Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-09 / 15. szám
\ A nemzetiségi kérdés továbbra is foglalkoztatja a világot. A népek védelmezik jogukat a szabad, önálló fejlődéshez. Cs ez nem könnyű harc. Hatvan év telt el a nagy Október óta, amikor elfogadták az Oroszország népeinek jogairól szóló nyilatkozatot, s ezzel a történelemben először foglalták törvénybe a nemzetek jogát az önrendelkezésre, a szabad és önálló fejlődésre; a Szovjetunióban és más testvérországokban szocialista alapon elérték a nemzeti kérdés igazságos megoldását, amely biztosítja a nemzetek igazi egyenlőségét és virágzását; az ENSZ fontos határozatokat fogadott el a népek egyenjogúságáról, a rasszizmus és a faji megkülönböztetés felszámolásáról. És mégis, földünkön még mindig vannak olyan népek, amelyek nem egyenjogúak. E fontos kérdés megoldása a társadalmi-politikai feltételektől függ. Világosan látható ez a szocialista Csehszlovákia példáján, ahol az új társadalom — a munkásosztály által vezetett — építésének évei során mélységesen megváltoztak a cseh és a szlovák népnek, valamint az országunk területén élő más nemzetiségek dolgozóinak életkörülményei, egymással való kapcsolatai, megváltozott egész arculatuk. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság példája, véleményünk szeyint, annál is nagyobb jelentőségű, mert a két világháború közötti időszakban a Csehszlovák Köztársaság fejlett tőkésország volt, burzsoá, demokratikus politikai rendszerrel. A kapitalizmus védelmezői szerint e rendszer lehetővé teszi a társadalmi élet minden létfontosságú problémájának, köztük a nemzeti kérdésnek a rendezését is. Ám a burzsoá Csehszlovákia nem volt képes megoldani a nemzetiségi kérdést, amit az imperialista reakció kihasznált arra, hogy nyomást gyakoroljon rá és felszámolja mint önálló, szuverén államot. A kapitalizmus természeténél fogva nem tudja megoldani a nemzeti kérdést, ezt bizonyítják azok a nemzeti viszonyok talaján kirobbant konfliktusok is, amelyek a tőkésvilág jó néhány fejlett országában (Nagy-Britannia, Belgium, Kanada stb.) tapasztalhatók. Ebben a cikkben szeretnék beszámolni a csehszlovákiai nemzetiségi viszonyok fejlődésének legfontosabb eredményeiről, azokról a fő feladatokról és problémákról, amelyeket ezen a területen megold Csehszlovákia Kommunista Pártja, a csehszlovák állam fejlett szocializmus építésének szakaszában. A nemzeti kérdés megoldása része a kapitalizmus megsemmisítésének és a társadalmi élet valamennyi oldala szocialista alapokon való forradalmi átalakításának. Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja e kérdés megoldását közvetlenül összekapcsolta az új rend megteremtésével, a szocializmusért folyó harc és a szocialista építés általános törvényszerűségeinek országunk viszonyaira való alkotó alkalmazásával, gondosan figyelembe véve a forradalom és a szocialista fejlődés egyes szakaszainak jellegét. Ennek eredményeképpen megteremtettük a nemzeti kérdés megoldásának minden szükséges politikai, gazdasági és ideológiai előfeltételét. A politika területén ilyen előfeltétel volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának elvi vonala, amely arra irányul, hogy Csehszlovákia valamennyi nemzetiségének dolgozóit a szocialista célok és eszmények köré tömörítse, a lényegénél fogva internacionális proletár- diktatúra megteremtése, olyan államfelépítés, amely biztosítja valamennyi nép egyenjogúságát, amelyek önként egyesültek az egységes államban — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A gazdaság területén a nemzeti kérdés sikeres megoldásának feltétele volt a termelési eszközök magántulajdonának és a kizsákmányolásnak megszüntetése, a termelési eszközök társadalmi tulajdonának megteremtése, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei gazdasági együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának megszervezése. Ideológiai előfeltétel volt a szocialista kulturális forradalom és a marxista-leninista világnézetnek az emberek tu datában, a szellemi élet minden területén való fokozatos megszilárdítása, a tömegeknek a proletár, szocialista hazafi- ság és internacionalizmus szellemében való nevelése «s ennek az internacionalizmusnak gyakorlati érvényesítése, az engesztelhetetlen harc a burzsoá nacionalista ideológia ellen. A csehszlovák társadalom gazdasági, politikai, szociális struktúrájának és ideológiai felépítményének szocialista