Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-14 / 20. szám
y A TAGJELÖLTSÉGI IDO 3 A tagjelöltségi Időt, a jövő párttagjai felkészülésének iskoláját, a CSKP történetében első ízben 1948-ban vezette be, mégpedig a CSKP KB Elnökségének 1948. november 34 határozatával. A tagjelöltségi idő bevezetésének szükségszerűségét nálunk is a párt és a társadalom konkrét történelmi teltételei idézték elő. „Természetes az, hogy a kommunista pártnak most sokkal szigorúbban kell kiválasztani tagjait, nehogy soraiba beférkőzzenek csak személyi előnyöket óhajtó karrieristák, sőt mi több, az ellenség által sorainkba irányított kártevők“ — állapítja meg a CSKP KB Elnökségének, „A pártban való tagjelöltség bevezetése és a CSKP KB Központi Titkárságának magyarázatai és irányelvei“ c. határozata. Ennek a határozatnak az volt a célja, hogy az új tagok kiválasztása szigorúbb és színvonalasabb legyen és meggátolják a különféle karrierista elemek beszivárgását a pártba. A pártba történt, Februárt követő tagtoborzás során 5 hónap leforgása alatt a cseh országrészekben 856 657, Szlovákiában pedig 196 282 tag lépett a párt soraiba. A toborzás után a CSKP-nak mintegy 2 500 000 tagja volt és soraiba bejutottak olyanok is, akik egyáltalában nem tartoztak oda. A különféle elemek, akik viszolyogtak a CSKP politikájától, csak azért léptek a kormányzó párt soraiba, mivel kedvező alkalmat láttak ebben ahhoz, hogy pozíciókba jussanak. A SAJÄTOSSÄGOK A párttagok szigorú egyéni kiválasztása lenini elveinek megszegése következtében jelntősen rosszabbodott a párt szociális összetétele. Két hónap leforgása alatt, 1948 februárjától 1948. április 24-ig, a munkások hányada 8,2 százalékkal, a parasztoké 0,8 százalékkal csökkent. Ezért a CSKP KB Elnökségének határozata feladatul meghagyta, hogy „mindenki, aki a pártba jelentkezik, először töltse le a megszabott tagjelöltségi időt, hogy így a párt szervezete közelebbről és alaposabban megismerkedhessen személyi tulajdonságaival és kipróbálhassa a gyakorlati munkában is“. A tagjelöltségi idő az ipari és a mezőgazdasági munkások esetében egy év, a többi dolgozó esetében két év volt. Ipari és mezőgazdasági munkásoknak azokat tekintették, akik legalább két éve szakadatlanul dolgoztak a termelésben, esetleg az állami gazdaságokban, a gép- és trakitorállomá- sokon stb. A CSKP KB Elnöksége határozatának a tagjelöltségi idő bevezetéséről volt két sajátossága a később jóváhagyott alapszabályzatokhoz képest. Ezek a sajátosságok a pártéletben egészen a CSKP 1952 decemberi országos konferenciájáig érvényesültek, amikor jóváhagyták az új alapszabályzatot. Az első sajátosság az ún. tagjelölti csoportok létrehozása volt. Azokban az üzemekben, vállalatokban és falvakon, ahol a tagjelölti idő bevezetésekor nem volt pártszervezet és nem voltak párttagok, a pártba belépni szándékozók jelentkezési ívüket felterjesztet- • ték a járási pártbizottságnak is. Az döntött tagjelöltekké való felvételükről és a tagjelöltekből szervezetet hozott létre. Az ilyen, csak tagjelöltekből összetevődő szervezetet „tagjelölti csoportnak“ nevezték, amelynek nem állt jogában pártbizottságot választani. Élén a csoport bizalmija állt, akit a járási pártbizottság egy másik párt- szervezet tagjai sorából választott ki, és bízott meg a tagjelölti csoport ideiglenes vezetésével. A tagjelölti csoport tagjai gyűléseket tartottak, amelyeken megvitatták feladataikat, de nem állt jogukban dönteni tagjelöltek felvételéről és kizárásáról, valamint fegyelmi büntetésekről. Ezeket a kérdéseket közvetlenül a járási pártbizottság döntötte el. További sajátosság az volt, hogy a párttagot, tekintet nélkül szociális származására, átminősíthették tagjelöltté. A párt annak érdekében, hogy megelőzze az olyan tagok tömeges kizárását, akiket az alapszervezetek a felvételnél megfelelőképpen nem vizsgáltak felül és akik nem bizonyították be, hogy megfelelnek a párttaggal szemben támasztott követelményeknek, átminősítette őket tagjelöltekké. A párt- szervezetek az átminősítés során igazodtak a CSKP KB utasításaihoz, amelyek minden taggal kapcsolatban következetesen megkívánták az egyéni hozzáállást: „A párt szetvezeteinek különösképpen gondosan kell átigazolniuk azokat a tagokat, akik 1948. február ' 25-e után léptek a pártba és minden ilyen tag esetében önállóan kell eldönteniük, vajon meghagyják-e a tagságát, avagy átminösítik-e tagjelöltté“ — szögezi lé a CSKP KB utasítása. A párt és a társadalom további fejlődése tükröződött a CSKP 1952. december 18-án megtartott országos konferenciáján jóváhagyott alapszabályzatban is. A párttagság alakulásának tüzetes elemzését követően a konferencia az alapszabályzatból kihagyta a tagok tagjelölteikké való átminősítéséről szóló cikkelyt, és ezzel egyidejűleg megszüntette a tagjelölti csoportokat is. A HELYTELEN DÖNTÉS A mezőgazdaság szövetkezetesítésével nálunk új osztály, a szövetkezeti parasztok osztálya jött létre. A CSKP ezért az alapszabályzatban módosításokat érvényesített az olyan efsz-tagok tagjelöltségi Idejére vonatkozólag, akik már legalább két éve dolgoztak a szövetkezetben. A itermélésben legalább két éve dolgozó munkásokhoz hasonlóan, a XI. kongresszus határozata alapján, az ilyen szövetkezeti dolgozók tagjelöltségi ideje is csak egy év volt. A tagjelöltségi idő tartamát érintő további változtatást eszközölt a CSKP 1960 júliusában megtartott országos konferenciája, amely a dolgozók minden rétege számára jóváhagyta az egyéves tagjelöltségi időt. A CSKP 1962-ben megtartott XII. kongresszusa után az ajánlók száma 2-ről 3-ra növekedett, akiknek legalább három éve párttagoknak kellett lenniük (azelőtt C9ak 2 évet): a tagjelöltek esetében, akik korábban más politikai pártok tagjai voltak, az ajánlók megkövetelt párttagsági ideje négy évről öt évre növekedett. A CSKP XII. kongresszusa egyben rögzítette az alapszabályzatban, hogy a fiatalokat 21 éves korig rendszerint a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség közvetítésével veszik fel a párt tagjelöltjei sorába. A CSKP-ben a tagjelöltség alakulásának határköve a párt 1966-ban megtartott XIII. kongresszusa volt, amely azzal az indokolással szüntette meg a tagjelöltségi időt, az új párttagok nevelésének iskoláját, hogy „a tagje- löltségi idő ma már csak formálisan teljesíti küldetését és elavult“. Az eltelt időszak, főleg azonban a XIII. kongresszus után következő évek igazolták, hogy a CSKP-ban a tagjelöltségi Idő megszüntetéséről szóló döntés nem volt helyes. Tanulságaink és tapasztalataink alapján ma leszögezhetjük, hogy a XIII. kongresszus után a párt fejlődése, eszmei, akció- és erkölcsi egysége szempontjából káros volt a tagjelöltségi idő megszüntetése. A tagjelöltségi idő megszüntetésének megfontolatlan, a marxizmus—leniniz- mussal ellenkező megindoklása egyben ösztönzőleg hatott a jobboldaliakra és a revizionistákra az alapszabályzat különféle változatainak kidolgozásában. A CSKP KB Elnökségében is 1968- ban megtárgyalt „új alapszabályzat“ javaslatának és főleg a párttagságról szóló fejezetének opportunista jellegét kidomborította a 16. cikkely, amely leszögezte: „Az állampolgár önként lép a párt soraiba és akaratának megfelelően kiléphet onnan.