Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-30 / 18. szám

t „Ő VOLT AZ EMBER.. “ Néhány nap múlva, május 5- én lesz Marx Károly születésé­nek 160. évfordulója. A májusi ünnepségek hangulatában úgy emlékezhetünk meg méltó mó­don erről az évfordulóról, ha magunk elé idézzük Marx alak­ját. Paul Lafargue, aki 1865- ben találkozott vele először, és később veje lett, 1890-ben „Sze­mélyes emlékek“ című írásá­ban a szemtanú, a kortárs, a családtag hitelességével ír Marx életéről. írását olvasva idézzük most magunk elé Marx alakját. A közepesnél magasabb ter­metű, széles vállú volt. Barna bőre, ébenfekete haja, szakál­la miatt leányai, akik barátjuk­nak is tekintették őt, gyakran „Szerecsen“-nek becézték. A Kommunisták Szövetségének tagjai viszont már 1848 előtt „Marx apó“-nak nevezték, no­ha akkoriban még harmincéves sem volt. Ifjúkora óta Hegel tanácsa szerint azzal élesítette emléke­zőtehetségét, hogy verseket ta­nult meg könyv nélkül olyan nyelven, amelyet nem ismert. Minden európai nyelven olva­sott és három nyelven — néme­tül, franciául és angolul — úgy írt, hogy a hozzáértők csodála­tát vívta ki. Már 50 éves volt, amikor oroszul kezdett tanulni. Hat hónap alatt annyira elsa­játította, hogy eredetiben ol­vasta Puskin, Gogol és Scsed- rin műveit. Oroszul azért ta­nult meg, hogy a hivatalos vizsgálatok okmányait, melyet hozzájuttattak, saját maga ta­nulmányozhassa. Könyvtárában több mint ezer kötet volt. A könyveket nem nagyságuk, hanem tartalmuk szerint rendezte. Számára ez fontosabb volt, mint a külső szimmetria. Saját könyvtára azonban kevésnek bizonyult, ezért éveken át buzgó látoga­tója volt a British Museumnak. Állandóan olvasott költőket, akiknek műveit az egész euró­pai irodalom ismerete alapján válogatta össze. Heinét és Goe­thét betéve tudta, költemé­nyeikből gyakran idézett. Aisz- khüloszt minden évben újrq. el­olvasta görög eredetiben. Öt és Shakespearet tartotta az embe­riség két legnagyobb drámai lángelméjének. Nagyon sok re­gényt olvasott. A legkiválóbb regényíróknak Cervantest és Balzacot tekintette. Még egy igen érdekes mód­szere volt arra, hogy szellemi­leg felüdüljün: a matematika, amelyet rendkívül szeretett. Mozgalmas élete legfájdalma­sabb pillanataiban az algebra nyújtott számára vigaszt. Érte­kezést írt az infinitezimál-szá- mításról. A felsőbb matemati­kában felfedezte a dialektikus mozgalom leglogikusabb és egyben legegyszerűbb formáját. Dolgozószobájában járkálva dolgozott. Csak rövid időkö­zökre ült le, hogy leírja, amit járás közben kigondolt. Nagyon szeretett járva beszélgetni, csak amikor élénkült a vita, vagy fontossá vált, akkor állt meg. A barátságnak azt az eszmé­nyét, amelyről az antik költők írnak, Marx és Engels megva­lósította. Ifjúkoruktól kezdve a legszorosabb eszmei és érzelmi közösségben éltek. Egész éle­tükben együttműködtek volna, de az 1848-as forradalom bu­kása után Engelsnek Manches­terbe kellett mennie, Marx pe­dig kénytelen volt Londonban maradni. Levélben szinte na­ponként közölték egymással véleményüket a politika és a tudomány eseményeiről. Marx éppen olyan jó barát volt, mint amilyen gyengéd férj és apa. Örák hosszat ját­szadozott gyermekeivel. Soha nem parancsolgatott nekik, de aligha lehetett apa, akire job­ban hallgattak volna. Felesége egész életén át tár­sa volt a szó legigazibb értel­mében. Német