Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-05 / 6. szám
A reakció fölött aratott győzelem 30. évfordulója Az 1948-as történelmi februári napok közelgő 30. évfordulója természetesen megsokszorozza érdeklődésünket az események iránt, amelyeket joggal nagy horderejű vízválasztónak tartunk Csehszlovákia és népeinek történetében, a munkásosztály és a kommunista párt sorsában. Következik ez már magának a marxizmus—leninizmusnak a lényegéből, hogy a kommunisták oly rendszerességgel és figyelemmel fordulnak a történelemhez. Igaz, nem a múltban lejátszódott események érdekessége miatt, hanem mindenekelőtt azért, mert a történelmet minden kitérője, fordulata és véletlenszerűsége ellenére is mintegy törvényszerű folyamat eredményeként nézik, mely folyamatot tudományosan meg lehet ismerni, s ennek alapján alapvető vonásaiban előre is lehet látni. Csak a javíthatatlan politikai naivitással rendelkező ember hagyhatja ezt figyelmen kívül. Nem így a kommunisFEBRUÁR nak a szovjet hadsereg által 1945 májusában történt felszabadításával lezárult történelmünknek egy egész hosszú korszaka, amikor a két nemzet sorsa az uralkodó osztályok kezében volt. Csak 1948 februárjában, amikor véglegesen eldőlt a hatalom kérdése, a kérdés, hogy „ki kivel“ tart, végérvényesen és visszavonhatatlanul megkezdődött Csehszlovákiában is az új történelmi korszak — a szocializmusba és a kommunizmusba való fokozatos átmenet korszaka. Éppen a Februári Győzelem nyitotta meg teljesen és véglegesen Csehszlovákiában az utat a szocialista társadalom építése előtt. A proletárdiktatúra hatalomra jutásával, azzal, hogy a Jelenkori társadalom egyetlen következetesen forradalmi osztálya“ lett az uralkodó osztály, az az osztály, amely „intellektuális és erkölcsi mozgatóerefe, fizikai végrehajtója“ a történelmi feladatnak, ami a burzsoázia hatalmának megdöntése és TÖRTÉNELMÜNK JELENTŐS MÉRFÖLDKÖVE Meghatározó szerepe van a munkás- osztálynak ugyanígy a tudományostechnikai forradalom által életre hívott változásak megvalósításában. Mindenekelőtt a munkásosztálynak van úttörő szerepe a fizikai és a szellemi munkát végzők közötti különbségek leküzdésében, a falu átalakításában s a város és a falu közötti különbségek kiküszöbölésében stb. A munkásosztály az egész politikai rendszer tevékenységének motora, a nemzeti bizottságoktól egészen a legfelsőbb állami szervekig, a Nemzeti Front és az általa tömörített szervezetek tevékenységének gerince. Pótolhatatlan szerepet játszik a munkásosztály példamutatása és befolyása a fiatal nemzedék nevelésében és felkészítésében. 1948 februárja utat nyitott az előtt, hogy a munkásosztály egyre nagyobb befolyást gyakoroljon a termelés irányítására. A munkásoknak a munkában mutatott hősiessége magával ragadja, követésre készteti a társadalom többi rétegét i9. Kulcsfontosságú szerepet játszott a munkásosztály és az általa a parasztságnak nyújtott segítség a mezőgazdaság kollektivizálásában és most a mezőgazdasági további fejlesztésére irányuló erőfeszítésekben. Társadalmunk 1948 utáni egész fejlődése megmutatta, hogy a szocializmus építésének sikerei közvetlenül a munkásosztály és a kommunista párt vezető szerepének növekedésétől függenek. A szocialista világközösség szerepe a haladásért és a békéért folyó küzdelemben ták, s egyáltalán az új, szocialista társadalom tevékeny építői. Számukra a történelem forrás és tanulság, forrása az ösztönzésnek és a forradalmi, építő, valóban humanista optimizmusnak. A történelem logikája 1948 februárja e tekintetben különösen gazdag tárháza a tanulságoknak. Nem véletlen, hogy 1948 februárjának nagy tematikája soha egy pillanatra sem maradt ki a múltunkról, jelenünkről folyó viták tartalmából. Elégséges bizonyítéka ez annak, milyen rendkívüli jelentőségű és horderejű esemény ez. A jel, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adott meg az egész világ kizsákmányoltjainak és népeinek, előkészített talajra talált nálunk, hiszen a cseh népből sohasem vesztek ki azok az erők, amelyek már a XV. században az