Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-09 / 15. szám
fl A SZOCIALISTA NEMZETEK VIRÁGZÁSA /Folytatás a 3. oldalról) fő törvényszerűsége a szocialista társadalomban. Íme néhány marxista-leninista elv azok közül, amelyek a CSKP-t vezérelték a nemzeti kérdés megoldásában. Meggyőződésünk szerint ezek az elvek teljesen beváltak, gyümölcsöket hoztak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei közötti testvéri barátság és legszorosabb együttműködés szabad és sokoldalú fejlődésük formájában. Következetesen megoldottuk nemcsak a cseh és a szlovák nemzet közötti viszony problémáit, hanem a többi nemzetiség problémáit is, melyeknek a jogait a burzsoá Csehszlovákiában lábbal tiporták. „A nemzetiségi politika területén elért sikerek, a csehek, a szlovákok és a területünkön élő. más nemzetiségek egysége és internacionalista testvérisége forBadalmi munkásmozgalmunk, pártunk és népünk küzdelmének legjelentősebb történelmi vívmányai közé tartoznak“ — vonta le a következtetést 1976-ban pártunk XV. kongresszusa (A CSKP XV. kongresszusa, Kossuth Könyvkiadó, 46. old.) Különösen dinamikussá vált a nemzeti viszonyok fejlődése a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában, amelybe az 1971-ben megtartott XIV. pártkongresz- szus után lépett az ország. Olyan feladatok kerültek előtérbe, mint a termelés hatékonyságának fokozása, a minőség javítása, az igazgatás színvonalának emelése, a szocializmus előnyeinek a tudományos-technikai forradalom vívmányaival való egyesítése, a munkásosztály és marxista— leninista pártja vezető szerepének minden területen való erősítése, az életszínvonal emelése és a szocialista tudat fejlesztése, a szocialista életmód megszilárdítása. Még sürgetőbb szükségességgé vált, hogy tovább mélyítsük a gazdasági integrációt, erősítsük szövetségi kapcsolatainkat a testvéri szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. Mindez rányomta bélyegét a csehszlovákiai nemzeti viszonyoknak, országunk szocialista nemzeteinek és nemzetiségeinek fejlődésére is. A CSKP XIV. kongresszusán megállapították, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaságnak gyorsítania kell az ipari és mezőgazdasági termelés ütemét, főleg a köztársaság meglevő tartalékaiból: „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy további előrehaladást érjünk el a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági kiegyenlítésében, s ezzel egyidejűleg elérjük optimális, együttes fellendülésüket“ (Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresz- szusa, Prága, 1971. május 25—29., Pravda Könyvkiadó, 41—42. old.), biztosítsuk a Csehszlovák Föderáció fejlődését és egyúttal növeljük az egész állam egységét, erejét, elősegítsük virágzását, megszilárdítsuk az ország munkásosz- "* tályának, valamennyi népének internacionalista egységét, küzdjünk a nacionalista csöke- vények ellen, fejlesszük valamennyi állampolgár tudatát a marxizmus—leninizmus szellemében. Ezzel kapcsolatban a CSKP programfeladatának tekinti a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és társadalmi szintjének további kiegyenlítését. Ezen a területen döntő sikert értünk el az ötödik ötéves terv folyamán, 1971—1975- ben. Ma Csehország és Szlovákia között csupán néhány lényegtelen különbség maradt, s például egy olyan fontos területen, mint a közoktatás, azonos szinten állnak. E feladat megoldását Csehszlovákia Kommunista Pártja azzal biztosítja, hogy Szlovákia számára olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik, hogy az országosnál gyorsabb ütemben fejlődjék. Egész Csehszlovákia gazdasági potenciáljának folytonos növekedése mellett előrehalad az a folyamat, melynek során végleg megszűnnek a gazdasági és társadalmi különbségek a két köztársaság között. így például a nemzeti össztermék a Cseh Szocialista Köztársaságban 1975-ben 1970-hez képest 27,9 százalékkal növekedett, a Szlovák Szocialista