Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-12 / 7. szám

A TUDOMAW új kőidé me A tudományos-műszaki haladás a lakosság életszínvonala emelését szolgálja 19711." II. 12. N 5/5 Az ember célja és vágya régi idők óta a boldog élet. Egészséges életkörülményeket, anyagiakban, kulturális javakban akkora bőségét biztosítani min­denkinek, hogy a szegénység, a nyomor, a nélkülö­zés, a tudatlanság ismeretlen fogalmakká váljanak az emberiség előtt. Az ilyen bőséghez és általános jóléthez vezető utat csak a szocialista alapokon épülő és fejlődő társadalom nyitja meg. A szocia­lizmusban a termelés célja egybeesik a társadalom valamennyi tagjának érdekeivel és szükségleteivel, mivel az egész nép növekvő anyagi és kulturális igényeinek mind teljesebb kielégítését, életszínvo­nala jelentékeny és tervszerű emelkedését szolgál­ja. A társadalmi termelés gyors fejlesztését és töké­letesítését a tudományos-műszaki haladással és a munkatermelékenység növekedésének meggyorsulá­sával kívánjuk elérni. Gyakran hangoztatjuk, hogy a tudományos-tech­nikai forradalom korszakában élünk, amely megnyi­totta számunkra az egyre nagyobb sebességek, a rendkívül szilárd öntvények, a hajszálpontos mű­szerek, az automata gépsorok, a félvezetők és mű­anyagok, az űrhajók, illetve a különböző célokra használható számítógépek évszázadát. A tudomá­nyos-technikai forradalom igen bonyolult folyama­tok összességét jelenti, amelyek a termelőerők és a társadalmi élet vonalán játszódnak le. Jellegzetes vonásai: a tudomány új küldetése, amely a tudo­mány közvetlen termelőerővé válásából adódik; a termelés automatizálása; a technikai és technoló­giai eljárásokban lejátszódó minőségi változások; az ember termelési folyamatban elfoglalt szerepének megváltozása stb. Elterjedt nézet, hogy korunk tu­dományos-technikai forradalmának lényege a tudo­mányos-műszaki felfedezések óriási tömegében és azok gyors gyakorlati térhódításában rejlik. BONYOLULT VÁLTOZÁSOK Korunk tudományos-technikai forradalma a terme­lés valamennyi tényezőjében végbemenő, sokrétű folyamatok és bonyolult minőségi változások összes­ségét jelenti. Tehát hatása megnyilvánul a mun­kaeszközökben, a munkafolyamatokban és a ter­melés legfontosabb tényezőjének, a dolgozó ember­nek a tevékenységében. A munkaeszközök tökéletesítése iránti igény ma­gával hozza a gépipar egyes ágazatainak gyors ütemű fejlődését. Sor kerül a termelési folyamatok teljes gépesítésére, majd főként az ismétlődő tevé­kenységek automatizálására. Az automatikus, előre megadott program szerint dolgozó önszabályzőgépek és a számítógép kombinációja eredményezte a ki­bernetikai ismeretek gyakorlati alkalmazását. A kémia új ágainak létrejöttével teljesen újszerű anyagok állíthatók elő, amelyek helyettesíteni tud­ják a természetes alap- vagy segédanyagokat. Tu­lajdonságaikból adódóan számos célra sokkal job­ban beválnak, mint a természetes anyagok. Gondo­lunk például az átlátszó műanyagfólia sokrétű fel- használására, a nagy mennyiségben gyártott PVC-re (polivinilklorid), a textiliparban felhasznált műszá­lakra (szilon, nylon, ltaornn stb.), a műanyagokból készült és igen tartós, könnyű, jó ellenállóképessé­gű fogaskerekekre, a gyakorlatilag törhetetlen és jól sterilizálható orvosi műszerekre. Az emberiség jóléte gazdasági szempontból