Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-04-02 / 14. szám
Kissé vontatottan indul a beszélgetés Borka Bélával, a szímöi (Zem- né) Haladás Efsz zootechnikusával. Kérdéseimre nem válaszol azonnal, hosszan elgondolkozik, és csak utána mond véleményt. Visszatekint az elmúlt évekre, értékeli a tapasztalatokat, és ezek alapján fejti ki nézetét az állattenyésztők nitrai kerületi értekezletén elfogadott határozatról. — Szerintem — mondja — a nyugat-szlovákiai kerületben meg lehet teremteni a kedvező feltételeket a tejtermelés növelésére. Elérhető a tehenenként! évi 3300 literes átlag. Fejtegeti, hogy a tejhozam növelése szövetkezetükben sem megy könnyen. Betegség miatt ki kellett cserélni a tehénállományt. Az 1100 tehén nagy része fiatal, egyharmada keresztezett. Nagyon sok erőfeszítésbe került, hogy a tejtermelést megfelelő szintre emeljék. Naponként kell intézkedni, hogy minden istállóban jó takarmányt etethessenek az állatokkal. Ö az efsz-ben a takarmányfelelős. Az agronőmusok munkáját irányítja, hogy elegendő és jó minőségű takarmányt biztosítsanak. Mindig van valami probléma. A múlt évben később vetették el a silókukoricát, ezért a betakarításkor még nem volt megfelelő érésű. Már vettek belőle mintát, minősége nem felel meg a követelményeknek. Szaszák György, a szímöi gazdasági részleg zootechnikusa is a takarmánygondokról beszél. — Bizony gyenge volt a silókukorica és kevés is termett belőle. A növénytermesztő csoport csak 150 mázsát takarított be hektáronként. Ügy látszik, visszafelé haladunk. Pár évvel ezelőtt még 400 mázsa volt a silókukorica hektárhozama. Remélem idén jobb lesz a termés. Úgy tudom, hogy a növénytermesztők 300 métermázsás hektárhozamot terveztek. Mindkettőjüknek elborul az arca, -amikor arról beszélnek, hogy a lucerna elég rosszul telelt. Az egerek okozta kár miatt jó pár hektárnyit ki kell szántani. Nincs más megoldás, az egyéves takarmányokkal kell pótolni a hiányt, ősszel és tavasszal mintegy 120 hektárt vetettek. Bíznak a hatvanhektáros rétben, amelyet a múlt évben létesítettek. Számításuk szerint hatszor is lehet kaszálni. Persze, öntözni kell. — Ilyen feltételek mellett bizony egy kicsit feszített a terv — állapítja meg a zootechnikus. Félmillió liter tejjel többet akarunk eladni, mint a múlt évben. Ehhez bizony nagyon jó takarmányalapra van szükség. Ojra a takarmányfelelős veszi át a szót. Egy kis betekintést nyújt a gazdálkodásban mutatkozó ellentétekre. Egyrészt minél több szemest akarnak termelni, de siló és szálas takarmányra is szükség van. Idén a silókukoricát jó sűrűn vetik, nehogy túl nagy csöveket hozzon. A szemes takarmánnyal való takarékosságról folytatjuk a beszélgetést. Elmondják, hogy szerencséjükre megfelelő berendezéseik vannak zöldliszt és takarmánypogácsa készítésére.' Kantár Imre vezetésével a csoport zöldlisztből, takarmánykeverékekből, szalmából és melaszból havonta mintegy 15 vagon pogácsát készít. Olykor a minőség nem a legmegfelelőbb, mert kevés a melasz és vízzel hígítva használják fel. A pogácsa készítésekor a kukorica és naproforgóhul- ladékot is felhasználják. Ennek köszönhető, hogy egy liter tej előállításához csak huszonkilenc deka szemes takarmányt etettek fel. A két zootechnikus minden szavából arra következtetek, hogy értik szakmájukat és többféle módon keresik a megoldás kulcsát a tejtermelés növelésére. A múlt évben 3150 liter volt a tehenek átlagos tejhozama. Idén jóval többet akarnak elérni. Az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban a feldolgozó üzemek a legjobb minőségű tejet szállították. Megfelelt a higiéniai követelményeknek és zsírtartalma közel négy százalék volt. Ezért literenként még negyven fillér prémiumot is kaptak. Jó hírnevüket továbbra is meg akarják őrizni. Ez nagy mértékben függ az etetőktől és a fejőktől is. Az állattenyésztésben dolgozó három szocialista munkabrigád tagjai máris versenyt indítottak a tervek túlteljesítéséért és a minőség további javításáért. A kettes számú istállóban dolgozik a szövetkezet két legjobb fejője Jóba Imre és felesége. Mint a nemrég alakult szocialista munkabrigád tagjai vállalták, hogy 3000 liter tejjel fejnek többet a tervezettnél. Nem könnyű feladat, mert a múlt évben is 4200 liter tej volt a tehenenkénti átlag. Mégis többet akarnak. A férj fejtegeti, hogy mi a „titka“ a nagy tejhozamnak.