arisztokrata csa­ládban született és nevelkedett, de mindent otthagyott, hogy férjét követhesse. És még a súlyos ínség idején sem bánta meg, amit tett. Szelíd, odaadó természete könnyebben elvisel­hetővé tette Marxnak az életé­vel járó nyomort. A szenvedés, amely Marxnét sírba vitte, férje életét is meg­rövidítette. Felesége halála után Marx megtört, és nem kapott többé erőre. Másfél év múlva, 1883. március 14-én, 65 éves korában, íróasztala mel­lett ülve örökre elszenderült. Paul Lafargue, a veje, ami­kor „Személyes emlékek“ című írásához kezdett, Marxra emlé­kezve az első lapra mottóként ezt a mondatot írta: „ö volt az ember, vedd akármi rész­ben, mását a földön nem lát­juk soha.“ Megértőn bólin­tunk. Tudva, hogy Marx halála­kor már tizenhárom éves volt Lenin, művének folytatója, fej­lesztője, és napjainkban a mar­xizmus—leninizmus világot for­máló eszme, tisztelettel fejet hajtunk Marx elénk idézett alakja előtt. HAIDO ANDRÁS KULCSÁR FERENC: Ha szőke hajad, barna hajad szellő fújja szét, tűzök bele {őzikét meg fürtös gyöngyikét, tűzök bele tőzikét meg fürtös gyöngyikét. Ha felharsan a haris már a zsenge fű között, szőke hajad, barna hajad kontyba kötözöd, szőke hajad, barna hajad kontyba kötözöd, S ha jót ivott a fürge pinty az esős ég hegyén, föltáncolok ág hegyéig vígan véled én, ág hegyébe táncolok föl vígan véled én. A nemzetközi pionírkikötőben A kovácspataki (KováCov) nemzetközi pionírtáborban egyhe­tes tanfolyamot rendeztek a csapattanácsok elnökei számára. Há­rom járás, az érsekájvári (Nővé Zámky), a zvoleni, és a Stará Lubovnai járás csapatainak elnökei vettek részt ezen a tanfo­lyamon. Tanulással, játékkal és szórakozással vidáman teltek a napok. KörUnkbe látogatott Mária JanCová szlovák írónő is. Az előadásokon megismerkedtünk pionírszervezetünk történetével. Megvitattuk a szervezeti élet időszerű kérdéseit, a mnnkatervek készítését, a különféle rendezvények szervezésének problémáit, a feladatokat, jól éreztük magunkat. A tanfolyamon sok áj ba­rátságot kötöttek a pionírok. Ifj. R1GLER JÁNOS # Körzeti pionírvetélkedőt rendeztek „Az én szervezetem“ címmel Bussán (Buäince). Fölé­nyes győzelmet arattak a helyi iskola versenyzői, 65 pontot sze­rezve jutottak az első helyre. Második helyezést az ipolyvar- bói (Vrbovka) pionírok értek el, akik a versenyben 48 pontot szereztek. BUDAI JÓZSEF TÖRD A FEJED ! Rejtvényünkben a vízszintes 1., 33., függőleges 7., és 11. so­rokban négy ismert állat nevét rejtettük el. Beküldendő az ál­latok neve. VÍZSZINTES SOROK: 7. Királyi szék. 8. Sérülés. 9. Vicces. 12. Kelttős mássalhang­zó. 14. Temérdek. 15. Rangjelző szócska. 16. Egybehangzó vers­sorvégződés. 18. Erre a helyre. 19. Névelő. 20. Fél ember. 21. Zokog. 24. Mutatószó. 26. Nem ugyanaz. 28. Személyem. 29. Távolodást jelentő szócska. 31. Az ábécé utolsóelőtti betűje, ki­ejtve. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Öra része. 2. Düledező épü­let. 3. Ónnal kevert. 4. Göngyö­leg. 5. Kukucskál. 6. Az ábécé eleje. 10. Bárány hímje. 13. Y. I. 15. A jószívű teszi. 17. Harap. 18. Fohász. 22. Jókai és Mik­száth is az volt. 23. Föléje. 25. Folyadék. 26. E napi. 27. A do­hányos teszi. 29. Állóvíz. 30. Hangtalan vív. 32. Nem halt meg. A román pionírokról Néhány nap múlva hazánk pionírszervezetének megalakulása után egy másik országban, Romá­niában is megalakult 1949. április 30-án a Román Pionírszervezet. Tagjai a felnövekvő nemzedék lányai és fiai 9—14 éves korig. Büszkén viselik nemzeti színű szalaggal szegé­lyezett, vörös nyakkendőjüket, és egyenruhájukat, amelyet fehér ing és sötétkék nadrág, iletve szok­nya alkot. A román pionírok vezetői a szervezet tagjait hazaszeretetre, a Román Kommunista Párt és a dolgozó nép iránti megbecsülésre nevelik. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország gyermekeivel való barátkozásra ösztönzik. A pionírok kötelességeit és jogait szabályzatokba foglalták. A nálunk ismeretes pionírcsapatot ők pioníregységnek, a pionírrajt osztagnak, a csa­patvezetőt pedig egységparancsnoknak nevezik. Két korcsoportba osztva szervezik a pionírfo­kozat eléréséért folytatandó tevékenységet. Az egyik korcsoportba 10—12, a másikba 13—14 éves pionírok tartoznak. A fokozatok feladatainak telje­sítéséért ünnepi gyűlésükön vörös cslllagocskát kapnak. Bekapcsolódnak a közösségi életbe is a román pionírok. Szívesen segítenek a közhasznú társa­dalmi munkában. Legutóbb példásan helytálltak a földrengés sújtotta vidékek újjáépítésében, a rom- eltakarításban, még a mentési munkálatokban is. Erejükhöz mérten tehát minden olyan munkában részt vesznek, mely a népre hárul. A tanév idején, amely náluk szeptember 15-én kezdődik, június elejéig tart, évről évre megszer­vezik az „Ismerd meg hazádat!“ elnevezésű nagy­szabású akciót, amelynek eredményeit a tanév vé­gén kiállításon mutatják be. Nagy jelentőségű „Minitechnikus “versenyük is, amelynek bíráló bi­zottságához évente nagyszámú olyan kisgép, be­rendezés, repülő-hajómodell érkezik, amelyet a pionírok készítettek, és valamennyi működtethető. Természetesen, a feltalálásnak számító, legtökéle­tesebbeket szabadalmazzák, sorozatban gyártják és felhasználják. A román pionírok hazaszeretetét bizonyítja, hogy céltudatosan megismerkednek minden egyes emlékmű történetével, védnökséget vállalnak felet­tük, virágokkal díszítik azokat, és a jelentős évfor­dulók alkalmával őrséget állnak mellettük. Romániában számos pionírház működik. Az elsőt 1950 júniusában az ország fővárosában, Bukarest­ben a volt királyi rezidencia épületében létesítet­ték. Mintegy kilencven szakkör működik ebben a pionírházban. Vidéki városokban is működnek ma már pionírházak. Szép, figyelemreméltó mun­kát végeznek a pajtások például a tirgovistei és a sepsiszentgyörgyi pionírházakban, ahova beláto­gattunk romániai körütunk alkalmával. Több érdekes pionírújság jelenik meg Romániá­ban, legtöbbjük szép, színes kivitelben. A Romá­niában élő magyar nyelvű pionírok hetilapja a Jóbarát. Tartalmas, sokoldalú a romániai pajtások élete, tevékenysége. Erről meggyőződhettek hazánk pio­nírjai közül azok, akik találkoztak velük a nemzet­közi pionírtáborokban, és akik leveleznek is romá­niai pajtásokkal. haj. Az április 16-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Kuba, peso, Prádo, cukornád, Ko­lumbusz, Orinte, Havanna.“ — 104 megfejtés ér­kezett. Sorsolással könyvjutalomban részesülnek a következők: Göbő Zsuzsanna, 3. évf., Léva (Le- vice), Nyíró Anna, 6. évf., Zselíz (Zeliezovce), Kacsi Mátyás, 6. évf., Nagykapos (Veiké Kapuäa- ny), Kosár Árpád, 6. évf., Padány (Padáfí), Ham­za Ottó, 3. évf., Kassa (KoSice). 1978. IV. 30. N C/3 Jelentésadás a tanfolyam befejezéséről

Next

/
Thumbnails
Contents