Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-03-19 / 12. szám

VASÁRNAP 1978. március 19. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 5.58, nyug­szik 18.04 Közép-Szlovákia: 5.49, nyugszik 17.55 Kelet-Szlovákia: 5.40, nyugszik 17.46 órakor A HOLD kel — 12.43, nyugszik 2.52 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÜSZÜNTJÜK JÓZSEF nevű kedves olvasóinkat 1818-ban született Petar PRERADOVIC horvát költő (t 1872) • 1903-ban szü­letett Dávid KÁROLY ma­gyar építész, a háború utá­ni magyar építőművészet kimagasló egyénisége 0 1913-ban született Rudolf PRIBIS szobrászművész. AZ ÜJ SZÓ JÖVÖ vasárnapi SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Mi a siker forrása? Hajdú András írása A vevők elégedettek Kardos Márta cikke Csillagok gyűlnak Bodnár Gyula riportja Lépcsőfokok ~ G. Szabó László vázlata Kiss Mariról A világnagy zsíros kenyér Simonffy András elbeszélése Miért utasították el a keringőre szóló meghívást Damaszkuszban? Önody György írása lllllllllllllllllllillllll A MÚLT EV DECEMBEREBEN riportot készítettem Pintér Ist­ván kandidátussal, a Szlovák Tudományos Akadémia Ögyallai (Hurbanovo) Geomágneses Obszervatóriumának vezetőjével az INTERKOZMOSZ elnevezésű nemzetközi űrkutatási programról. Az Írás jellege arra késztetett, hogy tudományos adatait a megjelenés előtt a riportalannyal leellenőriztessem. Erre al­kalmam nyílt néhány nap múlva a bratislavai repülőtéren, ahonnan Pintér elvtárs hivatalos útra a Szovjetunióba indult. Gondosan elolvasta a cikket, s amikor külön rákérdeztem, vajon jól értettem-e, -hogy „talán már a következő évben“ csehszlovák űrhajós űrrepülésére is sor kerül, kételkedésem egyből eloszlatta. Valóban nem volt okom a hitetlen itamáskodásra. Űrhajó­sunk, Vladimír Remek, szovjet társával, Alekszej Gubarjevvel együtt, március 2-től nyolc napig tartózkodott a Szojuz-28 űr­hajó, illetve a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén a világűrben és ezzel ők ketten a kozmosz titkai kutatásában megírták a nem­zetközi együttműködés új fejezetét. Ez a fejezet, amely joggal rendkívül nagy visszhangot váltott ki idehaza és világszerte, folytatása kilenc szocialista ország szoros összmunkájának éppen az INTERKOZMOSZ-program keretében, aminek nagyvo­nalú lehetőségeit a Szovjetunió teremtette meg. Abban a körül­ményben, hogy az első nemzetközi űrhajós legénységinek egyik tagja, s egyben a szovjetek és az amerikaiak után az első más nemzetiségű űrhajós hazánkfia volt, nyilván kifejezésre jut Csehszlovákia nem csekély szerepe ennek a programnak gya­korlati megoldásában. Hónapokig eltart, amíg kiértékelik ennek az útnak tudo­mányos hozamát és ebből természetesen bőségesen részesedni fog a mi tudományunk is, annál is inkább, mivel egyes kísér­letek előkészítésében csehszlovák szakemberek is részt vettek. Közvetett gazdasági jelentősége is elvitathatatlan. Hadd em­lítsem csak azt, hogy Vladimír Remek az űrrepülés során fényképfelvételeket készített hazánk területéről, s ezek főként a földtani kutatásnak kölcsönözhetnek hétmérföldes csizmákat. S van ennek az űrutazásnak még egy, nem kevésbé fontos, sőt talán az előbbieknél is rangosabb vetülete: politikai vo­natkozásai. Nevezetesen az, hogy a Szovjetunió — mondjuk így — ezen a stratégiailag is fontos és kétségtelenül éberen őrzött terü­leten is „kézzelfoghatóan“, a gyakorlatban bizonyította, ki tudja hányadszor, önzetlenségét és internacionalizmusát. Talán nem vagyok messze az igazságtól, ha úgy vélem, van valami jelképes abban is, hogy a szovjet űrhajósok első külföldi társa abban az országban született, amely elismerten szilárd lánc­szeme a szocialista országok közösségének, ámbár éppen tíz éve súlyos párton belüli és társadalmi válság rázkódtatta meg. Tagja annak a közösségnek, amelynek további űrhajós rep­rezentánsai készülnek követni Remeket. Erre a valószínűleg néhány hét múlva bekövetkező pillanatra várnak a Csillag- városban az NDK és Lengyelország űrhajósai és március 20-án megkezdődik az INTERKOZMOSZ-program többi tagállama, köztük a Magyar Népköztársaság űrhajósainak felkészülése is. Jozef Lenárt elvtárs beszélget Blanka Remekovával, az első csehszlovák űrhajós édesanyjával, a prágai várban megren­dezett nőnapi ünnepségen. (CSTK-felvétel) NEMZETKÖZI NŐNAPOT ÜNNEPELTÜNK. Ebből az alkalom­ból március 8-a előestéjén pártunk és államunk vezető kép­viselői a prágai Várban immár hagyományosan fogadták a csehszlovák nők népes küldöttségét, amelynek tagja volt Vla­dimír Remeknek, az első csehszlovák űrhajósnak édesanyja és húga is. Gustáv Husák elvtárs beszédében nagyrabecsüléssel szólt kiváltképp a nők politikai aktivitásáról, amely számára meg­teremtjük a szükséges feltételeket. Hangsúlyozta: „Szeretnénk, ha a nők a problémák megoldása során nézeteinknek érvényt szereznének a társadalmi élet minden területén.“ Nem titkolta, hogy e tekintetben még nem vagyunk mindennel elégedettek, viszont az utóbbi évek tanúbizonysága szerint helyes irányban haladunk. A TEJTERMELÉS NÖVELÉSÉNEK nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a CSKP XV. kongresszusának dokumentumai is. Nem véletlen ez, hiszen a tej fontos emberi és állati tápszer és hazai termelésében még sok az — főleg szubjektív okokkal magyarázható — indokolatlan különbség és tartalék. Az ezzel összefüggő kérdésekkel foglalkoztak legutóbb a nyugat-szlo­vákiai kerület legjobb állattenyésztőinek értekezletén is_. La­punk pedig március 101 számában közölte Emil Síposnak, a Gombai (Hubice) ÁG igazgatójának, Mészáros Józsefnek, a Gellei (Holice) Efsz elnökének és Jozef Rumannak, az Űj Élet Efsz főmérnökének írását, amelyben a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] járás legjobb tejtermelő gazdasági egysé­geinek képviseletében rámutattak a tejtermelés tartalékaira és kiaknázásuk módjára is. Ezzel kapcsolatban testvérlapunk, a Pravda, nyilvános vitára szóllította fel minden érdekelt szerv, szervezet és intézmény dolgozóit. Természetesen lapunk is helyt ad minden ezzel kapcsolatos hozzászólásnak. GÄLY IVÁN Leonyid Brezsnyev megbeszéléseket folytatott Moszkvában Jasszer Arafattal (ÜSTK — TASZSZ-f el vétel) A MÁSODIK MÁRCIUSI HÉT legfőbb eseménye a belgrádi találkozó záróokmányának elfogadása, a tanácskozás befeje­zése volt. A Szovjetunió képviselője záróbeszédében rámutatott: egyes küldöttségek a tanácskozás alatt erőfeszítéseiket arra összpontosították, hogy a találkozót az ideológiai összetűzések területévé változtassák. Ezek a kísérletek kudarcot vallottak — mondta, — és elítélte egyes nyugati országok képviselőinek az emberi jogok kérdése körül folytatott kampányát. Ugyan­akkor megelégedéssel állapította meg: „A belgrádi találkozón megvédelmeztük a helsinki záróokmányt attól, hogy revízió alá vegyék, és megváltoztassák a szellemét és betűjét.“ MOSZKVA ezen a héten is fontos találkozók, tárgyalások színhelye volt. Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterel­nöke hétfőn munkalátogatást tett a szovjet fővárosban. Leo­nyid Brezsnyev fogadta az NDK kormányfőjét és vélemény- cserét folytatott vele a két ország között kialakult sokoldalú együttműködés további elmélyítésének kérdéseiről. Ugyanaznap érkezett Moszkvába Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnökének ve­zetésével a Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttsége. Leonyid Brezsnyev csütörtökön fogadta Arafatot, aki ezt meg­előzően Andrej Gromikóval találkozott. Brezsnyev és Arafat eszmecseréjén aláhúzták, hogy a közel-keleti rendezésnek fon­tos eleme a haladó arab erők egysége és együttműködése a Szovjetunióval, más szocialista országokkal. A hét második felében marokkói vendéget fogadtak a szovjet fővárosban: Ahmed Oszmán miniszterelnököt, aki Alekszej Kosziginnel át­tekintette a szovjet—marokkói kapcsolatok alakulását, és megtárgyalta a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. Látoga­tása végén hosszú lejáratú gazdasági és műszaki együttműkö­dési szerződésit ős több kereskedelmi megállapodást írtak alá. AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÄCSA egész héten folytatta úgy­nevezett Rhodesia-vitáját. Ezen a Zimbabwe Hazafias Front két társelnöke, Joshua Nkomo és Robert Mugabe is részt vett. A két afrikai vezető „érvénytelennek és semmisnek“ minősí­tette a salisburyi belső megállapodást, mert az tulajdonkép­pen biztosíték a fehértelepeseknek arra, hogy a hatalmat továbbra is kezükben tarthassák. Waldheim ENSZ-főtitkár egy New York-i beszédében kitért a rhodesiai helyzetre is. Megál­lapította, hogy az afrikai országok által Is támogatott Haza­fias Front közreműködése nélkül a rhodesiai probléma nem oldható meg. ALFRED ATHERTON, az amerikai elnök közel-keleti utazó nagykövete befejezte Egyiptom és Izrael közötti több mint kéthetes diplomáciai „ingázását“, amelynek során a jordániai fővárosba is ellátogatott. Egyiptomi értékelés szerint az ame­rikai küldött missziója kudarcot vallott. Atherton azzal tért vissza Washingtonba, hogy semmilyen előrehaladást nem sike­rült elérnie a két fő témában: az izraeli kivonulás és a pa­lesztinok kérdésében. AZ AFRIKA SZARVÄN levő helyzet alakulásában jelentős volt az etiópiai harci sikerek sorozata. Az etiópiai hadsereg visszafoglalta a stratégiai fontosságú Jijiga városát, majd pedig az attól délre fekvő ■ városokat, pánikszerű menekülésre kényszerítve az ellenséges Szomáliái erőket. Mogadishuban közleményben bejelentették, hogy kivonják az Ogaden térségé­ben levő Szomáliái csapatokat, de a kivonást különböző fel­tételekhez kötötték. A LESZERELÉS ÉRDEKEGEN e hét folyamán is újabb kezde­ményezéseket tett a Szovjetunió. A TASSZ nyilatkozatot tett közzé, amelyben megismételve Leonyid Brezsnyev javaslatát;, a szovjet kormány felszólította az Egyesült Államokat, hogy mondjanak le kölcsönösen az új tömegpusztító fegyverfajta, a neutronbomba fejlesztéséről és gyártásáról, és megerősítette készségét, hogy e-problémáról bármikor tárgyalásokat kezdje­nek és megfelelő nemzetközi egyezményt kössenek. NYOLC SZOCIALISTA ORSZÁG, köztük a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, szerződésszervezetet terjesztett a genfi leszerelési bizottság elé. A dokumentum szerint betiltanák a neutronfegy­verek gyártását, felhalmozását, fejlesztését és alkalmazását. A FRANCIA NEMZETGYŰLÉSI VÄLASZTÄSOK első forduló­jára március 12-én került sor. Közel 36 millió választó járult az urnákhoz, hogy megválassza a parlament 491 tagját. Az első forduló azért volt fontos, mert tisztázta az erőviszonyokat nemcsak a baloldal és a kormánypártok között, hanem magán a baloldalon belül is. ROMÁBAN az öt legnagyobb olasz párt vezetői megállapod­tak abban, hogy a kommunista pártot bevonják a kormány- többségbe. A liberális párt bejelentette, hogy ellenzékbe vonul és nem támogatja azt a kormánytöbbséget, amelyben az OKP részt vesz. Andreotti a hét végén beterjesztette az új kormány névsorát, amely kizárólag a kereszténydemokrata párt kép­viselőiből áll. ___„ PROTICS JOLÁN 1978. III. 19. ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents