Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-14 / 345. szám, csütörtök

VITA AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÖLESÉN (Folytatás az 5. oldalról) A költségvetési mérleg egyensúlya és a pénzügyi források hatékony ráfordi tása hozzájárult a gazdaság stabil fej­lődésiéhez, megszilárdította a pénzne­münk iránti bizalmat és a lakosság biz tonságérzetét, hogy társadalmunk he­lyes irányban fejlődik. Ezen a kiindulási alapon, közvetlen összefüggésben az állami végrehajtási tervvel, kidolgoztuk az SZSZK 1979. évi állami költségvetésének javaslatát. A növekvő igények hozzávetőleg azonos feszültséget idéznek elő az erő források és a szükségleteik között mind­három állami költségvetésben. Ezért 1979-ben számolunk azzal, hogy az SZSZK állami költségvetése az 1978. évi szintnek megfelelő dotációkat és pénzügyi támogatást kap a szővetségi állami költségvetésből. A költségvetési kiadások növekedését tehát saját forrá­saink gyarapításával fogjuk fedezni. A pénzellátás feladata csaknem kizáró­lag a gazdaságra hárul. A vállalatok gazdasági eredményei alapján a nyere­ség befizetésének ehhez az évhez ké­pest több mint 16 százalékkal ikell nö­vekednie. Ez a nagyobb mérvű nyereségelvonás a Szlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya által irányított ágazatokban megkívánja a nyereség növekedésének arányos ütemét. Ennek során döntő szerepe lesz két tényezőnek — a tel­jesítmények növekedésének és a terme­lési költségek csökkentésének. A teljesítmények növelését illetően reálisan a következő keretet szabályo­zó tényezőkből indulunik ki: a termelé­si-műszaki alap jelenlegi helyzetéből, a rendelkezésre álló nyersanyagokból, az energetikai bázisból és a dolgozók szá­mából. A teljesítmények hatékony növelése mellett azonban az állami költségvetés gazdaságból származó bevétele elsősor­ban a termelési költségek csökkentésé­től függ. Tudjuk, hogy még mindig sok tartalékunk van a termelési fo­gyasztás csökkentése terén, ahol az ötéves terv előirányzatát nem teljesít­jük. A lehetőségek reális felméréséből következik az a feladat, hogy 5 száza­lékos teljesítménynövelés mellett hoz­závetőleg 16 százalékkal gyarapítsuk a nyereséget. Ez megkívánja, hogy több mint 1 százalékkal csökkentsük a ter­melés egy-egy korona értékére eső költségeket, ennek keretében pedig 0,64 százalékkal az anyagköltségeket. Számolunk azzal, hogy a költségek idei, általában kedvező alakulásának tendenciáját nemcsak megőrizzük, ha­nem még javítjuk is. Rendkívül igényes feladat, hogy a nyereség gyarapodását több mint 80 százalékban a költségek csökkentésével érjük el. Ugyanakkor a nyereség növe­kedésének dinamikája magasan túl­szárnyalja az országos, mintegy 10 szá­zalékos átlagot. A gazdaságunk rendel­kezésére álló erőforrások következe­tes kihasználásával ez a feladat reáli­san teljesíthető. Miben látjuk a hatékonyság növelé­sének erőforrásait és feltételeit? Elsősorban a jobb beruházási ered­ményekből indulunk ki, mégpedig nem­csak az egyes akciók megvalósítását, hanem az általuk létrehozott gazdasági struktúra ésszerűségét illetően is. Kü­lönleges jelentősége van a közvetlen eredményt biztosító feladatok követ­kezetes túlteljesítésének, például az ONDREJ KULIŠ ELVTÄRSNAK, Görgőscsapágy Müvek Bevezetőben kötelességemnek tar­tóim nyíltan kijelenteni: ha bíráló igé­nyességgel kell értékelnünk a jelenle­gi helyzetet, amelyben most, a 6. öt­éves tervfeladatoknak az idei évi tel­jesítésekor találtuk magunkat üze­münkben, semmiképpen sem kerülhet­jük el a bonyolult elemzést. A bíráló értélkelés bonyolultsága és igényessé­ge abban rejlik, hogy a jelenlegi terv- iteljesítés, vagy a feladatok nem telje­sítésének