Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-14 / 345. szám, csütörtök
VITA AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSEM MllLOSLAV VALOVIČ eivtárs, 02 SZLKP KB tagja, a Szlovák Szénás Lignitbányák igazgatója A CSKP KB 12. ülésén és a mai tanácskozáson elhangzott beszámoló újból felvetette a tüzelőanyag energetikai mérleg problémáját, mint az egész népgazdaság fejlődését feltételező fontos tényezőt. 1978 végéhez közeledünk, ezért itt az ideje, hogy visszatekintsünk, értékeljük azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták munkánk eredményeit. Konszernünk idén löbb mint 7,86 millió tonna szenet fejt, ebből a szlovákiai vállalatok több mint 6,03 millió tonnát. Szlovákiában a fejtési feladatok teljesítésében kb. 70 000 tonnával maradunk le. Teljesítjük a lakosság ellátásával kapcsolatos feladatainkat és Ígéretünkhöz híven a tervezettnél többet akarunk termelni, így válaszolunk arra a segítségre, amit a2 üzemektől és vállalatoktól kaptunk. A CSKP KB 12. ülésének beszámolója megállapította, hogy 1973 óta 13 millió tonnával, vagyis 16,25 százalékkal növekedett a barnaszén fejtése. Ebben az időszakban konszernünkben a fejtés 7,78 százalékkal növekedett, a szlovákiai váltatokban 14,13 százalékkal anélkül, hogy új kapacitásokat helyeztünk volna üzembe, sőt az elévült kapacitásokat sem sikerült felújítanunk. A szénfejtési feladatok teljesítését az év folyamán értékeljük. Az első negyedévben a helyzet elképzeléseink szerint alakult, a második negyedévben már teljesen eltérően. A második negyedévben a helyzet alakulását befolyásolták a fejtés rosszabb bányászati-geológiai feltételei, amelyek üzemzavarokhoz vezettek. Több mint 160 000 tonna szén fejtésének kiesését okozták, A harmadik negyedév a szlovákiai vállalatokban az előző évekhez viszonyítva is rendkívül sikeres volt. A nyáron hozott intézkedések keretében sikerült következetesen biztosítanunk a komplexen gépesített részlegekben a folyamatos üzemeltetést. Ebben a negyedévben is több üzemzavar volt, amelyek 80 000 tonna szén fejtésének kiesését okozták. Annak tudatában léptünk a negyedik negyedévbe, hogy tekintettel a nagy kiesésekre, nem tudjuk teljesíteni a tervezett 7,9 millió tonna fejtését, de ugyanakkor elhatároztuk, hogy a lehető legjobb eredményeket érjük el. Október és november rendkívül eredményes volt. Most azt akarjuk elérni, hogy decemberben a munkakezdeményezés a második félév szintjén maradjon, ami jelentősen hozzájárul a következő év sikeréhez. Ez azonban nem egyszerű feladat. Igaz, hogy 11 hónap alatt a munkaszüneti napokon 902 000 tonna szenet fejtettünk, ami a fejtés 12,5 százalékát jelenti és ebből 440 000 -et a folyamatosan üzemeltetett tárnákban. Ez azonban nagy megterhelést jelent a legöntudatosabb munkakollektívák számára. Amint Milan Žabčík, a Szocialista Munka Hőse, a CSKP 12. plénumán mondotta, vannak olyan dolgozók, akik nem hajlandók munkaszüneti napokon részt venni a fejtésben. A munka neheze így a többiekre hárul. Kollektívánk teljes mértékben tudatosítja, milyen fontos a tüzelőanyagforrások biztosítása. Reméljük azonban, hogy ugyanilyen megértést tanúsítanak azok a tárcák, amelyek megteremtik a feltételeket feladataink sikeres teljesítéséhez. A minisztérium 1979-re 8,1 millió tonna szén fejtését irányozta elő, ami 3,2 százalékos növekedést, Szlovákiában pedig 3,6 százalékos növekedést jelent. Az ilyen meny- nyiség fejtése rendkívül igényes feladat és a szükséges feltételek megteremtése nőikül telejsíthetetlen. Elsősorban meg kell valósítani a már elévült technika ínovációs programját. A jövő évi tervet és az 1980. évi még nagyobb feladatokat nem teljesíthetjük a kapacitások fokozott intenzifikálásá- val, az egyszerű újratermeléssel. Bővített újratermelésre van szükség, ami összefügg az építkezési beruházások meggyorsításával, valamint a gyorsabb geológiai kutatásokkal. Ez a két terület sem problémamentes. Az 1978. évi beruházási terv feladatait kb. 103,5 százalékra teljesítjük. Nem teljesítjük azonban a tervet más építkezéseken, valamint a 2 millió koronánál kevesebb költséggel épülő létesítményeken. Aránylag nagy mértékben túlteljesítjük a tervfeladatokat (122 százalék) az Ifjúsági Bánya 2. szakaszán, amely pótolja majd a már kimerült novákyi Béke Bánya fejtési kapacitását. Az elért eredmények ellenére nem lehetünk elégedettek a feladatok tárgyi teljesítésével, elsősorban a folyosóhajtás ütemével. A pénzügyi eszközök kimerítését nagy mértékben a rosszabb geológiai feltételek okozzák és ezáltal növekszik az egy műszaki egységre eső költség is. A beruházásokban alapvető probléma az építkezések kivitelezése. A kivitelezők a kapacitások szempontjából nem tudják kielégíteni a növekvő igényeket az új fejtőrészlegek építésének meggyorsításával kapcsolatban, beleszámítva a technológia és a berendezések szállítását is. Szükségesnek tartjuk, hogy meggyorsítsuk a geológiai kutatásokat, hogy Szlovákiában új szénlelőhelyeket készítsünk elő a fejtésre. Elsősorban a kúty, štúrovói, vatovcei, luborieökai, badini, chnojngl, beladicei, Nitra-kör- nyéki lelőhelyekről van szó. Ezenkívül szén található Szlovákia más területein is, de ezeken még alaposabb kutatásokat kell végezni. A 2000. évi tüzelőanyagmérleggel kapcsolatban még sok kérdés tisztázatlan és nem szabad megengednünk, hogy a tüzelőanyagforrások felmérésének fogyatékosságai miatt újabb problémák merüljenek fel. Ez a program nagyon költséges kutatásokat feltételez, de ezek a költségek rövid idő alatt megtérülnek. Fokozatosan megoldódnak a Nováky északkeleti részében levő fejtési területekkel kapcsolatos kérdések. Feltétlenül szükséges, hogy az illetékes tárcák terveikben érintsék és meg is valósítsák ezeket a 7, ötéves tervidőszakra eső beruházásokat. Ellenkező esetben hasonló helyzet keletkezik, mint az észak-csehországi barnaszénbányában, nem fejthetünk majd azért, mert késik a felszíni építkezések áthelyezése. ŠTEFAN LECH elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága póttagjának, a Bánovce nad Bebravou-i Tatra gyár mesterének felszólalása 1978. XII. 14. A Bánovce nad Bebravou-i Tatra gyárban, a CSKP XV. kongresszusa határozataival összhangban, a 6. ötéves tervidőszakban nagyon dinamikusan növekedett a termelés, főleg az üzem anyagi-műszaki alapjának a tehergépkocsi gyártás programja keretében való fejlesztése alapján. Három esztendő leforgása alatt az árutermelés több mint 300 millió korona értékben növekedett, ami 1975-höz képest 43,6 százalékos viszonylagos növekedés. A választékot illetően 1125 darabbal növeltük a Tatra tehergépkocsik gyártását, miközben több mint 25 imillió korona értékben emelkedett a pótalkatrészek termelése. Ebben az évben az üzem munikakol- lektívája az állami terv minden alapvető mutatójában sikeresen teljesíti a feladatokat. A termelési volumen eléri az 1 milliárd 564 ezer korona értéket, amivel az előirányzatot 3 millió koronával túlteljesítjük. Igyekezetünk nemcsak a termelési volumen teljesítésére ' irányul, hanem elsősorban a választék összetételének megtartására főleg a pótalkatrészek viszonylatában. Az egész hatodik ötéves tervidőszakban, egyes problémák ellenére, teljes mértékben biztosítottuk a pótalkatrészeik gyártását. Eleget tettünk az igényes exportfeladatoknak is. Végtermékeink 80 százaléka megy exportra. Legnagyobb megrendelőnk a Szovjetunió, ahová gyártmányaink több mint 50 százalékát szállítjuk, mégpedig nemcsak a standard tehergépkocsikat, hanem az Arktik típust is, amelyet az igényes éghajlati feltételeknek megfelelően gyártjuk. Az exportfeladatokat 1978. december 15-ig teljesítjük. A CSKP Központi Bizottsága 11. ülése határozatainak szellemében rendkívüli figyelmet fordítunk a gyártmányok minősége Javítására. Csaknem 800 dolgozónk bekapcsalódott a szaratovi mozgalomba s több mint száz munkást felruháztunk az önellenőrzés jogával. Az üzemi pártbizottság és a gazdasági vezetés szüntelenül figyelmet szentel a tüzelőanyag ős az energia megta- karításánaik. A komplex szocialista racionalizáció tervében rögzítettük, hogy megtakarítunk 1125 tonna tüzelőanyagot. Ez év 11 hónapja alatt ezt a feladatot sikeresen megvalósítjuk. A fogyasztásra szánt tüzelőanyag-mennyiség 3,2 százalékát megtakarítjuk. < Az állami tervfeladatok teljesítése mellett rendkívüli figyelmet fordítunk a fejlesztésre. A fejlesztési programot az egyes évekre szóló beruházási terv alapján valósítjuk meg. Ebben az esztendőben is minden kiemelt építkezésen teljesítjük a beruházási tervet és reálisan feltételezhető, hogy a terv- feladatokat több mint 5 millió korona értékben túlteljesítjük, ami összhangban áll az egyes kivitelező szervezetek közös szocialista kötelezettségvállalásával. Megelégedéssel fogadtuk Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a kormánynak az intézkedését, amelynek alapján az 1979. évi tervet megfelelő Időelőnnyel lebontották. Viszont nem lehetünk elégedettek azzal, hogy ezt az időelőnyt nem használták fel a problémáik és az ellentmondások megoldására. A tervjavaslat átvétele után gazdasági-szervezési intézkedéseket hagytunk jóvá az 1979. évi gazdasági feladatok teljesítésének következetes biztosítására. Az SZLKP Központi Bizottságának jelenlegi üléséig azonban a vállalat komplex módon nem bontotta le az 1979. évi végrehajtási tervet. Tekintettel arra, hogy üzemünk nagy, a terveik megkésett átadása jelentős nehézségeket okoz a termelés anyagi-műszaki ellátottsága és technikai előkészítettsége területén. A terv előkészítésének problémái visszatükröződnek megvalósításának szakaszában, ami azzal járhat, hogy nem tudjuk majd egyenletesen teljesíteni a termelés volumenjét és javítani minőségét. Üzemünk feladata egycéiú gepeiket előállítani a Tatra n. v. számára. Ezzel Összefüggésben 3000 fővel gyarapít- liatjuk dolgozóink számát. A felettes gazdasági szervek azonban nem teremtették meg a feladat következetes teljesítésének kedvező feltételeit. A gazdasági vezetés és az üzemi pártbizottság minden igyekezete ellenére ezt a feladatot maradéktalanul nem teljesítjük. Az előforduló problémák és nehézségeik ellenére az üzem kommunistái, az FSZM és az ifjúsági szervezet tisztség- viselői, a gazdasági vezetés és az egész munkakollektíva mindent megtesz az idei feladatok teljesítésére és az 1979. évi feladatok teljesítésének biztosítására. A gazdasági feladatok teljesítése mellett fokozott figyelmet fordítunk a politikai-nevelő és a szervező munkára. JÄSSÍ MATIS elvtárs, az SZLKP KB tagja, o Slovchémia termelési-gazdasági egység vezérigazgatója Megragadom ezt az alkalmat arra, hogy állást foglaljak a Slovchémia termelési-gazdasági egység idei eredményeihez és ismertessem az 1979. évi tervjavaslat kidolgozását. Nyíltan meg kell mondanom, hogy az év elején nagy problémáink voltak, féltünk a bonyolult fejleményektől, elsősorban a külföldi piacok állandóan változó feltételeitől. Ennek ellenére megteremtettük a feltételeket az idei feladatok sikeres teljesítéséhez. Ameny- nyiben nem történik valami rendkívüli, a termelési feladatokat mintegy 140— 150 millió koronával teljesítjük túl, a tőkés piacra irányuló kiviteli feladatokat mintegy 100 millió koronával túlteljesítjük a szocialista kivitel feladatait pedig becsülettel teljesítjük. A tőkés országokba irányuló kivitelünk értéke nagykereskedelmi árakban számítva 2,220 millió korona és a szocialista országokba irányuló kivitelünk értéke, szintén nagykereskedelmi árakban 1,910 millió korona. A nyereség tervét mintegy 200 millió koronával teljesítjük túl. A többi mutatóban is teljesíteni akarjuk az idei feladatokat. Az utóbbi tíz évben a vegyiparban a termelés növekedésének üteme kielégítő, de ennek ellenére az esetek többségében nem sikerült kielégítenünk a belföldi piac igényeit a vegyipari termékeket illetően. így pl. több műtrágyát és növényvédő szert kell gyártanunk a mező- gazdaságnak. Bírálat ért bennünket egyes műszálak hiánya miatt, több nyersanyag és félkészáru is hiánycikk a lakáskémiában és ugyancsak hiánycikk a több technikai gumiból készült termék. Bonyolult a kénellátás helyzete is. Termelési-gazdasági egységünknek jövőre több mint 1,1 milliárd koronával kell növelnie a termelést és 20 százalékkal több nyereséget kell elérnie, mint idén. Mint ismeretes, kollektívánk idén kísérletileg bevezette a hatékonyság és minőség komplex irányításának rendszerét, ennek alapján elért eredményeinket új gazdasági szabályok szerint értékelik. Az eredményeik alapján leszögezhetjük, hogy az új gazdasági szabályok szerint fejlődésünk kedvező és azt akarjuk, hogy ez a fejlődés tovább folytatódjon. Természetesen problémák is felmerülnek, például az, hogyha egy üzemben új terméket vezetünk be, vagy bővítjük egyes termékek gyártását, nem szavatolják a tervek révén ehhez a szükséges nyersanyagokat, vagy félkésztermékeket. Ellentmondások keletkeznek a terv területén. Alacsony a szállítói fegyelem, elsősorban az építkezési beruházások terén az akciókat nem a tervezett határidőkben fejezik be. Véleményem szerint az új gazdasági szabályok elmélete és megvalósítása keretében nagyobb figyelmet kell szentelni ennek a problémának. Többek között lényegesen nagyobb szerepet kell tulajdonítani a döntőbíróságnak és határozatainak, meg kell szigorítani a szállítói fegyelmet és minden áron rendet kell teremteni a szállítóimegrendelői kapcsolatokban. Az új gazdasági rendszerrel kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy a külkereskedelem terén az érdekeltség rendszere nem hat elég mozgósítólag a termelési gazdasági egységekre és a vállalatokra. Elsősorban az anyagi ösztönzőik vannak túlsúlyban a tervfeladatok biztosítását illetően. Úgy gondolom, hogy termelési-gazdasági egységünk, de a vállalatok számára is előnyösebb lenne, ha a kivitel és a behozatal mutatóitól áttérnénk a külikeres- . kedelem szaldójára, hiszen végeredményben az állami szervek szintjén ezt kísérik figyelemmel. Ezáltal az eddiginél nagyobb figyelmet szentelnének az importellenes intézkedéseknek és a kivitel terén is új utakat keresnének. Nem biztos azonban, hogy ez a kritérium az összes termelési-gazdasági egységnek megfelelne. Az új gazdasági szabályok további fejlődése során részünkről azt látjuk, hogy vállalataink gazdasági vezetőinek és a vezérigazgatóságoknak tartalékokat kell kialakítani. Saját forrásainkon kívül a külfölddel, elsősorban a szocialista országokkal, de a tőkésországokkal is folytatott hatékony együttműködéssel, kooperációval és munka- megosztással. Ezen a téren általában kedvező a helyzet a szocialista országok viszonylatában, amelyekkel már aránylag jól fejlődik az együttműködés. Az új szabályokkal, valamint a nyersanyagalappal kapcsolatban, ahol a nyersanyagok ára a jövőben is tovább fog növekedni, figyelmünk a racionalizációs intézkedésekre összpontosul, amelyeknek fokozniuk kell a kivitelt és csökkenteni a behozatalt, elsősorban a tőkés országokból. Az új gazdasági szabályok érvényesítésének viszonyai között mi megváltoztattuk a külkereskedelem egyes szervezési formáit azzal a céllal, hogy jobban kihasználjuk a devizahiteleket, az importellenes intézkedéseiket, valamint a különböző transzakclökat. Továbbá nagyon fontosnak turtjuka számítőtechnika fejlesztését és kihasználását. Ezen a téren nagyon intenzív munkát fejtünk ki. Az év folyamán új, nagyteljesítményű számítógépet helyeztünk üzembe termelési gazdasági egységünkben, ami a gyakorlatban lehetővé teszi, hogy a termelési gazdasági egység keretében kicseréljük az egyes vállalatokkal a szükséges tájékoztatásokat, de külsőleg is, kollektíváink szükségletei és a helyzet szerint. Ezzel kapcsolatban meg szeretném említeni, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az átviteli berendezések gyártásának bevezetésére, be kell vezetni a modulátorok és hasonló berendezések gyártását. Megértjük a népgazdaság problémáit és szükségleteit. Azt is megértjük, hogy ha nem sikerül saját munkánkban rendszeresen javítani az eredményeket, nem várhatjuk a szükségletek egyre jobb kielégítését és az életszínvonal további emelését. Ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy a jövő évi feladatokat és a 6. ötéves terv feladatait legfelsőbb pártszervezeteink határozataival összhangban teljesítsük. FRANTIŠEK MISE JE elvtársnak, az SZLKP Központi Bizottsága tagjának, az SZSZK pénzügyminiszterének felszólalása A 6. ötéves tervidőszak első három évében a gazdaságban elért sikerek éppúgy, mint a problémák, amelyekbe beleütköztünk, közvetlenül visszatükröződnek az állami költségvetés feladatainak teljesítésébeTi és arányainak kialakításában. A költségvetési gazdálkodásban, néhány nehézség ellenére, ezekben az években elértük kitűzött céljainkat. A növekvő bevétel lehetővé tette a gazdaságnak, s főleg a termelési alapnak tervezett fejlesztését. Az életszínvonal emeléséhez jelentősen hozzájáruló társadalmi fogyasztás növelésére ebben az évben 15 százalékkal többet fordítunk, mint 1975-ben. Költségvetésünk az említett években kiegyensúlyozott volt, jóllehet elsősorban a gazdasági szerkezettel és a hatékonyságával kapcsolatos céloktól való eltérések megköveteltek néhány operatív pénzügyi intézkedést. Ezek küldetése további erőforrások feltárása és a kívánatos költségvetési megtakarítás szavatolása volt. Elmélyült a pénzügyi rendszer szerveinek együttműködése, következetesen egyeztettük az összes társadalmi, pénzügyi forrásnak, az állami költségvetésnek, a hiteleknek és a vállalati erőforrásoknak tervszerű felhasználását. (Folytatás a 6. oldalonJ
