Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-03-19 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. MÁRCIUS 19. BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 78. SZÁM ÁRA 1 KORONA A csillagászati tavaszkezdetre még várni kell egy-két napot, de a mezőgazdasági dolgozók számára ez nem meghatározó tény. A hetekkel ezelőtt még fehérben pompázó táj új színfoltot kapott, a melegben gyorsan megszikkadtak a földek, és a szépen fejlődő ősziek zöldellő tábláin, valamint a felszántott barnálló parcellákon megjelentek a gépek. Úgy szól a feladat — a CSKP KB Titkársága fogalmazta meg még az elmúlt év végén a téli politikai kampány alapelveiben —, hogy a munkára alkalmas első órában teljes erővel meg kell kezdeni a tavaszi mezei munkákat. Aki kellő időben és jól kezd, az már alapfeltételt teremt ahhoz, hogy a növénytermesztés ez idei — minden eddiginél nagyobb — feladataiból a reá háruló részt hiánytalanul teljesítse. Nem véletlenül hangsúlyozzuk, hogy 1978 a növénytermesztés éve. A nép- gazdasági terv az ágazat számára nagyobb arányú éves növekedést irányoz elő, amint azt eredetileg a hatodik ötéves tervidőszak megjelölte. Az idén elérjük a tervidőszak felét, és ebben a — mondjuk“ úgy — döntő évben be kell hozni azt a lemaradást, amely az előző két évben elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt keletkezett. A nagy feladatokra hónapokon át folyt a felkészülés. A kezdet még az elmúlt évben volt, amikor az ősziek vetésével részben már meghatározták az idei termést. Az őszi időjárás lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági dolgozók jól előkészített talajba és határidőben vessék el a közel 438 000 hektár búzát, amivel nyolcezer hektárral teljesítették túl a vetéstervet. Az első biológiai ellenőrzés is jó eredménnyel záródott, hiszen a búza vetésterületének csak 6,5 százaléka került a gyenge, és mindössze 0,9 százaléka a hiányos kategóriába. A minden eddiginél korábban befejeződött őszi betakarítás egyben lehetővé tette, hogy még az ősszel és teljes egészében elvégezzék a mélyszántást, s idejében lássanak hozzá a gépek téli nagyjavításához. A mező- gazdasági üzemek éltek e lehetőséggel, s már február derekán kivétel nélkül azt jelentették, hogy gépeik készen állnak az indulásra. Azóta további hetek múltak el, így azok is pótolhatták a hiányt, ahol esetleg lemaradtak a javításokkal. Más helyről meg arról kaptunk hírt, hogy a tavaszi vetések első szakaszához szükséges vetőmagot kellő időben megkapták a mezőgazdasági üzemek, és a műtrágyák szállítása is folyamatos. Mindez együtt feltételt 'teremtett arra, hogy a mezőgazdasági dolgozók tavaszi vetésterveiket is idejében és teljes egészében teljesítsék. A munka igényességének szemlélteA múlt héten megkezdték az árpa vetését .a Dióspatonyi (Orechová Potön, dunaszerdahelyi — Dunajská Streda — járás) Efsz-ben. Az idén ebben a földművesszövetkezetben több mint 250 hektáron vetnek árpát. A munkát öt nap alatt akarják elvégezni. A képen balról: Gustáv Neműek agronómus, Csápai József, Egri Ferenc és Varga István csoportvezető a vetést ellenőrzik (CSTK-felvétel) tésére legalább néhány tavaszi feladatot említsünk. A kifagyott, s tönkrement őszieket tavaszi vetéssel kell pótolni, hogy a gabona vetésterülete kitegye a 920 000 hektárt. A figyelem központjában álló növények a burgonya és a cukorrépa, amelyekből a mezőgazdasági üzemek 48 000, illetve 60 000 hektárt vetnek be. A társadalmi igényekkel összhangban nagy hangsúlyt kell helyezni az olajos növények termesztésére, elsősorban a napraforgóra, amelynek vetésterülete 4000 hektárral lesz nagyobb a tavalyinál, s 1977-hez viszonyítva a hüvelyesek vetésterülete is megnövekszik, mégpedig 1675 hektárral. Talán ennyi is elég a számokból ahhoz, hogy lássuk, mennyire szükség van az indulás kedvező vagy legalább átlagos körülményeire. Annál inkább, mert bizonyos jelek — például a szárazság veszélye — már arra figyelmeztetnek, hogy rendkívüli körülményekkel és veszélyekkel az idén is számolni kell. S ezekkel majd csak az tud eredményesen megbirkózni, aki kellően tudatosítja, hogy bár a tavasz nem hoz annyi munkát, mint a nyár és különösen az ősz — tehát nincs ok a kapkodásra —, a halogatás veszélyes. És természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gépek, a jó vetőmagok és a megfelelő műtrágya- választék mellett a mezőgazdasági munkák sikeréért a legtöbbet elsősorban az ember tehet. Ö a siker elsődleges biztosítéka. Az emberi munka pontosságára, dolgozóik munkakezdeményezésére és helytállására támaszkodtak elsősorban azok a mezőgazda- sági üzemek, amelyek csatlakoztak a hatvanasok mozgalmához, de azok is, ahol vállalni merték, hogy cukorrépából hektáronként 500, az őszi érésű burgonyából pedig legalább 200 mázsás átlaghozamot érnek el. Ezeknek a reális, követésre méltó elhatározásoknak megvalósítását segíti a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére tett vállalások pontos teljesítése. EGRI FERENC '-f; “1 J rli 3 * ifT| I r $* , t 3 §11 * 5 fl §| 13 » «K 'trwS^ fi fPIfe ff ft flgg |^tJ| LJ| A
