Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-02 / 14. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Hétfőn nyílik az ostravai INTRAMA 78 kiállítás Az anyagmozgatás és a raktározás műszaki berendezéseinek nemzetközi seregszemléje Az ostravai Cerná louka kiállítási területen április 3-tól 7-ig, tehát hétfőtől péntekig rendezik meg az INTRAMA ’78 nemzetközi kiállítást, az anyag- mozgatás és a raktározás berendezéseinek és gépeinek bemutatóját. A kiállítás fő célja az anyagmozgatás, az áruszállítás és a raktározás ésszerűsítésére vonatkozó állami program támogatása, a KGST-orszá- gok integrációs kapcsolatainak további kiszélesítése, s a hazai és a külföldi gyártmányú berendezések megismertetése az adott terület iránt érdeklődő szakközönséggel. Az INTRAMA ’78a kiállítással egybekötött tudományos-műszaki program egyébként a tapasztalat- fis az információcserét is lehetővé teszi. A Cerná louka kiállítási területen 2000 m2 fedett és 1400 m2 szabad területen mutatják be 63 hazai és külföldi vállalat legkorszerűbb anyagmozgatási berendezéseit, főleg darukat és egyéb emelőberendezéseket, targoncákat, az áruk be- és kirakására szolgáló berendezéseket, raktári felszereléseket, csomagoló- és szállítógépeket, manipulátorokat és robotokat, a forgalomirányító berendezéseket stb. A kiállításon a legjobb ex- ponátumok között aranyérmeket osztanak ki. A bemutatót kísérő gazdag szakmai program rendezvényei közül ki kell emelni „Az anyagmozgatás ész- szerűsítésének állami programja“ című országos konferenciát, továbbá „Az épületszerkesztési munkák ésszerűsítése autódaruk segítségével“, valamint „A nehéz emelődaruk jelentése a szerelési technológiában“ című szemináriumokat. Érdekes rendezvénynek ígérkezik továbbá az emelőtargonca-vezetők ügyességi versenye is. A kiállításon részt vevő nagyobb vállalatok szakmai napokat rendeznek, szakfilmek vetítésére kerül sor az anyagmozgatás témaköreiből, s a kiállítás látogatói megismerkednek a szakkönyvek gazdag választékával is. Egyesek feltehetik a kérdést, hogy vajon célszerű-e a Brnó- ban rendezett EMBAX csomagolástechnikai kiállításon kívül egy hasonló tartalmú szakkiállítást rendezni Ostravában. Alapvetően helytelen lenne „duplicitásnak“ tekinteni ezt a két kiállítást, esetleg „versenytársakként“ egymással szembeállítva kezelni azokat, hiszen mindkettőnek megvan a saját specifikus küldetése, s ezen túlmenően az INTRAMA nem kereskedelmi jellegű kiállítás, mint például az EMBAX, hanem csupán a műszaki fejlesztés eredményeinek bemutatására szolgál az anyagmozgatás és a raktározás területén. Az INTRAMA jelentőségét az a tény is aláhúzza, hogy Csehszlovákiában a helytelen raktározás következtében évente 7 milliárd korona értékű kár keletkezik, az elavult raktár- gazdálkodás és anyagmozgatás körülbelül 1,2 millió dolgozót köt le, emellett a nem megfelelő anyagmozgatási technika gyakori balesetek okozója. Világszerte több mint 50 szakosított vásárt, kiállítást és nemzetközi konferenciát rendeznek az anyagmozgatással, a raktározással és a csomagolástechnikával összefüggésben. Szakembereink természetesen nem juthatnak el az összes külföldi rendezvényre, ezért sokkal gazdaságosabb hazai szak- kiállításon bemutatni azt a technikát, amelyet a külföldi országokban fejlesztettek ki, s amely elősegíthetné az anyag- mozgatással és a raktározással összefüggő problémák megoldását népgazdaságunk egyes ágazataiban. Az anyagmozgatás területén óriási feladatok előtt állunk, ezért az állami műszaki politika rendkívüli figyelmet szentel ennek a területnek. Az anyag- mozgatás ésszerűsítési programja keretében 1990-ig országos viszonylatban 660 000 dolgozót kell megtakarítanunk, ebből 561000 munkást, miközben 70 milliárd korona értékű relatív készletcsökkentést kell elérni az egész népgazdaság viszonylatában. E feladatok teljesítéséhez az anyagmozgatás műszaki színvonalának emelése mellett főleg a megrendelői-szállítói kapcsolatok tökéletesítésével, a pontos és tervszerű