Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-12 / 343. szám, kedd

AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE AZ SZSZK 1979. ÉVI NÉPGAZDASÁGFEJLESZTESI FŐ FELADATAIRÓL /Folytatás a 3. oldalról) ez iparosmunkák elvégzésénél és a pa­nel házak javításánál. Hasonlóképpen, mint az előző évek­ben, különös gondot fordítunk a nagy energetikai építkezésekre, így a Jas- lovsiké Bohunice-i V-l és V-2 atomerő­művekre, a Fekete Vág mellett épülő villanyműre, a tranzit gázvezetékre, to­vábbá a gépkocsiipan építkezésekre Bánovcén, Trnavában és Bratislavában az új rostgyártó üzemeknek és más fontos termelőhelyeknek. Nemcsak a térfogat teljesítéséről, hanem főként a tárgyi feladatok teljesítéséről van szó, hogy a termelőhelyeket a megha­tározott időpontban üzemije helyezhes­sék. Az Erdő- és Vízgazdálkodási Mi­nisztériumban, az Építőipari Miniszté­riumban, valamint a dunai vízműrend­szer építésében résztvevő szervezetek­ben dolgozó kommunistáiktól megköve­teljük, hogy teljes felelősséggel bizto­sítsák a mennyiségi munkák és szál­lítások magas éviközi irányzatait a szerződéses építkezési határidők betar­tása érdekében. Ezeken — és a többi nagyfontosságú építkezésen is — teljes mértékben fel _ kell használni az egyesített szocialista kötelezettségvállalások megkötésének bevált formáját és ebben az irányban az illetékes területi pártszerveknek sokoldalú hatékony segítséget kell nyújtaniok az építkezéseken pártbizott­ságok létesítésében és működésében. Mindegek a feladatok, amelyekről be­szélünk megkövetelik az építőipari munka jelentős javítását, a műszaki fejlődés lehetőségeinek rugalmasabb felhasználását a termelés jobb előké­szítését a munka és a vállalaton be­lüli tervezés’ sokkal magasabb fokú szervezettségét. Az irányítás és a mun­kafegyelem megszilárdításával erélye­sebben kell leküzdeni a munkaidő, a gépek és berendezések kihasználásá­ban, az anyaggal való takarékoskodás­ban lévő fogyatékosságokat. VÍZGAZDASÁG ÉS KÖZLEKEDÉS t Elvtársaik, amikor a jövő évi tervről beszélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk azoknak az ágazatoknak a fejlesztését, amelyek különös jelentőséggel bírnak mind a jelenlegi, mind pedig a jövő fejlődés szempontjából. Ide tartozik a vízgazdaság és a közlekedés. Habár a jövő évi terv — és az 1980- ra szóló Irányelv is — a víz és az ivó­víz szállításának feladatait a 6. ötéves terv szintjén állapítja meg, látni kell azt, hogy egyre növekszik a feszültség a vízforrások terén. Mindnyájunknak teljes mértékben tu­datosítanunk kell felelősségünket a gazdaság fejlesztése és az ember éle­te szempontjából oly fontos forrás megőrzéséért, bővítéséért és védelmé­ért, mint a víz, mint a tiszta levegő, e problémára megfelelő távlattal kell tekinteni, de főként következetesén is, minden évben teljesíteni kell a megha­tározott feladatokat, mind az építőipari munkák, mind a technológiai berende­zések szállítása tekintetében. A gazdaság tervszerű fejlesztésének érdekében a jövő évben a teherszállí­tás 4,9 százalékos növekedésére szá­mítunk, ebből a vasúti szállítás 1,2 százalékos növekedésére. Emellett a vasút teljesítőképességéből indulunk ki és abból, hogy olyan tömeges anya­gok szállításában, mint a fűtőanyag, az építőanyag, az érc és a nyersanyag szállítása, pótolhatatlan feladatot telje­sít. Lényegesen