“ Ehhez a „megfogalmazáshoz“ kötődött a 21. cikkely, amely a pártban való tagság megszűnéséről így beszélt: „A pártban való tagság megszűnik a pártból való kilépéssel, a tagok jegyzékéről való törléssel, kizárással vagy elhalálozással.“ Az összes említett cikkely és paragrafus célja az volt, hogy társadalmunkban megbontsák, korlátozzák és fokozatosan megtagadják a kommunista párt vezető szerepét. A TAGJELÖLTSÉGI IDŐ A CSKP XIV. KONGRESSZUSA UTÄN A tagság kérdésében a CSKP XIV. kongresszusán jóváhagyott alapvető intézkedések egyike a tagjelöltségi idő ismételt bevezetése volt 1971. július 1-i hatállyal. „Az élet bebizonyította — állapította meg a XIV. kongresszus beszámolója —, hogy a tagjelöltségi idő megszüntetéséről a XIII. kongresszuson jóváhagyott döntés túl korai volt.“ „Az ismét bevezetett tagjelöltségi időt fel kell használni az új párttagok alaposabb politikai és eszmei felkészítésére, a párttagságra való felkészültségük jobb megismerésére s arra, hogy gyakorlatilag megismerkedjenek a kommunisták jogaival és kötelességeivel“ — állapította meg a CSKP XIV. kongresszusának határozata. Az újra bevezetett tagjelöltségi időben csak az a változás következett be, hogy a jelenlegi alapszabályzat a pártszervezetet is felelőssé teszi a tagjelölt felkészüléséért s azért, hogy a tagjelölt egész tevékenységével „bizonyítani fogja, a párt jó tagjává válik“. E gondolatok időszerűségére ismét felhívta a figyelmet a CSKP KB tavaly jú liusi ülése, amely hangsúlyozza annak szükségszerűségét, hogy „A CSKP XV. kongresszusa határozataival összhangban tökéletesíteni kell a pártnak ma már egynegyedét kitevő tagjelöltek és párttagok nevelésének, felkészítésének rendszerét, s emelni kell annak színvonalát. Valamennyi pártszerv és -szervezet köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a szocialista haza öntudatos építőivé váljanak, akik hűek a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus gondolataihoz." A párt és főleg alapszervezetei jelenlegi, de egyben jövőbeli munkásságában is feltétlenül szükséges hangsúlyozni éppen az utóbbit: A tagjelöltnek tevékenységével kell bizonyítania, hogy a párt jó tagja lesz. Ez azért is szükséges, mivel napjainkban, főleg a fiatalok körében felmerül a kérdés, vajon a tagjelöltségi időt miért nem vezették be azonnal a CSKP megalakulása után, illetve az, hogy vajon nem túlságosan hosszú-e a kétéves tagjelöltségi idő. Azzal érvelnek, hogy egyes kommunista és munkáspártok ban ma sincs tagjelöltségi idő. A TAPASZTALATOK Nyilvánvaló azonban, hogy a CSKP megalakulása és az első köztársaság, illetve a fasiszta megszállás időszakában mások voltak a pártba történő felvétel feltételei, mint a Győzelmes Február után vagy napjainkban. Az első köztársaságban és a fasiszta megszállás idején a kommunisták legjobb próba,tétje volt a forradalmi harchoz és a párttagsághoz kötődő veszély. A pártpolitika megvalósításának sikerei elsősorban tagsága minőségétől, minden egyes tagjának áldozatkész munkájától függnek. A tagjelöltségi idő bevezetése tehát rendkívül szükséges volt. A tagjelöltségi idő a