Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-26 / 9. szám
1978. II. 28. N 6/3 ÜZIlfl mm I kekk Kutatás — fejlesztés — termelés • A szocialista verseny magasabb formái Rudolf Maryika hegesztő munka közben 1948 FEBRUÁR A lassan szállingózó hópelyhek széttaposva vízzé válnak az idei enyhe télben a gyár tágas udvarán. A hatalmas konténereket vagonokra emelgető hosszú nyakú daruk vázát azonban mintha porcukorral szórták volna be. Fejetlenségnek, rendetlenségnek sehol semmi nyoma. Az árut is hiába keresnénk idekint, mert a portáldaruk már a csarnokokban megtöltötték a ládákat. Ez ugyanis a gépek és gépberendezése^ szállításának legbiztosabb és leggazdaságosabb módja. Nemcsak az időjárás viszontagságaitól kí- mélhetők meg, hanem a többszöri átrakás elkerülésével gyakori megrongálásuk is megelőzhető. — Olyan előnyök ezek, amelyeket különösen a tengerentúlra szállított termékek esetében értékelünk — tájékoztat Adolf Dostal, a Hradec Králové-i Győzelmes Február Üzemekben a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke. A gyár dolgozói ezekben a napokban kettős ünnepre. készülnek. A munkásosztály reakció felett aratott győzelmének 30. évfordulóját a gyárnak erről a sorsdöntő eseményről elnevezett névnapjával egyidőben ünneplik meg. A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA ÉRVÉNYESÍTÉSÉVEL A kész gyáregységeket előállító Győzelmes Február Üzemek nagyméretű termékeikkel a vegyipart és az élelmiszeripart látják el gépberendezésekkel. A sörgyárak, cukorgyárak, műtrágyagyárak, a természetes és a szintetikus szeszt előállító üzemek, valamint az ammóniákgyárak nemcsak hazánkban keresettek. A szocialista országokban, élükön a Szovjetunióval, de Indiában, Szíriában, Görögországban, Törökországban és másutt is élénk érdeklődésnek örvendenek. Az egyes üzemrészlegeket járjuk. Annak, aki még nem járt gépgyárban, lenyűgöző látványban van itt része, mert a cipő- vagy az üveggyárban szerzett benyomások lényegesen eltérnek az itteniektől. A kész gyáregységek kiváló minőségéről tanúskodik, hogy a hradeci dolgozók a világpiacon mutatkozó nagy konkurrencia ellenére 102,7 százalékra teljesítették a tavalyi tervet. — Számokban kifejezve ez azt jelenti — mondja vendéglátónk —, hogy a múlt évben több mint 1 milliárd 45 millió korona értékű árut termeltünk. Emellett kutatóintézetünk és komplex racionalizá- cíós brigádjaink segítségével a haladó technika és technológia érvényesítésével a gépek és berendezések tervszerű korszerűsítése is folyamatban van. Ha csak a legjelentősebb újfajta szerkezeteket, az alkatrészeken eszközölt módosításokat akarnánk körülírni, egy egész könyv megtelne az adatokkal. Mindezek az eredmények természetesen a munka- csoportok és az egyének érdeme is, amelyeknek, ill. akiknek lelkes kezdeményezését a gyárban meghonosodott újítómozgalom is tükrözi. A „SZÁZEZRESEK* MOZGALMA nem új keletű. A Zíar nad Hronom-i Alumíniumgyár példáját követve a hradeciek közül 37-en még 1974- ben elhatározták, hogy ötleteikkel minden évben egyénenként legalább 100 000 koronát takarítanak meg a gyárnak. Tagadhatatlanul merész vállalkozás volt ez a mérnökök, gépszerkesztők, technológusok részéről, de valamennyien tisztában voltak képességeikkel és lehetőségeikkel. Vannak emberek, akiknek a fejtörés, a gondolkodás nem okoz nehézséget. Ellenkezőleg, a legjobb időtöltésnek tartják, olyannak, amellyel másokat is magukkal ragadva, üzemük és a társadalom érdekeit szolgálják. Kitűnő munkaerkölcsüknek és lelkesedésüknek volt tehát köszönhető, hogy a Tervezett 4 és fél milliós koronás megtakarítást több mint 1 millió koronával teljesítették túl. Milyen módszerrel dolgoztak? Ezt a lényeges anyagmegtakarítást és a munkaigényesség csökkentését lehetővé tevő eredményt az újszerű elemek szerkesztésével, új tervezési megoldásokkal és a korszerű technológia alkalmazásával érték el. Ugyanakkor a fejlesztők azzal is tisztában voltak, ha nem akarják elveszteni megrendelőik bizalmát, az anyagmegtakarítás és termékeik 'korszerűsítése nem történhetik a minőség rovására. A négy évvel ezelőtt nagy visszhangot keltett „százezresek* mozgalmának azóta számos követője akadt az egész országban. A vállalatok technikusai, a tervezőmérnökök, konstruktőrök és újítók országszerte azóta is csoportosan, vagy egyénenként versenyeznek egymással, hogy tervrajzaikkal, szerkezeti újításaikkal és más ésszerűsítő gyártási módszereikkel minél több nyersanyagot, villanyáramot és munkaerőt takarítsanak meg üzemüknek. Gazdag tapasztalataik alapján a hradeci szakemberek is tudták, hogy amit elhatároznak, azt meg is valósítják. Az új munkamódszerek bevezetésével ugyanis sohasem voltak nehézségek. Azután meg a „százezresek* mozgalmába olyan emberek kapcsolódtak be, mint pl. Ladislav Kadavy vagy Josef Ku- rátko, akiknek a takarékoskodás a vérükben van. Ne csodáljuk tehát, hogy egy esztendő leforgása alatt anyagmegtakaritásaik fejenként meghaladták a 100 000 koronát. Ervin Jerábek, a nagynyomású tartályok minőségellenőrző osztályának a dolgozója ennyivel sem elégedett meg. Teljes 1 millió korona megtakarításra vállalt kötele^ttséget, és hogy nem hiába fáradozik, azt a mai napig 670 000 koronát kitevő megtakarításai bizonyítják. A jó példa ragadós. Ezzel magyarázható, hogy az összmegtakarítás az üzemben tavaly meghaladta az 5 és fél millió koronát. De ami tegnap elég volt, az ma már kevésnek bizonyul. Ezzel magyarázható, hogy a párt, a szakszervezet és a SZISZ irányításával egyre izmosodik, terebélyesedik a dolgozók körében a szocialista versenynek ez a magasabb formája. A Nagy Október 60. évfordulója jó alkalomnak bizonyult az újabb kötelezettségvállalásokra, nem utolsósorban pedig a „tízezresek* mozgalmának elindítására, amelynek keretében évente fejenként 10 ezer koronát takarítanak meg. Jan Jurán „tízezres* ellenőrzi a varratok minőségét (CSTK-felvételek) A „TÍZEZRESEK* MOZGALMA Kik e mozgalom résztvevői? A fiatal öntőmunkások, esztergályosok, hegesztők, kovácsok, köszörűsök és a többi szakmunkás, akiknek átlagos életkora nem haladja meg a 35 évet. Érthető, hogy ők sem akarnak a háttérben maradni. Kijelentették, hogy az anyagmegtakaritás nem csupán a tervezők és a mérnökök ügye, hanem a munkásoké is. Mert az újítási javaslatok megvalósításának a módja is kezdeményezést, ügyességet és fejtörést igényel. — Takarékoskodni csak ésszerű munkával lehet — mondják —, és ez csak annak sikerülhet, aki mestersége fninden csínját-bínját ismeri. Kezdetben ezt az elvet alig húszán vallották. Az elsők közt Jan Jurán hegesztő támogatta az új mozgalmat. Ma már 55-en vannak, megtakarításaik értéke pedig a néhány hónap alatt az 1 millió koronát is meghaladta. — A „tízezresek* a hatékony munka élő példaképei — utal Adolf Dostal a technikusoknak és konstruktőröknek a szakmunkásokkal való szoros együttműködésére, amelyről mások is példát vesznek. A hradeci gyár munkásai is minden alkalmat megragadnak, hogy bizonyítsák a párt iránti elkötelezettségüket. A munkásosztály győzelmének 30. évfordulójára vállalt kötelezettségük a 6 ötéves tervidőszak feladatainak a túlteljesítését szorgalmazza. Adolf Dostal véleménye szerint a terv arányos teljesítése a termelékenység növekedésének és a munka jobb minőségének biztosításával, rendkívüli igényeket támaszt a munkaszervezéssel és az irányítással szemben. Jelenlegi eredményeik elképzelhetetlenek lennének a tudományban és a technikában szerzett legújabb ismeretek és tapasztalatok érvényesítése nélkül. Ez az oka annak, hogy a gyár technikusaitól egyre következetesebben követelik meg a csúcsteljesítményeket, hogy termékeik iránt a jövőben se csappanjon a külföldi piacon az érdeklődés. A TECHNIKUSOK EGYÜTTMŰKÖDNEK A MUNKÁSOKKAL Köztudomású, hogy a gépek és gépberendezések minősége nem néhány ember ügye. Valamennyi üzemrészleg és munkahely kiváló teljesítményétől függ. Ezzel ma már a termelést előkészítő tervezö- és konstrukciós osztályok dolgozói is tisztában vannak, akik az egyes munkahelyeken — mint minden évben — az idén is megrendezik „a minőség napjait*. — Szocialista kötelezettségvállalásaink a feladatok komplex teljesítésére — az önköltség csökkentését, a munka ésszerűsítését, a munkamódszerek rendszeres ellenőrzését, nem utolsósorban pedig a külföldről behozott anyagokkal való ésszerű gazdálkodást magában^ foglaló konkrét intézkedésekre irányulnak — mondja Dostal elvtárs. — A szocialista munkaverseny, az újítómozgalom és a komplex racionalizációs brigádok támogatásával főleg ezeket a követelményeket tartjuk szem előtt. Nem túlzás, ha azt állítom — folytatja —, hogy megvalósításuk létkérdés számunkra. A hradeciek tehát nem riadtak vissza az igényes feladatok teljesítésétől, és ennek a munkaversenybe való tömeges bekapcsolódásukkal adták tanújelét. Az utóbbi két esztendő eredményei és tapasztalatai bizonyítják, hogy a Győzelmes Február Üzemek kollektívái a XV. pártkongresszus határozatának teljesítésében is helytállnak. A 6. ötéves tervidőszak további feladatainak teljesítésében a döntő év — amint az a CSKP KB 9. ülésén is elhangzott — az idei lesz. A hradeci gyár munkásai és technikusai a pártbizottság és a szakszervezet üzemi bizottságának a vezetésével ennek az elvnek a szem előtt tartásával törekszenek az 1978. évi tervfeladatok komplex teljesítésére, és eredményeiket, lelkesedésüket látva nincs okunk kételkedni abban, hogy fáradozásukat ismét siker koronázza majd. A Győzelmes Február Üzemek öntudatos dolgozói megérdemlik az elismerést. A győzelmet a nevükben viselik, és ez — munkaeredményeiket tekintve —, további győzelmükre kötelezi őket, melyekért a jövőben is kitartóan akarnak harcolni. KARDOS MARTA