főként attól függ, hogy elegendő energia áll-e rendelke­zésünkre. Hőerőműveink, vegyiparunk, vasolvasztó­ink, gépiparunk és a háztartások sok-sok hőener­giát fogyasztanak, amit fűtőanyagok elégetésével nyerünk. Egyre növekszik a szén, a fa, a kőolaj, a földgáz és egyéb alapenergia-hordozók jelentő­sége. Szinte hihetetlen, hogy századunk kezdete óta az emberiség több energiát használt fel, mint az ezt megelőző korszakot együttvéve. Ha az emberiség számára az életszínvonal még magasabb, minden kívánságát kielégítő fokát akarjuk megteremteni, akkor új, kimeríthetetlen és .mindenütt rendelke­zésünkre álló energiaforrásokat kell felkutatni, ta­lálni. Ilyenek lehetnek a még kellőképpen ki nem használt természeti energiaforrások, mint pl. a föld belső melege, a napsugárzás, a tengermozgás, a szél stb. De ezek felhasználása új technológiai eljáráso­kat igényel. A tudományos-technikai forradalom fokozatosan felszámolja a monotőnszerűen ismétlődő munkát és a nehéz fizikai robotot. Ennek következtében egybe nagyobb szerephez jut a bonyolult és magas szak- képzettséget igénylő szellemi munka. VILÁGMÉRETŰ FOLYAMAT A tudományos-technikai forradalom világméretű folyamat. Az egész világon növekszik a tudományos dolgozók száma, előjelzések szerint 2000-ben eléri a gazdaságilag aktív lakosság egyötöd részét. A tu­dományos-műszaki haladás következtében — vagy meggyorsítása érdekében — új termelési ágak szü­letnek mind a szocialista, mind a tőkésországokban. A két társadalmi rendszerben azonban a közös jel­lemvonásokat lényegesen meghaladja a merőlegesen ellentétes jelenségek és hatások száma. A kapitalizmusban a tudományos-műszaki hala­dás mozgatórugója a monopóliumok versenyharca az értéktöbblet növelésében, a tőkés gazdaság mili- tarizálása. A korszerűsítés következtében növekszik ugyan a termelés volumene és a munkatermelékeny­ség, de párhuzamosan emelkedik a munkanélküliek száma is. Az. imperializmus a műszaki haladás vív­mányait főként katonai célokra használja fel, jól példázza ezt a neutronbomba gyártásának a szor­galmazása. Az Amerikai Egyesült Államokban és más tőkésországokban a katonai célokat szolgáló kutatások és tudományos munkák felemésztik a tu­dományos és kutatási alapok kétharmadát. A tudo­mányos-technikai forradalom még jobban elmélyíti a kapitalizmus belső ellentéteit, érleli és megte­remti a szocialista forradalom anyagi-technikai és szociális előfeltételeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja teljes mérték­ben tudatosítja a tudományos-műszaki haladás óriá­si gazdasági, népjóléti, társadalmi és politikai je­lentőségét. Erre vall a CSKP 1974 májusában meg­tartott plenáris ülése tanácskozásának és a XV. pártkongresszus idevonatkozó határozata és célki­tűzése. A tudományos és műszaki fejlesztésben elért eredményeket elemezve elmondhatjuk, hogy hozzá­járultak a népgazdaságunk anyagi-műszaki bázisá­ban elért jelentős minőségi, mennyiségi és szerke­zeti változásokhoz, a foglalkoztatási struktúra meg­változtatásához, a termékek minőségének javításá­hoz, az áruválaszték bővítéséhez, a termelési költ­ségek csökkentéséhez, a munkatermelékenység eme­léséhez — egyszóval a társadalmi termelés haté­konyságának a növeléséhez. Ennek következtében ismét tovább jutottunk népgazdaságunk anyagi-mű­szaki ellátottságában, lényegesen emelkedett az ál­lóeszközök volumene és műszaki színvonala. Ha­zánk az ipari fejlődés ütemét illetőleg megelőzött számos fejlett tőkésországot, és az alapvető ipari termékek gyártásában a világ élenjáró államai kö­zé tartozik. Országunk világviszonylatban az egy lakosra jutó kőszénfejtésben a hatodik, barnaszén­fejtésben a második, acélgyártásban a harmadik he­lyen van. Kénsavgyártásban megelőztük Olaszorszá­got, Japánt, Franciaországot, az NSZK-t és Nagy- Britanniát. Szocialista mezőgazdaságunkban a tudományos­műszaki fejlesztésnek köszönhető a nagy hozamú gabona- és egyéb növényfajták termesztése, a leg­kiválóbb állatfajták tenyésztésének a bevezetése. A gépesítés, automatizálás, új termelési módsze­rek érvényesítése munkaerő-megtakarítást és mun­katermelékenység-növelést eredményez. Különösen fontos ez népgazdaságunk mostani és elkövetkező szakaszában, amikor korlátozott a munkaerő-növe­kedés. Sürgető feladat, hogy a tudományos-techni­kai forradalom vívmányai behatoljanak minden olyan munkahelyre, ahol ártalmas a munkakörnyezet, vagy nehéz testi munkát kell végezni. TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÓINTÉZETEINK Az elmúlt három évtized alatt hazánkban a tudo­mányos és kutatóintézetek hálózata kiterjedt. Az első központi irányítású -tudományos intézet — a Csehszlovák Tudományos Akadémia megalakulása óta (1952) — a tudományos és kutatóintézetek' dol­gozóinak száma több mint a tízszeresére növekedett. Kiemelkedő sikereket ért el a Szlovák Tudományos Akadémia is. Szlovákiában a tudományos és kuta­tóintézetek dolgozóinak száma meghaladja a 23 ez­ret. A tudományos és kutatási célokra fordított pénz­eszközök tekintetében hazánk a világ élenjáró ipari országai közé tartozik, hisz ijemzeti jövedelmünk 4,5 százalékát erre a célra fordítjuk. Emellett a nemzetközi szocialista gazdasági integráció gyakor­latilag korlátlan lehetőségeket nyújt népgazdasá­gunknak, hogy bekapcsolódjon a KGST-tagországok hatalmas tudományos és technikai potenciáljába, amely ötmilliót számláló tudományos dolgozójával soha nem látott erőt és óriási „agytrösztöt“ képvi­sel. A TUDOMÁNYOS MŰSZAKI HALADÁS ÉS ÉLETSZÍNVONALUNK A tudomány és technika fejlődése elsődlegesen főként a termelést érinti, de hatása eléri a látszó­lag távol álló területeket is. Behatol az emberi élet minden területére és lényeges változásokat eredmé­nyez az életszínvonalban, az életmódban, az élet- körülményekben, a személyiség fejlődésében, a mű­veltségi szintben, az emberi kapcsolatokban stb. Az életszínvonal pozitív változásai elsősorban a dolgozók jövedelmén és fogyasztásán keresztül ítél­hetők meg. Húsz év alatt — az 1955 és 1975 közötti időszakban — országunk lakosságának reáljövedel­me a háromszorosára emelkedett. Ezzel párhuza­mosan növekedett a lakosság takarékbetét-állomá­nya, vásárlóereje és a kiskereskedelmi forgalom. A másik fontos tényező a társadalmi alapok fo­kozatos emelkedése és az egy főre eső társadalmi juttatások állandó növekedése. Egy lakosra át­számítva az ilyen jellegű juttatások meghaladják évente a 6000 koronát. Jelentősen változik a vá­sárlás szerkezete a tartós fogyasztási cikkek javá­ra. 1975-ben például 100 háztartásra 90 mosógép, 74 hűtőszekrény, 95 tv-készülék, 139 rádió, 62 gáz­vagy villanytűzhely