nagyobb feladatokat kell teljesítenie a gépkocsi-szállítás­nak, főként az üzemekben, mindenek­előtt az építőiparban. Az eddiginél sokkal következeteseb­ben kell megteremteni a feltételeket a vasúti szállítás fejlesztésiéhez azoknak az intézkedéseknek a teljesítésével, amelyeket ez év kezdetén hagytunk jó­vá, így a vasútvonalak teljesítőképes­ségének fokozására irányuló beruházá­sok megvalósítása, a szükséges techni­kai berendezések szállítása, a munka­erők biztosítása és stabilizálása stb. terén. A szállítási feladatok teljesíté­séhez sokkal felelősségteljesebb hozzá­állást követelünk meg a szállítóktól is, akiknek folyamatosabban kell megszer­vezniük a vagonok ki- és berakását,, mégpedig a munkaszüneti napokon is. FONTOS A SOKOLDALÚ HATÉKONYSÁG ÉRVÉNYESÍTÉSE Elvtársak, a jelenlegi fejlődési szakaszban a sokoldalú hatékonyság érvényesítése valóban gazdaságunk nélkülözhetetlen létfeltétele. E feladatot komplexen kell megközelítenünk, vagyis további nyers­anyag, anyag, fűtőanyag és energia­megtakarítást kell elérnünk, hatéko­nyabban kell kihasználni az állóalapo­kat, fokozni kell az élő munka terme­lékenységét és ezzel párhuzamosan biztosítani kell az emelkedő műszaki színvonalat, minőséget, korszerűséget, a szállítások rugalmasságát és még to­vábbi előfeltételeket, amelyektől a hasznossági érték, ezáltal a termékek árbeli értékelése is függ a hazai és a külföldi piacon. A termékek minősége javítására irá­nyuló erőfeszítést segíti oz állami mi­nőségi ellenőrzési rendszer fejlődése Is. Az eredmények számos pozitív pél­dát mutatnak, amikoris az értékelt ter­mékek közül az első minőségi osztály­ba olyan termékeket soroltak be, ame­lyek egyes vállalatokban a termelés 100 milliós nagyságát is képviselik, így például a gumiszállító szalagoknál Pú- chovban a sima fehér cserzett bőr gyártásánál, Bošanyban, a gyapjúszöve­tek és köt-szövött textíliák gyártásánál a Slovafotex üzemben stb. Az első minőségű termékek alacsony hányadát érik el az építkezés céljaira gyártott termékeknél, a legrosszabb a helyzet az épületelem-gyárakban, ahol csaknem valamennyi terméket a III. minőségi fokozatba sorolnak be. Nyo­matékosan meg kell mondani, hogy az irányító tisztségekben levő kommunis­ták teljes felelősséggel léptessék élet­be a termékek minősége irányításának komplex rendszerét. Az egyes eddigi pozitív eredményeik alapján a jövő évi állami tervben az SZSZK kormánya által irányított szer­vezetekben az anyagi költségeknek a teljesítménynek egy koronájára számí­tott 0,60 százalékos csökkenésével a bérköltségek 1,27 százalékos és az ál­talános költségek 0,96 százalékos csök­kenésével számolunk. Ennek a csökke­nésnek a teljesítményeik egyidejű 5,2 százalékos növekedése mellett kellene hogy a nyereség mintegy 16 százalé­kos gyarapodását és a rentabilitás mintegy 0,8 pontos növekedését ered­ményezze. Az anyagköltségek csökkentésében lévő feladatok annál igényesebbek lesznek, mert 1979-ben emelkedik né­hány fűtőanyag és energiafajta nagy­kereskedelmi ára, s ennek a költsé­gekre gyakorolt hatását a fogyasztás­ban eszközölt ésszerűsítő intézkedé­sekkel kell enyhíteni. JAVÍTANI KELL A SZERVEZŐMUNKÁT A költségek csökkentése érdekében meg kell gyorsítani az új kapacitások teljes kihasználását. A kapacitások üzembe helyezése azonban még min­dig nem kielégítő, így például az 1977- ben értékelt 43 építkezés közül 20 nem érte el a tervezett mutatókat. A vegyipari építkezéseken kívül, amelyek­ről már beszéltünk, ide tartoznak a tex­til-, a ruha-, cipő- és üvegipar további kapacitásai, több panelgyár és mások. A minisztériumokban és a vezérigazga­tóságokon a kommunistáknak szervező munkájukkal jobb hatást kell gyako­rolniuk ezen a területen, mivel itt a népgazdaság hatékonyságának jelentős tartalékai vannak. A terv a munkatermelékenység aránylag progresszív növekedését irá­nyozza elő abból kiindulva, hogy az anyagi termelés valamennyi ágazatában javul a műszaki ellátottság, növekszik a dolgozók szakképzettsége, és raciona­lizációs Intézkedéseket érvényesítenek. SzáUnos üzemben még mindig sok a túlóra. Tudjuk, hogy helyenként ezzel oldják meg a termelési kapacitások te­rén tapasztalható feszültségeket, hogy teljesítsék a tervfeladatokat. Az ilyen esetekben értékeljük a munkakollektí­vák áldozatkészségét, azt, hogy meg­értik az ilyen — hangsúlyozzuk — át­meneti megoldás fontosságát. A Szakszervezetek Szlovákiai Taná­csának Elnöksége a tervvel kapcsolatos állásfoglalásában jogosan emeli ki ezt a problémát, valamint számos további kérdést, amely a dolgozók kedvező élet- és munkafeltételeinek kialakításával függ össze. A kormánynak az illetékes minisztériumoknak és a gazdasági szer­vezeteknek megfelelő figyelmet kell szentelniük ezeknek a kérdéseknek. A párt- és állami szerveik a közeljö­vőben értékelni fogják az állóalapok kihasználásának megjavítására hozott intézkedések teljesítését a műszakszám növelése útján, aminek gazdasági nyo­másiként kellene hatnia, valamint az ér­dekeltség növelése révén. Jövőre az átlagbérek 2,8 százalékos növelését irányozzuk elő, beleszámítva a bérpolitikai intézkedések tartalékait. A gyakorlati tevékenységben term sze- tes feladat a jutalmazás szocialista el­veinek következetes megtartása, a bé­rek és a munkatermelékenység növe­kedése közti arány meghatározása, a jó munka jutalmazása elvének bát­rabb alkalmazása és a rossz teljesít­mények büntetése. Fel kell számolni azt a tetszetős politikát, amellyel még gyakrabban találkozhatunk, határozot­tabban kell küzdeni a bérek a nivelllzá- lása ellen, és ezen az úton is meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, a mun­kaidő teljesebb kihasználását. A nem gazdaságos termelés, a nyers­anyag-, anyag-, tüzelőanyag-, és ener­giafogyasztásban előforduló pazarlás elleni küzdelmen kívül figyelmünket ugyanolyan felelősségteljesen és kezde­ményezően a jobb értékelésre hozott intézkedések megvalósítására kell irá­nyítani. Olyan ország vagyunk, amely az alapvető nyersanyagok* jelentős ré­szét behozza, és az erre szükséges ösz- szeget a fogyasztási ipar termékeinek kivitelével szerzi meg. Ezért a lehető legtöbb jó minőségű munkát, tudást, ötletgazdagságot kell belefektetnünk termékeinkbe, hogy a külföldi piaco­kon is a lehelő legnagyobb hatékony­ságot érjük el. Ezen a téren további feltételeket te­remtettünk a műszaki fejlesztés jövő évi tervével. Ez a terv 235 feladat meg­valósítását tartalmazza, mint-egy 1,9 milliárd korona értékű felújított ter­mék és technológia gyártását irányoz­za elő 1979-re és 3,2 milliárd korona értékű ilyen terméket 1980-ra. Ennek keretében pl. a Polanaalji Gépgyárban bevezetik az új kerekes rakodó