anyagszállításokkal kell megteremteni a feltételeket. Ez nem csekély feladat, hiszen az 1990-ig terjedő 15 év alatt — a 6. ötéves tervidőszak éveit is beleértve — 288 milliárd korona értékű beruházást kell megvalósítani ezen a szakaszon, ebből 129 milliárd korona jut az építőipari beruházásokra. Ami az INTRAMA ’78 kiállítás külföldi résztvevőit illeti, a látogatók főleg Bulgária, Jugoszlávia, Franciaország, Hollandia, az NSZK, Ausztria, Svájc, Svédország és Nagy-Bri- tannia termékeivel ismerkedhetnek meg a kiállításon. Az említett országok vállalatai bizonyára az anyagmozgatás és a raktározás legkorszerűbb berendezéseivel, a műszaki fejlesztés legújabb eredményeivel mutatkoznak be a vásáron. JAROSLAV ROCÄK OLCSÓBB, GYORSABB, GAZDASÁGOSABB Külkereskedelmünkben az első konténerek használatára 1966-ban került sor, először a tengerentúli szállításokkal ösz- szefüggésben. A következő években a konténeres áruszállítás gyors ütemben növekedett. Az 5. ötéves tervidőszakban a tengerentúli államokkal folytatott kereskedelmünkben — főleg az Egyesült Államok, Kanada, Anglia, Ausztrália, Japán és a skandináv államok irányában — több mint 30 000 konténerben forgalmaztuk az árut. A tengerentúli kereskedelemben a konténeres áruszállítás a szállíttató és a szállító számára egyaránt előnyös. A konténerizálás jelentős népgazdasági megtakarításokat eredményezett, főleg hajófuvarozási devizameg- takarítást, melynek értéke több tízmillió koronára tehető. EGYSÉGES SZÁLLÍTÁSI RENDSZER A konténerek természetesen a szárazföldi forgalomban is érvényesülnek. Ezen a szakaszon a KGST-országokkal folytatott külkereskedelmünknek van a legnagyobb jelentősége. A konténeres szállítási rendszer fejlesztési koncepciójának kidolgozására a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején került sor, s 1971-ben a KGST-országok aláírták az egységes konténeres szállítási rendszer bevezetésére vonatkozó sokoldalú megállapodást. Ez a megállapodás elősegíti a külkereskedelemmel kapcsolatos szállítási feladatok sikeres teljesítését, főleg a szocialista integráció folyamatainak elmélyülésével, valamint a tudományos-műszaki haladás világszerte megnyilvánuló irányzataival összefüggésben. A KGST-országok 1974-ben újabb megállapodást kötöttek a konténerek közös kihasználásáról a nemzetközi áruforgalomban, amely azonos mennyiségű konténer kölcsönös igény- bevételét teszi lehetővé, a tulajdonjog megőrzése mellett. A megállapodást aláíró államok egymás konténereit egyaránt felhasználhatják a belföldi és a külkereskedelmi áruszállításokban. A KGST-országok ezenkívül kétoldalú megállapodásokat is kötnek egymással. ESSZEROSITES a rakodásban Konténeres áruszállításunkban a Szovjetunióval lebonyolított külkereskedelmi áruforgalomnak van a legnagyobb jelentősége. 1976-ban például a konténeres szállításnak több mint a felét a csehszlovák—szovjet áruforgalom képezte. Ez az arány még magasabb lesz, ha csak az európai külkereskedelmi áruforgalmunkat vesszük alapul: csaknem 70 százalékot ér el. A Csenszlovákia és a Szovjetunió közötti áruforgalomban a konténerek számának ugrásszerű növekedése jelentős mértékben csökkentette az átrakodás munkaigényességét az ág- csemyői (Cierna nad Tisou) állomáson. A konténeresítés itt lehetővé tette a munkafolyamatok ésszerűsítését és gépesítését, valamint a veszteségek és a megrongálódásból eredő károk csökkentését. BOTOR A KONTÉNEREKBEN A konténeres szállítás előnyei leginkább a Szovjetunióba irányuló bútorszállításoknál nyilvánulnak meg. Egy-egy konténernél csupán a lecezett csomagolás elmaradása 1000 korona megtakarítást jelent, ehhez járul még a munkaerő-megtakarítás is, valamint az a körülmény, hogy a konténereket szükség esetén átmeneti raktározásra is fel lehet használni, mielőtt még a bútor az üzletek raktáraiba kerülne. A konténerekben szállított bútoroknál minimálisra csökkennek a sérülésekből eredő reklamációk. A konténeres áruszállítás a többi KGST-országgal megvalósuló forgalomban úgyszintén