Köztársaságban 42,1 százalékkal. A nemzeti jövedelem volumene 24,4 százalékkal, illetve 37,7 százalékkal nőtt. Ugyanezen időszakban Szlovákia részesedése Csehszlovákia nemzeti össztermékében 25,9 százalékról" 27,7 százalékra növekedett, a nemzeti jövedelem pedig 25,5 százalékról 26,6 százalékra (Szlovákiában az ország lakosságának mintegy 30 százaléka él). Könnyű elképzelni, milyen óriási változások állnak e számok mögött, ha meggondoljuk, hogy a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban Szlovákia elmaradt agrárvidék volt, amelynek részesedése az ipari termelésben nem érte el a ö százalékot sem, s lakosságának ió egyharmada a nyomortól űzve elhagyta hazáját, hogy másutt keressen munkát. Szlovákia Kommunista Pártjának 1976-ban megtartott kongresszusa teljes joggal állapíthatta meg, hogy az ötödik ötéves terv „Szlovákia gazdasági potenciáljának növekedése, az új termelőkapacitások beindítása tekintetében, a tudomány és a kutatómunka fejlesztésében, a szakképzettség áitalános növelésében, nemkülönben Szlovákia valamennyi területe erőforrásainak és lehetőségeinek egvre teljesebb kihasználását tekintve, nemcsak mennyiségi, hanem minőségi előrelépés is“. A mostani ötéves terv folytatja ezt az irányvonalat. 1976 és 1980 között a társadalmi terméknek a Cseh Szocialista Köztársaságban 25 százalékkal keil növekednie, Szlovákiában pedig 35 százalékkal. A kiegyenlítődés anyagi bázisául szolgálnak a további strukturá- rális változások, a korszerű termelési ágaik fejlesztése, a termelés műszaki színvonalának növelése és koncentrációjának fokozása, valamint a szocialista gazdasági integráció is. A kiegyenlítődés fokának és jellegének objektív mutatói a két nemzet, valamint a többi nemzetiség társadalmi és osztálystruktúrájában végbemenő változások. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban nincsenek többé kizsákmányoló osztályok. Az ország területén dolgozók és családtagjaik laknak. A cseh és a szlovák nemzet, a többi csehszlovákiai nemzetiség magva és vezető ereje, a CSKP fő támasza a nemzetiségi politika megvalósításában a munkásosztály, amely a lakosság több mint 60 százalékát alkotja. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság munkásosztályának, szövetkezeti parasztságának és más társadalmi csoporté iainak fejlődését olyan vonások jellemzik, mint az általános műveltségi, a szakmai és a képzettségi szint folytonos emelkedése, a szabad idő egvre tartalmasabb felhasználása, a jövedelem színvonalának és összetételének, a szükségleteknek és kielégítésük módiának stb. kiegyenlítődése. Minden állampolgár, nemzetiségétől függetlenül, egyenlő lehetőségeket élvez tudásának és képességeinek gyakorlati érvényesítésére. Növekszik a nők foglalkoztatottsága; az anyagi termelésben és a szolgáltatási szférában való részvételük foka az ország két köztársaságában egyenlő. A cseh és a szlovák ifjúságnak, a többi nemzetiség fiataljainak szintén egyenlő jogaik és lehetőségeik vannak jövőjük meghatározására. jA tanulmány befejező részét az Oj Szó következő vasárnapi számában közöljük.) A fejlesztési program hosszú távlatú, 1990-ig szól. Az állami tervekkel egyeztetett kapacitás- bővítés a 6. és a 7. ötéves tervidőszakban megy végbe, mintegy 700 ezer — egymil- liárd koronás beruházással. Végrehajtásához új üzemrészlegek építésére, legalább háromezer szakmunkásra, ill. fizikai dolgozóra, a gépek és a berendezések felújítására, a termelési folyamatok technológiai továbbfejlesztésére, valamint az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítésére lesz szükség. S mi a helyzet ma, az átállás és a felfejlesztés küszöbén? Az igazgató válaszából kiderül, hogy nem kis gondokkal küzdenek. Jelenleg a termelésben dolgozók száma körülbelül kilencszáz, amelyben bennfog- laltatik mintegy százhúsz-száz- harminc szakmunkástanuló is. Munkaerőutánpótlásuk egyáltalán szakmunkásképzéssel és a