pártba történő kiválasztásnak egyik fontos eszköze, a tagság sorai tökéletesítésének egyik fontos tényezője. Az elmúlt öt esztendőben a tagjelöltek felvételének tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a tagjelöltségi időben az oktatás, a nevelés és az ellenőrzés múlhatatlanul szükséges, mivel a szervezetnek és magának a tagjelöltnek is lehetővé teszi annak pontosabb megállapítását, vajon rendelkezik-e a megfelelő feltételekkel ahhoz, hogy kiérdemelje a kommunista pártban való tagságot. A tagjelöltségi idő jelenlegi rendszere maradéktalanul lehetővé teszi azt, hogy a tagjelölt a pártfsiladaitoik teljesítése során és az aktív politikai munkában tapasztalatokra tegyen szert s így felkészüljön a párttag feladatainak teljesítésére. A tagjelöltségi idő egyik eszköze a párt sorai tisztasága megőrzésének, a párt eszmei és szervezett egysége megszilárdításának. A tagjelöltségi idő tartamát illetően, két év feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a pártszervezet hosszabb távon foglalkozhasson a tagjelölttel, megbízza őt pártiéi ad at okkal, megfelelőképpen meggyőződhessen tulajdonságairól, elég ideje legyen hatást gyakorolni nevelésére és felkészülésére, hogy a párt jó tagjává válhasson. A CSKP a kétéves tagjelöltségi idő meghatározásánál a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság elemzéséből, továbbá abból indult ki, hogy az új tagjelöltek nagy hányadát kitevő fiatalok nem rendelkeznek politikai és élettapasztalatokkal, amelyekre az idősebb nemzedékek teltek szeri a kapitalizmus feltételei között folyó éles osztályharcban. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a tagjelölteket a párt kollektíváiban szüntelenül felkészítsék a pártfeladatok teljesítésére, az idősebb elvtársak átadják nekik politikai tapasztalataikat és sokoldalú segítségben részesítsék őket. Szilárdan formálnunk kell a tudományos világnézetre épülő politikai állásfoglalásaikat. A LENINI ÚTMUTATÁS A tagjelöltségi idő és annak tartama a konkrét politikai helyzettől, a párt és a társadalom életének konkrét tényezőitől és feltételeitől függ. A tagjelöltségi idő kívánatos eredményei nem függnek csak a tag jelöltség tartamától, hanem elsősorban a párt szervei és szervezetei tagjelöltekkel való foglalkozásától, a körükben kifejteti, jól szervezett, tervszerű és rendszeres munkától. A dolognak erre az oldalára V. I. Lenin nemegyszer felhívta a figyelmet. Az új párttagok felvételének feltételeiről című cikkében hangsúlyozta a tagjelöltségi idő meghosz- szabbításának szükségszerűségét, mivel a rövid tagjelöltségi idő „gyakorlatilag azt fogja jelenteni, hogy egyáltalában nem tudjuk majd komolyan ellenőrizni, valóban, valamennyire is kipróbált kommunisták-e a tagjelöltek ... Ezért határozottan ragaszkodom hozzá, hogy a tagjelöltségi időt meghosszabbítsák, továbbá, hogy a Szervező Irodát bízzák meg olyan szabályok kidolgozásával és szigorú alkalmazásával, amelyekkel elérjük, hogy a tagjelöltségi idő valóban komoly próba lesz, nem pedig csak üres formaság.“ Lenin szavai ma is időszerűek. KERTÉSZ PÁL A munka frontján Gregor József párttagjelöltnek Borsányi Miklós, a Bajcsi Állami Gazdaság gépjavítőműhelyének mestere volt az egyik ajánlója. Mindketten példamutatóan teljesítik feladataikat. A legbonyolultabb javításokat is megbízhatóan elvégzik, ha pedig a szükség megkívánja, felülnek akár a traktor, akár a kombájn nyergébe (VI. Taskár felvétele)