gyors ütemben terjed. A külkereskedelmi szervezetek egyre több árucikkre terjesztik ki ezt a korszerű szállítási módszert. A tőkésországokkal folytatott külkereskedelmünkben szintén növekszik a konténeres szállítás részaránya. Ebben nagy szerepet játszik az „Intercontainer“ nemzetközi társaság, melynek ma már 23 tagja van, s 1973-ban a Csehszlovák Államvasutak Is a tagok sorába lépett. A nemzetközi konténerszállítások szervezésében a legtöbb feladat hazai viszonylatban az Intrans csehszlovák konténer- szállítási vállalatra, valamint a Cechofracht hajófuvarozási és nemzetközi szállítási vállalatra hárul, amelyeknek döntő szerepük van a nemzetközi szállítások lebonyolításában. (TT) ÖTVEN ÉV A CSEHSZLOVÁK VILLANYMOZDONYOK GYÁRTÁSÁBAN ötven éve gyártják már a villamos mozdonyokat a Skoda Plzefi szakágazati vállalatban. Az első mozdonyok 1927-ben hagyták el a gyár kapuit. Ezek még kis sorozatokban készültek, s részben a Csehszlovák Államvasutak vonalain, részben pedig az iparvágányokon közlekedtek. Nagyobb sorozatban történő gyártásukra csak 1948 után került sor, amikor az észak-csehországi szénmedencében új külszíni fejtőket nyitottak meg. Ebben az időben került sor az első szállítási szerződés megkötésére is a Szovjetunióval. Az ipari szállításokra használt csehszlovák vlllanymozdonyo- kat a Szovjetunió legészakibb körzeteiben állították munkába, alig 2000 kilométer távolságban az Északi-sarktól. A villamos mozdonyok gyártása a Skoda szakágazati vállalatban különösen megélénkült 1960 után, amikor a KGST-országok célul tűzték a vasútvonalak széles körű villamosítását. Ebben az időszakban kötötték meg a villanymozdonyok szakosított gyártására vonatkozó első megállapodásokat is. E megállapodások értelmében Csehszlovákiára jelentős feladatok hárultak. A mai napig a Skoda Plzeú vállalat szakosított üzemében több mint 3600 villanymozdonyt gyártottak, 11 555 MW összteljesítménnyel. A mozdonyok 58 százalékát a Skodaexport külkereskedelmi vállalat a Szovjetunióba, Lengyelországba és Bulgáriába szállította. A külszíni fejtésekhez gyártott csehszlovák villanymozdonyok a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és a Kínai Népköztársaságba is eljutottak. A Csehszlovák Államvasutak igényeit főleg univerzális és tolató villanymozdonyokkal elégítették ki. A szovjet kutatószervezetekkel megvalósított harmincéves együttműködés eredményei lehetővé tették, hogy a plzeni üzemben nagy teljesítményű és megbízható villanymozdonyokat gyártsanak a Szovjetunió igényes és specifikus vasútvonalai számára. Elsősorban a 160 ikm/ó sebességet elérő gyorsvonati villanymozdonyokról volt szó. A CS 2 típusú villanymozdonyok a leggyorsabb szerelvényeket vontatják Moszkva és Lenin- grád között. Az Aurora- és Nyeva express ezt a 650 kilométeres távolságot öt óra alatt teszi meg. A villanymozdonyok gyártásában szerzett tapasztalatok alapján a KGST állandó gépipari bizottsága megbízta a csehszlovák ipart az óránként 200 kilométeres gyorsaságú villanymozdonyok kifejlesztésével. E mozdonyok első két kísérleti típusát a szovjet vasútvonalakon már ki is próbálták, a Moszkva és Leningrád közötti szakaszon 220 km/ő sebességet értek el. E második nemzedékhez tartozó gyorsvonat villanymozdony 8000 kW teljesítményű s a „Russzkaja trojka“ expressz- vonatban üzemeltetve négy órára csökkenti a két szovjet metropolis közötti utazás idejét. A Skoda Plzeű szakágazati vállalatban nagy távlatai vannak a váltó- és az egyenáramú villanymozdonyok gyártásának. Ezek mellett a dieselktrikus motoros kocsik gyártását is fejlesztik, szovjet és magyar vállalatokkal együttműködésben. A KGST keretében megvalósított szakosítás, s főleg a Szovjetunióval való együttműködés lehetővé tette, hogy a Skoda Plzen szakágazati vállalatban kifejlődjön Európa legnagyobb villanymozdonygyára, s hogy Csehszlovákia a világ legnagyobb vil- lanymozdony-exportáló államává váljon. 1 IB 1978. IV 9 16 ÚJ SZÚ Pr óbaúton a legújabb típusú Skoda GGE villanymozdony
