Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-26 / 9. szám

1978. II. 28. N 6/3 ÜZIlfl mm I kekk Kutatás — fejlesztés — termelés • A szocialista verseny magasabb formái Rudolf Maryika hegesztő munka közben 1948 FEBRUÁR A lassan szállingózó hópelyhek széttaposva vízzé válnak az idei enyhe télben a gyár tágas ud­varán. A hatalmas konténereket va­gonokra emelgető hosszú nyakú da­ruk vázát azonban mintha porcu­korral szórták volna be. Fejetlen­ségnek, rendetlenségnek sehol sem­mi nyoma. Az árut is hiába keres­nénk idekint, mert a portáldaruk már a csarnokokban megtöltötték a ládákat. Ez ugyanis a gépek és gépberendezése^ szállításának legbiztosabb és leggazdaságosabb módja. Nemcsak az időjárás viszontagságaitól kí- mélhetők meg, hanem a többszöri átrakás elkerü­lésével gyakori megrongálásuk is megelőzhető. — Olyan előnyök ezek, amelyeket különösen a tengerentúlra szállított termékek esetében értéke­lünk — tájékoztat Adolf Dostal, a Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzemekben a szakszervezet üze­mi bizottságának elnöke. A gyár dolgozói ezekben a napokban kettős ün­nepre. készülnek. A munkásosztály reakció felett aratott győzelmének 30. évfordulóját a gyárnak er­ről a sorsdöntő eseményről elnevezett névnapjával egyidőben ünneplik meg. A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL A kész gyáregységeket előállító Győzelmes Feb­ruár Üzemek nagyméretű termékeikkel a vegyipart és az élelmiszeripart látják el gépberendezésekkel. A sörgyárak, cukorgyárak, műtrágyagyárak, a ter­mészetes és a szintetikus szeszt előállító üzemek, valamint az ammóniákgyárak nemcsak hazánkban keresettek. A szocialista országokban, élükön a Szovjetunióval, de Indiában, Szíriában, Görögország­ban, Törökországban és másutt is élénk érdeklődés­nek örvendenek. Az egyes üzemrészlegeket járjuk. Annak, aki még nem járt gépgyárban, lenyűgöző látványban van itt része, mert a cipő- vagy az üveggyárban szerzett benyomások lényegesen eltérnek az itteniektől. A kész gyáregységek kiváló minőségéről tanúsko­dik, hogy a hradeci dolgozók a világpiacon mutat­kozó nagy konkurrencia ellenére 102,7 százalékra teljesítették a tavalyi tervet. — Számokban kifejezve ez azt jelenti — mond­ja vendéglátónk —, hogy a múlt évben több mint 1 milliárd 45 millió korona értékű árut termeltünk. Emellett kutatóintézetünk és komplex racionalizá- cíós brigádjaink segítségével a haladó technika és technológia érvényesítésével a gépek és berende­zések tervszerű korszerűsítése is folyamatban van. Ha csak a legjelentősebb újfajta szerkezeteket, az alkatrészeken eszközölt módosításokat akarnánk kö­rülírni, egy egész könyv megtelne az adatokkal. Mindezek az eredmények természetesen a munka- csoportok és az egyének érdeme is, amelyeknek, ill. akiknek lelkes kezdeményezését a gyárban meg­honosodott újítómozgalom is tükrözi. A „SZÁZEZRESEK* MOZGALMA nem új keletű. A Zíar nad Hronom-i Alumíniumgyár példáját követve a hradeciek közül 37-en még 1974- ben elhatározták, hogy ötleteikkel minden évben egyénenként legalább 100 000 koronát takarítanak meg a gyárnak. Tagadhatatlanul merész vállalkozás volt ez a mér­nökök, gépszerkesztők, technológusok részéről, de valamennyien tisztában voltak képességeikkel és le­hetőségeikkel. Vannak emberek, akiknek a fejtörés, a gondolkodás nem okoz nehézséget. Ellenkezőleg, a legjobb időtöltésnek tartják, olyannak, amellyel másokat is magukkal ragadva, üzemük és a társa­dalom érdekeit szolgálják. Kitűnő munkaerkölcsük­nek és lelkesedésüknek volt tehát köszönhető, hogy a Tervezett 4 és fél milliós koronás megtakarítást több mint 1 millió koronával teljesítették túl. Milyen módszerrel dolgoztak? Ezt a lényeges anyagmegtakarítást és a munkaigényesség csökken­tését lehetővé tevő eredményt az újszerű elemek szerkesztésével, új tervezési megoldásokkal és a korszerű technológia alkalmazásával érték el. Ugyanakkor a fejlesztők azzal is tisztában voltak, ha nem akarják elveszteni megrendelőik bizalmát, az anyagmegtakarítás és termékeik 'korszerűsítése nem történhetik a minőség rovására. A négy évvel ezelőtt nagy visszhangot keltett „százezresek* mozgalmának azóta számos követője akadt az egész országban. A vállalatok technikusai, a tervezőmérnökök, konstruktőrök és újítók ország­szerte azóta is csoportosan, vagy egyénenként verse­nyeznek egymással, hogy tervrajzaikkal, szerkezeti újításaikkal és más ésszerűsítő gyártási módszereik­kel minél több nyersanyagot, villanyáramot és mun­kaerőt takarítsanak meg üzemüknek. Gazdag tapasztalataik alapján a hradeci szakem­berek is tudták, hogy amit elhatároznak, azt meg is valósítják. Az új munkamódszerek bevezetésével ugyanis sohasem voltak nehézségek. Azután meg a „százezresek* mozgalmába olyan emberek kapcso­lódtak be, mint pl. Ladislav Kadavy vagy Josef Ku- rátko, akiknek a takarékoskodás a vérükben van. Ne csodáljuk tehát, hogy egy esztendő leforgása alatt anyagmegtakaritásaik fejenként meghaladták a 100 000 koronát. Ervin Jerábek, a nagynyomású tartályok minőségellenőrző osztályának a dolgozója ennyivel sem elégedett meg. Teljes 1 millió korona megtakarításra vállalt kötele^ttséget, és hogy nem hiába fáradozik, azt a mai napig 670 000 koronát kitevő megtakarításai bizonyítják. A jó példa ragadós. Ezzel magyarázható, hogy az összmegtakarítás az üzemben tavaly meghaladta az 5 és fél millió koronát. De ami tegnap elég volt, az ma már kevésnek bizonyul. Ezzel magyarázható, hogy a párt, a szakszervezet és a SZISZ irányításával egyre izmosodik, terebélyesedik a dolgozók körében a szocialista versenynek ez a magasabb formája. A Nagy Október 60. évfordulója jó alkalomnak bizo­nyult az újabb kötelezettségvállalásokra, nem utol­sósorban pedig a „tízezresek* mozgalmának elin­dítására, amelynek keretében évente fejenként 10 ezer koronát takarítanak meg. Jan Jurán „tízezres* ellenőrzi a varratok minőségét (CSTK-felvételek) A „TÍZEZRESEK* MOZGALMA Kik e mozgalom résztvevői? A fiatal öntőmunká­sok, esztergályosok, hegesztők, kovácsok, köszörű­sök és a többi szakmunkás, akiknek átlagos élet­kora nem haladja meg a 35 évet. Érthető, hogy ők sem akarnak a háttérben maradni. Kijelentették, hogy az anyagmegtakaritás nem csupán a tervezők és a mérnökök ügye, hanem a munkásoké is. Mert az újítási javaslatok megvalósításának a módja is kezdeményezést, ügyességet és fejtörést igényel. — Takarékoskodni csak ésszerű munkával lehet — mondják —, és ez csak annak sikerülhet, aki mes­tersége fninden csínját-bínját ismeri. Kezdetben ezt az elvet alig húszán vallották. Az elsők közt Jan Jurán hegesztő támogatta az új moz­galmat. Ma már 55-en vannak, megtakarításaik ér­téke pedig a néhány hónap alatt az 1 millió koro­nát is meghaladta. — A „tízezresek* a hatékony munka élő példa­képei — utal Adolf Dostal a technikusoknak és konstruktőröknek a szakmunkásokkal való szoros együttműködésére, amelyről mások is példát vesz­nek. A hradeci gyár munkásai is minden alkalmat megragadnak, hogy bizonyítsák a párt iránti elkö­telezettségüket. A munkásosztály győzelmének 30. évfordulójára vállalt kötelezettségük a 6 ötéves tervidőszak feladatainak a túlteljesítését szorgal­mazza. Adolf Dostal véleménye szerint a terv arányos tel­jesítése a termelékenység növekedésének és a mun­ka jobb minőségének biztosításával, rendkívüli igé­nyeket támaszt a munkaszervezéssel és az irányítás­sal szemben. Jelenlegi eredményeik elképzelhetet­lenek lennének a tudományban és a technikában szerzett legújabb ismeretek és tapasztalatok érvé­nyesítése nélkül. Ez az oka annak, hogy a gyár technikusaitól egyre következetesebben követelik meg a csúcsteljesítményeket, hogy termékeik iránt a jövőben se csappanjon a külföldi piacon az ér­deklődés. A TECHNIKUSOK EGYÜTTMŰKÖDNEK A MUNKÁSOKKAL Köztudomású, hogy a gépek és gépberendezések minősége nem néhány ember ügye. Valamennyi üzemrészleg és munkahely kiváló teljesítményétől függ. Ezzel ma már a termelést előkészítő tervezö- és konstrukciós osztályok dolgozói is tisztában van­nak, akik az egyes munkahelyeken — mint minden évben — az idén is megrendezik „a minőség nap­jait*. — Szocialista kötelezettségvállalásaink a felada­tok komplex teljesítésére — az önköltség csökken­tését, a munka ésszerűsítését, a munkamódszerek rendszeres ellenőrzését, nem utolsósorban pedig a külföldről behozott anyagokkal való ésszerű gazdál­kodást magában^ foglaló konkrét intézkedésekre irányulnak — mondja Dostal elvtárs. — A szocialis­ta munkaverseny, az újítómozgalom és a komplex racionalizációs brigádok támogatásával főleg ezeket a követelményeket tartjuk szem előtt. Nem túlzás, ha azt állítom — folytatja —, hogy megvalósításuk létkérdés számunkra. A hradeciek tehát nem riadtak vissza az igényes feladatok teljesítésétől, és ennek a munkaverseny­be való tömeges bekapcsolódásukkal adták tanúje­lét. Az utóbbi két esztendő eredményei és tapasz­talatai bizonyítják, hogy a Győzelmes Február Üze­mek kollektívái a XV. pártkongresszus határozatá­nak teljesítésében is helytállnak. A 6. ötéves terv­időszak további feladatainak teljesítésében a döntő év — amint az a CSKP KB 9. ülésén is elhangzott — az idei lesz. A hradeci gyár munkásai és tech­nikusai a pártbizottság és a szakszervezet üzemi bizottságának a vezetésével ennek az elvnek a szem előtt tartásával törekszenek az 1978. évi tervfelada­tok komplex teljesítésére, és eredményeiket, lelke­sedésüket látva nincs okunk kételkedni abban, hogy fáradozásukat ismét siker koronázza majd. A Győzelmes Február Üzemek öntudatos dolgozói megérdemlik az elismerést. A győzelmet a nevük­ben viselik, és ez — munkaeredményeiket tekintve —, további győzelmükre kötelezi őket, melyekért a jövőben is kitartóan akarnak harcolni. KARDOS MARTA

Next

/
Thumbnails
Contents