elsők egyikeként Európában felemelték a zászlót, hogy harcba szánjanak a világ igazságos elrendezése víziójának megvalósításáért. És ez a huszita hagyomány nem szűnt meg élni a legnagyobb elnyomás korában sem, mint ahogy arról a XVII. és a XVIII. században lejátszódott számos népfelkelés és mozgalom tanúskodik. De csak amikor a kapitalizmus térhódításával megszületett az új osztály, a proletariátus, lángolt fel ez a harc új erővel, de elsősorban egészen új történelmi perspektívával. A proletárral fellépett a világtörténelem és a mi történelmünk színpadára nemcsak a kapitalizmusnak, de mindenfajta kizsákmányolt társadalomnak is a sírásója. A munkásosztály küzdelme hosszú és keserves volt, de semmi sem jellemzi oly szemléltetően a proletármozgalom történelmi legyőzhetetlenségét, mint a régi munkásdal: „Ha el. is esünk mindannyian, új harcosok támadnak, s fennen lobog a vörös zászló!“ Már az 1905-ös forradalmi esztendő előrejelezte, hogy közeledik a kapitalizmussal való végleges leszámolás napja. Annál nagyobb visszhangot keltett nálunk a győzelmes Októberi Forradalom. Mert példájában, az új feltételeknek megfelelő formában, felleltük azt. ami megmaradt népünkben, túlélve az évszázadokat, s amelynek igazi harcosa éppen a munkásosztály lett. A munkás- osztály erős, bár a régi szociáldemokrata vezérek opportunizmusától és árulásától gyengített forradalmi mozgalma átmenetileg vereséget szenvedett az 1917—1920-as években az új állam jellegéért folytatott nagy küzdelmében. De éppen ebből a vereségből született meg nálunk a felismerés, hogy igazi forradalmi proletár párt nélkül a munkásosztálynak, az egész dolgozó népnek nincs reménye az igazi győzelemre. Innen eredt a döntés, hogy meg kell alapítani Csehszlovákia Kommunista Pártját. v Szükséges ezekről a dolgokról beszélni 1948 februárjával kapcsolatban, mivel ez egyik kulcsfontosságú mozzanata népünk nemzeti felszabadító és osztályharca egész történelmi folyamatának. És ahogy a proletariátus megjelenése nemzeti történelmünk színpadán fejlődése feltételeinek és mozgatóerőinek alapvető megváltozását jelentette, úgy a kommunista párt 1921-ben történt megalapítása a munkásosztály történelmi szerepe betöltése alapvető szubjektív feltételének kialakulását jelentette; e feltétel — a kizsákmányolok hatalmának megdöntése és az osztály nélküli társadalom felépítése, amihez éppen 1948 februárja nyitotta meg véglegesen az utat. A vezető erő Az elkeseredett küzdelmek folyamán, amikor nemcsak a munkásosztály és a dolgozók érdekeiről, hanem a 30-as évek végétől a csehek és a szlovákok nemzeti létéről is szó volt, a kommunista párt vezette munkásosztály lett a csehszlovák társadalom vezető ereje. A cseh és a szlovák nemzet létérdekeinek — amelyeket a burzsoázia nem volt képes biztosítani és megvédeni és amelyeket 1938-ban és a náci megszállás idején nyíltan elárult — a munkás- osztály lett igazi reprezentánsa. E küzdelmek betetőzése az 1944—45-ös nemzeti demokratikus forradalom volt, amelyben a munkásosztály a kommunista párttal az élén már igazi és elismert vezére volt a cseh és a szlovák nemzetnek. A nemzeti demokratikus forradalom győzelmével és az országaz új, szocialista társadalom felépítése, 1948 februárja mérföldkő, vízválasztó a csehek és a szlovákok, a csehszlovák nép, a munkásosztály és a csehszlovákiai kommunista mozgalom történetében. Abból a tényből következő új feltételek és feladatok, hogy a munkásosztály lett az uralkodó osztály, új dimenziókat, formákat és tempót adtak a munkásosztály fejlődésének és átalakulásának is. Mindenekelőtt megtörtént a további, minőségileg magasabb fokú szi- lárdulása a munkásosztály szövetségének forradalmi élcsapatával és vezető erejével — Csehszlovákia Kommunista Pártjával. Űj módon és sokkal szélesebb és szilárdabb alapon bontakozott ki a munkásosztály szövetsége a parasztsággal, az értelmiséggel és a többi szociális réteggel. Oj kvalitások felé fejlődött a proletár internacionalizmus is, amely most az állami politika elve lett. A Februári Győzelem következtében le lehetett küzdeni a munkásosztály évtizedes megosztottságát is. Az értékeik alkotója és hordozója A Februári Győzelem megteremtette a feltételeket ahhoz is, hogy jelentős változások menjenek végbe magában a munkásosztályban. Tovább növekedtek a munkásosztály politikai és szervezési tapasztalatai és képességei, emelkedett ideológiai színvonala, növekedett általános és szakmaf képzettsége. A munkásosztály lett alkotója és továbbvi- vője a létfontosságú értékeknek, amelyeket fokozatosan az egész társadalom átvesz. A munkásosztály forradalmi hagyománya és mindenekelőtt ideológiája, a marxizmus—leninizmus, a valóban munkás hazafiság és a proletár internacionalizmus, a kollektivizmus, az öntudatos fegyelem, a szervezett cselekvés képessége, fokozatosan az egész társadalom normáivá és sajátjává lesznek. Oj s emellett kulcsfontosságú szerepet játszik a munkásosztály szövetségben a műszaki értelmiséggel a tudományos ismeretek elemeinek a termelőerők fejlesztése és az egész társadalom irányítása terén való alkalmazásában. Történelmünk folyamán egyetlen osztály sem volt képes úgy, mint a CSKP vezette győzedelmes munkásosztály nemcsak megérteni, kitűzni, hanem valóban meg is oldani társadalmunk, az egyes osztályok és szociális csoportok, a dolgozó kollektívák és ugyanígy az egyének alapvető kérdéseit. Bizonyítják ezt azok az eredmények, amelyeket Csehszlovákia az 1948 Februárja óta eltelt három évtized folyamán a politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődés terén elért. 1948 Februárja szintén utat nyitott államunk végleges és visszavonhatatlan külpolitikai vonalvezetése előtt azzal, hogy lehetővé tette a legszorosabb szövetség, barátság és együttműködés politikájának következetes megvalósítását- a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országával. Azzal, hogy államunk egyértelműen a haladás és a béke világközösségéhez csatlakozott. 1948 Februárja mindebben vízválasztót jelent. Ebben tetőztek népeink ösz- szes, valóban demokratikus, forradalmi és humanisztikus hagyományai. Ebben van szocialista jelenünk kezdete. Február lerakta alapjait egy műnek, amelyet már azóta elvégeztünk, és olyan feladatoknak, amelyeket pártunk a jelen időszakban tűz ki a társadalom elé. Éppen a fejlett szocialista társadalom építésével folytatja a művet, amelyhez végérvényesen 1948 Februárja nyitotta meg az utat. Csehszlovákia Kommunista Pártja az 1948 februári események 30. évfordulójával kapcsolatban jogosan hangsúlyozza, hogy az eredmények, amelyeket a három évtized folyamán elértünk, arra köteleznek minket, hogy a már megvalósított művet sokoldalúan továbbfejlesszük, elmélyítsük és megszilárdítsuk. Mpga a Februári Győzelem és a szocializmus sikerei hazánkban további bizonyítékát jelentik a marxizmus—leninizmus tanítása nemzetközi érvényének és Csehszlovákia Kommunista Pártja politikája helyességének, realitásának és következetességének. Ezért a Győzelmes Február forradalmi hagyományának továbbfejlesztése ma mindenekelőtt, azt jelenti, hogy a CSKP XV. kongresszusa programjának maradéktalan megvalósítására törekedjünk. FRANTlSEK OüREDNIK 1978. II. 5. I. N C/2 „1948 GYŐZELMES FEBRUÁRJA MEGHIÚSÍTOTTA A NEMZETKÖZI ÉS A BELFÖLDI REAKCIÓ AZON TERVEIT, HOGY CSEHSZLOVÁKIÁT VISSZATÉRÍTSÉK A TŐKÉS VISZONYOKHOZ, AZ IMPERIALISTA VILÁG KEBELÉBE, AZ ÁLTAL, HOGY A SZOVJETUNIÓVAL VALÓ BARÁTSÁGRA ÉS SZILÁRD SZÖVETSÉGRE TÁMASZKODHATTUNK, LEHETETLENNÉ VÁLT AZ IMPERIALIZMUS ESETLEGES BEAVATKOZÁSA ÉS NEMZETEINK SZUVERÉN MÖDOIN S LÉTÉRDEKEIKKEL ÖSSZHANGBAN DÖNTHETTEK SORSUKRÓL. CSEHSZLOVÁKIA VÉGÉRVÉNYESEN A KIALAKULÓ SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG ORSZÁGAI KÖZÉ SOROLÓDOTT BE. A DOLGOZÓ NÉP 1948-AS FEBRUÁRI GYŐZELME A CSEHSZLOVÁK TÁRSADALOM POLITIKAI, GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS ÉS NEMZETI FEJLŐDÉSÉNEK PÁRATLAN TÁVLATAIT INYITOTTA MEG, ES UGYANAKKOR MEGERŐSÍTETTE A SZOCIALIZMUS POZÍCIÓIT VILÁGSZERTE." 3 (Részlet a CSKP KB Elnökségének a februári győzelem 30. évfordulója alkalmából hozott határozatából.)
