Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-06 / 337. szám, szerda
Hazai nyersanyagból A michalovcei üzemben a nyersanyag őrlését végzik. (Felvétel: Archív) Az acélipar várja a fiatalokat Nagy múltja nincs, de annál nagyobb jelentőségű néhány éves tevékenysége és .távlata a Kassán (Košice) 1961-ben létrejött Kerámiaipari Vállalatnak. Azzal a céllal létesült, hogy — a CSKP XII. kongresszusa erre vonatkozó határozata értelmében — megalapozza a kerámiaipart Szlovákiában, és az eddiginél jobban kihasználják az építőanyagok gyártásához szükséges nyersanyagforrásokat. Ezt a döntést a Kelet-Szlóvá- kiában végzett földtani kutatások előzték meg, s e kutatások eredményei tették indokolttá meghozatalát. Olyan fontos kerámiai nyersanyagokat tártak fel Michalovce térségében, mint a helloysit és a bentonit. Ehhez még társult az itt található perlit is. Gejza Langer — aki kezdettől fogva a vállalat élén áll — elmondta, hogy a padlóburkoló lapokat gyártó üzemet Micha- lovcén 1970-ben építették. Ugyanabban az éven adták át rendeltetésének Sajdiková Hu- mencén az öntöde- és épülethomok kiaknázására és előkészítésére létesített új üzemet. Ennek évi kapacitása: 100 ezer köbméter épülethomok és 200 ezer tonna öntödehomok, öt évvel később, 1975-ben kezdett termelni a Losonc (Lučenec) melletti Tomašovcén az évenként 45 ezer tonna csatornázási és gazdasági kőanyagot gyártó új üzem. Az idén kezdődött a próbaüzemelés a losonci csempe- gyárban, ahol évenként 2,6 millió négyzetméter csempe készül. A felsorolás korántsem teljes, a vállalat fejlesztése nagy ütemben folyik. Gejza Langer külön felhívta a figyelmet a Kassán 1964-ben, hazánkben elsőként létesített duzzasztott perlitet készítő üzemre. Ezt követően létesült hasonló üzem Bratislavában, Nový Jičínben és Prágában. Ezek az üzemek évente 320 ezer köbméter duzzasztott perlitet gyártanak. A perlit és perlittermékek felhasználásának jelentősége szinte felbecsülhetetlen. Mint kiváló hőszigetelő és építőanyag sikeresen felhasználható a kohászatban, vegyiparban, élelmiszer- és gyógyszeriparban egyaránt, de az életkörnyezet védelme terén és egyéb területeken is. — A duzzasztott perlitből készült gyártmányaink iparunk legkülönbözőbb ágazataiban pótolják az eddig tőkés piacról importált termékeket, s ez igen számottevő eredmény — hangsúlyozta az igazgató. — Kiváló tulajdonságai miatt nagyszerűen alkalmazható a lakásépítésben. Ennek, mint hőszigetelőnek felhasználásával például a lakások építésénél a fűtésre előirányzott hőenergia csaknem negyven százalékát megtakaríthatjuk. További előnye, hogy nem kell több száz kilométeres távolságokról hozzánk szállítani, mint eddig, hanem tőlünk szállítják még külföldre is. Üj termékünk, a duzzasztott perlitből készített „VAPEX“, — amely a kőolajszennyeződést küszöböli ki, s így a környezetvédelmet szolgálja, — mind hazánkban, mind a KGST-tagálla- mokban egyedülálló termék. Arra is büszkék vagyunk, hogy kohászati üzemeink csaknem mindegyike használja vállalatunk termékeit. Távlati fejlesztési tervünkben számolunk termelésünk, termékfelújítási programunkban pedig a választék további bővítésével, újabb üzemek építésével is. Mindezzel azt akarjuk elérni, hogy a hazai, s mind a tizenhat külföldi piacon kielégíthessük a termékeink iránti igényeket. — Immár majdnem