Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-30 / 18. szám

/ C.I. szó esik manapság a fiatalokról, valódi és mondvacsinált problémáikról. Régi, harcos május elsejékre emlékezve, gyakran kérdezik az idősebbek: Értik a mai fia­talok ennek az ünnepnek a je­lentőségét? És nem ritkaság, hogy ilyenkor aggodalom buj­kál a kérdésben. Érezni a hangsúlyból. Érthető az aggodalom. A tár­sadalmak a felnövekvő nemze­déket minden esetben igyekez­nek saját hasonlatosságukra formálni. Családon belül, mun­kahelyen, a társadalmi együtt­élés minden területén vissz­hangzik tehát a kérdés. A párkányi (Stúrovo) ke­nyérgyárban Kégli Ferenc kar­bantartó, pártunk tagjelöltje, aki alig 28 esztendős, így vá­laszolt a kérdésre: „A mosta­ni május elsejék is harcosak, csak most más a harc célja. A gondolkodást kell megvál­toztatni. Az ellenfél ma már nem a kizsákmányoló, mert ilyen nincs nálunk, az ellenfél nem az ellenség, hanem meg­annyi régi szokás, újratermelő­dő restség, önzés. És mi, fia­tal kommunisták, vállaljuk ezt a harcot.“ Iskolás hangsúllyal mondta el válaszát Dolog Ildikó, 15 éves pionír, a fegyverneki (Zbrojní- ky) alapiskola tanulója: „A világ proletariátusa 1890. má­jus elsején ünnepelt először együtt, hangsúlyozva az össze­fogásban rejlő hatalmas erőt. Azóta minden évben az alkotó ember, a teremtő munka, a szo­lidaritás vörös zászlós ünnepe ez a nap. Mi, pionírok, így értelmezzük az ünnep jelentő­ségét.“ A zselizi (Zeliezovce) gim­náziumban, az érettségire ké­szülő diákok közül, Czíria Szil­via így válaszolt erre a kér­désre: „Az Ifjúság a hagyomá­nyokhoz híven a boldogabb jö­vőért való küzdelem jelképének tekinti minden május elsejét. A jövőtől szebb, alkotóbb, kor­szerűbb munkát vár, olyat, amelyben kiteljesedhet a fantá­zia, az érdeklődés, amely más ugyan, mint az elődök elfog­laltsága volt, de amelyért lé­nyegében már elődeink is küz­döttek. Modernebb ipar, kor­szerűbb mezőgazdaság, termé­szetes igény a művelődésre. Ilyen értelemben harcosak a mostani május elsejék.“ Alig múlt 20 éves, tisztjelölt a palásti (Plásfovce) származó sú Cúth János, aki így fogal­mazta meg válaszát: „Ha sta­tisztikát készítenénk, hogy a fiatalok mennyiben járulnak hozzá a termelés emeléséhez, a szocialista építéshez, kultú­ránk műveléséhez, akkor min­den bizonnyal számokban is ki fejezésre jutna, hogy a fiatalok vállvetve küzdenek az időseb­bekkel. Ahogy május elsején is együtt menetelnek, együtt ün­nepelnek. Az egység kifejezé­sére nincs is nagyobb ünnep, mint május elseje.“ Diószegen (Sládkoviőovo) az ifjú csillagászok szakkörének bátrabb a szívük. Tekintsünk csak egy kicsit a tankönyveik vagy a sport felé. Mennyi tíz- valahányévest találunk a csúcs­teljesítményeket elérők köré­ben?! Fejlettek, edzettek. ízlés dolgában, felfogásban, a dol­gok felmérésében még nincs ugyan olyan tapasztalatuk, mint az idősebbeknek, de vá­gyaik, eszméik egy sorba állít­ják őket velünk. Ök a mi májusunk. Jövőt kutató tekintetük előtt tekintélyes probléma-galaxis villózik, de csak tőlünk függ, hogy abban ősködöt látnak-e. vagy felfedezik az irányt, célt mutató csillagot. Várják, igénylik a kommu­nisták példamutatását. A mai fiatalok sem lehetnek meg a keresés, az odüsszeuszi kíván­csiság nélkül: ki, kicsoda, hon­nan ismeri fel ma a kommu­nistát, a harcost, a hőst. Bi zony, észreveszik ők, hogy m;; abban az értelemben hős va­laki, hogy ahol más megnyug­szik, elégedett és úgy érzi. megtette a magáét, a kommu­nista messzebbre látva nyug­talan. Nem teszi ölbe a kezét, ha környezetének kis vágya teljesült, merészebb igényeket fakaszt, többre-jobbra buzdít a közösség érdekében. Csak optikai csalódás, hogy a mai idők nem teremtenek terepet a harcra, és túlzott ag­godalom, hogy a fiatalság kö­zömbös marad, ha küzdelemre szólítják. Tudjuk: tökéletesen semmi sem végeztetett el, bár, ami van, kemény küzdelem, véres harc, majd évtizedekig tartó szervező- és építőmunka ered­ménye. Tudnunk kell tehát azt is, hogy a harc nem ért véget, s a folytatást a fiatalokra kell bíznunk. Ök a mi májusunk. így igazán ünnep, az alko­tás, a munka és a szolidaritás vörös zászlós, forradalmi ün­nepe május elseje. HAJDO andrAs tagja, a hatodikos Sárkány Zoltán így válaszolt a kérdés­re: „Értjük és magunkénak valljuk május elsejét. A szoli­daritás legnagyobb ünnepe. Ezen a napon velünk együtt menetelnek a szovjet űrhajó­sok, a mongol pionírok, a fran­cia munkások, az angolai kato­nák, a vietnami diákok, min­denki, aki az emberiség hol­napjáért küzd.