Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-29 / 5. szám
TUDOMÁNY ■■MHaHKil sues TECHNIKA A DISPLAY VILÁGA II. A betűkijelzők működése A betűkijelző szerkezetek sokkal bonyolultabbak a számkijelzőnél. Ez elsősorban abból adódik, hogy amíg a számkijelzőknek csak tíz állapotot kell jelezniük, addig az ábc ennél jóval több betűt tartalmaz, még ha azt a lehető legegyszerűbb formájában használjuk is. Itt arra gondolunk, hogy nem használunk kis- és nagybetűket, sőt még az ékezeteket is elhagyjuk. Az előző részben már említettük, hogy a mát- rixos rendszer betűkijelzésre is alkalmas. Sokáig ez a rendszer volt az egyetlen szövegírásra használható szerkezet, de még ez is csak az egyszerűbb szavak írására volt megfelelő, s emellett még elengedhetetlen tartozéka volt egy meglehetősen bonyolult elektronikus áramkör, amely az előre beprogramozott betűknek megfelelő égőket kigyújtotta a táblán. Ahhoz, hogy további bonyolultabb betűk kijelzésére is lehetőség nyíljon, fokozni kellene az égők számát. Ez azonban még tovább bonyolítaná a hozzátartozó áramköröket, ami nagyon megdrágítaná a berendezést, sőt a hibásodás lehetősége is erősen fokozódna. Ebből aztán az következett, hogy a kutatók új utakat kerestek. Mielőtt azonban rátérnénk az újabb kijelzők ismertetésére, meg kell jegyezni, hogy ezek a mát- rixos rendszerek még nagyon sokáig működni fognak olyan helyeken, ahol elegendő a leegyszerűsített ábc, és mindamellett még a számok is kijelezhetők. Ilyen helyek a sportpályák eredményjelzői, az egyszerűbb számítógépek kijelzői, a közlekedési csomópontok információs táblái, állomások és repülőterek hírközlő rendszerei stb. Ezek a szerkezetek azonban már nem felelnek meg olyan helyeken, ahol szükség van a kis- és a nagybetűkre, esetleg a betűk méretének a változtatására, vagy pl. a kínai ábc-re. Ilyen bonyolultabb követelményekkel lépnek fel a legmodernebb számítógépek, főleg azok, amelyek nem számadatokat dolgoznak fel. Ezekre a gépekre a legegyszerűbb és mindenki számára ismert példa a tv-ben vetített feliratos filmek esete. Itt a szövegnek gyakran hangulatot is kell kifejeznie, és erre a „számítógép-betű“ (tehát a 35 pontos mátrixrendszer) egyáltalán nem alkalmas. A klasszikus filmre a feliratot filmtechnikával vitték fel. Ez azt jelentette, hogy előre le kellett gépelni a szöveget, esetleg többfajta betűvel; majd az egyes mondatokat le kellett fényképezni és a két filmet egymásra kopírozni. Ez mind jó volt addig, amíg meg nem jelent a mágnesesszalagon rögzített film. Itt már megállt a tudomány, és új utakat kellett keresni. Persze, mondták a kutatók, ha már újat, akkor az legyen univerzális. így született meg az ún. Chiron-rendszer. Ez tulajdonképpen egy korszerű 4. generációs számítógép, amely csak arra szolgál, hogy szöveget jelentessen meg a képernyőn. Ezzel már azt is elárultuk, hogy a szöveg csak képernyőn jelenhet meg. Persze, ez nem hátrány, mert ha figyelembe vesszük, hogy még a legegyszerűbb mondat is tartalmaz néhány szót, és minden szó legalább két betűből áll, és figyelembe kell venni a szavak közti hézagot is, akkor már a mátrixrendszerű kijelző is tetemes helyet foglal el, így elmosódik a különbség a képernyős és az égős kijelző között. A Chiron-rendszer (ejtsd: sirón) alapelve egyszerű. Kétféle betűcsoportot tud produkálni. Az ún. számítógépbetűt, ami nem más, mint a 35 pontos mátrixmezők megjelentetése a képernyőn, azzal a különbséggel, hogy lehetőség van a betűk méreteinek a változtatására. Ezt olyankor használják, amikor gyorsan kell valamit közölni a nézővel, pl. a sporteredmények közlése esetében stb. A másik betűcsoport betűinek a keletkezése már kissé bonyolultabb. Itt az egyes betűket először is nagyon szépen és, pontosan le kell rajzolni. Ezután az egyes ábrákat egy felvevőkamera segítségével betápláljuk a számítógép memóriájába, ahonnan az egyes betűk egy írógéphez hasonló billentyűs szerkezettel kikereshetők. A betűk mérete persze továbbra is változtatható. Ezek után már csak egy kapcsolás kérdése az egész, hogy álló, esetleg dőlt betűk vagy akár kézírás jelenjen meg a képernyőn. A film szövegírásához még egy lyukszalagrendszer is csatlakozik, amelyre az egyszerre közlendő szövegrészt és az előírt Uetűfajtát rögzítik. Az egyes szövegrészek a továbbiakban csak sorszámmal vannak ellátva, és automatikusan jelennek meg a megfelelő képeknél. Ez a technológia nemcsak a tv-ben terjedt el, hanem a modern számítógépek képernyős eredményközlő szerkezeteiben is nagyon gyakran használják, mert így a szöveg nem annyira gépies, és sokkal kifejezőbb, mint az eddigi szerkezeteknél. Hogy mit hoz a jövő ezen a téren, azt — sajnos — nehéz megjósolni, mindenesetre a lapos, (azaz félvezetős) képernyők elterjedése újabb lehetőségeket ad majd. Nem szabad megfeledkezni a holográfiáról sem, amit ma még a gyakorlati életben nem fedeztek fel, és az általa nyújtott lehetőségek részben még ismeretlenek. A kutatás azonban folyik, és az eredmények valami egészen újat sejtetnek mind a megjelenítésben, mind az adatok tárolásában. TAKÁCS JENŐ A prágai CKD Trakce vállalatban számos műszaki újítással tökéletesítik az itt gyártott mozdonyokat és villamosokat. Jelentős árammegtakarítást redményeznek például a félvezetős teljesítményszabályozók, amelyek gyártása nemrég kezdődött. A felvételen Josef Kousa elektromechanikus' és Frantisek Hazdra mérnök a CME-3—M mozdony prototípusának félvezetős teljesítményszabályozóját szerelik össze (A CSTK felvétele) A Vrbno pod Pradédem-i Műanyagpréselő Vállalat 1162 hazai és külföldi megrendelője számára több mint 800 féle terméket készít. A felvételen Ludmila Kvétkovská gyümölcs- és zöldségszállító kosarakat készít A CSTK felvétele Az egészségügyi műszerek kiterjedt alkalmazásával jelentősen- lerövidíthető az orvosi kivizsgálás és a kezelés ideje, aminek népgazdasági szempontból is nagy szerepe van. A brnói Orvosi Műszerek Kutatóintézetének dolgozói a röntgenkészülékek, a fogászati és a sterilizációs berendezések fejlesztése mellett a Szovjetunió, az NDK és Magyarország hasonló irányú kutatóintézeteivel együttműködve az orvosi elektronikai műszerek kutatásával is foglalkoznak. A felvételen Vlastimil Hamis mérnök egy sorozatgyártásra előkészített aritmikus monitort ellenőriz, amely a szívműködés szabálytalanságainak mérésére szolgál. A CSTK felvétele MŰANYAG A FUTBALL LABDÁN A futball-labdának sok mindent kell kibírnia és sok követelménynek kell megfelelnie. Pontos mérete és súlya alap- követelmény, ezenkívül kiegyensúlyozottnak kell lennie. Éppen ezért állítják össze kis öt- és hatszögű darabokból, hogy a labda eredeti gömb alakját megtartsa. Az erre a célra készített bőr tömör, nyúlása kicsi, de még így is csak bizonyos terhelésig felel meg a követelményeknek. A Clouth Gummiwerke A. G. kölni vállalat Du Pont Hypalon bázisú szintetikus anyagot állított elő Dura Korropren néven. Ez kétkomponensű gumioldat, amely a vegyipari tartályok és készülékek önvulkanizáló korrózió- védő bevonataihoz hasonlít. Ez az anyag jól kötődik a bőrhöz. A vele bevont labda kopásálló és nem szív fel vizet. A víz a bőrlabdákat nehézzé és nem kívánatosán gyorssá tette. A műanyaggal vagy a bőrdarabokat vonják be és azután varrják össze, vagy a már ösz- szevarrt labdát, és így a varrásokat is befedik a védőréteggel. FELÜLETVÉDELEM AZ ERŰMÜVEKBEN Az acélszerkezetek korrózió- védelme az erőművekben súlyos probléma. A Szovjetunióban a Volga erőműben egy úi eljárást próbáltak ki. Az elzáró berendezések védelmét szolgálja az a cink-alumínium bevonat, amely a becslések szerint 25—30 évre biztosít védelmet a korrózió ellen. A védendő felületet megelőzőleg homokkal tisztítják meg a festéktől, a korróziós maradványoktól. Ezután viszik fel a 0,05 mm vastagságú cink és a 0,15 mm vastag alumíniumréteget. A fémbevonatot ezt követően egy polimer oldattal itatják át az alumíniumréteg megóvására. A vizsgálatok igen jó eredményekeit mutatnak; az alumínium felületén nincs korrózió, s a védőréteg igen tartós, nem pattogzik le. LÉZERSUGARAS TELEFON Az American Telephon and Telegrahp Company olyan távközlési rendszert épít ki, amelyben telefonbeszélgetések, számítógépes adatok és képek átvitelét lézersugarakkal oldják meg. A rendszert idén őszszel már üzembe helyezik Chicagóban, s ha beválik, az itt elért eredmények alapján nagyobb fénykábelhálózat kiépítését tervezik. Az első, 2,4 km hosszú fény- kábelhálózat a Chicago üzleti negyedében lévő épületeket köti össze két távbeszélő-hivatallal. Hasonló,-/de lényegesen kisebb berendezést már 1976-ban Atalantában kipróbáltak, de azt még nem kapcsolták a városi távbeszélő-hálózathoz. A vállalat vezetősége szerint az új rendszer az átvitel költségeit csökkenti, a kapcsolást, az adatok és képek átvitelét gyorsítja, és lényegesen növeli majd a kábelek kapacitását. 1978. I. 29.