másfél évtizedre vezethető vissza a KGST-tagországok testvérvállalataival kiépített együttműködésünk folytatta az igazgató. —< Szerződésekben rögzített feltételek alapján működünk együtt wwa leirom ezt a szót: trakJTM. tor, nem sokat mond. Pedig alig két évtizede még milyen dicsőség volt jelülni nyergébe. Persze, akkoriban kevés pöfögött belőle ‘a bogárhátú földeken. Ma sok az olyan gazd aság, ahol a traktorok száma ötvennél is több, mint például a Királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) Állami Gazdaságában. Itt beszélgettem szántás közben egy kiváló traktorossal. A neve Varga Miklós. A gazdaság vezetői is csak jót mondanak róla. Ez a szőke hajú, csendes természetű harmincéves fiatalember szorgalmával és pontos, jó munkájával érdemelte ki társai megbecsülését is. Vidám tekintetéből elégedettség sugárzik. Ahogy ő mondja: — Nem panaszkodhatom. Munkámat jól elvégzem, és jól is keresek. — Amire gyermekkoromban vágytam, beteljesült, megbecsült traktoros lettem. Voltak traktoros példaképeim. Akkoriban sokat írtak a jó traktorosokról, hát olyan akartam én is lenni. Ha én felülök a Kirovecre, nem cserélnék senkivel. Ezen már majdnem minden gombnyomásra történik. Két éve szántok vele, de még nem volt komolyabb baja. — Hány éve traktoros? a Szovjetunió, a Magyar Nép- köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság és újabban az NDK testvérvállalataival is. Nagyon konkrét és mindkét fél részére igen hasznos együttműködést folytatunk például a mukacse- vói és huszti kerámiaipari vállalatokkal, valamint a budapesti Finomkerámiai Művekkel, illetve Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vállalattal. Ez az együttműködés igen sokrétű, s — nem győzöm hangsúlyozni — nagyon hasznos. Kölcsönösen segítjük egymást a termelés tudományos-műszaki fejlesztése, a kerámiai termékek gyártási technológiája, valamint a választék bővítése területén is. Közös kutatásokat végzünk — megosztva egymás között a feladatokat. Sőt, szocialista munkaverseny is kialakult vál lalataink között. Mindez na gyón egészséges folyamata a baráti, közös célok elérésére irányuló együttműködésnek. — Végezetül szeretnénk választ kapni arra, milyen eredménnyel teljesíti vállalatuk a 6. ötéves tervidőszak feladatait? — Eddig vállalatunk létezése óta nem volt soha olyan időszak, hogy nem birkóztunk volna meg a reánk háruló feladatokkal. így van ez most is. A 6. ötéves tervidőszak első két évében az árutermelési tervet 106,4 százalékra, az exportfeladatokat 173,7 százalékra teljesítettük. Az idén is sikeresen teljesítjük a feladatokat. Az év elejétől például az árutermelési tervet több mint 1,3 millió korona értékkel túlteljesítettük. Vállalatunk kollektívája mindent megtesz azért, hogy pártunk gazdaságpolitikájának szellemében minél gazdaságosabban értékesítsük gazdag nyersanyagforrásainkat. KULIK GELLÉRT A TRAKTOROS — Tizenkettő. — Hol tanult meg vezetni? — Itt a gazdaságban. —- Min kezdte? — Egy régi Zetoron. Ehhez képest az olyan volt, mint egy szép arabs paripa mellett egy kimustrált gebe. Igaz, én azt is szerettem, mert traktor volt azért az is. Erre meg úgy vigyázok, mintha a sajátom lenne. — Megnézhetem belülről? — Miért ne? Majd nagy szakértelemmel és lelkesen magyarázta el a kezelését, a gyújtását, az indítását, akár egy jó pedagógus a tanulóknak a vegyes törtek összeadását és kivonását. Most éppen az őszi mélyszántást végezte. Ebbe vetik tavasszal a kukoricát. — Látja amott, hogyan zöldül a búza? Azt a táblát is én szántottam fel, s már kisarjadt rajta a vetés. Hát nem jó érzés tudni, hogy az ember munkája után néhány hét múlva élet fakad? — Ezért lett traktoros? — Ezért is, meg azért, hogy mindig a természetben lehetek. Igaza volt Petőfinek, amikor azt A prágai nehézgépipari üzemek štvanicei kiállítási termének előcsarnokában szokatlan kép fogadja a látogatót. Fúrás, faragás, gépek zakatolása, akárcsak valamilyen gyárban. Ég a munka a marósok, az esztergályosok, a hegesztők, az öntők és a többi szakmáját bemutató dolgozó keze alatt. Miért cserélték fel eredeti munkahelyüket a kiállító teremmel, miért propagálják itt munkájukat ezek a fiatalok? Amint kiderült, minden okuk megvan erre. Köztudomású ugyanis, hogy Prága nem csupán az ország, a közigazgatás és a kulturális élet központja, hanem a főváros további fejlesztésének feltételét jelentő gépipari termelésé is. Ezért törekszenek Prága nehézgépipari üzemeinek szakmunkásai — forradalmi hagyományaikat hangsúlyozva — a termelésben elért eredményeik fokozására, a különböző foglalkozási ágak további fejlesztésére. Természetes, hogy tervük megvalósítása elképzelhetetlen lenne az ifjú munkások, tehát az ipari tanulók segítsége nélkül. Ám a jelenlegi helyzet ezen a téren nem éppen örvendetes. A tapasztalatok szerint ugyanis a serdülő korú fiatalok már hosszabb ideje nem mutatnak elegendő érdeklődést a kohó- és nehézgépipari reszort foglalkozási ágai iránt. Ezzel magyarázható a szövetségi minisztérium és a ČKD terirta: „ö, természet, 6, dicső természet. Mely nyelv merne versenyezni véled ...?" — Szereti a verseket? — Csak amit megértek. — Mit szeret még? — A mezőn lenni, traktort vezetni és szántani. — Mennyit szánt egy műszakban? — Az időtől és a talajtól is függ. Ha minden jól megy, tíz hektáron felül. De mi verseny- ziink és nálunk az év végi teljesítmény a lényeg. — Az mennyi? — Tavaly 2500 hektár volt. — Ezzel lett első a kerületi szántási versenyben? — Igen. — Akkor kapta az állami kitüntetést is? — Két érmet hoztam haza, egyet a SZISZ kerületi bizottsága adott. A másikat a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól, kaptam. — De kapott valami mást is? — Igen. „A kiváló munkáért" állami ktüntetést... Leszállók a traktorról, és búcsúzom Varga Miklóstól. Megyek a friss hantok közt, a dűlő végén még megállók és visszanézek — tavasszal majd itt is új élet jako'L TOROK ELEMÉR melési-gazdasági egysége közös vállalkozása: a napokban megnyílt, — a fiatalok és szüleik tájékoztatására — a tanulók érvényesülésére széles körű lehetőséget nyújtó prágai kiállítás, amelyet alapiskolát a jövő évben befejező fiatalok százai keresnek fel naponta. A ČKD vállalatai, a Dukla, a Modŕanyi Gépgyár, a radotíni Janka és a többi prágai üzem jóvoltából harmincnál is több foglalkozási ág között válogathatnak a fiatalok, akik 40 hónapos tanulási idő alatt középfokú műveltséget szereznek. Ha pedig tanulmányaikat 4 év után érettségivel fejezik be, akkor mint gépészek, mechanikusok a legbonyolultabb gépek beállítására, illetve kezelésére is képesítést szereznek. A kiállításon dolgozó ipari tanulók és mestereik szemléltetően bizonyítják, hogy a kohó- és nehézgépipar már régen nem az, ami volt. Ellenkezőleg, a leghaladóbb, biztató jövőjű foglalkozások közé tartozik. A fiataloknak az itt megrendezett versenyeken arra is lehetőségük nyílik, hogy a gépeken és berendezéseken kézügyességükről, képességeikről is meggyőződjenek. A győzteseket értékes tárgyakkal (motorkerékpár, magnetofon, rádiókészülék, fényképezőgép stb.) jutalmazzák. De még ennél is beszédesebbek a ČKD ipari tanulóinak itt bemutatott ötletes alkotásai. A fiatal esztergályosok, kovácsok, öntők, lakatosok stb. számára tervezett gépipari központ makettje pedig a közeljövőbe is betekintést nyújt. A 32 hektárnyi területen, Prága közelében létesítendő, 3200 szakmunkásnak készülő fiatalt befogadó központ építését két év múlva kezdik meg, és 1984-ben adják át rendeltetésének. A fiatalok többsége az itt épülő- korszerű diákotthonban talál majd otthonra. Az ifjúsági központba tervezett 4 szakiskolában 90 tanterem, 40 laboratórium és a gyakorlati ismeretek elsajátítását is lehetővé tevő számos műhely lesz. A 9 éves alapiskolát elhagyó diákoknak tehát — mint minden évben — az idén decemberben is határozniuk kell jövőjükről, arról, hogyan kívánják folytatni tanulmányaikat; a klasszikus műveltséget, vagy pedig a munkásfoglalkozást részesítik-e előnyben. Kétségtelen, hogy nem lesz könnyű dolguk. A nehézgépipar ugyanis csábító, — a szakközépiskolák színvonalával azonos műveltséget biztosító — ajánlatával a nagy jövő előtt álló, társadalmi fontosságú foglalkozási ágakra hívja fel figyelmüket. A tapasztalatok szerint valameny- nyi keresett szakma, s ezért bármelyiket is választják majd, jól választanak. KARDOS MÁRTA Szárítják a hagymát Az idén — főleg a nyugatszlovákiai kerületben — kiváló hagymatermés volt, ami egyben gondot okozott a felvásárló üzemeknek is. Jó javaslattal jött elő a Slovlik patai (Patin- ce) üzeme, amelynek vezetője Stefan Herceg. Tőle érdeklődtem a hagyma felvásárlásának körülményeiről és eredményeiről. — összesen 800 000 kilogramm hagymát vásároltunk fel. Ezt a nagy mennyiséget fokozatosan szárítjuk, mert a szárított hagyma jól tartósítható. Tárolása egyszerű, mivel zsákokban van, s ha száraz helyen raktározzák, akkor nem romlik a minősége. — Az üzletekben hiánycikk a szárított hagyma. Miért? — A nagykereskedelmi szervek számára már több mint 70 000 kilogramm szárított hagymát szállítottunk, de ezt nem továbbítják a kiskereskedelembe. Mindaddig fölösleges is lenne, amíg friss állapotban kapható. A szárított hagymát az üzemi konyhák és a vendéglátóipari egységek használják az ételek elkészítéséhez. — Melyik mezőgazdasági üzemből kapták a legtöbb hagymát? — Több ilyen üzem volt, s ezek közül megemlíteném a šoporňai Győzelmes Február Efsz-t, amely 50 vagon hagymát szállított üzemünkbe, a deáki (Diakovce) földművesszövetkezetből pedig 17 vagon hagymát kaptunk. — A hagyma szárításának elvégzése után milyen munka vár üzemükre? — Nálunk mindig elegendő teendő van, főleg nők számára. Elsősorban a háziasszonyok körében jól ismert, a zöldségfélék befőzéséhez szükséges tartósító anyagot — a ZELKO-t — készítjük, mégpedig elég nagy tételben, összesen 70 vagonnyit, ami körülbelül 35 millió tasak tartalmának felel meg. KRAJCSOVICS FERDINAND A szigetelő perlitléglákat korszerű gépek segítségével gyártják