átalakítása folyamán szükségképpen megváltozott országunk népeinek szociális típusa is. Lényegesen más lett a nemzeti tudatuk, érdeklődésük, kultúrájuk, lelkiviláguk, mások lettek hagyományaik, amelyek az új rendszer szülte új tartalommal telítődtek. Fokozatosan végérvényesen a múltba tűnnek a konzervatív vagy nyíltan reakciós csökevények, amelyek az előző gazdasági-társadalmi alakulatokról maradtak ránk. Persze a’ nemzet társadalmi típusának megváltozása, szocialistává válása nem jeleni teljes szakítást valamely nép előző történelmével. A nemzetre és nemzetiségi kérdésekre vonatkozó marxista—leninista tanítástól vezérelve a CSKP a nemzeti viszonyok szocialista alapon való átalakítására irányuló gyakorlati munkájában figyelembe vette, hogy a nemzetek és nemzetiségek országunkban a szocializmus győzelme után is megőrzik sok történelmileg kialakult etnikai ismérvüket, amelyek a cseh, a szlovák és más népek évszázados történelmében gyökereznek. Ezen a területen a csehszlovák kommunisták azon fáradoztak és fáradoznak, hogy támogassák az etnikai szférában a szocializmus viszonyai között törvényszerűen végbemenő haladó változásokat, támaszkodva mindarra, ami Csehszlovákia népeinek történetében haladó, forradalmi, humanista. Egy másik igen fontos marxista—leninista elv, amelyet a CSKP követett a nemzeti kérdés megoldásakor, és amelynek gyümölcsöző voltát egész gyakorlatunk igazolja, az, hogy a szocializmus korántsem jelenti a nemzetek nivellálódását, még kevésbé azt, hogy kezdenek elhalni, mint az emberek történelmi közösségének sajátos típusai. Bár a történelmi perspektíva, a kommunista eszmény szempontjából tekintve a fejlődés elérkezik majd a nemzeti különbségeket nem ismerő egységes emberi közösség kialakulásához, a szocializmus még nem teremti meg a nemzetek elhalásának összes előfeltételét. Sőt, tág lehetőségeket biztosít a nemzetek virágzásához, a bennük rejlő haladó potenciák teljes érvényesüléséhez az anyagi és a szellemi élet minden területén, s ezáltal egymáshoz való közeledésükhöz is. Ezért a nemzeti nihilizmus szellemétől áthatott politika egy soknemzetiségű országban csak kárt okozhat a szocializmus .építésének, csak nehezítheti azt. Miként most már nemcsak elméletileg, hanem a gyakorlatból is tudjuk, a szocialista nemzetek virágzása nem egymástól való elszigetelődésükre vezet, hanem egymáshoz való közeledésükre, a szocialista társadalom minden polgáránál, nemzetiségétől függetlenül, közös, egységes vonások megszilárdulására, amelyek megnyilvánulnak a munkában, a politikai és társadalmi tevékenységben, az életformában, a szellemi életben és az erkölcsben. Ezek a vonások a munkásosztály céljai, eszményei és törekvései alapján alakulnak ki, mert a munkásosztály mint internacionalista osztály vezető ereje a szocialista átalakításoknak és ennélfogva a szocialista nemzetek formálásának. Mint Lenin hangsúlyozta, csakis a szocialista fordulat kénes tartósan és nfindenütt ....... felsz abadítani az elnyomott nemzeteket és megvalósítani a nemzetek közeledését és egybeolvadását, mégpedig nem az erőszak alapján, hanem az ösz- szes nemzetek proletariátusának és dolgozó tömegeinek egyenjogúsága és megegyezése alapján..." (Lenin Összes Művei. 27. köt., Kossuth Könyvkiadó, 1971. 443. old.j A sok- nemzetiségű államokban folyó szocialista építés tapasztalatai azt mutatják, hogy a kormányzó kommunista pártok helyes, internacionalista politikája lehetővé teszi valamennyi nemzet és nemzetiség munkásainak, majd összes dolgozóinak összefogását, egyesülését a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harcban. A népek egyre erősödő egysége, barátsága és testvérisége a nemzetiségi viszonyok fejlődésének (Folytatás a 4. oldalont IV. 9. Mában a holnapért Az ifjúság körében végzett nevelőmunkárcl „... a Szocialista Ifjúsági Szövetség soraiban növekednek jel hazánk jövendő gazdái. Közülük egészülnek ki pártunk sorai." Nem véletlen a XV. pártkongresszus határozatai egyikének idézése, mert a SZISZ Rozsnyói (Roznava) járási Bizottságának titkárságán ebből a szempontból elemeztük az ifjúság körében végzett politikai nevelőmunka eredményeit Tobisz Katalin elvtársnönek,. a SZISZ JB -ideológiai titkárának közreműködésével. A járásban egy év alatt 765 fiatalt vettek fel tagjelöltként a párt alap- szervezetei. Zömében munkásfiatalokat. A legtöbb esetben a Szocialista Ifjúsági Szövetség volt az ajánlók egyike — Ez a folyamat annak a felismerésnek eredményeként bontakozott ki — magyarázza —, hogy az ifjúsági alapszervezetek azok a nevelő kollektívák, amelyekben a párt politikai célkitűzései gyakorlati tettekké válnak. Erősíteni akarjuk kapcsolatunkat az az idősebb nemzedékkel, a kommunistákkal, a munkahelyek tapasztalt dolgozóival, a munkásmozgalom veterán harcosaival, az egykori ifjúsági vezetőkkel, hogy teljesíthessük a feladatot. Arra törekszünk, hogy minden fiatal párttagjelölt egyik ajánlója, kezese a* Szocialista Ifjúsági Szövetség legyen. A párt ifjúságpolitikai határozatának egyre szélesebb körben és egyre mélyebben kibontakozó szemléletformáló hatása tehát méltó szerepet kapott. Ha a jövőben erősíteni, hatásában fokozni kívánják ezt a folyamatot, nyilvánvaló, hogy az ifjúsági szövetség egész tagságának politikai nevelését is fokozni kell. — A legjobb pedagógia — hangsúlyozza ezzel kapcsolatosan - feladatot adni és a feladat végzése közben nevelni. Ugyanakkor tökéletesíteni a módszereket. Számba vesszük tehát, hogy milyen eredményeket é,-tck el a módszerek tökéletesítése terén. Az ifjúság politikai oktatásában szakítottak az egyoldalú, csak magyarázó módszerrel. Egyre több szemléltető és audiovizuális segédeszközt használnak. Két diafilmet rendszeresen alkalmaznak. Az egyik címe: A SZISZ az én szervezetem. A másiké: Az ijjüsáq feladata. A járásban több mint .negyven ifjú sági munkabrigád működik az üzemekben. Mindegyik munkatervében feladatként szerepel a párttagjelöltek kiválasztása és felkészítése. A dubníki Ián Brodec vezette munkabrigád példájára egyre nagyobb arányban honosítják meg a módszert, melynek ezt a nevel lehetne adni: „Felelünk egymásért" — mert a lényege: munkában, politikai képzésben, a mindennapi életberj egy mást segítve törekednek a brigádtagok megfelelni a követelményeknek. Ugyancsak az ifjúsági munkabrigádok tevékenységével kapcsolatos, hogy a szemléltető agitáció fokozásával tökéletesítik a propaganda módszereit. Most szervezik „A leg/óbb SZISZ-tagok galériája" című, állandó jellegű kiállítást. A politikai vetélkedők száma növekszik. Negyvenet rendeztek az utóbbi három hónapban. Népszerűek, közkedveltek ezek a rendezvények. Hatásuk fokozása céljából a vetélkedők anyagának összeállításához külön törzskart, munkacsoportot szerveztek. A járási székhelyen működő fiatal tanárok közül ugyan csak három ifjú kommunista, de mind a hárman tagjai ennek a munkacsoportnak. Eddigi tapasztalataik szerint a munkásfolklórral foglalkozó ifjúsági nép- művészeti együttesek is jó politikai nevelőmunkát végeztek, mert nemcsak dalolnak, táncolnak az együttesek tagjai, hanem vezetőik az ifjúság politikai képzésével is törődnek. Néhány héttel ezelőtt rendezték meg ezeknek az együtteseknek a járási seregszemléjét, melynek programján nemcsak színpadi bemutató, hanem politikai vetélkedő is szerejtelt. Lídia Landacká és furaj Heldzmann, a közgazdasági szakközépiskola pedagógusai tevékeny patrónusai ezeknek az együtteseknek. A Havannában megrendezendő XI. Világifjúsági Találkozón Hizsnay Ru dőlj, a jolsvai (Jelsava) ifjú bányász fogja képviselni a járást. Ezzel kapcsolatosan is hosszú távú politikai ak- ciót szerveztek ,,Ajándék a VlT-nek" címmel. — A legfontosabb — mondja — az ifjúság cselekvő részvétele a közéletben, és az, hogy ilyenkor, a közös munka tanulságainak együttes elemzésekor a kommunisták, az idősebb elvtársak véleményének, sok harcban ösz- szegyűlt tapasztalatainak érvényesítésére is sor kerül. Adott tehát a lehetőség, hogy a fiatalság megismerje, melyek hazánk jövendő gazdáinak feladatai, hiszen a párt céltudatosan vonia be az ifjúságot a közéleti tevékenységbe, így közvetlenül „tanulhatja meg“ társadalmunk építésének feladatait. És biztató, hogy ezzel kapcsolatban a SZISZ JB ideológiai titkárának bár egyéni, de általános érvényűnek mondható véleménye szerint az említett törekvés elsősorban kitartó, következetes és folyamatos munkát, nem pedig látványos akciót jelent. Holnap lesz látható az eredmény, igaz — de a mában látni a holnapot —, helyes cselekvésre biztató. HAJDÜ ANDRÁS A SZISZ aktív tagjai. Képünkön: Peter Mucha és Eva Hánoyá (A CSTK felvétele) A SZOCIALISTA NEMZETEK VIRÁGZÁSA Nemzetiségi viszonyok a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a fejlett szocializmus építésének szakaszában írta: Viliam Salgovic, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke
