Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-04-16 / 16. szám

A szocialista nemzetek viráqzása (Folytatás a 3. oldalról] toztatásához, átalakítja önmagát és egyúttal megváltoztatja az egész tár­sadalom életmódját.“ (A CSKP XV. kongresszusa, 43. old.). Mint már megjegyeztem, a nemzeti­ségi kérdés megoldásának a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban igen fontos feltétele volt a kulturális forra­dalom, melynek révén kiegyenlítődött a cseh és a szlovák nép s a többi nem­zetiség kulturális és műveltségi szín­vonala. Köztársaságunkban a szocialis­ta forradalom véghezvitele óta a köz­oktatás, a tudomány, a kultúra, az iro­dalmi alkotómunka stb. számottevő fejlődésnek indult, amelyhez szilárd anyagi bázist biztosítottunk. Ma a szlovák szocialista kultúra művelői lé­nyeges szerepet visznek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szellemi életé­ben, sokan közülük országunk hatá­rain túl is hírnevet és elismerést sze­reztek. A kulturális fejlődés ma ko­rántsem korlátozódik a történelmileg fejlettebb és érettebb cseh nép egyol­dalú hatására, ahogyan ez valaha volt; aktív, kölcsönös kapcsolatokról van szó. A cseh és a szlovák nép közele­dése magában foglalja a kultúrák köl­csönhatását, egymás gazdagítását, s ennek folyamán kialakul az egységes csehszlovák szocialista kultúra. Ennek keretei között sikeresen fejlődik, egy­re nagyobb méreteket ölt Csehszlová­kia más népeinek alkotó tevékenysége is. Miként például egy 1975-ben meg­tartott közvéleménykutatás mutatja. Szlovákia lakosságának háromnegyede nagyra becsüli azt a szerepet, amelyet a cseh szocialista kultúra játszik éle­tében. Hasonlóképpen a Cseh Szocia­lista Köztársaság lakosainak csaknem háromnegyede kellően méltányolja a szlovák szocialista kultúrát, annak gazdagító hatását. A Csehszlovák Szó cialista Köztársaság tapasztalatai tehát igazolják azt, hogy a nemzeti kérdés megoldása a szocializmusban törvény­szerűen együttjár a népek fejlődésével és közeledésével, s hogy ez a közele­dés nem a kisebb népek nemzeti kul­túrájának rovására történik, hanem e kultúrák segítségével, egymás kölcsö­nös gazdagítása útján. A helyes nemzetiségi politika eredmé­nyeképpen a fejlett szocialista társada­lom építésének időszakában nemcsak a cseh nyelv hagyományos hatása nö­vekszik Szlovákiában, hanem a szlo­vák nyelvnek is egi're nagyobb a te­kintélye a csehek között. Persze nem szabad megfeledkezni arról,.hogy itt nagyon közeli rokonságban álló nyel­vekről van szó. De jó tapasztalatok vannak a kölcsönös nyelvi megértés, a kétnyelvűség fejlődésében olyan vidé­keken is, ahol például szlovákok és magyarok laknak. Itt a nyelvi különo- ségek igen nagyok, mégis sok község­ben a szlovákok 70 százaléka tud ma­gyarul, a magyar lakosság körében pe­dig gyorsan nő a szlovákul tudók sza­ma. A nemzeti nyelv, akárcsak a nem­zeti kultúra, a szocializmus viszonyai köizött és helyes politika esetén az emberek közeledését, nem pedig elkü­lönülését szolgálja. (Zárójelben jegyez­zük meg, hogy ez a közeledés termé­szetesen nem korlátozódik a szellemi kultúrára, hanem az anyagira is kiter­jed; az anyagi és a szellemi kultúra színvonala tekintetében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világ vezető országai közé tartozik.) A csehszlovák társadalomban végbe­menő mélyreható szociális változások visszatükröződnek az emberek nemzeti tudatában is. A munkásosztály ideoló­giáját és ennek szerves alkotó részét, a szocialista internacionalizmust és a szocialista hazafiságot a lakosság túl­nyomó többsége magáévá tette. Ezt lépten-nyomon igazolja az élet. A XIV. és a XV. pártkongresszus között eltelt időszakban a dinamikus gazdasági és társadalmi fejlődés, a párt aktív ideo­lógiai munkája eredményeképpen to­vábbra is jelentékenyen növekedett olyan értékeknek a tekintélye, mint a szocializmus, az internacionalizmus, a Szovjetunióval és a szocialista szövet­ségeseinkkel való megbonthatatlan ba­rátság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság bel- és külpolitikája. Mindez előmozdította a szocialista hazafiság erősödését. Ezért Szlovákia Kommu­nista Pártjának kongresszusa joggal állapította meg, hogy „a szövetségi ál­lamrendszerben növekedett népeink kezdeményezése és aktivitása a tarta­lékok kihasználásában és újabb lehe­tőségek megteremtésében a csehszlo­vaK szocialista tarsaaaiomnaK, gazaa- sági alapjának és felépítményének di­namikus fejlesztésére“. A XIV. és a XV. pártkongresszus kö­zötti időszakban elmélyült a Csehszlo­vákiában élő más nemzetiségek szocia­lista jellege is. Bár számszerűen az or­szág lakosságának csupán 6 százalékát alkotják, a CSKP állandóan törődik to­vábbi fejlődésükkel. A szocialista föde­ráció létrehozása lehetővé tette, hogy jobban figyelembe vegyük e nemzeti­ségek érdekeit államunk szervezeté­ben: megnövekedett az állami szervek­nek. a nemzeti front • szervezeteinek felelőssége e nemzetiségek életének komplex fejlődéséért. Abból indulunk ki. hogy a csehszlovák szocialista ál­lam országunk valamennyi nemzetének és nemzetiségének állama, hogy mind­nyájan építői ennek az államnak. A többi nemzetiséggel kapcsolatban min­den tekintetben biztosítjuk mind álta­lános állampolgári jogaikat, mind sajá­tos nemzeti szükségleteiket. Kivétel nélkül valamennyi nép egyenjogúságá­nak elve a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban az egységes politikai rendszer szerves alkotórészeként érvé­nyesül. És ez jó eredményekkel jár. A párt nagy figyelmet fordít a vegyes nemzetiségi összetételű körzetekben, helységekben, városokban és üzemek­ben. szövetkezetekben, iskolákban stb. kifejtett komplex munkára. Ez a mun­ka több nyelven folyik, és előmozdítja az állampolgárok egyenjogú részvéte­lét a hatalmi szervek tevékenységében, különösen a nyelvi és iskolaügyi prob­lémák megoldásánál, valamint olyan kérdésekben, amelyek az egyes nemze­tiségek szociális és képzettségi strukj túrájának kiegyenlítődését, a nemzeti nyelvű kultúra és oktatás fejlesztésé­nek feltételeit stb. illeti. A nemzetiségi viszonyok irányítása a fejlett szocialista társadalom építé­sének körülményei között sem könnyű feladat. Veszélyes dolog lebecsülni a nacionalista maradványokat és elő­ítéleteket, annál is inkább, mert az antikommunista és burzsoá propagan­da igyekszik fejleszteni őket. E tekin­tetben tanulságos számunkra 1968— 1969 tapasztalata, amikor a jobboldali opportunistáknak sikerült felkorbácsol­niuk a nacionalizmus hullámát. Ennek leküzdését a CSKP helyes osztály- és nemzeti politikája, ideológiai nevelő­munkája, a fejlett szocialista társada­lom sikeres építése, a Szovjetunióval és szocialista szövetségeseinkkel való kapcsolatok elmélyítése, az egész la­kosság életszínvonalának rendszeres emelése, a szocialista demokrácia és a szocialista életmód fejlesztése tette lehetővé. „Az ideológiai munka első­rendű feladata — hangsúlyozta a CSKP XV. kongresszusa — a szocia­lista hazafiságra, a proletár és szo­cialista nemzetköziségre való rend­szeres nevelés marad. E téren állam­polgárainkban ápolnunk kell az elért eredményeinkre, a szocialista építés korszakában alkotott nagyszerű műre, hazánkra, a szocialista közösséghez tartozásunkra, a szocializmus, a ha­ladás, a béke világerőinek növekedé­sében végzett munkánkra való jogos büszkeség érzését.“ (A CSKP XV. kong­resszusa, 67. old.) Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XV. kongresszusán büszkén álla­píthattuk meg, hogy a népek közötti kapcsolatok a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban az egyenlőség, az egyenjogúság és a proletár internacio­nalizmus lenini elvein alapulnak. A kongresszus feladatul tűzte ki, hogy úgy óvjuk ezt a vívmányt, mint u szemünk fényét, hiúsítsunk meg az egységünk gyengítésére tett minden kísérletet. Csehszlovákia Kommunista Pártja a jövőben is — a nemzeti sa­játosságok teljes tiszteletben tartásá­val — elsősorban abból indul ki, ami egyesíti a népeket, tovább mélyíti a nemzetiségek közeledésének és kölcsö­nös gazdagodásának folyamatát. A szocialista föderáció tökéletesítése, a csehszlovák népgazdaságnak egysé­ges egészként való fejlesztése erősíti majd a tömegekben a közös csehszlo­vák szocialista államiság tudatát. Erő­södik a cseh és a szlovák nép, a töb­bi nemzetiség dolgozóinak internacio­nalista viszonya a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeihez. Ugyanakkor tovább erősödnek majd a különböző nemzetiségű csehszlovák dolgozók kapcsolatait a tőkés- és a fej­lődő országok munkásosztályának nem­zeti osztagaival, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalommal. (Megjelent a Béke és Szocializmus című folyóiratban) UTüm„. a Mimm Negyvenöt tagú pártszervezet • Gyógyszertár a falu­ban # Szélesvásznú filmeket is vetítenek • Magas színvonalú agitáció Július Stutika K özségeink az utóbbi idő­ben olyan fejlődésnek in­dultak, amilyenre egy­két évtizeddel ezelőtt aligha számíthatott valaki. A szó szo­ros értelmében eltűnik a falu és a város közti különbség: korszerű lakóházak, iskolák, óvodák, művelődési házak, or­vosi rendelők épülnek, bővítik a szolgáltatásokat. A község fejlődése természetesen szoro­san összefügg a mezőgazdaság fellendülésével és a vidék ipa­rosításával. A nagy fejlődés azonban mindenekelőtt az em­berek óriási aktivitásának eredménye. Erről győződhettünk meg De- ménden (Demandice) is, ahol előbb Július Stutikával, az efsz 45-tagú pártalapszervezetének alelnökével, a Nemzeti Front helyi szervezetének és a helyi nemzeti bizottságnak az elnö­kével beszélgettünk. — Eredményeinket elsősor­ban a pártszervezet és a hnb jó munkájának, illetve szoros együttműködésének, valamint az efsz támogatásának köszön­hetjük — mondja Stutika elv­társ. — Abban, hogy közsé­günk lakossága teljes mérték­ben bekapcsolódik céljaink megvalósításába, képviselőink példás aktivitása játszik nagy szerepet. A nőképviselők mun­kájával is teljes mértékben elégedettek lehetünk. — Mit eredményezett a község­nek az általános aktivitás? — érdeklődöm. Kissé elgondolkodik a vála­szon, de csak azért, mert nem tudja, hol is kezdje a felsoro­lást. — Fűtött autóbuszmegállót, presszót építettünk, portalaní- tottuk az útjainkat. Tavaly ja­nuárban adtuk át (15 hónap­pal a határidő előtt) az új, há­rommilliószázezer korona ér­tékű művelődési házat. A mű­velődési házban ifjúsági klub is van. A tűzoltószertárunk is új. A választási program sze­rint jövőre kellene elkészülnie a gyógyszertárnak, de még eb­ben az évben átadjuk rendelte­tésének, sőt megkezdjük az új, 60 férőhelyes óvoda építését is. A már meglevő óvodánk 30 gyermek befogadására alkal­mas. Olyan létesítményekről van szó, melyek láttán az ember szinte nem akar hinni a sze­mének. A művelődési ház, szín­ház-, illetve mozitermében 206 ülőhely van. A padlót szőnyeg borítja. Az óriási méretű szín­pad minden igényt kielégít. A filmvetítögépek korszerűek, s szélesvásznú filmek is vetíthe­tők a teremben. — Legutóbb a gyermekszín­játszók járási versenyére ke­rült sor ebben a teremben — tájékoztat Éva Hosová képvise­lő, a Nőszövetség helyi szerve­zetének elnöke. — A lévai ma­gyar kilencéves iskola és a pu- kaneci iskola tanulói mutat­koztak be. A nézőtéren a helyi iskolások ültek. Legközelebb a CSEMADOK helyi szervezeté­nek színjátszói lépnek fel Ta- jovsk^ Ha az asszony kezében a gyeplő c. darabjával. Erre Priboj Ilona, a darab egyik rendezője ezt mondja: — Most tanuljuk a