Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-30 / 18. szám
/ C.I. szó esik manapság a fiatalokról, valódi és mondvacsinált problémáikról. Régi, harcos május elsejékre emlékezve, gyakran kérdezik az idősebbek: Értik a mai fiatalok ennek az ünnepnek a jelentőségét? És nem ritkaság, hogy ilyenkor aggodalom bujkál a kérdésben. Érezni a hangsúlyból. Érthető az aggodalom. A társadalmak a felnövekvő nemzedéket minden esetben igyekeznek saját hasonlatosságukra formálni. Családon belül, munkahelyen, a társadalmi együttélés minden területén visszhangzik tehát a kérdés. A párkányi (Stúrovo) kenyérgyárban Kégli Ferenc karbantartó, pártunk tagjelöltje, aki alig 28 esztendős, így válaszolt a kérdésre: „A mostani május elsejék is harcosak, csak most más a harc célja. A gondolkodást kell megváltoztatni. Az ellenfél ma már nem a kizsákmányoló, mert ilyen nincs nálunk, az ellenfél nem az ellenség, hanem megannyi régi szokás, újratermelődő restség, önzés. És mi, fiatal kommunisták, vállaljuk ezt a harcot.“ Iskolás hangsúllyal mondta el válaszát Dolog Ildikó, 15 éves pionír, a fegyverneki (Zbrojní- ky) alapiskola tanulója: „A világ proletariátusa 1890. május elsején ünnepelt először együtt, hangsúlyozva az összefogásban rejlő hatalmas erőt. Azóta minden évben az alkotó ember, a teremtő munka, a szolidaritás vörös zászlós ünnepe ez a nap. Mi, pionírok, így értelmezzük az ünnep jelentőségét.“ A zselizi (Zeliezovce) gimnáziumban, az érettségire készülő diákok közül, Czíria Szilvia így válaszolt erre a kérdésre: „Az Ifjúság a hagyományokhoz híven a boldogabb jövőért való küzdelem jelképének tekinti minden május elsejét. A jövőtől szebb, alkotóbb, korszerűbb munkát vár, olyat, amelyben kiteljesedhet a fantázia, az érdeklődés, amely más ugyan, mint az elődök elfoglaltsága volt, de amelyért lényegében már elődeink is küzdöttek. Modernebb ipar, korszerűbb mezőgazdaság, természetes igény a művelődésre. Ilyen értelemben harcosak a mostani május elsejék.“ Alig múlt 20 éves, tisztjelölt a palásti (Plásfovce) származó sú Cúth János, aki így fogalmazta meg válaszát: „Ha statisztikát készítenénk, hogy a fiatalok mennyiben járulnak hozzá a termelés emeléséhez, a szocialista építéshez, kultúránk műveléséhez, akkor minden bizonnyal számokban is ki fejezésre jutna, hogy a fiatalok vállvetve küzdenek az idősebbekkel. Ahogy május elsején is együtt menetelnek, együtt ünnepelnek. Az egység kifejezésére nincs is nagyobb ünnep, mint május elseje.“ Diószegen (Sládkoviőovo) az ifjú csillagászok szakkörének bátrabb a szívük. Tekintsünk csak egy kicsit a tankönyveik vagy a sport felé. Mennyi tíz- valahányévest találunk a csúcsteljesítményeket elérők körében?! Fejlettek, edzettek. ízlés dolgában, felfogásban, a dolgok felmérésében még nincs ugyan olyan tapasztalatuk, mint az idősebbeknek, de vágyaik, eszméik egy sorba állítják őket velünk. Ök a mi májusunk. Jövőt kutató tekintetük előtt tekintélyes probléma-galaxis villózik, de csak tőlünk függ, hogy abban ősködöt látnak-e. vagy felfedezik az irányt, célt mutató csillagot. Várják, igénylik a kommunisták példamutatását. A mai fiatalok sem lehetnek meg a keresés, az odüsszeuszi kíváncsiság nélkül: ki, kicsoda, honnan ismeri fel ma a kommunistát, a harcost, a hőst. Bi zony, észreveszik ők, hogy m;; abban az értelemben hős valaki, hogy ahol más megnyugszik, elégedett és úgy érzi. megtette a magáét, a kommunista messzebbre látva nyugtalan. Nem teszi ölbe a kezét, ha környezetének kis vágya teljesült, merészebb igényeket fakaszt, többre-jobbra buzdít a közösség érdekében. Csak optikai csalódás, hogy a mai idők nem teremtenek terepet a harcra, és túlzott aggodalom, hogy a fiatalság közömbös marad, ha küzdelemre szólítják. Tudjuk: tökéletesen semmi sem végeztetett el, bár, ami van, kemény küzdelem, véres harc, majd évtizedekig tartó szervező- és építőmunka eredménye. Tudnunk kell tehát azt is, hogy a harc nem ért véget, s a folytatást a fiatalokra kell bíznunk. Ök a mi májusunk. így igazán ünnep, az alkotás, a munka és a szolidaritás vörös zászlós, forradalmi ünnepe május elseje. HAJDO andrAs tagja, a hatodikos Sárkány Zoltán így válaszolt a kérdésre: „Értjük és magunkénak valljuk május elsejét. A szolidaritás legnagyobb ünnepe. Ezen a napon velünk együtt menetelnek a szovjet űrhajósok, a mongol pionírok, a francia munkások, az angolai katonák, a vietnami diákok, mindenki, aki az emberiség holnapjáért küzd.“ Sorolhatnánk tovább a hasonló válaszokat, melyek bizonyítják, hogy az ifjúság olyan, amilyennek mi neveltük, amilyen csak mellettünk lehet. Nem akármilyen anyagból gyúrták a mai ifjú nemzedéket. Általában hét centiméterrel magasabbak, gyorsabban növekednek, többet vállalnak, Felvételek: Gyökeres CSTK A szocialista parlament a népi hatalom eszköze (Folytatás a 3. oldalról) határozatok és a törvények végrehajtása ellenőrzésének — funkciójával, koordinációs és szervező tevékenységgel. A fogyatékosságok megszüntetésének igen fontos módszere az elvi és a nyílt bírálat. A Szövetségi Gyűlés határozatai kötelezők a végrehajtó szervekre. A képviselők javaslataira, kérdéseire és interpellációira a miniszterek nemcsak válaszolni kötelesek, hanem meg kell tenniük a megfelelő konkrét intézkedéseket is. Képviselőink tervszerűen dolgoznak, a törvények és az egyes parlamenti ülések előkészítésére hosszabb idő áll rendelkezésükre. A képviselőknek így módjuk nyílik arra, hogy választóik véleményét, a nemzeti bizottságok és a különféle szintű társadalmi szervezetek, a tudósok véleményét figyelembe véve mérlegeljék minden előkészített döntés gyakorlati következményeit. Ám ahhoz, hogy megértsük a szocialista demokrácia fölényét, nem elég ezt a demokráciát csupán a törvényhozó szervek helyzete és gyakorlati tevékenysége alapján megítélni. Országunkban a törvényhozó szervek a többi képviseleti szerv (a járási, a kerületi, a helyi nemzeti bizottságok) tevékenységére támaszkodnak. Ezeknek a szerveknek 200 000 tagja van. A CSSZK-ban a nemzeti bizottságok felelősek lényegében mindenért, ami összefügg a nép életével, ehhez megvan a megfelelő hatáskörük, rendelkeznek pénzeszközökkel és közigazgatási jogokkal. Ha ehhez hozzátesszük a Nemzeti Frontban egyesült valamennyi szervezetet, figyelembe vesszük a különféle problémák megoldásában betöltött szerepüket, akkor megértjük, mit jelentenek a gyakorlatban a CSSZK alkotmányának következő szavai: „A Csehszlovák Szocialista Köztársa Ságban minden hatalom a dolgozó né pé." A szocialista demokrácia fejlesztése során abból a lenini gondolatból indulunk ki, hogy a szocialista állam „ereje a tömegek tudatosságában rejlik. Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek.“ (Lenin összes Művei, 35. köt., Kossuth Könyvkiadó, 1972, 20. old.) A „túlsó parton“ meghamisítják a valóságot, amikor azt állítják, hogy a szocialista politikai rendszer „a kormányzó párt diktátumára“ redukálódik: Igen, nem titkoljuk, hogy a Szövetségi Gyűlésünk tevékenysége középpontjába állítja a CSKP politikájának megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építéséhez szükséges feltételek megteremtését. Ez a helyzet objektív következménye annak, hogy folytonosan növekszik a kommunista párt szerepe a szocialista társadalomban. S a kommunista párt, mint Leonyid Brezs- nyev elvtárs hangsúlyozta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ülésén, „magva egész politikai rendszerünknek, a dolgozók összes szervezeteinek, az állami és a társadalmi szervezeteknek egyaránt“. (Pravda, 1977. június 18.) A CSKP mint kormányzó párt meghatározta és meg fogja határozni a társadalmi élet valamennyi fontos kérdése eldöntésének stratégiáját. A képviselők munkájukban nem azért ragaszkodnak a párt irányvonalához, mert valakinek a parancsát teljesítik, hanem azért,' mert ezt a politikát tartják az egyedül helyesnek. Csak