objektív és szubjektív okai gyakran fedik egymást. Megemlíthetnék itt több példát a vé­leményem bizonyításaként, ám úgy vé­lem, hogy ez felesleges, mert az üze­münkben uralkodó jelenlegi helyzetet jól ismerik a vezető pártszervek is. Ha­tározottan ki kell jelentenem, hogy az említett szubjektív és objektív fogya­tékosságok fennállásakor az üzemünk­ben uralkodó helyzet megoldására ki­fejtett törekvés nem hozta meg a kí­vánt eredményeket. Még akkor sem, ha tekintetbe vesz- szük az ismert nehézségeket, ame­lyeket a villanyáram szabályozása idé­zett elő az anyagi-műszaki ellátás és az üzemi kooperáció terén. Üzemünk a termelési kiesés ellenére is, melynek következtében a Prešovi Görgőscsa­págy Üzemben az idén kb. 35 millió korona a termeléskiesés terjedelme, a szocialista és a tőkés államokba irá­nyuló exporlfeladatokat teljesíti. Ugyancsak teljesíti az idén a módo­sított évi terv fontos mutatóit és a népgazdaságnak leszállítjuk a legszük­ségesebb végtermékeket. új technika alkalmazásának és további energiaforrások kiaknázásának. Az ab ból következő nagy beruházási igényes ség, hogy egyidejűleg megvalósítjuk a hosszabb távú fejlesztési programot is, megkívánja, hogy ezen a területen a beruházások a lehető legnagyobb hasz­not nyújtsák. A jövő esztendő tervében és költségvetésében is kifejezésre jut­tatjuk ezt a szándékunkat. A következő évben csak az SZSZK költségvetéséből 15 milliárd koronát fordítunk beruházási célokra. Meg kell követelnünk, hogy ez a nem cse­kély ráfordítás rugalmasan és hatéko­nyan megtérüljön. Ennek nélkülözhe­tetlen feltételeit rögzítettük a tervben Ide sorolható a költségvetési árak meg­tartása, a létesítményeik határidők sze­rinti átadása és a tervezett műszaki- gazdasági paraméterek elérése. Az eddiginél jóval nagyobb mérték­ben kívánjuk növelni a termelés haté­konyságát a tudományos-műszaki fej lesztést szolgáló intézkedésekkel. Az ezzel összefüggő követelményeknek ele­get teszünk azáltal, hogy az állami költségvetésből és a vállalatok erőfor rásaiból is erre a célra nagy beruhá­zásokat eszközlünk. Az állami költségvetés feladatai és főleg erőforrásai szempontjából döntő jelentősége van az iparnak. Ez kife­jezésre jut abban a tényben, hogy az ipar produkálja a nyereség tervezett összvolumenjének több mint 55 száza­lékát. Ezért feladatait és jelenlegi hely­zetét komplexebb módon fogjuk fel az eddig alkalmazott kritériumoknál. Az iparügyi tárca két ágazatában elvárjuk, hogy sokkal hatásosabban és idejében fognak reagálni a hazai és a külföldi piac szükségleteire. Ezt az irányvételt hivatottak támogatni a vállalati ered­mények értékelésének új kritériumai is. A bruttó termelés mutatója helyett döntő fontosságúvá válik a termelési feladatok tervezett összetételben való teljesítésének mutatója, amelyhez köz­vetlenül kötődni fog a jutalmazás, va­lamint az anyagi ösztönzés alapjainak pénzellátása is. Ezzel összefügg to­vábbá, hogy levonjuk a rosszminöségű gyártmányok okozta veszteséget. Az állami költségvetésből sóikat szá­nunk a mezőgazdaságra. Ebben az ága­zatban következetesebben kívánjuk ér­vényesíteni feladataink komplex értel­mezését, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztési termelés közti célszerű kooperációt és a földalap lehető leg­jobb kihasználását. A nagyobb élelmi­szertermelés értékes devizát takaríthat meg számunkra. Ezért olyan kilátások­kal hajtunk végre beruházásokat a földalapba, hogy ezek az eszközök ef- fektív módon megtérülnek. Az elmúlt esztendőkben a gyakorlat által igazolt értékes tapasztalatokra tet­tünk szert az irányító munkában. Eze­ket a továbbiakban érvényesíteni és alkotó módon tökéletesíteni kívánjuk. Az eddiginél sokkal többet várunk min­den egyes vezető dolgozó közvetlen irányító tevékenységéneik tökéletesítésé­től, az irányításban a felelősségtudat és a konkrétság elmélyítésétől. Nem elég csak tudomásul venni, hogy egyes vállalatokban a feladatokat nem tel­jesítik, hanem sokkal nyomatékosabban le kell vonnunk a következtetéseiket, ha­tásosabban és differenciáltabban kell érvényesítenünk a munka eredményei szerinti díjazásnak és az erkölcsi elis­merésnek rendszerét. az SZLKP KB tagjának, a mokradi igazgatójának felszólalása Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a Dolný Kubín-i Görgőscsa­págy Üzem és saját üzemünk helyze­téről. Az idei év első felében, sőt még júliusban is, rendkívül rossz helyzet­be kerültünk a termelési terv teljesí­tésében, főleg az elmúlt évi és az idei évi negatív jelenségek összetorlódása következtében. Július végéig a bruttó termelésben történt kiesés mintegy 16 millió koronát tett ki, ami 14 napi le­maradást jelentett, tekintet nélkül a tervezett szabadságokra és a munka­szüneti napokra. A dolgozók alkotó kezdeményezésének eredményes moz­gósításával és a szociálisa verseny­mozgalom fellendítésével, az idei év novemberének végéig a kiesést sike­rült 1 690 000 koronára csökkentenünk. Az összes probléma és a bonyolult helyzet ellenére, amely vállainkra ne­hezedett, e napokban s valószínűleg az év végéig, nem mondunk le a remény­ről és a vállalatban mindent megte­szünk azért, hogy a tervet 100 száza­lékra teljesítsük. Teljesítjük ugyanak­kor exportfeladatainkat is. Kivitelünk mindkét mutatéban hatékony; mérsé­kelten túlteljesítjük a gazdálkodási eredményeket is, amelyek az általános jövedelem formájában fejeződnek ki. Ezáltal elérjük azt, hogy a 6. ötéves tervidőszak első három évében túlszár­nyaljuk a terv eredeti irányszámait a termelésben, mégpedig 10 millió koro­nával, a jövedelemalkotás terén 9 mil­lió koronával. Legalább röviden említést teszek arról, hogyan igyekeztünk megoldani a problémákat, a fogyatékosságokat és hogy ez miként sikerült. Természetes, hogy a vállalat vezetőségében gondos­kodtunk a kialakult helyzet mélyrelia- tó elemzéséről, szem előtt tartva a CSKP KB 11. plenáris ülésének, vala­mint az SZLKP KB plenáris ülésének határozatait. Nyíltan be kell ismer­nünk, hogy több mint másfél hónapig tartott, amíg konkrét, tárgyilagos in­tézkedéseket fogalmazhattunk meg, amelyeknek megvalósításit biztosíthatta a kialakult helyzet megoldását. Az átfogó politikai-szervezési intézkedése két a vállalat valamennyi üzemrészé ben párhuzamosan kidolgoztuk Rövid és hosszú lejáratú feladatokra, a vál­lalati szinten történő megoldásra ősz tottuik fel (természetesen ilyenből van a legtöbb) és reális követelmények­re, amelyeknek megoldása kizárólag az egyes üzemekben és a Szövetségi Általános Gépipari Minisztériumban le­hetséges. Ma már joggal kijelenthettük, hogy az intézkedéseket és feladatokat, me­ly eknetk megoldása a vállalat politikai és gazdasági vezetőségének a felada­ta volt, teljesítettnek tekinthetjük, amit az is bizonyít, hogy fokozatosan egyensúlyba kerültünk a termelési terv teljesítésében és az ezt követő mutatókban, amiről már az előbb szól­tam. Úgy vélem, hogy a fennálló prob­lémáik és nehézségek ellenére öröm mel és büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a feladatok teljesítésekor a pártszervezet, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet, valamint a vezető gazdasági dolgozók nagyfokú aktivitást és kezdeményezést fejtettek ki. Hatá­rozottan kijelenthetem, hogy ha nem késik a nikkelére szállítása, amelyet a seredí Niik kelkohó számára tiszta fémmé dolgozunk fel, akkor teljesít­hettük volna a termelési tervet. Más lészt viszont nem mondhatjuk ezt üze­münknek a Szövetségi Általános Gép- ij>ari Minisztériummal szemben tá­masztott jogos követelményeiről. Konk­rétan az a'lábbi problémák megoldásá­ra gondoltam: 1. Az általános javításokat végző mű­hely szerszámrészlegének fokozatos felépítése. 1979-ig mintegy 30 termelé­si szakemberre van szükség, akiket sa­ját sza k t a n iivté zet ünk be n nevelünk. 2. Véglegesen megoldani a legszüksé­gesebb technológiai berendezéseknek a tőkés államokból való behozatalát, olyan berendezéseket, amelyeket eddig a KGST kereté bem nem gyártanak. Itt mintegy fi millió devizakorona értékű Iteruházásról van szó. A fenti igen sürgős követelmények meg nem oldása már 1979-ben szinte lehetetlenné teszi termékeimknek to­vábbi felújítását, a tervezett termelési terjedelem biztosítását. 3. A bimetális hengersorok építésének indokolatlan elhalasztása, a porkohá­szat fejlesztésének és korszerűsítésé­nek első szakaszában végzett munkák halasztása. Azért szólok ezen a he­lyen a fentiekről, mert mindkét akció nagy jelentőségű és talán nem eléggé értékelt az össztársadalmi hatékony­sága a további haladás szempontjából, aimiről olyan sürgetően szólt a CSKP KB 12. plenáris ülése és mai tanács­kozásunk is. Felszólalásom befejező részében sze­retném hangsúlyozni, hogy vájlalatunk kommunistái továbbra is alkotó, kez­deményező munkát fejtenek ki a fel­adatok teljesítése érdekében. Ugyan­akkor kifejezem szilárd meggyőződé­semet, hogy vállalatunk vezérigazgató­ságán és a Szövetségi Általános Gép­ipari Minisztériumban dolgozó kommu­nisták, vezető gazdasági dolgozók és tisztségviselők segítő jobbot nyújtanak a feladatok és az itt említett problé­mák megoldásához. SZALAi IMRE ELVTÄRSNAK, az SZLKP KB tagjának, a komáromi (Komárno) Szlovák Hajógyár mesterének felszólalása A komáromi járás dolgozói a járási pártszervezet és a járási pártbizottság vezetésével nagy erőfeszítéseket tesz­nek a XV. pártkongresszus határoza­tainak becsületes teljesítése érdekében. Járásunkban a mezőgazdasági és az ipari üzemek különböző eredményeket értek el. Ezért a mostani időszakban járási pártbizottságunk és a pártalap­szervezetek figyelme az 1979. évi ter­vek következetes előkészítésére és megvalósítására összpontosul. A kom­munistáik és a pártonkívüliek kezdemé­nyezését a döntő problémák megoldá­sára, a fogyatékosságok kiküszöbölésé­re irányítjuk, hogy a komáromi járás­ban a következő évi terv igényes fel­adatait teljesítsük. Üzemi pártszervezetünk és az alap­szervezetek lebontották a CSKP KB 11. ülésének határozatait és mi e határo­zatok megvalósítására törekszünk. Igyekezetünket a termelési folyamat hatékonyságára, a munkaszervezés ja­vítására, az állóalapok és a munkaidő jobb kihasználására, a gyártmányok és mindennemű munka minőségének fo­kozására összpontosítjuk. Célunk bizto­sítani a hatékonyságot, az exportfel­adatokat, főleg a Szovjetunióba irá­nyuló exportot, mivel gyártmányaink túlnyomó többségét a Szovjetunióba szállítjuk. Az idén az árutermelési tervet rend­kívüli erőfeszítésekkel teljesítjük és enyhén túlteljesítjük, ami az 1977. év­hez viszonyUva 11,1 százalékos növe­kedést mutat. Rosszabb a helyzet a bruttó termelési terv teljesítésében, ahol mintegy ötszázalékos hiány mu­tatkozik majd. Számunkra ez annyiban veszélyes, mert már több éven keresz­tül lemaradtunk a befejező munkák ütemében, ami veszélyeztetheti a ha­jóknak és más gyártmányainknak a tervezett határidőben történő elkészí­tését. Munkakollektívánik az energiagaz­dálkodás, a fűtőanyaggal és egyéb anyagokkal való ta kaié koskodás meg­oldásával foglalkozik. A 6. ötéves terv­időszak első két évében átlagosan 1 százalékkal túlszárnyaltuk a XV. párt- kongresszuson kitűzött feladatokat. Az idén 300 tonna fűtőanyagot takarítunk meg. A hegesztés további ésszerűsíté­sével villanyenergiát takarítunk meg, főleg azáltal, hogy nagyobb részben alkalmazunk félvezetős hegesztési be­rendezéseiket. A hagyományos hegesz- tőaggregát helyett, melynek hatékony­sága 50 százalékos volt, most legalább 72 százalékos hatékonyságot érünk el. Ki kell azonban jelentenem, hogy vállalatunk dolgozóinak minden jóin­dulatú törekvése ellenére is problé­mákkal küzdünk, főleg a szállítói és megrendelői kapcsolatokban. Néhány szállítónk megkésve és rossz minőség­ben szállít gyártmányokat, ami aztán bizonyos zavart kelt, és ezért rendkí­vüli erőfeszítést kell kifejtenünk, hogy megtartsuk gyártmányaink színvonalát, minőségét. Bírálóan kell rámutatnunk ' főleg az olyan szállítókra, mint a tur- ranyi Drevina faipari vállalat, amely a személyszállító hajók belső beren­dezését és a bútort szállítja. A bú­torszállítás, sajnos, néhány hónapot is késik, nem rendelkezik a kellő minő­séggé1. ugyanakkor már veszélyben van a hatodik személyszállító hajó beren­dezésének és a továbbiaknak a szál­lítása is. Ezt a munkát a turany i Dre­vina a Nyugat-szlovákiai Bútoripari Üzemekre hárította, ahol azonban üze­melési okokból 1979 második felében fognak csak gyártani számunkra bú­tort és hajóberendezést. A probléma égető, mert 1979-ben két személyszál­lító hajót kell építenünk. Egy hajónak az évi tervből való kiesése az áru- termelési terv 25 százalékát jelenti és beszáimítódik az exportba is. További problémánk a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműből való le­mezek szállítása, 1979 első negyedé­ben 100 tonnát nem szállítanak le. Csak a második negyedévben szállít­ják a teljes szükséglet egyharmadát, tehát 400 tonnát. Ezeket az ultrahang­gal próbált lemezeket a ČKD export­ra szállított mozdonyai hegesztett mo­torblokkjainak előállítására vesszük igénybe. , Még további problémáink Is vannak, például az ötödik számú személyszál­lító hajó táblaüvegeinek beszerzésé­ben, ahol a gyártó vállalat leállította a termelést, mivel a termelési beren­dezésben üzemzavar keletkezett. Ha­sonló a helyzet néhány újfajta szi­vattyú szállítása terén is. Meg kell még említenem azt a tényt, hogy a legtöbb meg nem kötött szál­lítói szerződés az 1979. évre behoza­tali jellegű. Ezért szükségszerű, hogy a külkereskedelmi vállalatok egyes ikö- zületei ezen a területen idejekorán já­ruljanak hozzá a gazdasági szerződé­sek megkötéséhez. Igényes feladatok várnak üzemi pártszervezetünkre és a vállalat egész munkakollektívájára. Az árutermelés 107 százalékkal növekszik, de tekintet­tel a termelés szerkezetének megválto­zására. a személyszállító hajók gyár­tására való orientálódására, a munka- igényesség 18 százalékkal növekszik. Ha a kereseteket 2,5 százalékkal emel­ni akarjuk, jelentősen csökkentenünk kell a munkaigényességet és fokozni a munkatermelékenységet, ami az egyik legigényesebb feladatunk lesz. A ja­nuári és februári taggyűléseiket és a tagkönyvcserét arra használjuk fel, hogy mozgósítsuk tagjainkat, a tagje­lölteket és az összes dolgozót a 6. öt­éves tervidőszak 4. évi feladatainak teljesítésére. Befejezőben engedjék meg, hogy biz­tosítsam az SZLKP Központi Bizottsá­gát: vállalatunk kommunistái és párt- szervezetei következetesen és töretle­nül teljesíteni fogják a határozatokat és a hajógyári munkások eddigi gazdag tapasztalataikra támaszkodva megtesz­nek mindent Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XV. kongresszusa határoza­tainak vállalatunkban történő eredmé­nyes megvalósítása érdekében. um 1978. XII. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents