Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-05 / 6. szám
TUDOMÁNY fell TECHNIKA A változékony téli időjárás A meteorológiában december elejétől február végéig tart a téli időszak. A csillagászati naptár szerint viszont a téli napfordulótól, vagyis december 22-től a tavaszi napéjegyenlőségig, március 21-ig kell számítani a telet. Tapasztalataink azonban arra utalnak, hogy az említett időpontok közül általában egyik sem fedi pontosan a valóságos téli időszak kezdetét és végét. A mi területünkön a telek nagyon változékonyak, s nemcsak az időtartam, hanem az időjárás tipikus jelenségei, a hó mennyisége és a lehűlés mértéke szempontjából is. Nálunk a tél az esetek többségében rövidebb vagy hosszabb, hidegebb és enyhébb időszakok váltakozásaiból áll. Tartósan hideg, vagy állandóan enyhe téli időjárás a mérsékelt égövben csak ritkán fordul elő. A sokévi meteorológiai feljegyzések szerint az elmúlt évszázad közepétől számítva 17 tartósan hideg és 24 enyhe tél fordult elő. Ezek közül az 1940-es tél volt a leghidegebb, melyhez hasonlót csak 1929- ben és 1880-ban jegyeztek fel. A legutóbbi hideg télre 1964-ben került sor. A legenyhébb telet éppen három éve tapasztalhattuk. Ebben az évszázadban igen enyhe tél volt még 1910-ben és 1920-ban. A közép-európai-téli időjárás alakulását a kiterjedt légtömegek mozgása határozza meg. Közismert, hogy a víz sokkal lassabban adja ki a meleget, mint a szárazföld, ezért a tengerek télen is lényegesen melegebbek. A nyugati és a délnyugati irányból érkező légáramlás ennek Felületi jégképződés egy meteorológiai bódén (A szerző felvétele) következtében nálunk is enyhíti a telet. Az Atlanti-óceán tengeri légtömegei beáramlásának ■következtében főleg napközben fagypont fölé emelkedik a hőmérséklet. Ez hóolvadást okoz, s gyakori az eső is. Teljesen ellenkező hatást vált ki az észak-déli irányú légáramlás, amely hideg sarkvidéki levegőt szállít Közép-Európába, s gyakran hosszú ideig tartó, kemény fagyokat okoz. Ha a téli időszakban ilyen légáramlás van túlsúlyban, akkor általában véve hidegebb a tél. Ez a két lényegesen különböző légáramlás télen is váltakozik, ilyenkor a hőmérő higanyszála hol a fagypont fölé emelkedik, hol pedig mélyen fagypont alá süllyed. Csak a magasabban fekvő hegyvidékeken alakul ki állandó jellegű tél. A melegebb tengeri levegő hatása leginkább érezhető Szlovákia délnyugati részében. Ez a hatás keleti irányban fokozatosan csökken. Ezeket a különbségeket a sokévi hőmérsékleti átlagok is bizonyítják. Bratislefvában például a legutóbbi 50 év havi átlaghőmérséklete decemberben + 0,6 C°, januárban — 1,0 C°, februárban + 0,6 C° volt, ezzel szemben Kassán (Kosice) decemberben — 0,9 C°, januárban — 3,4 C°, februárban — 1,7 C°. A SARKVIDÉKI LEVEGŐ ÚTJAI Az északi félgömbön a hideg levegő tartalékai az északi sarkkörön túl fekvő területeken halmozódnak fel. Innen általában két irányban érkezhet hozzánk a hideg sarkvidéki levegő. Az egyik út Finnországon és a Szovjetunió területén át vezet. Ez az áramlás rendkívül hideg levegőt hoz magával. A legnagyobb fagyok azonban nem is közvetlenül a légáramlás hatására keletkeznek, hanem a következő napokban, amikor az égbolt kiderül és a szél elcsendesedik. Az éjszakai fagyok erősségét ilyenkor a hőtakaró is fokozza. A sarkvidéki levegő érkezésének másik útja Grönlandból indul ki, s az óceán fölött haladva érkezik Közép-Európába. A Golf-áram eközben a sarkvidéki légtömegek alsó rétegeit is felmelegíti, így tehát ezek csak a magasabban fekvő hegységekben okoznak erősebb lehűlést. A tenger felől érkező sarkvidéki légtömegek rendszerint havazást is hoznak magukkal. A HÖTAKARŰ JELENTŐSÉGE A mérsékelt égövben a hótakarónak nagy népgazdasági jelentősége van, elsősorban azért, mert bizonyos szigetelő réteget képez a talaj felszínén. Hótakaró alatt mindig melegebb a föld, mint nélküle, ami az őszieket is védi a kifagyás ellen. A hó további fontos szerepe, hogy jelentős mennyiségű nedvességet tárol, amire nagy szüksége van a növényzetnek a tavaszi időszakban. A hótakaró főleg az enyhe légáramlás hatására olvad el, a közvetlen napsütés, vagy az eső csak kisebb kárt tesz benne. Szlovákia délnyugati részén ezért aránylag ritkábban keletkezik összefüggő és tartós hótakaró, mint a kelet-szlovákiai síkságon. A LAVINAOMLÁS A hegyekben, ahol télen főleg hó formájában hull a csapadék, a felgyülemlett hőtömegek gyakran Okoznak lavinaomlást. Ezek nemcsak jelentős anyagi károkat okoznak, hanem olykor még emberi életeket is követelnek. Európában leggyakrabban fordul elő lavinaomlás az Alpokban, továbbá Svédországban, Norvégiában, Spanyolországban, Jugoszláviában, valamint a Szovjetunió hegyvidékein és nálunk. Szlovákiában különösen lavinaveszélyes a Magas- és az Alacsony-Tátra, a Nagy- és a Kis-Fátra. Az Ala- csony-Tátrában nem olyan gyakori a lavina, mint a Magas-Tátrában, mert itt nem olyan meredekek a hegyoldalak, ám annál nagyobb méreteket öltenek. A lavinaomlás gyakran az elővigyázatlan turistákat és síelőket is halálos veszéllyel fenyegeti. Számos tényező játszik közre az elindításában, éspedig főleg a lejtő szöge, a hótömegek rétegeződése, az egyes rétegek fizikai tulajdonságai, az időjárás alakulása, a talaj felszíne és növényzete, s néha egészen véletlen tényezők is okozhatják, például erősebb hanghullámok, vagy a hegyekben kóborló állatok. A levegő mozgása, örvénylése is szerepet játszik a lavinaveszélyes hótömegek kialakításában. Lavinaomlás főleg a tél második felében fordul elő, leggyakoribb a 22 fokot meghaladó lejtőkön, ritkábban a 14 fokon felüli lejtőkön is előfordul, de csak rendkívül kedvező időjárási feltételek mellett. A ZÚZMARA £S AZ ÖNOS ESŐ A zúzmara és az őnos eső a téli időszak káros jelenségei közé tartozik. A zúzmara apró jégkristályok formájában halmozódik fel a tárgyakon, a fákon és a villanyvezetékeken, éspedig a levegő áramlásával szemben. Kedvező fizikai feltételek mellett rendkívüli mértékben megnövekszik, s nagy károkat okoz a villany- és a telefonvezetékeken, a gyümölcsösökben, a parkokban és az erdőkben^ Zúzmara olyankor keletkezik, amikor az előzőleg hideg, fagypont alatti időjárás térségébe nedves, melegebb tengeri légtömegek áramlanak. Ilyenkor nagy szerephez jut a lehűlt vízcseppek hőmérséklete, valamint a szél. Közvetlenül fagypont alatti hőmérsékleten gyenge légáramlás is okozhat zúzmarát. Alacsonyabb hőmérsékleten csak erősebb szél hatására keletkezik káros mértékben. A zúzmaraképződés különösen intenzív a hegyvidékeken. Ha a magasabb, melegebb légrétegekben keletkeznek az esőcseppek, s ezek az alattuk elterülő fiideg légrétegen átjutva ónos eső formájában kerülnek a talaj felszínére. Az esőcseppek a talaj és a tárgyak felületén azonnal megfagynak. A felületi jégképződés főleg a közúti forgalomban okoz nehézségeket. Ha a jégképződés nagyobb mértékű, a zúzmarához hasonlóan a vezetékekben és a £ás növényzetben is komoly károkat okozhat. Befejezésül néhány adatot említünk még az erősebb fagyok előfordulásáról. Nemcsak nálunk, hanem egész Közép-Európában az elmúlt évszáza'd közepe óta a legalacsonyabb hőmérsékletet 1929 februárjában mérték. Akkor február tizediké táján Tátralomnicon — 37, Zvo- lenban — 38, s a Zvolen melletti Víglason — 41 Celsius fokra süllyedt a hőmérő higanyszála, ami egyúttal az eddig mért legalacsonyabb hőmérsékletet is jelentette Szlovákiában. Dr. PETER FORGÄC A Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű dolgozói az idén 400 millió koronával növelik a hazai beruházási szállítások, 100 millió koronával pedig a kiviteli áruszállítások értékét. A munkatermelékenységet az elmúlt évi szinthez viszonyítva 3,7 százalékkal akarják emelni. A Februári Győzelem 30. évfordulója, valamint a vállalat 150 éves fennállása tiszteletére az év első három hónapját élmunkás-negyedévnek hirdették ki, melynek folyamán legalább 600 vállalati csúcsteljesítményt akarnak elérni. A felvételen Miroslav Sedénka egy 59 tonnás hajófőtengely megmunkálását végzi, amely a lengyel hajógyártás számára készül. Ez lesz az első 1978-ban legyártott főtengely a.VKGV vállalatban A CSTK felvétele KÖSZÖRÜLÉS JÉGGEL A jég — 20 C°-on százszor szilárdabb, mint a korszerű optikában használt köszörűk. A hőmérséklet további csökkentésével a jég még az öntöttvasnál is keményebbé válik. D. Beliskin leningrádi műszerész a jég ezen tulajdonságaira alapozta újítását, egy olyan köszörűgép tervét, amelyben a köszörű szerepét a jég tölti be. A csiszolóanyag-szemcséket a vízben elkeverik, majd a keveréket megfagyasztják. Az ily módon előállított „jégköszörűt“ különleges hűtőszekrényben tárolják. A módszer még a mikron tört része méretű csiszolószemcsék alkalmazását is lehetővé teszi, s így műanyagot, üveget, sőt még fémet is igen precízen, sima felületűre lehet megmunkálni. LENINGRÁDI DRÁGAKÖVEK A Leningrádi Ékszeripari Tudományos Kutatóintézetben a rubin és más drágakövek készítésekor visszamaradó darabkákból és szemcsékből mesterséges drágakövet állítanak elő. A fel nem használt „hulladékot“ 2300 fokos, állandó sebességgel forgó fémtartályokba helyezik, s az így növesztett homogén kristályok felveszik a konténerek formáját. A kristálynövesztés sebessége 16—20 mm óránként. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének Panská Ves-i ionoszférakutató obszervatóriumában szorgalmas munka folyik. Az obszervatórium dolgozói fontos kutatási feladatokat teljesítenek az Interkosmos-program keretében. Eddig 8 műholdról vettek fel adatokat az ionoszféráról és a magneto- szféráról. Kiváló eredményeket értek el továbbá az egyes műszerek fejlesztésében és szerkesztésében. Az általuk kifejlesztett hőmérőberendezést használták többek között a Kosmos 900 szovjet műhold kutatási programja keretében is. Az obszervatórium dolgozói szorosan együttműködnek a szovjet tudósokkal a műholdakról nyert adatok feldolgozásában. A felvételen Petr Sko- povy mérnök a számítógép mágnesszalagos egységét állítja be a műholdakról érkező telemetrikus adatok feldolgozásához A CSTK felvétele 1978. II. 5. N W »"9 16