“ Sorolhatnánk tovább a hason­ló válaszokat, melyek bizonyít­ják, hogy az ifjúság olyan, amilyennek mi neveltük, ami­lyen csak mellettünk lehet. Nem akármilyen anyagból gyúrták a mai ifjú nemzedé­ket. Általában hét centiméter­rel magasabbak, gyorsabban növekednek, többet vállalnak, Felvételek: Gyökeres CSTK A szocialista parlament a népi hatalom eszköze (Folytatás a 3. oldalról) határozatok és a törvények végrehaj­tása ellenőrzésének — funkciójával, koordinációs és szervező tevékenység­gel. A fogyatékosságok megszüntetésé­nek igen fontos módszere az elvi és a nyílt bírálat. A Szövetségi Gyűlés határozatai kötelezők a végrehajtó szervekre. A képviselők javaslataira, kérdéseire és interpellációira a minisz­terek nemcsak válaszolni kötelesek, hanem meg kell tenniük a megfelelő konkrét intézkedéseket is. Képviselőink tervszerűen dolgoznak, a törvények és az egyes parlamenti ülések előkészí­tésére hosszabb idő áll rendelkezé­sükre. A képviselőknek így módjuk nyílik arra, hogy választóik vélemé­nyét, a nemzeti bizottságok és a kü­lönféle szintű társadalmi szervezetek, a tudósok véleményét figyelembe véve mérlegeljék minden előkészített döntés gyakorlati következményeit. Ám ahhoz, hogy megértsük a szo­cialista demokrácia fölényét, nem elég ezt a demokráciát csupán a törvény­hozó szervek helyzete és gyakorlati tevékenysége alapján megítélni. Orszá­gunkban a törvényhozó szervek a töb­bi képviseleti szerv (a járási, a kerü­leti, a helyi nemzeti bizottságok) te­vékenységére támaszkodnak. Ezeknek a szerveknek 200 000 tagja van. A CSSZK-ban a nemzeti bizottságok felelősek lényegében mindenért, ami összefügg a nép életével, ehhez meg­van a megfelelő hatáskörük, rendelkez­nek pénzeszközökkel és közigazgatási jogokkal. Ha ehhez hozzátesszük a Nemzeti Frontban egyesült valamennyi szervezetet, figyelembe vesszük a kü­lönféle problémák megoldásában be­töltött szerepüket, akkor megértjük, mit jelentenek a gyakorlatban a CSSZK alkotmányának következő szavai: „A Csehszlovák Szocialista Köztársa Ságban minden hatalom a dolgozó né pé." A szocialista demokrácia fejlesz­tése során abból a lenini gondolatból indulunk ki, hogy a szocialista állam „ereje a tömegek tudatosságában rej­lik. Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek.“ (Lenin összes Művei, 35. köt., Kossuth Könyvkiadó, 1972, 20. old.) A „túlsó parton“ meghamisítják a valóságot, amikor azt állítják, hogy a szocialista politikai rendszer „a kor­mányzó párt diktátumára“ redukálódik: Igen, nem titkoljuk, hogy a Szövetsé­gi Gyűlésünk tevékenysége középpont­jába állítja a CSKP politikájának meg­valósítását, a fejlett szocialista társa­dalom építéséhez szükséges feltételek megteremtését. Ez a helyzet objektív következménye annak, hogy folytono­san növekszik a kommunista párt sze­repe a szocialista társadalomban. S a kommunista párt, mint Leonyid Brezs- nyev elvtárs hangsúlyozta a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek ülésén, „magva egész politikai rendszerünknek, a dolgozók összes szervezeteinek, az állami és a társa­dalmi szervezeteknek egyaránt“. (Prav­da, 1977. június 18.) A CSKP mint kormányzó párt meghatározta és meg fogja határozni a társadalmi élet va­lamennyi fontos kérdése eldöntésének stratégiáját. A képviselők munkájuk­ban nem azért ragaszkodnak a párt irányvonalához, mert valakinek a pa­rancsát teljesítik, hanem azért,' mert ezt a politikát tartják az egyedül he­lyesnek. Csak azt akarom hangsúlyoz­ni, hogy