsikkal csökkentik a vasúti dolgozók, de egyben népgazda­ságunk gondjait is. KULIK GELLERT 1978. V. 21. Átadják a jutalmakat és az érmeket ha csak valamilyen túl kedvezőtlen időjárás közbe nem jön, a múlt évinél gazdagabb termést takaríthatnak be. Nagy szó ez, mert tavaly a gabona át­lagos hektárhozama 61,2 mázsa, a bú­záé 64,6, a cukorrépáé 409,8, a kukori­cáé 63,6, az évelő takarmányoké pedig 96,6 mázsa volt. Mégis többet akarnak, mert ezeket a csallóközi embereket örökös, egészséges elégedetlenség hajtja előre. Az ünnepélyen a szövetkezetben dol­gozó 24 szooialista munkabrigád kö­zül a Thermal munkabrigád két tagja is bronzérmet kapott. Egyikük, Csémi Hona említette, hogy a fürdő meleg vizével fűtik az üvegházakat. Érdekelt a dolog, ezért Beluc János mérnökkel, a szövetkezet szakosított agronómusá- val és Dórák Lajossal, a közös gazda­ság főkertészével egy .csendes zugban elbeszélgettünk eredményeikről, ter­veikről. Megmagyarázták a fűtés mód­ját. A kútból radiátorokba és föld alatti csövekbe juttatják a meleg vizet. Ilyen módon oldották meg a fűtést A fólia­sátrak alatt biofűtést is alkalmaznak. Vastag istállótrágya-rétegre rakják a palántákat. Több év tapasztalatát figye­lembe véve paprikát csak fóliasátrak alatt termelnek, mert szerintük már a szabadföldi termelés nem kifizetődő. Nagyon jól gazdálkodnak. A múlt év­ben a zöldségkertészetben 100 000 ko­rona, a gyümölcskertészetben pedig 70 000 korona volt a hektáronkénti be­vétel. Szédületes adatokat hallok. A 251 hektáros gyümölcsös és a 81 hek­táros zöldségkertészet évi bevétele idén 27 millió korona lesz. Mindketten azt állítják, hogy az idei tervek teljesí­tésére megvan minden feltétel, mert már május elseje előtt 135 000 fej salá­tát és 85 000 darab karalábét adtak el. Góra István főzootechnikus is a ter­melés magas szintjéről beszél. Az egye­sült szövetkezetben a nyárasdiak jár­nak élen a tejtermelésben. A tehenek átlagos évi tej hozama 3600 liter volt. Idén többet akarnak elérni. Terveik teljesítésére kedvezőek a feltételek, mert a tehenek napi átlagos tejhozama most is több mint tíz liter. Az első ne­gyedévben 121000 liter tejet adtak el terven felül. A növénytermesztőik jó minőségű takarmányt biztosítottak az állatok számára, és ez megmutatkozik a súlygyarapodásban is. A sertések na­pi súlygyarapodása darabonként 60 de­ka, a szarvasmarháké pedig 1,12 kilo-' gramm. A versenyzászlós ünnepségen vezetők, beosztottak kaptak elismerést, néhány biztató szót a további munkához. A szocialista munkabrigádok tagjai közül talán megemlíthetjük azokat, akiknek bronzérmet tűztek a mellükre. Ott állt a díszemelvény előtt Kovács Miklós, Kovács János, Földes Pál, Földes József, Csölle Géza, Rajkovics Gizella, Rajko- vics Árpád, Molnár Gábor, Lubicsek Im­re, Dömény Imre, Kálmán István, Török Zsuzsa és Csémi Ilona. Az a vezető gár­da is az emelvény elé vonult, amely egy év alatt bizonyította, hogy a meg­felelő előkészítés után sikeres volt az egyesülés, amit az eredmények is bi­zonyítanak. BÁLLÁ JÓZSEF Elismerésben részesült vezetők és dolgozók a díszemelvény előtt (A szerző felvételei) » Mielőtt az új tehervagon elhagyja a gyárat, Jozeí Kozuch, Ondrej Fu- daly és DuSan Alexa még egyszer szemlét tart felette E. Zitftansky felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents