Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-02-05 / 6. szám
VASÁRNAP ESEMÉNYEK KÉPEKBEN 1978. február 5. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.17, nyugszik 16.56 Közép-Szlovákia: 7.08, nyugszik 16.47 Kelet-Szlovákia: 6.59, nyugszik 16.38 órakor A HOLD kel — 4.58, nyugszik 14.36 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL kííszOntjOk ÁGOTA nevű kedves olvasóinkat 1833-ban halt meg Vavri- nec DUNAJSKÍ szobrász ás fafaragó (szül. 1784) £ 1788-ban született KISFALUDY Károly költő, a romantikus magyar költészet úttörője, az első magyar novellista ( + 1837) 0 1883-ban született NAGY Lajos, a magyar prózairodalom legkiválóbb mestere, a realista társadaiom- biráló novella hivatott művelője ( + 1954) ^ 1968- ban halt meg fán MUD- ROCH festőművész (szül. 1909). AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ vasárnapi SZAMÁNAK tartalmából Emlékeimből Irta: Dénes Ferenc Gazdagítják a választékot Kovács Elvira írása Akupunktúra Kardos Márta riportja Gyökerek Bodnár Gyula riportja a komáromi magyar gimnáziumról A tiszta tűz őrzője Szeberényi Judit írása Zdenék Nejedly születésének 100. évfordulójára Az álomkereskedő Hermynia zur Mühlen elbeszélése I BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Közvetlen kapcsolatban Nemzeti bizottságaink a legszélesebb alapokon nyugvó néphatalmi és államigazgatási szerveink. A legutóbbi választásuknak nemcsak az eredményei, hanem az ezzel kapcsolatban országszerte kifejtett szerteágazó politikai tevékenység tömeghatása is ékesen bizonyította, hogy népünk bizalommal tekint munkásságukra. Nem lát bennük rideg hatóságot, ügyeit hol jól, hol kevésbé elfogadhatóan intéző hivatalt, hanem olyan intézményt, amely — minden előforduló fogyatékosság ellenére — jogos érdekeit képviseli, s azokat szervesen összehangolja a társadalmi érdekekkel. Ezzel a ténnyel magyarázható, hogy a nemzeti bizottságok rendszere a párt és a nép közti szilárd összekötő kapocs, melynek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Persze e küldetésük betöltésének alapvető feltétele, hogy a nemzeti bizottságok tevékenysége mind színvonalasabbá váljon. Nemcsak abban az értelemben, hogy döntési jogkörükön belül kellő ügyismerettel, szakavatottan, törvénytisztelőén, felelősségteljesen és az emberek problémái iránt fogékonyan fejtsék ki tevékenységüket. Nem kevésbé fontos élni annak minden lehetőségével és eszközével, hogy a választásokban nem örök időkre kivívott bizalmat szüntelenül óvják, szilárdítsák, fejlesszék. Ezt pedig csak úgy lehet, ha a választópolgárokkal és általában az egész lakossággal naponta szoros kapcsolatban állnak, más szóval: valamennyi dolgozójuk és képviselőjük ott van az élet sűrűjében. E tekintetben főleg a képviselőkre hárulnak nem csekély feladatok. A megválasztás ugyanis csak a munka, a bizonyítás kezdete. Általában megállapíthatjuk, hogy a képviselők döntő többsége tisztában van vele — a politikai tömegmunkában a pártnak egyik legszámottevőbb és legfontosabb aktíváját képezik és ehhez is igazodnak. Mégis újra és újra helyénvaló figyelmeztetni rá, hogy alapvető kötelességük szüntelenül, minden megfelelő alkalommal élve, elmélyíteni és megszilárdítani kapcsolatukat választóikkal. A közvetlen érintkezés ugyanis semmi mással nem pótolható. Ez egyformán érvényes az adott nemzeti bizottság plénumúlése előtti és utáni időszakra. Az ülés előtt a képviselőnek főleg arra kell törekednie, hogy az emberek minél szélesebb körével tudassa — a nemzeti bizottság milyen lépésekre, intézkedésekre készül. Természetesen nemcsak az informálás a célja, hanem egyben az is, hogy átfogó képet nyerjen a választóknak ezzel összefüggő nézeteiről, állásfoglalásáról. Az ülés után pedig — a képviselői tevékenységnek ez a gyakrabban elhanyagolt területe — feladata me<»ma»varózni a határozatokat és az embereket megnyerni teljesítésüknek. Nem célunk maradéktalanul felsorolni ennek a munkának valamennyi változatos és sokrétű formáját. A nyilvános gyűlések, a különféle beszélgetések, a társadalmi szervezetek erre a célra alkalmas egyes rendezvényei éppúgy ide tartoznak, mint például a képviselői fogadónapok, a munka- és a lakóhelyi közvetlen érintkezés, főleg a városokban a polgári bizottságok széles körű tevékenysége, és természetesen az is, hogy a képviselő cselekvőén részt vesz a dolgozók panaszainak, bejelentéseinek, javaslatainak nemcsak a „feltérképezésében, hanem megoldásukban, elintézésükben is. Természetesen a képviselők csak akkor tudnak minden várakozásnak megfelelni, ba erre az illetékes szervek gondosan felkészítik őket. Ez nem merül ki eszmei-politikai fejlődésük feltételeinek megteremtésével, hanem egyet jelent tüzetes tájékoztatásukkal, tényekkel és érvekkel való felvér- tezésükkel is. GÄLY IVÁN KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Szövegezik a találkozó záróközleményét Belgrádban nemsokára befejeződik az európai biztonsági és együttműködési találkozó. A küldöttek most a január 17-én megkezdett és körülbelül egy hónapig tartó befejező szakaszban végzik a legnehezebb munkát: szövegezik a találkozó záróközleményét. A helsinki Záróokmány szellemében konkrét formába foglalják több hónapi munkájuk eredményét. Az új-belgrádi modern kongresszusi palotában, a Sava Cen- tarban az előkészítő értekezlet, mint ismeretes, tavaly június 15-től augusztus 5-ig tartott, majd október 4-e és december 22-e között folytak az érdemi tanácskozások. A tanácskozás első két szakasza — az esetenkénti élesebb viták ellenére is — földrészünk politikai légkörének további javítását célzó törekvések jegyében folyt le. A küldöttségek kifejtették kor mányaik álláspontját a nemzetközi helyzetről, főként a politikai és a katonai enyhülésről, megvitatták a helsinki Záróokmány végreha.fásának eddigi eredményeit és a soron levő feladatokat, valamint végrehajtásuk iqódját. A belgrádi találkozó jelentőségét nem vitathatja el, eredményeit nem vonhatja kétségbe senki. Főleg akkor nem, ha alaposan szemügyre vesszük Európa mai arculatán a Helsinki óta kialakult szembeszökő változásokat, a hetvenes évek eleje és vége közötti különbségeket. Annak idején a Nyugat gyanakodva és kényszeredetten üli le az európai biztonsági és együttműködési értekezlet asztalához. Fáradságos két esztendő munkájával papírra vetették harmincöt állam együttműködésének százoldalas dokumentumát. Két év telt el azóta, s ma már Nyugaton is nagyon sokan vannak, akik beismerik, hogy érdemes volt. A Záróokmány magába foglalja az érdekek kényes egyensúlyát. A felek tudomásul vették, hogy Európa országai között politikai és ideológiai különbségek és ellentétek vannak, melyek máról holnapra nem küszöbölhetők ki. Ezek figyelembe vételével megtalálták a nézeteltéréseknél sokkal erősebb ösz- szekötő erőt, az európai nemzeteket összekötő kapcsokat. Belgrádban a szocialista országok el akarják érni a politikai enyhülésnek a katonai enyhüléssel váló kiegészítését. A szovjet javaslatok elfogadása javítaná az európai légkört, növelné a bizalmat, ha a résztvevők vállalnák, hogy nem alkalmaznak egymás ellen elsőnek atomfegyvert, nem bővítik a katonai csoportosulásokat, meghatározzák a hadgyakorlaton részt vevő egységek létszámának felső határát stb. A harmincöt országot képviselő küldöttek a politikai, gazdasági, kulturális, az emberi kapcsolatok legkülönbözőbb területeit érintő 94 előterjesztett javaslat közül kiválasztják azokat a tételeket és megfogalmazásokat, amelyek mindenki számára megfelelők, mert a Belgrádban elfogadandó záróközlemény csak így segítheti elő a helsinki Záróokmány jobb, szélesebb körű megvalósítását az elkövetkező években. KODAY BERTA A hét elején munkalátogatásra Moszkvába érkezett Piotr Jaro- szewicz (jobboldalt], a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Az állomáson Alekszej Koszigin, az SZSZSZK Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos személyiségek fogadták az érkező vendéget (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Viliam Záborsky nemzeti művész, a Színművészek Szövetségei Csehszlovákiai Bizottságának alelnöke és Fritz Rödel, az NDK Színművészek Szövetsége elnökségének tagja Bratislavában aláírta a két szövetség idei eqyüttműködésének jegyzőkönyvét (A CSTK felvétele) Mintegy 16 000 nyugatnémet kikötői munkás sztrájkol január 25-e óta. A munka beszüntetésével bérük emelését és munka- körülményeik javítását követelik. A képen a hamburgi kikötő dokkjai láthatók, amelyek forgalmát a sztrájk teljesen megbénította (Képtávírón érkezett: CSTK — UPI) EGYMILLIÓ MUNKANÉLKÜLI 1978. n. 5. V ÚJ SZÚ
