Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-16 / 16. szám

A szocialista nemzetek viráqzása

(Folytatás a 3. oldalról]

toztatásához, átalakítja önmagát és egyúttal megváltoztatja az egész társadalom életmódját.“ (A CSKP XV. kongresszusa, 43. old.).

Mint már megjegyeztem, a nemzetiségi kérdés megoldásának a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban igen fontos feltétele volt a kulturális forradalom, melynek révén kiegyenlítődött a cseh és a szlovák nép s a többi nemzetiség kulturális és műveltségi színvonala. Köztársaságunkban a szocialista forradalom véghezvitele óta a közoktatás, a tudomány, a kultúra, az irodalmi alkotómunka stb. számottevő fejlődésnek indult, amelyhez szilárd anyagi bázist biztosítottunk. Ma a szlovák szocialista kultúra művelői lényeges szerepet visznek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szellemi életében, sokan közülük országunk határain túl is hírnevet és elismerést szereztek. A kulturális fejlődés ma korántsem korlátozódik a történelmileg fejlettebb és érettebb cseh nép egyoldalú hatására, ahogyan ez valaha volt; aktív, kölcsönös kapcsolatokról van szó. A cseh és a szlovák nép közeledése magában foglalja a kultúrák kölcsönhatását, egymás gazdagítását, s ennek folyamán kialakul az egységes csehszlovák szocialista kultúra. Ennek keretei között sikeresen fejlődik, egyre nagyobb méreteket ölt Csehszlovákia más népeinek alkotó tevékenysége is.

Miként például egy 1975-ben megtartott közvéleménykutatás mutatja. Szlovákia lakosságának háromnegyede nagyra becsüli azt a szerepet, amelyet a cseh szocialista kultúra játszik életében. Hasonlóképpen a Cseh Szocialista Köztársaság lakosainak csaknem háromnegyede kellően méltányolja a szlovák szocialista kultúrát, annak gazdagító hatását. A Csehszlovák Szó cialista Köztársaság tapasztalatai tehát igazolják azt, hogy a nemzeti kérdés megoldása a szocializmusban törvényszerűen együttjár a népek fejlődésével és közeledésével, s hogy ez a közeledés nem a kisebb népek nemzeti kultúrájának rovására történik, hanem e kultúrák segítségével, egymás kölcsönös gazdagítása útján.

A helyes nemzetiségi politika eredményeképpen a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában nemcsak a cseh nyelv hagyományos hatása növekszik Szlovákiában, hanem a szlovák nyelvnek is egi're nagyobb a tekintélye a csehek között. Persze nem szabad megfeledkezni arról,.hogy itt nagyon közeli rokonságban álló nyelvekről van szó. De jó tapasztalatok vannak a kölcsönös nyelvi megértés, a kétnyelvűség fejlődésében olyan vidékeken is, ahol például szlovákok és magyarok laknak. Itt a nyelvi különo- ségek igen nagyok, mégis sok községben a szlovákok 70 százaléka tud magyarul, a magyar lakosság körében pedig gyorsan nő a szlovákul tudók szama. A nemzeti nyelv, akárcsak a nemzeti kultúra, a szocializmus viszonyai köizött és helyes politika esetén az emberek közeledését, nem pedig elkülönülését szolgálja. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy ez a közeledés természetesen nem korlátozódik a szellemi kultúrára, hanem az anyagira is kiterjed; az anyagi és a szellemi kultúra színvonala tekintetében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világ vezető országai közé tartozik.)

A csehszlovák társadalomban végbemenő mélyreható szociális változások visszatükröződnek az emberek nemzeti tudatában is. A munkásosztály ideológiáját és ennek szerves alkotó részét, a szocialista internacionalizmust és a szocialista hazafiságot a lakosság túlnyomó többsége magáévá tette. Ezt lépten-nyomon igazolja az élet. A XIV. és a XV. pártkongresszus között eltelt időszakban a dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődés, a párt aktív ideológiai munkája eredményeképpen továbbra is jelentékenyen növekedett olyan értékeknek a tekintélye, mint a szocializmus, az internacionalizmus, a Szovjetunióval és a szocialista szövetségeseinkkel való megbonthatatlan barátság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bel- és külpolitikája. Mindez előmozdította a szocialista hazafiság erősödését. Ezért Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa joggal állapította meg, hogy „a szövetségi államrendszerben növekedett népeink kezdeményezése és aktivitása a tartalékok kihasználásában és újabb lehetőségek megteremtésében a csehszlovaK szocialista tarsaaaiomnaK, gazaa- sági alapjának és felépítményének dinamikus fejlesztésére“.

A XIV. és a XV. pártkongresszus közötti időszakban elmélyült a Csehszlovákiában élő más nemzetiségek szocialista jellege is. Bár számszerűen az ország lakosságának csupán 6 százalékát alkotják, a CSKP állandóan törődik további fejlődésükkel. A szocialista föderáció létrehozása lehetővé tette, hogy jobban figyelembe vegyük e nemzetiségek érdekeit államunk szervezetében: megnövekedett az állami szerveknek. a nemzeti front • szervezeteinek felelőssége e nemzetiségek életének komplex fejlődéséért. Abból indulunk ki. hogy a csehszlovák szocialista állam országunk valamennyi nemzetének és nemzetiségének állama, hogy mindnyájan építői ennek az államnak. A többi nemzetiséggel kapcsolatban minden tekintetben biztosítjuk mind általános állampolgári jogaikat, mind sajátos nemzeti szükségleteiket. Kivétel nélkül valamennyi nép egyenjogúságának elve a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az egységes politikai rendszer szerves alkotórészeként érvényesül. És ez jó eredményekkel jár. A párt nagy figyelmet fordít a vegyes nemzetiségi összetételű körzetekben, helységekben, városokban és üzemekben. szövetkezetekben, iskolákban stb. kifejtett komplex munkára. Ez a munka több nyelven folyik, és előmozdítja az állampolgárok egyenjogú részvételét a hatalmi szervek tevékenységében, különösen a nyelvi és iskolaügyi problémák megoldásánál, valamint olyan kérdésekben, amelyek az egyes nemzetiségek szociális és képzettségi strukj túrájának kiegyenlítődését, a nemzeti nyelvű kultúra és oktatás fejlesztésének feltételeit stb. illeti.

A nemzetiségi viszonyok irányítása a fejlett szocialista társadalom építésének körülményei között sem könnyű feladat. Veszélyes dolog lebecsülni a nacionalista maradványokat és előítéleteket, annál is inkább, mert az antikommunista és burzsoá propaganda igyekszik fejleszteni őket. E tekintetben tanulságos számunkra 1968— 1969 tapasztalata, amikor a jobboldali opportunistáknak sikerült felkorbácsolniuk a nacionalizmus hullámát. Ennek leküzdését a CSKP helyes osztály- és

nemzeti politikája, ideológiai nevelőmunkája, a fejlett szocialista társadalom sikeres építése, a Szovjetunióval és szocialista szövetségeseinkkel való kapcsolatok elmélyítése, az egész lakosság életszínvonalának rendszeres emelése, a szocialista demokrácia és a szocialista életmód fejlesztése tette lehetővé. „Az ideológiai munka elsőrendű feladata — hangsúlyozta a CSKP XV. kongresszusa — a szocialista hazafiságra, a proletár és szocialista nemzetköziségre való rendszeres nevelés marad. E téren állampolgárainkban ápolnunk kell az elért eredményeinkre, a szocialista építés korszakában alkotott nagyszerű műre, hazánkra, a szocialista közösséghez tartozásunkra, a szocializmus, a haladás, a béke világerőinek növekedésében végzett munkánkra való jogos büszkeség érzését.“ (A CSKP XV. kongresszusa, 67. old.)

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusán büszkén állapíthattuk meg, hogy a népek közötti kapcsolatok a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az egyenlőség, az egyenjogúság és a proletár internacionalizmus lenini elvein alapulnak. A kongresszus feladatul tűzte ki, hogy úgy óvjuk ezt a vívmányt, mint u szemünk fényét, hiúsítsunk meg az egységünk gyengítésére tett minden kísérletet. Csehszlovákia Kommunista Pártja a jövőben is — a nemzeti sajátosságok teljes tiszteletben tartásával — elsősorban abból indul ki, ami egyesíti a népeket, tovább mélyíti a nemzetiségek közeledésének és kölcsönös gazdagodásának folyamatát. A szocialista föderáció tökéletesítése, a csehszlovák népgazdaságnak egységes egészként való fejlesztése erősíti majd a tömegekben a közös csehszlovák szocialista államiság tudatát. Erősödik a cseh és a szlovák nép, a többi nemzetiség dolgozóinak internacionalista viszonya a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeihez. Ugyanakkor tovább erősödnek majd a különböző nemzetiségű csehszlovák dolgozók kapcsolatait a tőkés- és a fejlődő országok munkásosztályának nemzeti osztagaival, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal.