vezérigazgatóság által végrehajtható munkaerő-átcsoportosítással oldható meg. A termelés korszerűsítése is sok fejtörést okoz inekik. Gépeik, felszerelésük tekintélyes része már elavult, többnyire nem felel meg a korszerű technológiai követelményeknek. A gépek átlagos üzemeltetési időtartama öt-tíz év, s jórészüket már tizenöt éve használják. Főleg a szerszámgépeket — esztergapadokat, marógépeket, két tekintettünk meg. Ott már az egész gyártási folyamat is elém tárult, amint elemenként megmunkálták és összeállították, majd a Tatra koprivnicei üzeméből szállított tehergépkocsik alvázára szerelték a kész hidraulikus emelődarukat. Kísérőm, aki különben a műszaki normákat ellenőrző osztály vezetőjeként is dolgozott az üzemben, lépten-nyomon szakszerű magyarázatokat fűzött a látottakhoz. Egyebek közt négy programvezérlésű esztergapadra, majd az új, félautomata forrasztókészülékekre hívta fel a figyelmemet. — Ezeket a lyukszalagra működő esztergapadokat egy éve állítottuk be, dolgoznak is rajtuk, csak hát több, külön betanított szakmunkásra lenne szükségünk az üzemeltetésükhöz, a teljes kihasználásukhoz. Aztán kivezetett a gyárudvarra is, ahol az autódaruk teherbíró képességét vizsgálják. Az udvar másik részében pedig a már üzemkész, szállítás előtt álló gyártmányok sorakoztak katonás rendben. — A hazai szükségletre termelésen kívül főleg szocialista országokba, elsősorban a Szovjetunióba exportálunk, de megrendelőink között más külföldi, például közel-keleti államok is szerepelnek. Hangjából mintha a bánkó- dás egy kis mellékzöngéje is hallatszott volna, amiért nyáron már befejezik az autódaruk eme új típusának 1976-ban kezdett és azóta „befuttatott“ gyártását. A szívükhöz nőhetett, de hát a műszaki haladásnak megvan a maga külön igénye és logikája. A párt mindenütt jelen van Milan Hanok, az üzemi párt- szervezet elnöke, az üzem vezetőihez hasonlóan, jócskán elfoglalt ember — ottjártam- kor is az volt. — Látja, így van ez — szóit, miközben hellyel kínált a párt- bizottság üléstermében, amely az ő hivatali helyisége is. — Sok az intéznivalóm. Jó lenne mindenütt ott lenni, ahol a pártszervezet közreműködésére van szükség, vagy az én személyes jelenlétemre, de hát mindent és egyszerre nem lehet megvalósítani... Nagymérvű igénybevéteie, s bizonyára fáradtsága ellenére is egészséges, derűs mosoly terült szét arcán. Gesztusai fiatalos életerőt sugároznak. A százhuszonkét tagú párt- szervezetük is ilyen dinamikus, amelynek hetven százaléka munkás, élén pedig tizenhárom tagú pártbizottság tevékenykedik, többségükben fiatal emberek. Előbb a termeléspolitikai kérdések kerültek szóba köztünk. Eredményeik a szocialista munkabrigádok erőteljes működésének s a jól szervezett versenymozgalomnak köszönhetők, amelyben a munkások 95 szá zaléka vesz részt. Pártéletük fő vonása, hogy tevékenységük átszövi az egész üzemet. Hatékony gazdasági propagandát fejtenek ki, igénybe véve a politikai tömegmunka különböző lehetőségeit, a párttugyűléseken kívül a tö megszervezetek taggyűléseit, a termelési értekezleteket s a brigádgyűléseket, a szemléltető agitációt, a hetente megjelenő üzemi újságot, az üzemi hangosanbeszélő adásait, sőt ezt a célt szolgálja egyebek közt „A legjobb dolgozók galériája“ — tulajdonképp a gyár bejáratánál elhelyezett dicsőségtábla is. Taggyűléseiken s pártcsoport- gyűléseiken rendszeresen foglalkoznak a brigádtevékenység és a szocialista versenymozgalom kérdéseivel, azonkívül egyik fő feladatuknak tekintik a kommunisták és a pártonkí vüliek eszmei-politikai képzé sét. Több évi átlagot véve alapul a tagok 83 százaléka rendszeresen látogatja a pártoktatási előadásokat, amellett elmélyült politikai tömegmunkát végeznek a tömegszervezetekben is. Minden tömegszervezetnek pártbizottsági tag az instruktora, és két — e célból alakított — pártcsoportjukban úgyszólván kizárólag a tömeg- szervezetek tisztségviselői ténykednek, hangsúlyosan az ifjúsági szervezet, a nőszövetség, a vöröskaresztbeliek s a népi mílicisták üzemen belüli munkájával. Felettébb érdekelt, hogy a termelési átállás milyen feladatokat ró a pártszervezetre. Milan Hanok eltűnődött. — Ez elsősorban gazdasági és termeléspolitikai kérdés — mondta —, amely a vezérigazgatóság irányításával, s az üzemünkre lebontott vállalati terv alapján megy végbe. A mi munkánk alapját is az 1978-as gazdasági évre szóló termelési tervből ránk háruló feladatok képezik elsősorban — amint azzal évzáró pártgyűlésünk nagyon konkrétan foglalkozott, s amelyek tulajdonképpen a CSKP KB 9. plenáris ülésének határozatában foglaltak teljesítését is jelentik egyben. Persze pártszervezetünk — mint eddig is — mindenütt ott lesz, ahol segítségre, példamutatásra, netán határozott fellépésre lesz szükség. Mindenesetre nagy erőpróba vár rájuk. A kommunisták azonban — mint akárhol másutt — mindig megbirkóztak és megbirkóznak a feladataikkal. Ebben az üzemben is sok múlik akcióképességükön. MIKUS SÁNDOR Ha valaki — beavatatlan — országúton találkozik a Tatra 148 AD 080.1. gyártmányjelzésü, narancsszínű autódarukkal, meg sem fordulhat a fejében, hogy azok egy aránylag fiatal üzem, a losonci autódarugyár termékei — még kevésbé, hogy gyártásuk milyen körülmények közt megy végbe, s voltaképp néhány hónap múlva az utolsó darabok hagyják el az üzemet. 1962-ben még mocsaras rét terült el a helyén. 1963—64-ben a Túróci Gépgyár losonci (Luéenec) részlegeként létesült, az idei év januárjától pedig a Detvai Nehézgépipari Vállalat 16. számú üzeme elnevezést kapta, azonban a tervezés, a beruházás és a termelés felsőbb szintjét tekintve, a Martini Gépipari Művek vezérigazgatósága irányítási hatáskörébe tartozik. Növekedési gondok Egy üzem nevének megváltoztatása nem önkényes elhatározás vagy ötlet szüleménye. Rendszerint üzemfejlesztés az oka, s kapacitásbővítés vagy a termelési kooperáció alakulásai teszik szükségessé. A losonci autódarugyár esetében is az indokolja, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb mérvű fejlesz tés előtt áll. — Főprofilban 1966-tól gyártunk hidraulikus autódarukat. amellett útépítő és fakitermelő gépek bizonyos alkatrészeit, de az idei év második felétől kezdve fő termelésben építkezéseknél, útépítésnél használatos tehergépkocsik univerzális rakodószerkezetének gyártására térünk át — tájékoztatott Viktor Dubovec, az üzem igazgatója. — Persze, távlatilag nagyobb vállalkozásról lesz szó, mint ahogy első hallásra tűnik. Elsősorban szorosabban kapcsolódunk a KGST gépipari programjához, azonkívül járásunk ipari, s vele demográfiai arculatának megváltozásához is hozzájárul üzemünk fejlesztése. Az internacionalista együttélés, a lenini nemzetiségi politika eredményesebb megvalósítására is kihat majd ez a változás. vízszintes fúróműket és fogasléces emelőket — kellene felújítaniuk, mert a javításuk már nem kifizetődő. Amellett nem kapnak megfelelő és elegendő alkatrészt az aggregátorok felszereléséhez sem, s hasonlóképp elégtelen az anyagellátásuk, és szűkében vannak a víznek is. E nehézségek ellenére tavaly a bruttó termelés tervét 100,9 százalékra teljesítették, amely egy dolgozóra számítva 102,8 százalékos munkatermelékenységet jelent, s ennek megfelelően a tervezett átlagbérek is 102,1 százalékra emelkedtek. Ezeket az eredményeket az idén tovább .akarják javítani, majd 1979-ben hét százalékkal, a további években pedig tíz százalékkal szeretnék növelni a termelési értéket. A termelés — közelebbről Sándor József, az üzem biztonsági osztályának vezetője kísért a termelési részlegek során. Ha nem tudtam volna, hol járóik, kívülről repülőhangárnak véltem volna a hatalmas gyártó- és szerelőcsarnokot — belépve fémmegmunkáló-, for rasató-, szerelő-, festő- és lakkozórészlegeket, ill. műhelye1978. IV. 9 ■ ÚJ SZÚ Az autódaruk teherbíró képességét vizsgálják (CSTK-felv.)
