Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-05-14 / 20. szám

Milyen a SZISZ testvérszervezete? A KUBAI KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉGRŐL Kuba a fiatalok országa: 9 mil­lió lakosából több mint 3 millió 18 éven aluli fiatal, és az ország lakos­ságának fele még nem töltötte be harmincadik életévét. A kubai KISZ- nek mintegy 390 000 tagja van. A forradalom győzelme után egy félkatonai ifjúsági szervezet, az Ifjú Felkelők Szövetsége tömörítet­té soraiban azokat a fiatalokat, akik maguk is harcoltak a Sierra Maed- ra hegyei között Batista diktatúrá­ja ellen. Ez a szervezet 1960-ban alakult, bölcsőjénél ott állt a ku­bai forradalom legendás hírű egyé­nisége, Fidel Castro legközelebbi baj társa, Ernesto Che Guevara. Egyre inkább az építőmunka ke­rült előtérbe, szükség volt egy szé­lesebb programú szervezetre, ezért az Ifjú Felkelők Szövetségének I. kongresszusán, 1962-ben megalakí­tották a Kubai Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Általános elvvé vált az a nézet, hogy forradalmi küldetésre alapve­tően az ifjúság alkalmas. Ezt tük­rözi a KISZ tagkiválasztási rend­szere és szervezeti felépítése is. A KISZ ifjúsági élcsapat. Követel­ményrendszerének, a szigorú kivá­lasztásnak az eredménye, hogy a 14—28 éves fiataloknak csupán 35— 40 százaléka tagja az ifjúsági élcsa­patnak. A kubai KISZ elsősorban elvi, po­litikai irányító feladatokat lát el. de bevonja a szervezeten kívülie­ket is a szemináriumok, politikai önképzőkörök munkájába. A KISZ tavaly áprilisban megtartott III. kongresszusának határozatterveze­tét előzetesen mintegy 4 millió fia­tal vitatta meg. A KISZ-hadseregben működő ré­tegszervezet az 1973-ban alapított Kubai Ifjúsági Munkahadsereg (EJT). A Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik, de eszmei, po­litikai szempontból a KISZ irányít­ja. A szigetország 90 mérföldre fek­szik az Amerikai Egyesült Államok­tól, és az imperializmus szándékai miatt a honvédelmi felkészülés ak­tuális követelmény. Kubában a fia­talok 17 éves korukban kezdik meg sorkatonai szolgálatukat. Ugyanak­kor, szinte külön fegyvernemként megszervezték az Ifjúsági Munka­hadsereget. Tagjai tulajdonképpen katonák, az év bizonyos szakában rendes kiképzésben vesznek részt, de ha kell. termelőmunkára mozgó­sítják őket. A leglényegesebb: az Ifjúsági Munkahadseregbe való belépés tel­jesen önkéntes. Egyébként a fiata­lok szakmát is tanulhatnak ebben a szervezetben, leszerelésük után a szervezet segíti őket az elhelyezke­désben. A mi ifjúsági akcióinkhoz hason­lóan egész sor munkamozgalom bontakozott ki a KISZ kezdeménye­zésére. Ilyen az Évszázad Ifjúsági Brigádja mozgalom (Columa Juve­nil del Centenario), melybe mintegy százezer fiatal kapcsolódott be. Ez a mozgalom főleg az ipari üzemek­ben és a cukornádaratásban hono­sodott meg. A szigetországban nagy megbe­csülés övezi a „milliomosokat“, akik egy évadban egymillió kilo­gramm cukornádat vágnak le pusz­ta kézzel. Igen sok közöttük a fiatal. Rangja, becsülete van Kubában a KISZ-védnökségnek, hiszen a KISZ tagjai voltak a gerince a százezres „betűhadseregnek“, amikor egymil­lió embert tanítottak meg írni és olvasni. A KISZ irányítja a Kubai Pionírszervezetet, a Középiskolás Diákok Szövetségét és ,az Egyete­mi Diákok Szövetségét (FEU) is. Ezek szintén szelektív jellegű szer­vezetek, csak több figyelmet szen­telnek a tagok sajátos problémái­nak megoldására. A XI. Világifjúsági és Diáktalál­kozó nagy esemény lesz a kubai fiatalok életében. Egyrészt a VIT napjaiban lép életbe hazájukban az ifjúsági és gyermektörvény, ami a fiatal nemzedék társadalmi el­ismerésének újabb jele; másrészt a KISZ nagy lelkesedéssel és politi­kai felelősséggel készül a fesztivál­ra. Valóságos nyelvtanulási láz kez­dődött a kubai fiatalok körében. Mindenki ott akar lenni, mindenki tenni akar valamit a VIT érdeké­ben. Az előkészítő bizottság elnöke maga Fidel Castro, a kommunista párt első titkára, az ország minisz­terelnöke. Minden jel arra vall, hogy a ku­bai fiatalok élcsapata jó vendég­látó lesz. PALÄGYI LAJOS Kubában a VIT napjaiban lép életbe a gyermekekről és az ifjúságról szó­ló törvény, bár eddig is nagy figyelmet szenteltek az ifjú nemzedéknek. Felvételünk Camagüey városban, a pionírok egyik központjában készült, ahol egyszerre közel kétezren pihenhetnek, vagy tanulhatnak, akárcsak a felvételen látható pionírok: modern szemléltető eszközök segítségével (A CSTK felvétele) Egyre közelebb a célhoz Zselizen (Zeliezovce) a városi pártbizottság konferenciáján mind a beszámolóban, mind a vitában kevés szó esett az ifjúságról, az ifjú kom­munisták neveléséről. Érthető tehát, hogy Stefan Uhnák, a járási pártbi­zottság vezető titkára felszólalásá­ban ezzel kapcsolatosan bíráló sza­vakat használt, s a határozatokba bekerült a feladat: a bírálat nyomán ezen a munkaterületen emelni kell a kommunisták tevékenységének színvonalát. A konferencia így saját példájával mutatta meg, hogy az eredmények és a fogyatékosságok számbavétele a fő politikai irányvonal magabiztos foly­tatását teszi kötelező feladattá, és egyben felhívott a hibák, a fogyaté­kosságok elleni harc fokozására. Azóta eltelt néhány hét. Nyustyin Ferenc elvtársi ól, a városi pártbi­zottság új elnökétől tehát azt kér­dezzük, mit tettek eddig a feladat teljesítése érdekében. — Keressük a pozitív megoldáso­kat — mondja —, amelyek közelebb visznek céljainkhoz. A célok egyike, hogy gyakorlattá váljon az a felfogás, amely az ifjú­ság nevelésének, a fiatalok gondjai­val való törődésnek a feladatát a városi pártbizottság egyik legfonto­sabb tennivalójának tekinti. — Ez arra kötelezett bennünket — magyarázza —, hogy számvetést készítsünk, mérjük le, mivel járul­tunk hozzá az elmúlt időszakban az ifjúsági munkához, és jelenlegi hely­zetünkben, erőnk ismeretében ha­tározzuk meg, mivel tudunk és aka­runk hozzájárulni a cél megvalósí­tásához. Megtörtént a számvetés. A mu­lasztásra már a városi konferencián elhangzott bírálat is rámutatott, te­hát inkább a konkrét segítség meg­formálásának problémájával foglal­koztak. Különbizottságot szervez­tek, melynek feladata az ifjúsági problémákkal foglalkozni. A bizott­ság elnöke /öze/ Srnec elvtárs. — Nem véletlenül — indokol a városi pártbizottság elnöke —, mert ő régi párttag, nyugdíjas már, de if­júsági kérdésekkel foglalkozott nyugdíjba vonulása előtt, érti a fel­adatot és szívesen vállalta. A bizottság további tagja: Gubic Károly, a SZISZ városi bizottságának elnöke, valamint két pedagógus, Ján Ostrolucktj és Nyustyin Ferencné, akik a gimnáziumokban működő if­júsági szervezetek védnökei. A városi pártkonferencián megha­tározott másik cél, hogy szervezetteb­bé tegyék a párttagjelőltekkel való foglalkozást, fokozzák a kiválasztás igényességét. — Néhány esetben megtörtént — magyarázza a városi pártbizottság elnöke —, hogy a tagjelölt nem fe­lelt meg a világnézeti követelmé­nyeknek, közös megegyezéssel bár, de semmisnek nyilvánítottuk a je­lentkezést. Szóba kerül ezzel kapcsolatosan, hogy miben nyilvánul meg a „visz- szahúzó“ erő. Bizony, az idősebb, de még régi világnézetet valló hozzá­tartozók, rokonok gyakran alkalmaz­nák olyan módszert, hogy jelentős anyagi értéket képviselő ajándék ígéretével, illetőleg megtagadásával, választás elé állítják a fiatalokat. Egy esetben nem kisebb volt az ajándék, mint a családi ház tulaj­donjoga. A városi pártkonferencián megha­tározott célok közül harmadik, de semmivel sem kisebb jelentőségű az, hogy a tömegszervezetben dolgozó kommunisták is kellő figyelmet szenteljenek az ifjúsági problémák­nak. Eddig is szép sikert értek el ezen a téren a szovjetbarát-szervezetek- ben, a Honvédelmi Szövetség alap­szervezeteiben működő kommunis­ták, de tevékenységük inkább csak ösztönös volt, mint szervezett. — Programot dolgozott ki erre a munkaszakaszra az ifjúsági problé­mákkal foglalkozó bizottság — tájé­koztat Nyusztyín elvtárs. — A prog­ram szerint arra törekszünk, hogy a tömegszervezetekben működő kom­munisták konkrét pártfeladatokat kapjanak a tagjelöltek kiválasztásá­ra, politikai nevelésére. Ez a kezdet. Jó kezdet, mert jel­zi, miszerint a kommunisták arra tö­rekednek, hogy a napi feladatok sodrában is érvényesüljenek azok a célok, melyeket a városi pártkonfe­rencia kitűzött. Nincs könnyű dol­guk, hiszen a távlati cél és a mun­ka mai valósága közötti út nincs minden részletében kijelölve, kiraj­zolva, de már értik, tudják: érzelmi, értelmi és akarati egység kell ah­hoz, hogy a jövőért, az ifjúságért való cselekvés is egységes legyen. Nem lennénk azonban tárgyilago­sak, ha nem utalnánk a legfőbb ta­nulságra: Ez a jó kezdet a városi pártkonferencián elhangzott bírálat­nak köszönhető. Használt a bírálat, mert a kommu­nisták értelmezése szerint a bírálat nem gúnyos elmarasztalást, valami­féle ledorgálást jelent, hanem elv­társi segítséget. Ezt a tanulságot érdemes megje­gyezni, és esetenként, alkalmanként hasznosítani is. HAJDO ANDRÁS . NAPSZÁMOS ÉDESAPJA foglalkozását követve harmincegy éves koráig munkásként dolgozott a vízlevezető csatornák építésén. Aztán változta­tott sorsán, 1952 tavaszán huszonkét társával együtt aláírta a belépési nyilatkozatot az alistáli (Hroboüovo) szövetkezetben. — Hová tette az eszét ez az ember? A biztos és jó keresetet felcserélte a bizonytalanért... — beszéltek megváltoztathatatlan szándékáról szél- tében-hosszában a faluban. Hódossy Benőt azonban egy cseppet sem izgatta a sok szóbeszéd. Társaival és a falujabeliekkel nagy szorgalommal dolgozott az az évben közsé­givé szélesedett közös gazdálkodás felvirágoz­tatásán. * * * Huszonhat év folyamán korszakos változások történtek a faluban és a szövetkezetben egyaránt. A gazdasági fejlődés új irányba terelte nemcsak az emberek, hanem Hódossy Benő életét is, akit nagy bizalommal ruháztak fel mind a faluban, mind pedig a szövetkezetben. — Az első megtiszteltetés akkor ért — emlé­kezik vissza —, amikor a HNB képviselőjévé választottak. Később a tagság megbízásából a szö­vetkezet alelnöki tisztségét ruházták rám, s egy évvel későbben már tagja lettem a szövetkezet alapszervezeti pártbizottságának is ... Most pedig — hosszabb idő óta — az üzemi pártbizottság elnöki funkciójában végzem a reám háruló mun­kákat. A falu tehát végképp befogadta és vezetőjének ismeri el ezt a szókimondó, rokonszenves mun­kásembert, aki rengeteget fáradozik a közösség érdekében. * * * AZ EMBEREK BIZALMÁT MEGNYERNI termé­szetesen nem volt könnyű dolog. Mert a falu és a szövetkezet közössége nem aszerint ítél meg valakit, milyen szépen beszél, hanem abból a szemszögből, hogy milyen tettek követik elhang­zott szavait. És a képviselő, pártelnök szavai, tettei mindig párhuzamban voltak egymással. Akkor is, amikor a párthatározatok teljesítésére, a gazdaságpoli­tikai célok követésére szólította a szövetkezet tagjait. — Igen ám — szól ismét közbe —, de az el­telt huszonhat év folyamán azzal is reálisan szá­molnunk kellett, hogy előbb-utóbb nemzedékvál­tásra kerül sor a szövetkezetben. A fiatalokat pe­dig csak akkor serkenthetjük a feladatok mara­déktalan teljesítésére, ha ehhez megteremtjük a kellő feltételeket. — Például? — Hogy a sok közül csak egyet nevezzek meg, a szövetkezeti lakásépítést említem. Eddig har­minchat fiatalt juttattunk lakáshoz, és a követ­kező két évben további kilenc lakásegységet épí­tünk, és hozzájárulunk a családi házak építésé­hez is, csak azért, hogy a fiatalok jól érezzék nálunk magukat. Bár az éremnek ez a kérdés fontos oldala, másrészről örvendetes dolog, hogy ezzel a prob­lémával szinte egyidejűleg a szövetkezet a HNB- vel karöltve a gyermekek elhelyezésének gondját is sikeresen megoldotta. — Enélkül nem tudtuk volna a fiatalasszonyo­kat bevonni a közös munkába. Az óvodában hat­van gyermek kapott elhelyezést, természetesen a továbbiak jelentkezése előtt sem zárjuk le az ajtót. * * * HÁROM ÉV MÚLVA Hódossy Benő eléri a nyug­díjkorhatárt. Távol áll tőle azonban a gondolat, hogy nyugalomba vonuljon. — Noha ez ideig szövetkezetünkben hatvan- millió koronára emeltük a bruttó termelés évi értékét, sok munka elvégzése vár még főleg a kommunistákra ... ... ? — Igen, elsősorban a párt tagjaira gondolok, akiknek az alapszervezeti munka színvonalának további emelésével, példamutatással kell hozzá­járulniuk a gazdasági eredmények fejlesztésé­hez. Nem az első eset, hogy meglátogattam a szö­vetkezetét. így hát jól ismerem a kommunisták munkáját, akik eddig is sokat tettek a pártélet fellendítése, a taggyűlések és a pártcsoportok tevékenységének megjavítása érdekében. — Nem is arról van sző, hogy rossz a párt- szervezetünk — szánja helyreigazításnak —, ám az élet naponta újabb feladatokat vet fel, ame­lyeket a CSKP KB legutóbbi ülésének határoza­tai szellemében igényesebben kell megoldanunk ... Kétségkívül. Igényesebben és felelősségteljeseb­ben, hogy felsorakozhassanak a dunaszerdahelyi járás élen járó mezőgazdasági üzemei közé, jól­lehet a céltól már nincsenek messze. — És mi következik ebből? — adja vissza a kérdést búcsúzóul. Nyilván az, hogy ezután sem lesz könnyű a pártelnök és a kommunisták munkája. SZOMBATH AMBRUS ÚJ SZÚ Nincs könnyű do lga Hó dossy Benő

Next

/
Thumbnails
Contents