gyár­tását, Martinban az erdei kerekes trak­tor, Púchovban az új progresszív típu­sú gépkocsiabroncsok, Trnavában az üvegszigetelő anyag, a bratislavai Di­mitrov vegyiművekben az új típusú szintetikus szálak gyártását, az építő­iparban bevezetnek löbb progresszív módszert stb. Az illetékes tárcáktól megköveteljük, hogy fokozott figyelmet szenteljenek a műszaki-fejlesztés további, népgazda­sági szempontból jelentős feladatai elő­készítésének, így pl. az acél huzatos széles gumi szállítószalagok, különféle mezőgazdasági vegyszerek, mnzőgazda- sági gépek gyártásának. NAGYOBB TERET KELL ADNÍ A MŰSZAK? FEJLESZTÉSNEK i műszaki fejlesztés tervének kidol­gozása és a feladatok teljesítése a ku­tató és fejlesztő munkahelyek és az irányító szervek munkájában sajnos még mindig gyenge pontot jelent. Szá­mos terv feladatot különböző okok mi­att késve teljesítenek, és több meg­valósított feladatnál kisebb hatékony­ságot érnek el, mint ámint az várható volt. Ezek a fogyatékosságok is azt mu­tatják, hogy még mindig időszerű fela­dat a műszaki fejlesztés terveinek jobb összekapcsolása a gazdasági terv többi részével a minisztériumok és a válla­latok szintjén is. Ugyancsak nem használjuk ki meg­felelően a nemzetközi műszaki haladás átvételének lehetőségeit a licencvásár­lás útján. A kormány intézkedéseket foganatosított a helyzet ni gjavítására, ami már részben tükröződik az 1979. évi tervben, amely az SZSZK-ban 41 licenc megvásárlását irányozza elő, el­sősorban a gépipar, a vegyipar és a közszükségleti ipar számára. Évente jelentős eszközöket fordítunk a kutatásra és fejlesztésre. A jövő évi állami terv ezen a téren is további 1600 dolgozó felvételével számol (46 ezer ember dolgozik majd ezen a terü­leten), az állami forrásokból több mint 1,5 milliárd koronát és a vállalatok műszaki fejlesztési alapjaiból további eszközüket fordítunk a kutatásra. Ezért jogosan megköveteljük a kutatási és fejlesztési dolgozóktól, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá az egész újratermelési folyamat hatékonyságá­nak növeléséhez. Ugyanakkor sokkal bátrabban kell anyagilag s erkölcsileg is értékelnünk az alkotó műszaki ér­telmiség munkáját, hogy ezen az úton is összekapcsoljuk a tudományos mű­szaki haladás eredményeit az élet szük­ségleteivel. Az utóbbi években számos új dolgo­zóval erősítettük meg a termelést elő­készítő szakaszokat, a tervezést, a konstrukciót, a technológiát számos gépipari és más vállalatban. Habár sok fiatal emberről van szó, elvárjuk, hogy gyorsan megszerzik a szükséges ta­pasztalatokat és hatékonyabb segítsé­get nyújtanak abban, hogy a tudomány és a kutatás eredményeit a termelés­ben is érvényesítsük. Ezen a téren el akarjuk érni, hogy a tudományos-mű­szaki társaságok tagjai tovább bővítsék ismereteiket, fejlesszék műszaki gon­dolkodásukat és a műszaki értelmiség és a dolgozók tömegeiben felkeltsék minden új és progresszív lelkes támo­gatását. Az újratermelési folyamat összes ol­dalának javítása érdekében hatékonyab­ban kell kihasználnunk a gazdaságpo­litika eszközeit, elsősorban az anyagi érdekeltség ösztönzőit és egyúttal a tömegpolitikai munka formáit és esz­közeit, a gazdasági propagandát és az emberek tudatára gyakorolt eszmei ha­tást. Elsősorban teljes komolysággal rá kell mutatnunk, hogy a hatékonyság növelésétől függ az