azt akarom hangsúlyozni, hogy a kommunista képviselők igyekeznek alkotó szellemben, a parlamenti körülmények sajátosságából kiindulva kezelni a párt döntéseit. Fontos az is, hogy a képviselők nem csupán „végrehajtói“ a párt politikájának, hanem egyben a társszerzői is. A CSKP, a Nemzeti Front felhasználja gazdag élettapasztalataikat, szakmai gyakorlatukat és ismereteiket, a választókkal való gyakori érintkezésből leszűrt észrevételeiket. A többi politikai párt tagjait és a pártonkivülieket illetően a kommunisták a lenini értelemben vett politikai irányítás módszerét alkalmazzák. Konkrét, tartalmas eszmecserékkel, meggyőző érvekkel nyerjük meg őket pártpolitikánk támogatásának, s ebben türelmesek, tapintatosak vagyunk, jó emberi kapcsolatokat alakítunk ki velük. Nem kommunista kollégáink maguk győződnek meg arról, hogy a CSKP politikájának támogatásával jó ügyet szolgálnak, választóik véleményével összhangban cselekszenek. Ámde a szocialista demokráciát, a szocialista demokrácia tartalmát, formáit és módszereit nem szabad minden részletében befejezett „modellnek“, egyszer s mindenkorra adott, változatlan dolognak tekinteni. A szoci' lista demokrácia fejlesztése állano folyamat, amelyre hatással vannak a mai és a távlati szükségletek, a társadalom reális, objektív és szubjektív lehetőségei, hatással van rá a nemzetközi viszonyok alakulása. Az SZKP XXV. kongresszusa, a CSKP XV. kongresszusa, a szocialista közösséghez tartozó országokban működő más kommunista pártok kongresszusai rendkívül nagy figyelmet fordítottak a szocialista demokrácia további tökéletesítésének kérdéseire, a dolgozók irányításában való részvételének fokozására. A CSKP céltudatosan irányítja a szocialista demokrácia fejlődését, és mindennapos gyakorlati tevékenységében serkenti ezt a folyamatot. Abból az ismert lenini tételből indulunk ki, hogy a szocializmus demokrácia nélkül ugyanúgy elképzelhetetlen, mint ahogy nem létezhet igazi demokrácia szocializmus nélkül. Szembeállítani a demokráciát a szocializmussal, a demokrácia és a szocializmus összeegyeztethetet- lenségéről beszélni — miként ezt az antikommunista propaganda teszi — nem más, mint a tényleges helyzet rosszindulatú meghamisítása. A szocialista demokrácia következetes fejlesztésének jó példája a Szovjetunió új alkotmányának tervezete is. Most az egész világ újból meggyőződ hetett a fejlett szocialista társadalom nagy előnyeiről, annak a társadalomnak az előnyeiről, ahol a politikai sza badságok, a szociális és az állampo) gári jogok természetes és elidegenít hetetlen tartozékai a szovjet emberek életének, s folytonos ösztönzőként hat nak alkotó kezdeményezésükben, munkájukban és politikai tevékenységükben. Az új szovjet alkotmány méltó, hozzájárulás Október 60. évfordulójának megünnepléséhez, egyik bizonyítéka annak, hogy a világ első szocialista állama, amelyet Lenin pártja vezet, jó úton jár. A CSKP a testvéri szocialista orszá gok más kommunista pártjaihoz hason- 'óan abból indul ki, hogy a tudományos-technikai forradalom időszakában különösen nagy a szubjektív tényező- szerepe a társadalom irányításában. Az ügy sikere ma még inkább az emberektől, az emberek politikai tudatosságától és szakmai felkészültségétől, a problémák megoldásában való átfogó, aktív és alkotó szellemű részvételétől függ. Ebből törvényszerűen következik az a követelmény is, hogy tovább növeljük a népképviseleti szervek, köz tűk a szocialista parlamentek szere pét. A CSKP XV. kongresszusának hatá rozatai arra buzdítják a Szövetségi Gyűlés képviselőit, hogy továbbra is céltudatosan tökéletesítsék törvényhozói, ellenőrző és szervező tevékenysé güket. Ez azt jelenti, hogy ígyekez nünk kell még szorosabb kapcsolatot kialakítani az élettel, felhasználni n dolgozó nép bölcsességét, biztosítani a zökkenőmentes, jól szervezett kői lektív munkát. (Megjelent a Béke és Szocializmus című folyóiratban.) 1978. IV. 30.