a kommunista képviselők igyekeznek alkotó szellemben, a par­lamenti körülmények sajátosságából kiindulva kezelni a párt döntéseit. Fontos az is, hogy a képviselők nem csupán „végrehajtói“ a párt politiká­jának, hanem egyben a társszerzői is. A CSKP, a Nemzeti Front felhasználja gazdag élettapasztalataikat, szakmai gyakorlatukat és ismereteiket, a vá­lasztókkal való gyakori érintkezésből leszűrt észrevételeiket. A többi politikai párt tagjait és a pártonkivülieket illetően a kommunis­ták a lenini értelemben vett politikai irányítás módszerét alkalmazzák. Konkrét, tartalmas eszmecserékkel, meggyőző érvekkel nyerjük meg őket pártpolitikánk támogatásának, s ebben türelmesek, tapintatosak vagyunk, jó emberi kapcsolatokat alakítunk ki ve­lük. Nem kommunista kollégáink ma­guk győződnek meg arról, hogy a CSKP politikájának támogatásával jó ügyet szolgálnak, választóik véleményével összhangban cselekszenek. Ámde a szocialista demokráciát, a szocialista demokrácia tartalmát, for­máit és módszereit nem szabad min­den részletében befejezett „modellnek“, egyszer s mindenkorra adott, válto­zatlan dolognak tekinteni. A szoci' lista demokrácia fejlesztése állano folyamat, amelyre hatással vannak a mai és a távlati szükségletek, a tár­sadalom reális, objektív és szubjektív lehetőségei, hatással van rá a nemzet­közi viszonyok alakulása. Az SZKP XXV. kongresszusa, a CSKP XV. kong­resszusa, a szocialista közösséghez tar­tozó országokban működő más kom­munista pártok kongresszusai rendkívül nagy figyelmet fordítottak a szocialis­ta demokrácia további tökéletesítésé­nek kérdéseire, a dolgozók irányítá­sában való részvételének fokozására. A CSKP céltudatosan irányítja a szo­cialista demokrácia fejlődését, és min­dennapos gyakorlati tevékenységében serkenti ezt a folyamatot. Abból az ismert lenini tételből indulunk ki, hogy a szocializmus demokrácia nélkül ugyanúgy elképzelhetetlen, mint ahogy nem létezhet igazi demokrácia szocia­lizmus nélkül. Szembeállítani a demok­ráciát a szocializmussal, a demokrácia és a szocializmus összeegyeztethetet- lenségéről beszélni — miként ezt az antikommunista propaganda teszi — nem más, mint a tényleges helyzet rosszindulatú meghamisítása. A szocialista demokrácia következe­tes fejlesztésének jó példája a Szov­jetunió új alkotmányának tervezete is. Most az egész világ újból meggyőződ hetett a fejlett szocialista társadalom nagy előnyeiről, annak a társadalom­nak az előnyeiről, ahol a politikai sza badságok, a szociális és az állampo) gári jogok természetes és elidegenít hetetlen tartozékai a szovjet emberek életének, s folytonos ösztönzőként hat nak alkotó kezdeményezésükben, mun­kájukban és politikai tevékenységük­ben. Az új szovjet alkotmány méltó, hozzájárulás Október 60. évfordulójá­nak megünnepléséhez, egyik bizonyíté­ka annak, hogy a világ első szocia­lista állama, amelyet Lenin pártja ve­zet, jó úton jár. A CSKP a testvéri szocialista orszá gok más kommunista pártjaihoz hason- 'óan abból indul ki, hogy a tudomá­nyos-technikai forradalom időszakában különösen nagy a szubjektív tényező- szerepe a társadalom irányításában. Az ügy sikere ma még inkább az emberek­től, az emberek politikai tudatosságá­tól és szakmai felkészültségétől, a problémák megoldásában való átfogó, aktív és alkotó szellemű részvételétől függ. Ebből törvényszerűen következik az a követelmény is, hogy tovább nö­veljük a népképviseleti szervek, köz tűk a szocialista parlamentek szere pét. A CSKP XV. kongresszusának hatá rozatai arra buzdítják a Szövetségi Gyűlés képviselőit, hogy továbbra is céltudatosan tökéletesítsék törvényho­zói, ellenőrző és szervező tevékenysé güket. Ez azt jelenti, hogy ígyekez nünk kell még szorosabb kapcsolatot kialakítani az élettel, felhasználni n dolgozó nép bölcsességét, biztosítani a zökkenőmentes, jól szervezett kői lektív munkát. (Megjelent a Béke és Szocializmus című folyóiratban.) 1978. IV. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents