Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-19 / 8. szám
* 1978. II. 19. 19 BÜNTETÉS A rendőr megállít egy gépkocsit. — Kérem, miért nem állt meg a piros jelzésre? — Sajnos, rossz a fékem. — Ogy, akkor még súlyosabb büntetést kap. Mire a szomszédja megszólal: — Ne higgyen neki, rendőr elvtárs. Annyit ivott, hogy nem tudja, mit beszél. OK A rendőr fülőn csíp egy embert, aki épp egy ház ablakán mászik kifelé. — Kirabolta ezt a házat? — Dehogy, csak a feleségem felvikszelte a lakásunkban a padlót, és rám parancsolt, hogy ne merészeljek járkálni rajta. MUNKAIDŐ UTÄN — Már nem tudok visszaemlékezni, volt-e ma a munkában lapátom, vagy nem. (Karuzela — Lengyelország) NE A TENYERÉN Kiss udvarol kolléganőjének. — Verácska, nagyon szeretem magát. Ha hozzám jön feleségül, tenyeremen fogom hordozni. — lenő, csak akkor mondok igent, ha majd nem a tenyerén, hanem az autóján tud hordozni... Mai szerelő S17W0 (ROHÄC) ÉTTEREMBEN Kovács betér az egyik étterembe, kéri az étlapot. A pincér vonogatja a vállát: — Nézze, uram, én idehozhatom az étlapot, de úgyis tudom, hogy vagdalthúst fog rendelni. — Nocsak, ezt meg honnan tudja? — Más ételünk ugyanis nincs. NŐI DOLGOK-Jenő, egyre inkább úgy tűnik nekem, hogy rosszabbul öltözködöl, mint házasságunk első éveiben.-Ugyan, drágám, ez lehetetlen, hiszen ugyanaz a ruha van rajtam. — Holnap az eredményeinkről kell beszámolni a vezérigazgatóságon ... — Ez már csak nem probléma, igazgató elvtárs. — Dehogynem, Mancika, nekünk ugyanis nincsenek eredményeink. (BAPE karikatúrája) FELEKI LÄSZLÖ: AFORIZMÁK Mikor magyarázza mag egy új Kopernikusz külön külön minden embernek, hogy nem körülötte forog a világ? ff« Nem kívánom, hogy kimentsenek a vízből. Megelégszem azzal is, hogy nem löknek bele. # * * Amióta a tükröt feltalálták, fölösleges vetni. # # Eljön az idő, amikor őrömmel tapasztaljuk, hogy nem minden béke végződik háborúval. # * • Ne pusztítsuk el a Főidet! Még szükségünk lehet rá. * * * Sok mű csak akkor gyújtó hatású, ha tűzbe dobják. * * * Az erénycsősz látni akar ja a bűnt, hogy elítélhesse, üldözhesse és irigyelhesse. f f f Elet szerelem nélkül körülbelül annyit ér, mint szerelem élet nélkül. — Emlékszel, Géza, valamikor ennél a táncdalnál csókoltál meg először... (Vladimír Renőin) — Hé, uram, nem adná el az ablaktörlő gumiját? (DIKOBRAZ) Smith találkozik az egyik neves íróval. — Mester, a könyvesboltban beleolvastam a regényébe. Remekmű. Annyira tetszett, hogy majdnem megvettem ... TÉMA Brahovácz korholja a feleségét: — Hát neked már igazán nincs más témád? Már két napja csak az új kalapodról beszélsz. — Dehogynilncs édesem! A kalaphoz szükségem van egy új kabátra, cipőre és táskára is! ÉPPEN MOST A hivatalban Mancika odasúgja kollégájának, az agglegény Bélának. — Béla, ha tíz kilót lead a súlyából, a felesége leszek. Mire Béla rémülten: — Te jó ég! Éppen most mondja ezt, Mancika, amikor fogyókúrázni kezdtem? IBOLYA Veplacsek találkozik Braho- vácczal. — Brahovácz, nem csillog a kezeden a karikagyűrű? Pedig azt mondtad, hogy néhány nap múlva megnősülsz. Brahovácz bosszúsan legyint: — Igen. megismerkedtem Mancikával, kitűztük az esküvő napját. Mancika csak azt kérte, hogy ibolyával a kezében jöhessen az eskető terembe. — És ez baj? — Hogyne. Ott derült ki, hogy Ibolya már ötéves. MÄR nem Szimacsek panaszkodik a barátjának: — Én már nem tudom, mit tegyek a feleségemmel. Bármit csinálok, semmi sem tetszik neki, mindenbe beleszól. JÓ KIS VÁLLALAT Két igazgató beszélget. Az egyik dicsekszik:- Kérlek, a mi vállalatunknak nincsenek raktározási gondjai!- Hát ez meg hogy lehetséges?- Olyan sokat lopnak az alkalmazottak... — Hát, barátom, az asszonyt módszeresen kell nevelni. Nálunk a feleségem abba sem szól bele, hogy mit főzök ... A matrózt elbocsáj- tották. Barátai megkérdezték, miért - Tudjátok, tengeralattjárón kezdtem szolgálni, de sehogy sem tudták megszokni, hogy nyitott ablaknál alszom... MAI TÖRTÉNET Cseng a telefon.- Jó napot, Nagy elv- társat keresem.-Hívjon másfél óra múlva, mert most kezdődött a negyedórás ebédszünet. SKŐT VICC K ovácsék nyaralót építettek, igaz? — kérdezte a feleség. — Igaz — mondta a férj. — Tóthék kicserélték a kocsijukat, igaz? — Az is igaz. — Molnárék nemrég vettek egy szobabútort. Stílbútort. — Igaz. — Akkor azt mondd meg, mit tudunk mi felmutatni? — Hogyhogy felmutatni? — kérdezte a férj. — Hát felmutatni. Mindenki felmutathat valamit. De mit mutathatunk fel mi? — Nem is tudom. Fel kéne mutatnunk valamit? — Ilyen keresetű és korú embereknek, fel kellene mutatniuk valamit. — Kinek? — Mi az, hogy kinek? — Kérdezem, hogy áll a dolog ezzel a felmutatással. Hol, mikor, kinek és milyen magasra kell felmutatnunk azt a valamit? Van valahol egy ellenőrző pont, egy őrbódé, ahol azt a valamit fel kell mutatnunk, mint egy belépési engedélyt? És aki nem tud felmutatni semmit, az mars ki?! Valamit felmutatni — Gúnyolódsz? önmagunknak kell felmutatni! — önmagunknak? Ami engem illet, én egészen jól megvagyok anélkül, hogy felmutogassak valamit. Pláne egy szobabútort. Nekem sérvem van. — Veled nem lehet normálisan beszélni. — De lehet. Támadt is egy ötletem. Nem lehetne mind a három diplomás gyerekünket felmutatni? Jó magasra felmutatjuk, meg is lengetjük őket. Vagy élő személyt felmutatni tilos? Te például mit szeretnél felmutatni? — Egy bundát. — Kinek a bundáját? — A birkának. — Nyúzni nem fogunk. — Nem is kell, a bundát csak meg kell venni. — És miért pont bundát? — Mert az praktikus és jó meleg. — No, most azért kell megvenni, mert meleg, vagy mert fel kell mutatni. — Mert meleg. — Akkor mit akarsz ezzel a felmutatással? Mondd azt, hogy akarok egy bundát és punktum. — Mondom. — Tehát semmi felmutatás? Visszavonod? — Vissza. De miért ragaszkodsz hozzá? — Mert ez az egyetlen, amit én fel tudok mutatni. novobAczky Sándor
