Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-12 / 7. szám

Köztudott, hogy az Atlasz hegységet arról a görög titánról nevezték el, aki a monda szerint Zeus isten parancsára az égboltot tartotta a vállán. Ennek a hegységnek a nevét viseli az az utazási iroda is, amelynek szolgálatait a csehszlovákiai turisták 2500 kilométeres marokkói barangolásuk idején igénybe vették. Az utazási iroda fáradhatatlan dolgozóinak az érdeme, hogy az Atlanti-óceán partjait elhagyva, a Kis-, a Középső- és a Magas-Atlasz hegység hágóin keresztül vezető utunkon megismerkedhettünk az ország kisebb-nagyobb városaival, falvaival, sőt a Szahara kavicsos homokjából is „ízelítőt kaptunk“.

A fővárosból — Rabatból — kifelé vezető utakat többnyire agávék szegélyezik, de a már lehántott paratöl- gyek sem mennek errefelé ritkaság- számba. A paratölgy kérge ugyanis értékes nyersanyag, ebből készülnek a divatos női cipősarkak, s a népgazdaság számos ágában rendkívül keresett cikk.

A nagy szárazság ellenére az éjjelnappal működésben levő öntözőberendezéseknek köszönhető, hogy ez a vidék az ország éléskamrája. A gabonaföldek főzelék- és zöldségtáblákkal, virágágyakkal váltakoznak, majd illatos narancs- és olajligetek, üdítő árnyékot nyújtó cédrus- és pálmaligetek következnek.

A tikkasztó hőség, kedélyállapotunkra is hatással van, ám a hegyekben, 2000 méter magasságban mindenki fellélegzik. Innen már a hó is látható; a négyezer méter magasságban levő hegyormokon sohasem olvad el. A meredek, kopár hegyoldalak közt keskeny, kanyargós szerpentineken elővigyázatosan kapaszkodó autóbuszból pompás kilátás nyílik a környékre, mégiscsak időnként tekintünk le az alattunk elterülő szédületes mélységbe. Ügy érzem, olyan vidék ez, ahol a madár sem jár, és ha itt-ott felfigyelünk is a sziklarengeteg közt megbújó fűcsomőkra, vagy ha a sivatagban, ahol se híre, se hamva a' víznek, egy-két tevével találkozunk, akkor ez annak a bizonyítéka, hogy az élet a legszerényebb, a legszűkösebb feltételekkel is megelégszik.

Dzsama El Fna — a világ legnagyobb piaca

Nem egy arab kifejezést jegyeztem fel noteszembe, köztük pl. a ballagh szót is, amelynek azonban semmi köze a magyar ballagáshoz. Ellenkezőleg, elővigyázatosságra int, a marra- kechi híres El Fna piacon éjjel-nappal uralkodó zűrzavar és fejetlenség esetleges következményeire figyelmeztetve.

Emberáradat, zsibvásár, amerre csak nézek. A sátrak alatt és a földön is felsorakoztatott árucikkeknek nagy a keletjük. Gazdáik ripakodva kínálgatják a nemzeti viseleteket, az

itt divatos cipőket, a felkunkorodó hegyes orrú papucsokat, a különböző lakatokat és zárakat, a szalmatáskákat, berber hangszereket, amelyeket „garantáltan arany" ékszerek, gyűrűk, fülbevalók és ki tudná megmondani, még milyen kincsek egészítenek ki.

A sok látnivaló eltereli figyelmemet társaimról, és a tömeggel sodródva csakhamar ijedten veszem észre, hogy magam maradtam a sipító hangszereiket és dobjaikat nyúzó „művészek", a zsebtolvajok között. A kígyóbűvölők, a hastáncosnők mutatványai, a sorsjegyeiket kínálgató árusok kiáltozása a portól, bűztől elviselhetetlennek tűnő hőségben megbénítja az agyat. Képtelen vagyok gondolkodni, némán kerülgetem a rongyokba bújtatott, lerázhatatlan, kolduló gyermekeket, a jövendőmondókat és a betegségeket ©lűző kuruzsló- kat. Az írástudatlan megrendelők számára leveleket és kérvényeket összetákoló írnokok, a korán gondolatait gyararázó „tudósok" közt járok, akiknek hálás közönsége szájtátva, mindenről megfeledkezve habzsolja az igét és ami a fő: fizet. Csak úgy gurul a dirham — az itteni pénzegység —, mert ebben az országban

semmit sem adnak ingyen.

Még a tarka öltözékükben úton-út- félen lebzselő ivővízárusok is a markukat tartják baksisért, ha valaki lencsevégre igyekszik őket kapni. A vállukra erősített vödreik tartalmát mosatlan réztálakba öntve kínálgatják az örökké szomjazó népnek.

Érdekes, hogy bár a víz nem felel meg a higiéniai előírásoknak — még a legelőkelőbb szállodákban és éttermekben sem —, a bennszülöttek nem tartanak a fertőzés veszélyétől, pedig bizonyára nem oltják őket rendszeresen kolera és tífusz ellen, mint ahogyan azt egészségügyünk számunkra kötelezővé tette elutazásunk előtt. De e biztonsági intézkedés és kínzó szomjúságom ellenére sincs kedvem megkóstolni az ivóvizet, és még a zárt palackokban árusított üdítő italoknak nevezett édes, meleg löttyöket sem.

A nyárson forgatott, kétes külsejű és szagú húsoknak, amelyek közt az első helyen a birka és a kecske szerepel, nagy a keletjük. Engem az édességek — acukrozott dió, a datolya és a mazsola sem csábítanak. Pedig ugyanolyan alkudozás folyik itt értük, mint a kozmetikai cikkekért vagy a cizellált réztálcákért és a többi ajándéktárgyért. Mert vevőkben nincs hiány, de a boltokban sem. A turisták nem sajnálják a fáradságot, hogy a túlértékelt tárgyak árát lenyomva, 50—60 százalékkal olcsóbban vásároljanak a piacon ahelyett, hogy azokat az üzleteket keressék fel, amelyek vezetőnknek az eladott tárgyak után — ősi szokás szerint —

10—20 százalék províziót biztosítanak.

Nyolc-tízéves gyermekek mint kenyérkeresöllc

Marrakech Casablanca után az or- '

szág legnagyobb városa. Pompás kertjeiben a trőpikus növények valamennyi fajtája megtalálható. A narancs-, citrom- és olajfák . kínálják ■

nedvdús, ízletes gyümölcsüket. A négy királyi város királyi palotái közül a marrakechi az egyetlen, amelynek arannyal bevont kapui tárva várják a turistákat.

A mór stílusban épült palota tá- j

gas udvaraival, trópikus növényzetével és szökőkútjaival lenyűgöző látvá- ;

nyosság. Mozaikokkal kirakott padlózata és belső falai, drága szőnyegekkel és fafarágásokkal díszített termei, a zenekarok részére fenntartott szalonjai és éttermei, az érdeklődés i

középpontjában állnak. Szintúgy a fényűzően berendezett hálószobák — a király feleségeinek és ágyasainak állandó tartózkodási helye —, amelyeket a nyilvánosság előtt kivételesen sem mutatkozó asszonyok az.iszlám parancsa szerint nem hagyhatnak el. A földszinten lezajló királyi ünnepélyeket és fogadásokat is csak : szobájuk rácsos ablakai mögül kísérhették figyelemmel.

De a többi asszony élete sem irigylésre méltó Marokkóban, a többnejű- ség országában, ahol a nők a legfőbb kenyérkeresők, a család megélhetésé- ]

nek biztosítói. A keskeny, rendezetlen, >

bűzös utcákon lépten-nyomon találkoztunk ezekkel az elfedett arcú, tetovált homlokú, súlyos terheket cipelő asszonyokkal, akiknek bő köpenyébe — burnuszába — néhány mezítlábas, szurtos gyermek is kapaszkodik.

A gyermekek 12 éves korukig tankötelesek ugyan, de minthogy az értelmiség — így a tanítók is — a várost részesítik előnyben, az iskolák faluhelyen oly ritkák, mint a fehér holló. Nem csoda tehát, hogy a gyakran tető nélküli, fából, sárból és növényekből összetákolt viskók lakói nagyobbára írástudatlanok.

A gyermekek azonban nem maradhatnak elfoglaltság nélkül, no meg a népes család sovány keresetüket sem nélkülözheti. Ezzel magyarázható, hogy az errefelé elterjedt kézművesiparban szinte hemzsegnek a 10—12 éves fiúk és lányok. Míg a hasonló korú gyermekek a fejlett országokban gondtalanul élnek. Kénitrában, a ; Szahara egyik városában nyolcéves gyermekekkel is találkozhattunk, akik kötelességtudóan, ügyes kézzel csomózták a szőnyegeket, fafigurákat faragtak, vagy fejkendőket és sálakat hímeztek.

KARDOS MÁRTA

ÚJ TURISTAUTAK

A SZOVJETUNIÓBA

HUSZONÖT MILLIÓ KÜLFÖLDI LÁTOGATÓ ÖT ÉV ALATT

A Szovjetunió és az európai szocialista országok között az 1976/1980-as évekre új idegenforgalmi megállapodás jött létre. Növekszik a barátságvonatok száma, a kölcsönös látogatások a testvér- baráti kapcsolatokat fenntartó kerületek, járások és városok között, sor kerül szakemberek cseréjére a népgazdaság különböző területeiről.

Az Inturiszt szovjet utazási iroda külföldi turisták számára szervez csoportos és egyéni utazásokat, autóbusszal vagy saját "gépkocsival. Nyaralni lehet a tenger mellett vagy a magaslati üdülőhelyeken; s az utazási iroda vadászatokat is rendez a szibériai tajgában. A mostani ötéves tervidőszakban nemzetközi kongresszusokra, értekezletekre, kiállításokra, sportrendezvényekre, filmfesztiválokra kerül sor a Szovjetunióban. Aki a tengert szereti, részt vehet hajókiránduláson a Fekete- és a Balti-tengeren, meglátogathatja Leningrádot, Tallinnt, Rigát, illetve Ogyesszát, Jaltát, Szuhúmit és Bakut.

A Szovjetunió tőkésországokkal is kötött idegenforgalmi megállapodásokat, éspedig Olaszországgal, Libanonnal, Irakkal, Finnországgal, Franciaországgal, Belgiummal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, az NSZK-val. Kanadával és más országokkal. Feltételezések szerint a mostani ötéves tervidőszakban a Szovjetuniót 25 millió külföldi turista keresi fel és 18 millió szovjet állampolgár utazik külföldre.

Az 1980-as moszkvai olimpiára 12 000 sportolót, több ezer hivatalos vendéget, hétezer külföldi újságírót és félmillió külföldi turistát várnak. Már épül az olimpiai falu, amely elszállásoláson kívül edzési lehetőségeket is nyújt. Lesznek itt kultúrközpontok, üzletek, szaunák, az olimpiai falunak saját bankja és postája is lesz. 1980-ra a tervek szerint átadnak rendeltetésének 36 szállót, öt motelt és öt kempinget, összesen 40 000 személy számára. Moszkva 25 000 szállodai ágyat kap.

Igen kiterjedt a csehszlovák—szovjet turisztikai együttműködés. Az Inturiszt szorosan együttműködik a CedoKkal. Ez a két utazási iroda bonyolítja le a két ország közötti szervezett turistacsere több mint négyötödét.

Az idén csehszlovák turisták számára új útvonalakat is tűztek ki, szerepel a tervekben például ősi orosz városok, Szuzdal, Novgorod és Jaroszlavl, valamint más, közép-ázsiai fürdővárosok meglátogatása is. Üj útvonalakon mennek a barátságvonatok a balti köztársaságokba. Ugyancsak szerepel az 1976 —1980-as évekre szóló megállapodásban számos témához kötött tanulmányi kirándulás is. így például a könyvtárosok számára lehetőség nyílik, hogy eljussanak Leningrádba, Vilniusba és Moszkvába, a finommechanikusok számára Moszkva, Harkov, Kijev és Orjol, a vízi erőművek dolgozói számára Irkutszk, Bratszk és Novoszibirszk, az élelmiszer- ipari dolgozók számára Kijev, Ogyessza, Krasznodar és Baku meglátogatását tervezik, míg mezőgazdasági szakemberek a Moszkva—Krasznodar—Szocsi és Kijev —Poltava—Harkov—Moszkva útvonal között választhatnak. B. RRIPORTER, AKI MINDENT MEGJEGYEZ

Az 1930-as években a Szovjetunióban moszkvai pszichológusok egy csoportja meghökkentő jelenséggel találta szemben magát. A pszichológiai laboratóriumban egy moszkvai napilap riportere jelentkezett emlékező képességének kivizsgálása végett. A főszerkesztője küldte őt, mivelhogy előzőleg, amikor feladatok hosszú sorát mondta el neki, egyetlen szót sem vetett papírra. Ezt a főszerkesztő hanyagságnak vélte, ezért megkérte, ismételje el a mondottakat, s a riporter ezt szó szerint meg is tette.

így kezdődött Seresevszkij riporter bámulatos emlékezőtehetségének tudományos vizsgálata. Az első kísérletek szinte hihetetlen eredményeket hoztak. Nyilvánvalóvá vált, hogy emlékezőtehetsége különleges, határtalan, megjegyez mindent.

Seresevszkij emlékezetébe vésett száz, sőt még több számból álló sorokat és táblázatokat; számára ismeretlen nyelvű szókombinációkat. A helyzet akkor sem változott, amikor látás vagy hallás útján véste emlékezetébe a dolgokat.

Seresevszkijt több mint harminc éven keresztül figyelték a pszichológusok. Meglepődve vették tudomásul; a húsz évvel azelőtt hallott számjegyek bonyolult táblázatát is képes volt egyetlen hiba nélkül feleleveníteni.

Különösen az érdekelte a tudósokat, hogyan működik Seresevszkij emlékezete, milyen mechanizmusod segítségével éri el emlékezőtehetsége ezt a bámulatos teljesítőképességet. Kiderült, hogy a környező világ képeit hívja segítségül a megjegyzés és visszaidézés folyamatában. Szavak

hosszú sorát úgy jegyezte meg, hogy gondolatban végigsétált a Puskin téren, a Gorkij utcán, és az úton „elrakosgatta“ mindazt, amit hallott. A visszaidézés folyamán mintha megismételte volna az útvonalat, közben „összeszedte“ az „elrakott“ szöveget.

Meglepően érdekes volt, hogy Seresevszkij számára a hangoknak színük és ízük van. Az „a“ hangot gyakran mint fehér, egyenletes felületet vagy csíkot, az „e“ hangot mint kiemelkedő, kör alakú vonalat fogta fel.

Seresevszkij jó érzékkel felfedezte a szövegek tárgyi pontatlanságát. Valóban milliók és milliók olvasták Csehov Kaméleon című elbeszélését, de senki sem vette észre, hogy pz egyik hős először köpenybe, majd később télikabátba van öltözve.

Az említett pszichikai sajátosságok

gyakran visszatükröződtek Seresevszkij viselkedésén, szórakozottságot váltottak ki nála. Elég volt bármilyen cselekvés előtt elképzelnie, valamit, s már úgy hitte, mindaz meg is történt. Például arra gondolt, hogy bal kezét a tűzhely melegíti, jobb kezében pedig egy darab jeget tart, s pillanatok alatt két kezének hőmérséklete közt 3,5 fok különbség mutatkozott. Vagy szívműködésének fel- gyorsításához elég volt elképzelnie, hogy rohan a villamos után. Seresevszkij érzéstelenítő nélkül elviselte a foghúzását, elképzelve, hogy a székben „más" ül és annak a „másnak" húzzák a fogát.

Ilyen volt az az ember, akinek emlékezőtehetsége szinte mindent megőrzött.

A Nauka i Zsizny nyomán MÄZSÄR LÄSZLÖ

1978. II. 12.

14

ÚJ SZÓ