Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-12 / 7. szám
A TUDOMAW új kőidé me A tudományos-műszaki haladás a lakosság életszínvonala emelését szolgálja 19711." II. 12. N 5/5 Az ember célja és vágya régi idők óta a boldog élet. Egészséges életkörülményeket, anyagiakban, kulturális javakban akkora bőségét biztosítani mindenkinek, hogy a szegénység, a nyomor, a nélkülözés, a tudatlanság ismeretlen fogalmakká váljanak az emberiség előtt. Az ilyen bőséghez és általános jóléthez vezető utat csak a szocialista alapokon épülő és fejlődő társadalom nyitja meg. A szocializmusban a termelés célja egybeesik a társadalom valamennyi tagjának érdekeivel és szükségleteivel, mivel az egész nép növekvő anyagi és kulturális igényeinek mind teljesebb kielégítését, életszínvonala jelentékeny és tervszerű emelkedését szolgálja. A társadalmi termelés gyors fejlesztését és tökéletesítését a tudományos-műszaki haladással és a munkatermelékenység növekedésének meggyorsulásával kívánjuk elérni. Gyakran hangoztatjuk, hogy a tudományos-technikai forradalom korszakában élünk, amely megnyitotta számunkra az egyre nagyobb sebességek, a rendkívül szilárd öntvények, a hajszálpontos műszerek, az automata gépsorok, a félvezetők és műanyagok, az űrhajók, illetve a különböző célokra használható számítógépek évszázadát. A tudományos-technikai forradalom igen bonyolult folyamatok összességét jelenti, amelyek a termelőerők és a társadalmi élet vonalán játszódnak le. Jellegzetes vonásai: a tudomány új küldetése, amely a tudomány közvetlen termelőerővé válásából adódik; a termelés automatizálása; a technikai és technológiai eljárásokban lejátszódó minőségi változások; az ember termelési folyamatban elfoglalt szerepének megváltozása stb. Elterjedt nézet, hogy korunk tudományos-technikai forradalmának lényege a tudományos-műszaki felfedezések óriási tömegében és azok gyors gyakorlati térhódításában rejlik. BONYOLULT VÁLTOZÁSOK Korunk tudományos-technikai forradalma a termelés valamennyi tényezőjében végbemenő, sokrétű folyamatok és bonyolult minőségi változások összességét jelenti. Tehát hatása megnyilvánul a munkaeszközökben, a munkafolyamatokban és a termelés legfontosabb tényezőjének, a dolgozó embernek a tevékenységében. A munkaeszközök tökéletesítése iránti igény magával hozza a gépipar egyes ágazatainak gyors ütemű fejlődését. Sor kerül a termelési folyamatok teljes gépesítésére, majd főként az ismétlődő tevékenységek automatizálására. Az automatikus, előre megadott program szerint dolgozó önszabályzőgépek és a számítógép kombinációja eredményezte a kibernetikai ismeretek gyakorlati alkalmazását. A kémia új ágainak létrejöttével teljesen újszerű anyagok állíthatók elő, amelyek helyettesíteni tudják a természetes alap- vagy segédanyagokat. Tulajdonságaikból adódóan számos célra sokkal jobban beválnak, mint a természetes anyagok. Gondolunk például az átlátszó műanyagfólia sokrétű fel- használására, a nagy mennyiségben gyártott PVC-re (polivinilklorid), a textiliparban felhasznált műszálakra (szilon, nylon, ltaornn stb.), a műanyagokból készült és igen tartós, könnyű, jó ellenállóképességű fogaskerekekre, a gyakorlatilag törhetetlen és jól sterilizálható orvosi műszerekre. Az emberiség jóléte gazdasági szempontból főként attól függ, hogy elegendő energia áll-e rendelkezésünkre. Hőerőműveink, vegyiparunk, vasolvasztóink, gépiparunk és a háztartások sok-sok hőenergiát fogyasztanak, amit fűtőanyagok elégetésével nyerünk. Egyre növekszik a szén, a fa, a kőolaj, a földgáz és egyéb alapenergia-hordozók jelentősége. Szinte hihetetlen, hogy századunk kezdete óta az emberiség több energiát használt fel, mint az ezt megelőző korszakot együttvéve. Ha az emberiség számára az életszínvonal még magasabb, minden kívánságát kielégítő fokát akarjuk megteremteni, akkor új, kimeríthetetlen és .mindenütt rendelkezésünkre álló energiaforrásokat kell felkutatni, találni. Ilyenek lehetnek a még kellőképpen ki nem használt természeti energiaforrások, mint pl. a föld belső melege, a napsugárzás, a tengermozgás, a szél stb. De ezek felhasználása új technológiai eljárásokat igényel. A tudományos-technikai forradalom fokozatosan felszámolja a monotőnszerűen ismétlődő munkát és a nehéz fizikai robotot. Ennek következtében egybe nagyobb szerephez jut a bonyolult és magas szak- képzettséget igénylő szellemi munka. VILÁGMÉRETŰ FOLYAMAT A tudományos-technikai forradalom világméretű folyamat. Az egész világon növekszik a tudományos dolgozók száma, előjelzések szerint 2000-ben eléri a gazdaságilag aktív lakosság egyötöd részét. A tudományos-műszaki haladás következtében — vagy meggyorsítása érdekében — új termelési ágak születnek mind a szocialista, mind a tőkésországokban. A két társadalmi rendszerben azonban a közös jellemvonásokat lényegesen meghaladja a merőlegesen ellentétes jelenségek és hatások száma. A kapitalizmusban a tudományos-műszaki haladás mozgatórugója a monopóliumok versenyharca az értéktöbblet növelésében, a tőkés gazdaság mili- tarizálása. A korszerűsítés következtében növekszik ugyan a termelés volumene és a munkatermelékenység, de párhuzamosan emelkedik a munkanélküliek száma is. Az. imperializmus a műszaki haladás vívmányait főként katonai célokra használja fel, jól példázza ezt a neutronbomba gyártásának a szorgalmazása. Az Amerikai Egyesült Államokban és más tőkésországokban a katonai célokat szolgáló kutatások és tudományos munkák felemésztik a tudományos és kutatási alapok kétharmadát. A tudományos-technikai forradalom még jobban elmélyíti a kapitalizmus belső ellentéteit, érleli és megteremti a szocialista forradalom anyagi-technikai és szociális előfeltételeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja teljes mértékben tudatosítja a tudományos-műszaki haladás óriási gazdasági, népjóléti, társadalmi és politikai jelentőségét. Erre vall a CSKP 1974 májusában megtartott plenáris ülése tanácskozásának és a XV. pártkongresszus idevonatkozó határozata és célkitűzése. A tudományos és műszaki fejlesztésben elért eredményeket elemezve elmondhatjuk, hogy hozzájárultak a népgazdaságunk anyagi-műszaki bázisában elért jelentős minőségi, mennyiségi és szerkezeti változásokhoz, a foglalkoztatási struktúra megváltoztatásához, a termékek minőségének javításához, az áruválaszték bővítéséhez, a termelési költségek csökkentéséhez, a munkatermelékenység emeléséhez — egyszóval a társadalmi termelés hatékonyságának a növeléséhez. Ennek következtében ismét tovább jutottunk népgazdaságunk anyagi-műszaki ellátottságában, lényegesen emelkedett az állóeszközök volumene és műszaki színvonala. Hazánk az ipari fejlődés ütemét illetőleg megelőzött számos fejlett tőkésországot, és az alapvető ipari termékek gyártásában a világ élenjáró államai közé tartozik. Országunk világviszonylatban az egy lakosra jutó kőszénfejtésben a hatodik, barnaszénfejtésben a második, acélgyártásban a harmadik helyen van. Kénsavgyártásban megelőztük Olaszországot, Japánt, Franciaországot, az NSZK-t és Nagy- Britanniát. Szocialista mezőgazdaságunkban a tudományosműszaki fejlesztésnek köszönhető a nagy hozamú gabona- és egyéb növényfajták termesztése, a legkiválóbb állatfajták tenyésztésének a bevezetése. A gépesítés, automatizálás, új termelési módszerek érvényesítése munkaerő-megtakarítást és munkatermelékenység-növelést eredményez. Különösen fontos ez népgazdaságunk mostani és elkövetkező szakaszában, amikor korlátozott a munkaerő-növekedés. Sürgető feladat, hogy a tudományos-technikai forradalom vívmányai behatoljanak minden olyan munkahelyre, ahol ártalmas a munkakörnyezet, vagy nehéz testi munkát kell végezni. TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÓINTÉZETEINK Az elmúlt három évtized alatt hazánkban a tudományos és kutatóintézetek hálózata kiterjedt. Az első központi irányítású -tudományos intézet — a Csehszlovák Tudományos Akadémia megalakulása óta (1952) — a tudományos és kutatóintézetek' dolgozóinak száma több mint a tízszeresére növekedett. Kiemelkedő sikereket ért el a Szlovák Tudományos Akadémia is. Szlovákiában a tudományos és kutatóintézetek dolgozóinak száma meghaladja a 23 ezret. A tudományos és kutatási célokra fordított pénzeszközök tekintetében hazánk a világ élenjáró ipari országai közé tartozik, hisz ijemzeti jövedelmünk 4,5 százalékát erre a célra fordítjuk. Emellett a nemzetközi szocialista gazdasági integráció gyakorlatilag korlátlan lehetőségeket nyújt népgazdaságunknak, hogy bekapcsolódjon a KGST-tagországok hatalmas tudományos és technikai potenciáljába, amely ötmilliót számláló tudományos dolgozójával soha nem látott erőt és óriási „agytrösztöt“ képvisel. A TUDOMÁNYOS MŰSZAKI HALADÁS ÉS ÉLETSZÍNVONALUNK A tudomány és technika fejlődése elsődlegesen főként a termelést érinti, de hatása eléri a látszólag távol álló területeket is. Behatol az emberi élet minden területére és lényeges változásokat eredményez az életszínvonalban, az életmódban, az élet- körülményekben, a személyiség fejlődésében, a műveltségi szintben, az emberi kapcsolatokban stb. Az életszínvonal pozitív változásai elsősorban a dolgozók jövedelmén és fogyasztásán keresztül ítélhetők meg. Húsz év alatt — az 1955 és 1975 közötti időszakban — országunk lakosságának reáljövedelme a háromszorosára emelkedett. Ezzel párhuzamosan növekedett a lakosság takarékbetét-állománya, vásárlóereje és a kiskereskedelmi forgalom. A másik fontos tényező a társadalmi alapok fokozatos emelkedése és az egy főre eső társadalmi juttatások állandó növekedése. Egy lakosra átszámítva az ilyen jellegű juttatások meghaladják évente a 6000 koronát. Jelentősen változik a vásárlás szerkezete a tartós fogyasztási cikkek javára. 1975-ben például 100 háztartásra 90 mosógép, 74 hűtőszekrény, 95 tv-készülék, 139 rádió, 62 gázvagy villanytűzhely jutott. A lakásépítés megnövekedett üteme mellett ugyancsak jelentős eredmény, hogy nagyobb és jobban felszerelt lakások épülnek, mint néhány éve. Az ötödik ötéves terv éveiben első ízben sikerült évente 100 ezernél több lakást építeni. Minden évben emelkedik az egészségügyi ellátásra fordított összegek nagysága. Ez évben csak Szlovákiában meghaladja az öt és fél milliárd koronát. Tovább bővül a kórházak és az orvosi rendelőintézetek hálózata. Az utóbbi években többfajta új és hatékony gyógyszer termelését és forgalmazását vezettük be. Az orvostudománynak a műszaki haladás nagyon sokat adott — a mikroszkóptól és a röntgentől kezdve, az antibiotikumokon keresztül, a szív- és az agysebészet legbonyolultabb műszeréig. A tudomány és a-technika így nagy mértékben hozzájárult az emberi életkor meghosszabbításához. Népgazdaságunk ütemes fejlődése, a tudomány és a technika új feladatai rendkívül nagy igényességet támasztanak az iskolázottság és az emberek általános és szakmai műveltségével szemben. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában több mint 100 ezer dolgozónak van főiskolai végzettsége, csaknem 300 ezernek szakközépiskolai érettségije, 125 ezernek gimnáziumi végzettsége, 700 ezernek szakmai képesítése. A lakosságnak az a része, amely nem ért el ilyen iskolai végzettséget, fokozatosan csökken, száma jelenleg 30 ezer. Az ilyen fókú iskolai képzettség növekedését döntően befolyásolja a szocialista iskolahálózat kibővítése, a szakmunkás- képző intézmények, szakközépiskolák, egyetemek és főiskolák befogadóképességének a növelése. Az elmúlt harminc év alatt Szlovákiában a gimnazisták száma csaknem a háromszorosára, a szakközép- iskolásoké a két és félszeresére, az egyetemistáké, ill. főiskolásoké a 26-szorosára emelkedett. Nappali tagozaton több mint ötvenezer főiskolás tanul, az esti tagozatokat látogatók száma meghaladja a 16 ezret. Évente a szlovákiai főiskolákra és egyetemekre 20—22 ezren jelentkeznek. A népgazdasági terv irányelvei évente kb. 11 ezer jelentkező felvételét teszik lehetővé. Mindez arra vall, hogy a tudományos-technikai forradalom korszaka igényeinek megfelelően egyre emelkedik a tudás és a tanulás utáni vágy, ami örvendetes jelenség. Hisz napjainkban még lényegesen több a középiskolai vagy főiskolai végzettséget igénylő munkahelyek száma, mint az ilyen képzettségű szakember. A XV. pártkongresszus fő irányvonala a jövőben még nagyobb figyelmet szentel a tudományos és műszaki haladás eredményei sokoldalú és humánus felhasználásának. A hasznosítás középpontjában a legnagyobb érték — a szocialista ember áll. E központi cél érdekében használja fel társadalmunk az új tudományos és kutatási eredményeket, hogy tovább javulhassanak a munka- és életfeltételek, fejlődhessen a szocialista életmód, töretlenül emelkedhessen mindnyájunk életszínvonala. MIHÁLY GÉZA A Frydek-Místek-i SLEZAN vállalat 4-es számú üzemében a gyártmány- fejlesztésre nagy gondot fordítanak. A műszálakból készült kelmék szövésére szakosodott vállalatban sikeresen alkalmazzák a kutatási eredményeket, s így jelentős devizamegtakarításokhoz juttatják népgazdaságunkat. A felvételen Vera Melesová és Drahomíra Ja- noscová szövőnők munka közben (Felvétel: CTK — F. Gabőan)