jutott. A lakásépítés megnövekedett üteme mellett ugyan­csak jelentős eredmény, hogy nagyobb és jobban felszerelt lakások épülnek, mint néhány éve. Az ötödik ötéves terv éveiben első ízben sikerült évente 100 ezernél több lakást építeni. Minden évben emelkedik az egészségügyi ellá­tásra fordított összegek nagysága. Ez évben csak Szlovákiában meghaladja az öt és fél milliárd ko­ronát. Tovább bővül a kórházak és az orvosi ren­delőintézetek hálózata. Az utóbbi években több­fajta új és hatékony gyógyszer termelését és forgal­mazását vezettük be. Az orvostudománynak a mű­szaki haladás nagyon sokat adott — a mikroszkóp­tól és a röntgentől kezdve, az antibiotikumokon ke­resztül, a szív- és az agysebészet legbonyolultabb műszeréig. A tudomány és a-technika így nagy mér­tékben hozzájárult az emberi életkor meghosszab­bításához. Népgazdaságunk ütemes fejlődése, a tudomány és a technika új feladatai rendkívül nagy igényességet támasztanak az iskolázottság és az emberek álta­lános és szakmai műveltségével szemben. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában több mint 100 ezer dolgozónak van főiskolai végzettsége, csak­nem 300 ezernek szakközépiskolai érettségije, 125 ezernek gimnáziumi végzettsége, 700 ezernek szak­mai képesítése. A lakosságnak az a része, amely nem ért el ilyen iskolai végzettséget, fokozatosan csökken, száma jelenleg 30 ezer. Az ilyen fókú is­kolai képzettség növekedését döntően befolyásolja a szocialista iskolahálózat kibővítése, a szakmunkás- képző intézmények, szakközépiskolák, egyetemek és főiskolák befogadóképességének a növelése. Az elmúlt harminc év alatt Szlovákiában a gimnazis­ták száma csaknem a háromszorosára, a szakközép- iskolásoké a két és félszeresére, az egyetemistáké, ill. főiskolásoké a 26-szorosára emelkedett. Nappali tagozaton több mint ötvenezer főiskolás tanul, az esti tagozatokat látogatók száma meghaladja a 16 ezret. Évente a szlovákiai főiskolákra és egyete­mekre 20—22 ezren jelentkeznek. A népgazdasági terv irányelvei évente kb. 11 ezer jelentkező felvé­telét teszik lehetővé. Mindez arra vall, hogy a tu­dományos-technikai forradalom korszaka igényeinek megfelelően egyre emelkedik a tudás és a tanulás utáni vágy, ami örvendetes jelenség. Hisz napja­inkban még lényegesen több a középiskolai vagy főiskolai végzettséget igénylő munkahelyek száma, mint az ilyen képzettségű szakember. A XV. pártkongresszus fő irányvonala a jövőben még nagyobb figyelmet szentel a tudományos és műszaki haladás eredményei sokoldalú és humánus felhasználásának. A hasznosítás középpontjában a legnagyobb érték — a szocialista ember áll. E köz­ponti cél érdekében használja fel társadalmunk az új tudományos és kutatási eredményeket, hogy to­vább javulhassanak a munka- és életfeltételek, fej­lődhessen a szocialista életmód, töretlenül emelked­hessen mindnyájunk életszínvonala. MIHÁLY GÉZA A Frydek-Místek-i SLEZAN vállalat 4-es számú üzemé­ben a gyártmány- fejlesztésre nagy gondot fordítanak. A műszálakból ké­szült kelmék szö­vésére szakosodott vállalatban sikere­sen alkalmazzák a kutatási eredmé­nyeket, s így jelen­tős devizamegta­karításokhoz jut­tatják népgazdasá­gunkat. A felvéte­len Vera Melesová és Drahomíra Ja- noscová szövőnők munka közben (Felvétel: CTK — F. Gabőan)

Next

/
Thumbnails
Contents