Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-12 / 7. szám

Az idei év a minőségi munka idősza­ka. Ivan Knotek, a galántai járási pártbizottság vezető titkára Hat falu lakosai, idősebbek és fia­talok több mint félezres tömege vette birtokába a közelmúlt egyik péntekén a hidaskürti (Mostová) Kultúrotthont. A megjelentek egy nagy családnak, a község nevét viselő Vörös Csillag Egységes Földművesszövetkezetnek a tagjai, s azon a napon azért adtak egymásnak találkát, hogy a meghí­vott vendégekkel, köztük Ivan Knotek és Stefan Dlkan mérnökökkel, a ga­lántai járási pártbizottság vezető tit­kárával, illetve a Járási Mezőgazda- sági Igazgatóság igazgatójával együtt vessenek számot elmúlt évi munká­jukról, s határozzanak az 1978-as fel­adatok teljesítésének módjairól. A hatalmas teremben teljes lett a csend, amikor Horváth István elnök felállt, hogy üdvözölje a megjelente­ket, és a helybeli kilencéves alapis­kola diákjainak kultúrműsora után átadja a szót a következő felszóla­lóknak, köztük Kaprínai Imre mér­nöknek, a szövetkezet alelnökének, aki a vezetőség beszámolóját ter­jesztette elő. A LEGJOBBAK PÉLDÁJA Elsőként a növénytermesztés ke­rült terítékre. A szövetkezet túltelje­sítette a bruttó tervet, a tervezett közel 106 millió korona értékű össz­teljesítményt majd tízmillióval meg­toldotta, és az elért 23,5 millió koro­na nyereség négy és fél millióval több a vártnál. A siker elsősorban a növénytermesztés érdeme. A szövetke­zetben több, járási, sőt kerületi méret­ben is figyelemre méltó eredményt értek el — tudtuk meg a beszámoló­ból. Ilyen volt a búza, az árpa és a szemes kukorica átlaghozama. Már kevésbé mondható el ugyanaz a szó­járól, nagyon gyengén fizetett a cu­korrépa, ismét csődöt mondott a ta­karmányrépa, és nem értékesítették olyan mértékben az intenzív legelte­tés előnyeit, ahogy azt tervezték. — Közrejátszottak az időjárási vi­szonyok, de tudomásul kell vennünk, hogy szubjektív okok miatt is elen­gedtünk olyan százezreket, amelyek­kel most rendelkezhetnénk. Például, ha kihagyjuk az emberi tényezőt, na­Az új tervek igényességük mellett is teljesíthetők. Stefan Dikan, a já­rási Mezőgazdasági Igazgatóság igaz­gatója gyón nehéz megokolni, hogy miért gyenge minőségű a vezekényi szilázs, vagy miért tesz ki 400 órát az az idő, amit szárítóink, illetve a takarmány­préselő az év folyamán kényszerből állt. Ha teljesíteni akarjuk az idei, a tavalyinál lényegesen nagyobb fela­datokat, akkor az ilyen hibákat még csak véletlenül sem engedhetjük meg hangsúlyozta az alelnök. Pontos felsorolása következett mindannak, amit az idén jobban kell csinálni. Neveket is hallottunk, a legjobb eredményeket elérőkét. Ta­kács Rudolf, Tóth Sándor, Drozd Ist­ván, Lakatos Sándor, a dohányter­mesztésben dolgozó Farkas Magda, FrantiSek Stefíöek és Kiss Irén a sző­lőkertészeti csoportból, Horváth Jó­zsef kertész, valamint Kádár Péter raktáros azok közé tartoznak, akik­nek munkája példa a többiek szá­mára. TELEPEK — TANULSÁGOKKAL Részletes és konkrét volt az állat- tenyésztést értékelő rész is. Dicsért, ahol dicsérni lehetett és bírált, ahol bírálni kellett. — Nem értük el a tervezett napi súlygyarapodást a hízómarháknál, és . kevesebb borjút választottunk élf mint Szerettünk volna. Teljesítettük a hús- eládás tervét, a malacelválasztás ter­vét 101,8 százalékra, de a tejtermelés tervének a 3300 literes fejési átlag mellett sem tudtunk eleget tenni. Az elmúlt tél hiányos takarmányalapjá­val és a helyhiánnyal részben indo­kolhatjuk a kieséseket, de ugyanak­kor tudatosítani kell azt is, hogy a lehetőségek általános kihasználásá­val a végső eredmények lényegesen jobbak lehetnének. Csakis az emberi hozzáálláson múlik, hogy azonos mi­nőségű és mennyiségű takarmány mellett a tallósi telepen a hízómar­háknál 0,905 kilogramm a napi súly- gyarapodás, de a feketenyékin 0,830 kilogramm. Azt sem nézhetjük tétle­nül, hogy amíg például Szabó Gyula, Farkas Pál, Karas György és Alexan­der Kohút átlagosan több mint 20 malacot választanak el a gondjaikra bízott kocáktól, addig vannak olya­nok, akik csak tizenegy darabot. Az illetőket név szerint is megne­vezte a beszámoló. Megdicsérte a legjobb fejőket, köztük Pavlovics Lászlót, Csermák Józsefet és Székács Lajost, de név szerint megjelölte a legrosszabbakat is. Példaként említet­te Cservenka József, Sercel László, és Sercel Károly, illetve Polák János, Horváth Béla, Prágai Piroska és Olasz Erzsébet állatgondozókat, majd felso­rolta azok nevét, akik munkájukkal csak rontották a sertéshústermelés eredményeit. A hízómarhák gondozói közül név szerint Kaprinay Gyulát, Ján Janecet és Opál Ferencet dicsér­ték meg. A közgyűlésen hangzott el az utol­só és végső figyelmeztetés; akik nem javítanak munkájuk minőségén, azok­tól búcsút vesznek. A TAGSÁG HOZZÁJÁRULÁSÁVAL Igényesek az új feladatok, hangsú­lyozta a vitában felszólaló Knotek elv- társ. Amint kiemelte, a 6. ötéves terv­időszak harmadik évének a minőség időszakának kell lennie. A járás ered­ményei figyelemre méltóak és ezek­ből a szövetkezet is kiveszi részét. Lát­ni kell azonban, hogy vannak a já­rásban mezőgazdasági üzemek, ahol bizonyos Szakaszokon lényegében azo­nos feltételek mellett jobb eredmé­nyeket érnek el. Minőségi munkáról csak ott lehet beszélni, ahol minden szakaszon a lehetőségekkel összhang­ban vannak az elért eredmények. Lényegében e gondolatokat fűzte- tovább a termelési igazgató is. — Szép a 62 mázsás kukoricaátlag — hangsúlyozta többek között —, de vannak a járásban mezőgazdasági üzemek, ahol ennél még jobb átlag­hozamot tudnak felmutatni. Nem szólva a cukorrépáról, amelynek át­laghozamával bizony a járási rang­sor tizennegyedik helyén van a szö­vetkezet. Gratulálni kell azoknak, akik tehenenként 4500 liter tejet fej­nek, de már kevésbé dicséretre mél­tó, hogy az eladott tej aránylag nagy százaléka tartozik a harmadik osz­tályba. Az új tervek igényességük mellett is teljesíthetők, feltéve, ha minden szakaszon minőségi munkát végez a szövetkezet tagsága. Ez 1978 első számú feladata. A szövetkezet tagjai már a közgyű­lést megelőzően megismerkedtek az évi feladatokkal, s azok teljesítésé­hez messzemenően hozzájárulnak — bizonyította a vita további része. A tagok a termelési tervek teljesítése és esetleges túlszárnyalása érdekében közel egymilliókétszázezer korona értékű munkafelajánlást tettek, s ezen túlmenően a Februári Győzelem jubileumának tiszteletére még a mun­kafeltételek javítása és a munkakör­nyezet szépítése érdekében is ledol­goznak 5800 munkaórát. A vita keretében többen azt is el­mondták, hogy hol találtak értékesít­hető tartalékokat. Pápai Gyula, az első számú részleg zootechnikusa arról beszélt, hogy a jelenlegi állattartási feltételek mel­lett is lehet javítani az eredménye­ken. Jelenleg például naponta 1042 literrel több tejet fejnek mint egy év­vel korábban. Az eredményeket cso­portok és egyének szerint értékeli, és a kritika mindig személyhez kö­tött. Kubík István agronómus a tavaszi munkák első szakaszáról szólt. — A talajban nagyon kevés a ned­vesség, így a magágyakat a lehető leggyorsabban kell lezárni. Mi a ket­tes részlegen úgy készülünk a tava­szi munkákra, hogy az első alkalmas órában kivonulhassunk a határba. Hogy így lesz-e, az a gépesítési szakasz dolgozóitól is függ. Komrhel Tibor, a részleg gépesítője, elmondta, hogy munkájukat» terv szerint vég­zik. A csoportgyűléseken a feladato­kat mindig személyekhez kötik, így az ellenőrzés is hatásosabb. Akik ar­ra rászolgáltak, azoknak komoly fi­gyelmeztetés formájában megma­gyarázták, hogy a munkaidő kezdete nem a kártya leütését, hanem a munkakezdetet jelenti. — A kötelezettségvállalást mind­nyájan aláírtuk és az évi tervet is egyhangúan fogadtuk el. Mindannyi­unk feladata, sőt kötelessége úgy dolgozni, hogy ezeket hiánytalanul teljesítsük — zárta felszólalását. A.z átütő erejű taps igazolta, hogy szavait a tagság magáévá tette, s en­nek tudatában lát hozzá az évi fel­adatok teljesítéséhez. EGRI FERENC 1978. II. 12. A helybeli kilencéves alapiskola diákjai kultúrműsorral köszöntötték az ünneplő tagságot A legjobbak oklevelet és pénzjutalmat kaptak (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents