Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-02-05 / 6. szám

Az elmúlt év végén helyezték üzembe a 6. ötéves tervidőszak beruházási prog­ramjában szereplő Pocerady II. erőművet. Az erőmű két 200 megawattos blokk­jának teljesítménye sokat jelent az idei tél energetikai mérlegében. Az erőmű építői teljesítették a Nagy Október 30. évfordulójára tett kötelezettségvállalásai­kat. A második blokkot december 23-án adták át, 8 nappal a határidő előtt, s így az év végéig több mint 100 000 megawattórát sikerült termelni mintegy 20 millió korona értékben. A felvételén az új erőmű 6 százméteres hűtőtornya és a két hatalmas kémény látható Napjainkban a gazdaság fejlődésének és az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb, meghatározó tényezője a növekvő tüzelőanyag-szükséglet bizto­sítása. Miként a benzinmotor is csak addig működik, amiig üzemanyag van a tartályban, éppúgy a gyárakat is csak úgy lehet folyamatosan, gazdasá­gosan üzemeltetni, ha zavartalan, rend­szeres az energiaellátásuk. Ez különö­sen fontos az olyan iparilag fejlett or­szágokban, mint Csehszlovákia, ahol más államokhoz viszonyítva rendkívül energiaigényes a termelés, s a gazda­ság dinamikus fejlődése állandóan nö­vekvő igényeket támaszt az energiael­látással szemben. A villamosenergia-fogyasztás például Csehszlovákiában az 1955-től 1975-ig eltelt húsz év alatt 14,8 milliárd kilo­wattóráról 63,4 milliárd kWó-ra nőtt, s az 1980-ra előirányzott fogyasztás 83,4 milliárd kWó. Ebből évente mintegy 4 milliárd kW-t fedezünk behozatal­ból, alapjában véve tehát 93—95 szá­zalékban önellátók vagyunk. Az elő­irányzatok szerint a behozatal mennyi­ségben továbbra is azonos szinten ma­rad, a fogyasztás növekedését tehát teljes mértékben saját forrásainkból kell fedezni. Az energiagazdálkodás beruházási költségei A jelenlegi világgazdasági helyzet­ben, amikor a 'kőolaj és ezzel össze­függésben a földgáz világpiaci ára tar­tós jelleggel a többszörösére nőtt, az iparilag fejlett országok arra töreked­nek, hogy takarékossági intézkedések­kel, s a hazai források intenzívebb felhasználásával csökkentsék az ener­giahordozók behozatalát, vagy legalább a behozatal növekedési ütemét. Közis­mert, hogy a világ kőolaj-készletei nem is olyan nagy távlatokban kimerüléssel fenyegetnek, takarékosabb felhasználá­suk tehát mindenképpen, még a jövő nemzedékeivel szemben viselt felelős­ség szempontjából is indokolt. Ilyen megfontolások alapján a cseh­szlovák népgazdaság is nagy .erőfeszí­téseket tesz a hazai szénjövesztés nö­velése irányában, s szorosan együttmű­ködik a szocialista országokkal a Szovjetunió területén fekvő kőolaj- és földgázlelőhelyek közös feltárásában, s az energiahordozók, valamint a villa­mos energia szállítási kapacitásának fejlesztésében. Az 5. ötéves tervidőszakban az ener­giaellátás anyagi-műszaki alapjának fejlesztésére — a tranzit gázvezeték építési költségeit is beszámítva — 59 milliárd koronát fordítunk. A realizált beruházások keretében új erőművek épültek, 16,8 millió tonnával nőtt a barnaszén, 3,3 millió tonnával a kőszén jö vesztése. A 6. ötéves tervidőszakban már több mint 79 milliárd koronát költünk a tü­zelőanyag- és energetikai alap bővíté­sére, amiből mintegy 24,3 milliárd ko­ronát a szénbányászat fejlesztésére fordítunk. A többit főleg az erőművek, valamint a termékvezetékek építése emészti fel. Az idén lényegesen megnövekszik az észak-csehországi barnaszén szállítása az Elba folyón. Tavaly még csak 332 000 tonnát szállítottak vízi úton a vanovi ki­kötőből a chvaleticei erőműbe, ebben az évben ez a mennyiség 1 millió 500 ezer tonnára növekszik A CSTK felvételei A barnaszén mérlege A csehszlovák szénjövesztés a jelen­legi feltételezések szerint 1980-ig 126,6 millió tonnára növekszik, ebből 98,5 millió tonna lesz a barnaszén és a lig­nit. Ez azt jelenti, hogy a legközelebbi években továbbra is a barnaszén lesz a hőerőművek alapvető tüzelőanyaga. Az 1975-bein jövesztett 82,7 millió ton­na barnaszénnek körülbelül az 56 szá­zalékát használtuk fel villamosenergia­termelés céljára. Ebben az, évben egyébként az elsődleges energetikai források összetételében a szilárd tüze­lőanyagok 66,0, a folyékony tüzelő­anyagok 24,7, a gáznemű tüzelőanya­gok 5,5 százalékos arányban szerepel­tek, míg a teljesítmény 3,8 százalékát a vízi és egyéb erőművek adták. A 6. és a 7. tervidőszakban a- szilárd tüzelő­anyagok részaránya továbbra is meg­tartja vezető szerepét, sőt még az 1985- től 1990-ig terjedő időszakban is, ami­kor már az atomerőművek beépített teljesítménye az előirányzatok szerint eléri a 10 000 megawattot. A 6. ötéves tervidőszakban üzembe lépő energetikai blokkok táplálásához az energetikai barnaszén mennyiségét 1980-ig további 11,2 millió tonnával kell növelni. Ennek gyakorlatilag két forrása lehet, az egyik az energetikán kívüli fogyasztás részarányának- csök­kentése, a másik pedig a jövesztett szén mennyiségének a növelése. amíg 1970-ben a Most környéki bá­nyákban 1 tonna szén jövesztéséhez 2,5 m3 földet kellett kitermelni és el­szállítani, ez 1980-ban több mint 3 m3- re, 1990-ben pedig 5 m3-re növekszik. A körzet bányáiinak ez évi feladatai Hasonló problémák merülnek fel az észak-csehországi szénmedence további bányáiban. A komoranyi Békevédők Bányájának dolgozói például az idén 3 millió 900 ezer tonna szenet adnak a népgazdaságnak, de ez csak úgy tel­jesíthető, ha előbb 19 millió m3 földet eltávolítottak a rétegekről. A munkaér­demrenddel kitüntetett ervénicei Cseh­szlovák Hadsereg Nagybánya dolgozói 1977-ben 6 millió 150 ezer tonna szenet jövesztettek. A Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére kötelezett­séget vállaltak, hogy az idén további 800 ezer tonnával növelik a jövesztést, amihez 4 millió 600 ezer m3 földet kell megmozgatniuk és elszállítaniuk. Itt egyébként az előzetes felmérések sze­rint 1965-ben el kell érni az évi 12 millió tonnás szintet. A bányászoknak azonban egyre mélyebbre kell „ásni­uk“ a szénért, s a jövesztés vízszintes irányban is jelentősen kiterjed, egészen a Kruáné hory lábáig. A sokolovi körzet idei tervében 19 millió 550 ezer tonna barnaszén jövesz­Az észak-csehországi szénmedence nem mindennapi látványosságai közé tartozik a külszíni fejtés óriási berendezéseinek „vándorlása“. A felvételen látható 600 tonnás rakodógép és a mögötte haladó700 tonnás tárcsás kotrógép 6 hónap alatt tette meg az elmúlt évben az Ú2íni Antonín Zápotocky Bányából a chaba Fovicében megnyitott új bányához vezető 8,5 kilométeres utat. Gtközben két műúton és egy vasúti töltésen, számos árkon és bokron haladtak át, amíg cél­hoz értek A fejlesztés problémái az észak-csehországi barnaszénmedencében A jövesztés nagyobb arányú fejlesz­tésére elsősorban az észak-csehországi barnaszénmedencében nyílik lehetőség. Itt a termelés az 5. ötéves tervidőszak­ban 5,7 millió tonnával növekedve 1975-ben elérte a 60 millió tonnát. Ez az eredmény azonban elég sok anyagi ál­dozatba került. A külszíni fejtés kiter­jesztéséhez 16 városban és községben fel kellett számolni 5000 lakásegységet, 9 mezőgazdasági és 5 ipari üzemet, 27 közszolgáltatási intézményt. Csupán ezek pótlására több mint 5 milliárd koronát 'kellett fordítani! Még bonyolultabb a helyzet a 6. öt­éves tervidőszakban, amikor további 4200 lebontott vagy lebontásra kerülő lakás pótlásáról kell gondoskodni. Ezen kívül sor kerül 18 ipari ás 18 me­zőgazdasági objektum, valamint 32 köz­szolgáltatási üzem felszámolására, to­vábbá 40 km hosszú vasúti vágányt és 59 km hosszú országutat kell áthelyez­ni. Ezekre az akciókra körülbelül 7 milliárd koronát kell fordítani az 1976- tól 1980-ig terjedő időszakban. A jövesztés növeléséhez szükséges feltételek megteremtése azonban még nem old meg minden problémát. Orszá­gos jelentőségű gondokat okoz még a szén elszállítása is, ami további beru­házásokat tesz szükségessé a rendkívül túlterhelt vasúti hálózat fejlesztésében, korszerűsítésében. Még az a szerencse, hogy az új chvaleticei erőmű ellátása vízi úton is megoldható. A kitermelés geológiai feltételei egyébként az észak-csehországi meden­cében is romlanak. Ez a külszíni fej­tésnél főleg abban jut kifejezésre, hogy tése szerepel, amihez 36 millió 200 ezer m3 földet kell kibontani és elszál­lítani. Itt azonban a geológiai feltéte­lek jelentékeny romlása következtében fokozatosan csökkenni fog a jövesz­tés. Több nagy teljesítményű és biztonságosan üzemelő gépre lenne szükség Már az említett adatok is elég szem­léltetően bizonyítják, hogy milyen óriá­si erőfeszítéseket igényel az észak- csehországi medence szénkészleteinek feltárása és kitermelése. Pedig még nem is említettük azokat a problémá­kat, amelyek a munkafolyamatok gépe­sítésével függnek össze. Az itt dolgozó bányászok tudják a legjobban, mennyi gonddal, nehézséggel jár az óriás ta- lajmarők és a több kilométer hosszú szalagos transzportőrök üzemeltetése. A gépi berendezéseket és azok pótal­katrészeit szállító gépipari vállalatok munkájában az eddigiek folyamán elég sok kifogásolni való akadt. A kerület szorgalmas bányászai bíznak abban, hogy a központi szervek hatékony in­tézkedései ezen a szakaszon is javulást eredményeznek. Ez egyik legfontosabb feltétele an­nak, hogy 1980-ig országos viszonylat­ban megközelítsük a barnaszénjövesz- tés 100 millió tonnás szintjét, ami vi­szont a villamosenergia-ellátás biztosí­tásának alapvető feltétele. Az előirány­zott növekedést ugyanis csaknem kizá­rólag a Most környéki bányákban kell elérni, mert a szlovákiai bányák ter­melése nem növelhető jelentősebb mér­tékben. MAKRAI MIKLÓS 1978. II. 5. j

Next

/
Thumbnails
Contents