életszínvonal el­ért magas fokának megtartása és to­vábbi sokoldalú fejlesztése. CÉL: A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALÁNAK TOVÁBBI EMELÉSE Minden törekvésünket arra Irányít­juk, hogy jövőre következetesen meg­valósíthassuk gazdaságpolitikánk fő célját — tovább emelhetjük lakossá­gunk életszínvonalát. A terv előirányoz­za a személyi fogyasztás 4,1 százalé­kos növelését és a kiskereskedelmi for­galom ennek megfelelő 4,3 százalékos növekedését, a lakossági szolgáltatá­sokra fordított kiadások 4,9 százalékos növekedését. A lakosság társadalmi fo­gyasztása a szociális juttatásokon kí­vül 5 százalékkal lesz nagyobb. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy pia­cunkat jól lássuk el ipari és élelmiszer- ipari cikkekkel. A kiskereskedelmi for­galomhoz szükséges áruvásárlás pl. a hústermékeknél 5,1 százalékkal, a ba­romfinál 4,5 százalékkal, a kötött fel­sőruházati cikkeknél 11 százalékkal, a felsőruházati cikkeknél 4,7 százalék­kal, a bútornál 9,6 százalékkal, a sze­mélygépkocsiknál 16,2 százalékkal lesz nagyobb. A CSKP KB 7. ülésén elfogadott ha­tározatok teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban hozott kormányintézkedé­sekkel összhangban arra irányítjuk fi­gyelmünket, hogy a termelésben meg­teremtsük a feltételeket ahhoz, hogy a piacot kellő mennyiségű, megfelelő választékú és minőségű keresett árufaj­tákkal lássuk el. Megköveteljük a ter­melés és a kereskedelem együttműkö­désének elmélyítését elsősorban a pi­ackutatás eredményeinek kihasználása, a termelés rugalmasabb reagálása szempontjából, mivel ezen a téren még mindig sok a fogyatékosság. • Jelentős tartalékaink vannak a keres­kedelmi szolgáltatások minőségében, az áruellátás folyamatosságában, a megfe­lelő nyitvatartási idők meghatározásá­ban, magában az eladás színvonalá­ban, beleszámítva az elárusítók maga­tartását is. Külön figyelmet kell szentelnünk a bratislavai üzlethálózat működésének, a tervezett fejlesztés következetes telje­sítésének, valamint a megfelelő szerve­zési intézkedéseknek. Az üzleteket nem szabadna különböző okokból zárva tar­tani, mint ahogyan annak Bratislavá­ban és más városokban tanúi lehe­tünk. A lakosság szilárd tüzelőanyaggal va­ló ellátását továbbra is központilag szabályozzuk úgy, hogy egyenletesen kielégítsük a szükségleteket távolabbi területeken is, úgy hogy az osztályo­zott szén elsősorban a, lakossághoz jus­son el és hogy ebben az időszakban jobban kihasználjuk a tüzelőfát. FONTOS FELADAT A SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A lakossági szolgáltatások terén a helyi gazdálkodási üzemekben és a termelőszövetkezetekben a gépkocsija­vítás 8,7 százalékos fejlesztésével, a lakáskarbantartás és javítás fejleszté­sével és további szolgáltatások fej­lesztésével számolunk. A nemzeti bi­zottságokra felelősségteljes feladatok várnak ezen a téren, mivel sok járás­ban a szolgáltatások alacsony színvo­nalúak. ÚJ sző 1978. XII. 12. A terv 45 000 lakás befejezését irá­nyozza elő, ebből 370 000-nök az építő­ipari szervezetek a kivitelezői. Építő­ipari dolgozóinknak jobban kell telje­síteniük a lakótelepek Járulékos ellá­tottságával kapcsolatos feladatokat, úgy, hogy a lakásépítés valóban komp­lex legyen és magas szinten elégítse /Folytatás az 5.. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents