Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-19 / 8. szám
A Februári Győzelem hazánk történelmének talán legfényesebb szakasza, hiszen dolgozó népünk a kommunista párt vezetésével felszámolta az országban a kizsákmányolást és a szocialista építés útjára lépett. Az esemény — korszakindító jelentősége miatt — nem maradhatott visszhang nélkül a kultúra — s ennek részeként a filmművészet — terén sem. A Februári Győzelemmel foglalkozó régebbi filmek közül említsük meg legalább a Habetín úr, a Cipőgyár és a Brych polgár című alkotásokat. A Győzelmes Február 30. évfordulója tiszteletére a barran- dovi stúdió három új filmet készített; az alkotások a témát különféle megközelítésben dolgozzák fel, s reméljük, hogy az új művek — a fentebb említettekhez hasonlóan — új értékekkel gyarapítják hazánk filmtörténetét. Elsőként A győzedelmes nép című filmet, Vojtéch Trapl munkáját említjük. Az alkotó abból indult ki, hogy a film témája ugyan történelmi, a mű ennek ellenére a jelen és a jövő embere számára is tud újat lezésében, mely a kapitalista rend visszaállítására és megerősítésére irányult. A film nem csupán kommentálja a történelmi tényeket. Mondanivalója ma is időszerű, hiszen megmutatja, mire törekedtek akkortájt az emberi jogok védelmezői és mire törekszenek még napjainkban is. A néző saját maga döntheti el, kinek az oldalán van az igazság és a felvetett kérdések bizonyára gondolkodásra késztetik őt. S az alkotóknak kétségkívül ez volt a céljuk. A harmadik alkotás — a Tükröződés — Jaroslav Bálik munkája. A film az emberi kapcsolatokat ‘veszi bonckés alá, s az ember felelősségtudatáról, a társadalmi felelősségérzet problematikájáról szól. Az alkotók lélektani dráma formájában vetették fel ezeket a erkölcsi kérdéseket, mégpedig úgy, hogy reflektorfénybe állítják a főhős személyiségét és erkölcsi magatartását. A film központi alakja, egy jeles külkereskedelmi dolgozó (Stanislav 2a- czyk lengyel színész játssza), a brnói árumintavásáron egykori diákéveire emlékezik. Emlékezetében felélednek az 1946—48-as évek s az akkori énjét szembeállítja a maival. dékenyeknek lennünk, óv az elkényelmesedéstől s attól a veszélytől, hogy az emberek az élet értelmét csupán az anyagi javakban keressék. Bár néhány filmről részletesebben szóltunk, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a barrandovi stúdió alkotói a többi műben megfeledkeztek volna Február hagyatékáról. Szem előtt tartják, hogy Február örökké élő s természetes, hogy szelleme áthatja a többi filmet is. Számos példát említhetnénk Július Pántik - «lement Gottwald szerepében - A győzedelmes nép című filmben £ BDM Írta: Frantisek Marvan, a barrandovi stúdió igazgatója mondani. Hiszen — mint nyilatkozta — a dolgozó nép februári győzelme meghatározta országunk egész fejlődését. Február iránytű volt, az egyetlen helyes utat, a szocializmus útját mutatta meg. A rendező nem dokumentumhűséggel idézte fel az eseményeket, de nem is távolodott el a történelmi valóságtól, hanem az igazságot kereste és juttatta kifejezésre a műben. Szinte jelképes, hogy a film főszerepét — Klement Gottwald alakját — Július Pántik szlovák színész kelti életre. Az alkotók ezzel a szlovák filmesek együttműködését, valamint a két nép töretlen barátságát példázták. Az évfordulóra készült az Egy csendes amerikai Prágában című film is. A forgatókönyvíró dokumentum-anyagokból merített témát; az alkotás megtörtént eseten alapszik, jóllehet nem dokumentumfilm. Jo- <sef Mach és Stépán Skalsky alkotásának hőse dr. Hácek, akit a második világháború menyasszonyával együtt az események forgatagába sodor. A két hős alakját az alkotók az életből mintázták, akárcsak annak az amerikai kémnek a figuráját, aki közvetlenül a második világháború után Csehszlovákiában működött s az volt a feladata, hogy aknamunkát végezzen és megakadályozza a döntő fordulat bekövetkezését. A cselekmény az 1946— 48-as években játszódik és bepillantást enged a kulisszák mögé, híven érzékeltetve az akkori idők bonyolultságát és ellentmondásosságát. Az alkotóknak és a két főszereplőnek (Miroslav Zounar- nak és Barbara Brylska lengyel színésznőnek) sikerült meggyőzően érzékeltetniük dr. Hácek- nak és menyasszonyának a drá- ját, akiket a sorsdöntő események eltávolítottak egymástól. Dr. Háőek bár szereti menyasszonyát és sokat köszönhet neki, mégis a meggyőződése szerint cselekszik: segít az államellenes összeesküvés lelepBarbara Brylska és Miroslav Zounar az Egy csendes amerikai Prágában című fűm főszerepében (Miroslav Peéan felvételei) a közelmúltban vagy most elkészült filmek közül. Például Zbynek Brynych Düh című alkotását, melynek cselekménye 1967-ben játszódik, amikor hazánkban meggondolatlanul bányákat zártak be. Rendkívül időszerű film Jifí Svoboda Pihenő idő című alkotása is, mely azt a kérdést veti fel, milyen legyen a vezető dolgozó politikai, szakmai és emberi arculata. Antonin Kach- lík rendező sem forgathatott volna filmet a falu kollektivizálásáról, ha 1948 februárjában nem győzött volna a munkás- osztály. Hiszen csak a szocializmus győzelme tette lehetővé, hogy falvaink is a szocializmus útjára lépjenek, s szövetkezetek alakuljanak. Filmjének címe: A morvaföldről. Megemlíthetnénk továbbá Ja- romír Borek munkáját, Az oroszlánok szalonja című filmet is, mely az új lakótelepek építéséről s ennek kapcsán építőiparunk problémáiról szól. A kohászok életéből meríti témáA film hőse fiatal éveiben a baloldali diákmozgalom egyik jelentős képviselője volt, tele lelkesedéssel és akaraterővel, hogy új szocialista országot építsen. Aztán szerelmes lett egy lányba, akivel szakított nemcsak származása miatt, hanem azért is, mert eltérő szemléletük éket vert közéjük. Hősünk elgondolkozik élete felett, rádöbben arra, hogy elkényel- mesedett s megszokta, hogy kompromisszumokat vállaljon. S ennek tudatára ébredve kész a hibáit és tévedéseit helyrehozni, hogy hű maradjon egykori önmagához. Jaroslav Bálik rendező a filmben — akárcsak korábbi alkotásaiban — hangsúlyozza: a magas életszínvonal nem lehet a szocializmusban élő ember kizárólagos célja. Figyelmeztet, hogy nem szabad feleVígjátékok mestere Eldar Rjazanov a legnépszerűbb szovjet rendezők egyike. Legújabb filmjére éppen úgy nem lehet jegyet kapni, mint a moszkvai filmmúzeum Rjazanov-retros- pektív sorozatának előadásaira. Csaknem egyszerre két magas kitüntetésben részesült nemrég: ötvenedik születésnapján, valamint a Sors iróniája című filmjéért. — A születésnapi kitüntetést és az ilyenkor szokásos visszatekintő filmsorozatot talán ne feszegessünk — mondja. — Az életkor nem különösebb érdem, inkább állapot. A nagyobb örömet a filmvígjátékért kapott állami díj szerezte. Filmvígjáték több, mint húsz esztendeje nem kapott ilyen magas elismerést a Szovjetunióban. Már az a szállóige járta, hogy komédia senkinek sem kell a nézőn kívül — tehát nem csinálnak. Amolyan másod- osztályú műfaj volt. Napjainkban viszont a Mosz- filmnél már külön vígjátékstúdió működik, nem kis sikerrel. Eldar Rjazanov legújabb filmje, a Hivatali regény januártól 2600 példányban keiét Zdenék Sirovy Veszély című filmje. Most készül A tiszta folyó című film, melyben Stépán Skalsktj rendező napjaink egyik égető kérdését, a folyók szennyezettségének problémáját veti fel. Távol hazánktól, a Mongol Népköztársaságban forgatták alkotóink A türkizkék hegyek jegyében című filmet. Az alkotás közös vállalkozásban készült a mongolokkal s a csehszlovák és a mongol geológusok együttműködéséről szól. Egy másik csoport viszont Szibéria nyugati részén forgatja az Otszakasz című filmet, mely a szocialista országok közötti kooperáció jelentőségét és hasznosságát szemlélteti. Ezek a filmek a Februári Győzelem máig ható eszméit példázzák. Február hagyatéka olyan kútfő, melyből nemcsak erőt, hanem témát is meríthetünk. S a dicső hagyaték arra kötelez bennünket, hogy a jövőben olyan filmeket készítsünk, melyek méltók ehhez a forradalmi örökséghez. rült forgalomba. Igazi, teljes siker — az,alkotónak a jól végzett munka öröme, a moziknak kasszasiket. A rendező nem tágít korábbi hitvallásától, a szatíra becsületes és tiszta fegyverével vív könyörtelen küzdelmet a negatív egyéni és társadalmi jelenségek ellen. — Pozitív hősöket indítunk újra és újra harcba, hogy védtelenül, az élet kegyetlen pofonjaitól megedződve, kinevetve és megkönnyezve végül győztesen búcsúzzanak a nézőtől. A figurák változatlanok. Az Autót loptam, a Sors iróniája, a Hivatali regény után most az Erkölcstelen történet következik. (sze) 1978. II. 19. N m >-D lO