- A mi istállónkban van olyan tehén is, amely naponta huszonhéthuszonnyolc liter tejet ad. A jó etetésen és takarmányozáson kívül nagy gondot fordítunk a fejésre. A gépek után — főleg a fiatal üszőktől — még 4—5 liter tejet is kifejünk darabonként. Ha ezt bennehagynánk a tőgyben, akkor könnyen gyulladást okozhatna. Felesége is a szakszerű fejést tartja a legfontosabbnak és természetesen a megfelelő gondozást is kiemeli. — Inkább a házkörüli munkát hagyjuk későbbre, de munkahelyünkön mindig pontosan megjelenünk és addig tartózkodunk ott, amíg mindent rendbe nem teszünk. Szép fizetést kapunk a szövetkezettől. A zootechnikusok elmondják, hogy ez a házaspár végzi a legjobban a munkáját. A hozzájuk hasonló etetőkben, fejőkben bízva merték vállalni hogy félmillió liter tejjel többet adnak el, mint a múlt évben. BÁLLÁ JÓZSEF Borka Béla és Szaszák György még jobb minőségű takarmányt vár a növény- termesztési csoporttól A Jóba házaspár háromezer liter tejjel többet akar kifejni a tervezettnél (A szerző felvételei} 1978. IV. 2. HOGY CSÖKKENJEN A HIBÁK SZÁMA Újítások, ésszerűsítések az építőiparban A 6. ötéves terv első két évében a mennyiséget illetően elégedettek lehetünk az építők munkájával, minőségi téren azonban tevékenységük elmarad a követelményektől. Ezt jól tudják az építők is, mert munkájuk minőségi színvonalának emelése érdekében többek között mind szélesebb körben alkalmazzák a haladó munkamódszereket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a Győzelmes Február 30. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségeik nagy többségükben a munka minőségének javítására irányultak. Vladimír Mikulás mérnök, a Szlovák Szocialista Köztársaság műszaki és beruházásfejlesztési miniszterének első helyettese a közelmúltban újságírók előtt elmondotta, hogy a Februári Győzelem óta eltelt 30 év folyamán a Szlovák Szocialista Köztársaság területén élő emberek 60 százaléka kapott új lakást. Ez a tény kétségtelenül dicséri az építőket, a kollaudációs bizottságok — és később a lakók — viszont olyan hibákat találtak az épületeken, melyeknek új lakásokban nem szabadna előfordulniuk. Ennek egyik oka az — mondotta a miniszter- helyettes —, hogy ,az építkezések tervrajzát sok esetben utólagosan módosítják. Olyan változtatásokat eszközölnek rajtuk, melyekre az építők nem számítottak és így nem is rendezkedtek be realizálásukra. És ebből logikusan következik, hogy ezeken az építkezéseken kapkodásra, rögtönzésekre, toldo- zásra-foldozásra kerül sor, ami semmiképpen nem mozdítja elő a minőség javítását. Bratislavában — mint ismeretes — az utóbbi években sok lakás épült. Ha ezekhez hozzáadjuk az elmúlt két évtized alatt épült lakótelepeket (Kútiky, Záluhy, Dúbravka, Dőlné Hony stb.), akkor rajzolódik ki előttünk, mennyire igaz az az állítás, miszerint a már említett mennyiséggel nincs baj. Ezekre a nagyszabású építkezésekre azonban nem készültek fel kellően a panelgyárak. Több helyen elöregedett, korszerűtlen berendezéseket üzemeltetnek, és előfordulnak olyan esetek, hogy a normáknak nem megfelelő, harmadosztályú panelt kapnak az építők. Ezt pedig valójában nem is szabadna beépíteni a lakásokba. Az sem lenne célszerű és főleg kifizetődő, ha más kerületből telepítenének korszerű és ott nem eléggé kihasznált panelgyárat a szlovák fővárosba, mert ez mintegy 8 százalékkal növelné a lakásépítés költségeit. Munka közben történő korszerűsítést kell végezni a berendezéseken. Egyszerűbben fogalmazva: úgy kell elvégezni a termékek minőségi színvonalát emelő felújítási munkálatokat, hogy ne álljon le a termelés. Ha javul a panelek minősége, ennek természetesen velejárójaként javul az épületek minősége is. Persze vannak más problémák is. Ezek egyike az épületek szigetelésével függ össze. Nemrég írtunk a rosszul záródó ablakokról. Ez a probléma még rrtindig fennáll és jelentős energiapocséko- láshoz vezet. Hiába fűtik a lakásokat, ha a rosz- szul záródó ablakok résein az utcára illan a meleg. Előfordulnak esetek, hogy a lakó megjavítja az ablakot és nem fázik, sőt melege van. A fűtést azonban nem tudja szabályozni. Ha elzárja a fűtőtestet, hideg lesz a szobában, ha bekapcsolja, az ontja a meleget. A minőségileg kifogástalan, korszerű lakásokban ez a technikailag alacsony színvonalú megoldás természetesen nem felelt meg a követelményeknek, ezért kifejlesztettek egy olyan nyitó-záró szerkezetet, melyet a kívánalmaknak megfelelően lehet szabályozni. Ezeket már kisebb mennyiségben gyártják is. Ha majd elegendő mennyiség áll belőlük rendelkezésre, az új lakásokba beépítik őket és ezzel is növelik a komfortot. Az elkövetkezendő időszakban az eddiginél lényegesen több figyelmet fordítanak az építő1' a lakások minőségével kapcsolatos feladataik teljesítésére. Az SZSZK Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisztériumának dolgozói az eddiginél szorosabban együttműködnek a Cseh Szocialista Köztársaságban levő testvérintézménnyel és az építők ott bevált módszereit szélesebb körben alkalmazzák a minőségi színvonal további emelése érdekében. (k. l.J NÉGYEN HOZZÁSZÓLNAK A közösben végzett munka az első