(Megjelent a Béke és Szocializmus

című folyóiratban)

UTüm„.

a Mimm

Negyvenöt tagú pártszervezet • Gyógyszertár a faluban # Szélesvásznú filmeket is vetítenek • Magas színvonalú agitáció

Július Stutika

K

özségeink az utóbbi időben olyan fejlődésnek indultak, amilyenre egykét évtizeddel ezelőtt aligha számíthatott valaki. A szó szoros értelmében eltűnik a falu és a város közti különbség: korszerű lakóházak, iskolák, óvodák, művelődési házak, orvosi rendelők épülnek, bővítik a szolgáltatásokat. A község fejlődése természetesen szorosan összefügg a mezőgazdaság fellendülésével és a vidék iparosításával. A nagy fejlődés azonban mindenekelőtt az emberek óriási aktivitásának eredménye.

Erről győződhettünk meg De- ménden (Demandice) is, ahol előbb Július Stutikával, az efsz 45-tagú pártalapszervezetének alelnökével, a Nemzeti Front helyi szervezetének és a helyi nemzeti bizottságnak az elnökével beszélgettünk.

— Eredményeinket elsősorban a pártszervezet és a hnb jó munkájának, illetve szoros együttműködésének, valamint az efsz támogatásának köszönhetjük — mondja Stutika elvtárs. — Abban, hogy községünk lakossága teljes mértékben bekapcsolódik céljaink megvalósításába, képviselőink példás aktivitása játszik nagy

szerepet. A nőképviselők munkájával is teljes mértékben elégedettek lehetünk.

— Mit eredményezett a községnek az általános aktivitás? — érdeklődöm.

Kissé elgondolkodik a válaszon, de csak azért, mert nem tudja, hol is kezdje a felsorolást.

— Fűtött autóbuszmegállót, presszót építettünk, portalaní- tottuk az útjainkat. Tavaly januárban adtuk át (15 hónappal a határidő előtt) az új, hárommilliószázezer korona értékű művelődési házat. A művelődési házban ifjúsági klub is van. A tűzoltószertárunk is új. A választási program szerint jövőre kellene elkészülnie a gyógyszertárnak, de még ebben az évben átadjuk rendeltetésének, sőt megkezdjük az új, 60 férőhelyes óvoda építését is. A már meglevő óvodánk 30 gyermek befogadására alkalmas.

Olyan létesítményekről van szó, melyek láttán az ember szinte nem akar hinni a szemének. A művelődési ház, színház-, illetve mozitermében 206 ülőhely van. A padlót szőnyeg borítja. Az óriási méretű színpad minden igényt kielégít. A filmvetítögépek korszerűek, s

szélesvásznú filmek is vetíthetők a teremben.

— Legutóbb a gyermekszínjátszók járási versenyére került sor ebben a teremben — tájékoztat Éva Hosová képviselő, a Nőszövetség helyi szervezetének elnöke. — A lévai magyar kilencéves iskola és a pu- kaneci iskola tanulói mutatkoztak be. A nézőtéren a helyi iskolások ültek. Legközelebb a CSEMADOK helyi szervezetének színjátszói lépnek fel Ta- jovsk^ Ha az asszony kezében a gyeplő c. darabjával.

Erre Priboj Ilona, a darab egyik rendezője ezt mondja:

— Most tanuljuk a darabot, de rövidesen már felléphetünk. Fiatalok és idősebbek egyaránt szerepelnek benne. A próbák megszervezése igen nehéz feladat, mivel a szereplők közül többen két műszakban dolgoznak. A darabot közösen rendezzük Bállá Lajossal, de Benyas Miska bácsi is segít. Én már többször rendeztem színdarabot, szerepeltem is. Mindig megfogadom, hogy már abbahagyom, de aztán elfelejtem, s újból csinálom.

Ilka néni (a helybeliek csak így szólítják) azt is elmondja, hogy a faluban van asszonyokból álló éneklő csoport és vegyes tánccsoport is. Mindkettő a CSEMADOK keretében.

— Énekeseink felléptek Ságon, a Honti Ünnepségen, a tánccsoport pedig Zselízen és Gombaszögön szerepelt. A fiatalok sajnos nemigen érdeklődnek a népdalok és a népi tánc iránt. Annál inkább az idősebbek. Tánccsoportunk legidősebb tagja például a 75 éves Kajasz Júlia. A 74 éves Pénzes Pista bácsival táncol együtt.

A művelődési ház hatalmas tánctermét is megtekintettük. Innen utunk a könyvtárba, majd a szomszédos új tűzoltószertárba vezetett. Az épület alsó részében helyezték el a tűzoltóeszközöket, fönt pedig az agitációs központot, illetve a tömegszervezetek tanácstermét rendezték be, melyben 100 ülőhely van. A terem csupa virág. Az agitációs panelek művészi díszítése Juliana Laliková munkáját dicséri. Az agitációs központ vezetője Pavel Stutika, az agitációt egy, a párt- szervezet- által létrehozott héttagú bizottság irányítja.

Igen jól működik az 1200 lakosú községben a polgári ügyek testületé is. Egyre több a polgári házasságkötés, melyre a műsort — az ifjú pár kívánsága szerint vagy a szlovák vagy a magyar iskola biztosítja.

A SZISZ 30-tagú, a helyi fiatalok bekapcsolódnak a község választási programjának megvalósításába. Nagyon népszerűek a helyi szervezet által rendezett kvízek. Idős kommunistákkal való beszélgetést is rendszeresen szervez a SZISZ-szer- vezet. Legutóbb a Februári Győzelem évfordulója alkalmából beszélgettek el a fiatalok Simko Lajos bácsival. A SZISZ elnöke Viera Koreneková.

A nöszövetség tevékenységéről Éva Hosová elvtársnő, az 58 tagú szervezet elnöke így vélekedik:

— Szervezetünkben nyolc párttag van. Munkájukkal a járási szerv js elégedett. Vállalt kötelezettségeinket rendszerint túlteljesítjük. Bekapcsolódunk a választási program teljesítésébe, az agitációs munkába, sőt, tagjaink pionírvezetőként is tevékenykedtek. Egyik tagunk a nőszövetség járási szervezetének pártelőadója.

A nőszövetség helyi szervezetének elnöke egyben a polgári ügyek testületének titkára, a mozi vezetője s már 16 éve a hnb alkalmazottja. Nem nagyon lepődöm meg, amikor így sóhajt fel:

— Bizony, van olyan hét, hogy egy este sem vagyok otthon!

Hasonlóan vélekedik Július Stutika, a pártszervezet alelnö- ke és a hnb elnöke is:

— Itt nem ér véget a munkaidő — mondja. — Tegnap este fél kilenckor mentem haza, de ma nagyon korán keltem, mert fél ötkor már Brnőba kellett volna indulnom az épülő gyógyszertár berendezéseit megrendelni.

— A családja mit szól mindehhez?

— Lassan hozzáedződik —‘ válaszolja. — Én bárhol dolgoztam is, a munkámat mindig szenvedéllyel végeztem. Ezt a munkát azért szeretem, mert van látszata.

— Mi bosszantja?

— Az, hogy a fiatalok a nagy fejlődés ellenére elmennek a faluból. Pedig építkezési engedélyt tudunk adni, mivel 1977-től központi község vagyunk. Szövetkezeti lakás is lesz a faluban.

Beszélgetésünk végén kívánságai felől faggatom ,az elnököt. Ezt mondja:

— Azt szeretném, ha a falu lakossága továbbra is olyan aktív lenne, mint eddig. Akkor a jövőben a vizet és a gázt is bevezethetnénk a faluba.

Szavain nem lepődöm meg. A kommunistát az elért eredmények további célok kitűzésére serkentik.

FÜLÖP IMRE

1978. IV. 16.

ÚJ SZÚ