darabot, de rövidesen már felléphetünk. Fiatalok és idősebbek egyaránt szerepelnek benne. A próbák megszervezése igen nehéz fel­adat, mivel a szereplők közül többen két műszakban dolgoz­nak. A darabot közösen ren­dezzük Bállá Lajossal, de Be­nyas Miska bácsi is segít. Én már többször rendeztem színda­rabot, szerepeltem is. Mindig megfogadom, hogy már abba­hagyom, de aztán elfelejtem, s újból csinálom. Ilka néni (a helybeliek csak így szólítják) azt is elmondja, hogy a faluban van asszonyok­ból álló éneklő csoport és ve­gyes tánccsoport is. Mindkettő a CSEMADOK keretében. — Énekeseink felléptek Sá­gon, a Honti Ünnepségen, a tánccsoport pedig Zselízen és Gombaszögön szerepelt. A fia­talok sajnos nemigen érdek­lődnek a népdalok és a népi tánc iránt. Annál inkább az idősebbek. Tánccsoportunk leg­idősebb tagja például a 75 éves Kajasz Júlia. A 74 éves Pénzes Pista bácsival táncol együtt. A művelődési ház hatalmas tánctermét is megtekintettük. Innen utunk a könyvtárba, majd a szomszédos új tűzoltó­szertárba vezetett. Az épület alsó részében helyezték el a tűzoltóeszközöket, fönt pedig az agitációs központot, illetve a tömegszervezetek tanácster­mét rendezték be, melyben 100 ülőhely van. A terem csupa vi­rág. Az agitációs panelek mű­vészi díszítése Juliana Laliková munkáját dicséri. Az agitációs központ vezetője Pavel Stuti­ka, az agitációt egy, a párt- szervezet- által létrehozott hét­tagú bizottság irányítja. Igen jól működik az 1200 la­kosú községben a polgári ügyek testületé is. Egyre több a polgári házasságkötés, mely­re a műsort — az ifjú pár kí­vánsága szerint vagy a szlovák vagy a magyar iskola biztosít­ja. A SZISZ 30-tagú, a helyi fia­talok bekapcsolódnak a község választási programjának meg­valósításába. Nagyon népszerűek a helyi szervezet által rende­zett kvízek. Idős kommunisták­kal való beszélgetést is rend­szeresen szervez a SZISZ-szer- vezet. Legutóbb a Februári Győzelem évfordulója alkalmá­ból beszélgettek el a fiatalok Simko Lajos bácsival. A SZISZ elnöke Viera Koreneková. A nöszövetség tevékenységé­ről Éva Hosová elvtársnő, az 58 tagú szervezet elnöke így vélekedik: — Szervezetünkben nyolc párttag van. Munkájukkal a já­rási szerv js elégedett. Vállalt kötelezettségeinket rendszerint túlteljesítjük. Bekapcsolódunk a választási program teljesíté­sébe, az agitációs munkába, sőt, tagjaink pionírvezetőként is tevékenykedtek. Egyik ta­gunk a nőszövetség járási szer­vezetének pártelőadója. A nőszövetség helyi szerve­zetének elnöke egyben a pol­gári ügyek testületének titká­ra, a mozi vezetője s már 16 éve a hnb alkalmazottja. Nem nagyon lepődöm meg, amikor így sóhajt fel: — Bizony, van olyan hét, hogy egy este sem vagyok ott­hon! Hasonlóan vélekedik Július Stutika, a pártszervezet alelnö- ke és a hnb elnöke is: — Itt nem ér véget a mun­kaidő — mondja. — Tegnap este fél kilenckor mentem ha­za, de ma nagyon korán kel­tem, mert fél ötkor már Brnőba kellett volna indulnom az épülő gyógyszertár berendezé­seit megrendelni. — A családja mit szól mind­ehhez? — Lassan hozzáedződik —‘ válaszolja. — Én bárhol dol­goztam is, a munkámat mindig szenvedéllyel végeztem. Ezt a munkát azért szeretem, mert van látszata. — Mi bosszantja? — Az, hogy a fiatalok a nagy fejlődés ellenére elmen­nek a faluból. Pedig építkezési engedélyt tudunk adni, mivel 1977-től központi község va­gyunk. Szövetkezeti lakás is lesz a faluban. Beszélgetésünk végén kíván­ságai felől faggatom ,az elnö­köt. Ezt mondja: — Azt szeretném, ha a falu lakossága továbbra is olyan aktív lenne, mint eddig. Akkor a jövőben a vizet és a gázt is bevezethetnénk a faluba. Szavain nem lepődöm meg. A kommunistát az elért ered­mények további célok kitűzésé­re serkentik. FÜLÖP IMRE 1978. IV. 16. ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents