Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-29 / 360. szám, péntek
TUDOMÁNY TECHNIKA A békét szolgáló atom 1. Miért van szükség az atomenergiára? A lizika egyik legizgalmasabb felfedezésével, a radioaktivitás és az atomok természetes bomlásának kimutatásával a tudományos világ számára megnyílt az új energiaforrások felé vezető út. Bebizonyosodott az atomok tényleges létezése, megkezdődött az atomok belsejének feltárása. A kutatók azonban eleinte képzeletben sem gondoltak arra, hogy még ebben az évezredben milyen nagy szerep vár e felfedezések békés célú gyakorlati hasznosítására, elsősorban az energiatermelés számára. Az atomfizika egyik legnagyobb művelője, Rutherford még 1936-ban is így vélekedett: bárki, aki az atomenergia technikai hasznosításáról beszél, bolondokat mond ...“ Ma már történelmi tény, hogy a világ ha ladó gondolkodású embereinek nemes harca az atomenergia .békés célú felhasználásáért az első atombomba felrobbantásának időszakában kezdődött, amiikor a tudományos világ ezt a titokzatos energiát éppen az emberiség elleni felhasználásánál ismerhette meg valójában. E harc élén olyan köz/ismert tudósok álltak, mint például Albe.pt Einstein, Frédéric Joliot Curie, Niels Bohr és még sokan mások. Az atomfegy verek betiltását főleg a szocialista országok követelték, élükön a Szovjetunióval. Kilenc évvel az első atombomba felrobbantása után, 1954 ben a Szovjetunióban üzembe helyezték a világ e'lső atomerőművét. Ezzel megnyílt az út az atomenergia békés célú felhasználásához. Ma már világszerte több száz atomerőmű üzemel, illetve épül, s Csehszlovákia is jelentős részt vállal a szocialista államok atomenergetikai programjának megvalósításában. A legmegfelelőbb időben A tőkés államok egyes szervezetei és képviselői — annak ellenére, hogy már számos országban bizonyítást nyert az atomerőművek üzemeltetési biztonsága és aránylagos tisztasága a (környezetvédelem szempontjából, — gyakran felvetik a kérdést, hogy szükség van-e egyáltalán az atomenergiára. Tiltakozásukat az atomerőművek 'kiégési termékeinek nem éppen problémamentes felhasználásával, valamint az zal indokolják, hogy az elkövetkező nemzedékek számára nagy mennyiségű ás radioaktivitású hulladékanyagot hagyunk örökségül, amelyet majd néhány tízezer évig szemmel kell tartania az emlberiségnek. A világ tudósainak és gazdasági szakembereinek felmérése alapján azonban bebizonyítható, hogy a maghasadásnál felszabaduló nagy meny- nyiségű energia ipari kihasználásával a legmegfelelőbb időszakban kezdett foglalkozni az emberiség. Az atomenergia békés célú felhasználása lehetővé teszi számára, hogy a jelenlegi általános energiaválságon enyhítsen és ezzel megakadályozza, illetve mérsékelje a várható élelmiszer- és nyersanyagszükségleti válságot. Az atomenergia szerepe és feladata a világ energetikai problémáinak megoldása szempont jából a jelen és az elkövetkező évtizedek napirendi tárgya lesz. Hogy mennyire indokolt ezek kel a problémákkal és megoldásukkal sürgősen foglalkozni, azt az alábbi tudományos felmérések bizonyítják. Fogyatkozó fosszilis készletek Az egy ifőre eső energiafogyasztás egyúttal az életszínvonal meghatározója is. A civilizáció egyik korszakából a másikba való átmenet halaszthatatlanul megköveteli az egy főre jutó energiaszükséglet néhányszoros megnövekedését. Az emberiség történelmének első szakaszai ban eleinte néhány ezer, később néhány száz év kellett, hogy az energiaszükséglet többszö rösére növekedjen. A közelmúltban azonban már 20 év is elegendő volt ahhoz, hogy az energiaigény a kétszeresére, sőt háromszorosára nöjjön. Ebben a lakosság számának gyors növekedése is szerepet játszik. A tudományos technikai forradalom hatására az energiafogyasztás növekedése szükségszerűen meggyorsul. Földünk 'lakosságának a száma az ezredfordulóra valószínűleg eléri a 6,1 milliárdot. A várható primáris energiaszükséglet 850.10!> GJ, ami körülbelü' 31,875.10!) tonna egyezményes fosszilis tüzelőanyagot képvisel. (1 G] = 2,4.105 kcal = 37,5 kg egyezményes tüzelőanyag). A szakemberek az előbbi mennyiségből 50,3 % vi'llaimosenergia-szükségletre számítanak. A világ feltárható fosszilis tüzelöanyagkészlete — egyezményes súly, valamint ekvivalens energiaegységben kifejezve — a következő táblázatban található: felkutatott mennyiség Az 1970 dec. 31-ig tonnában 10!l GJ-ban Az össz- kászlethez mért arány százalékban Szén 5850 . 10” 171 463 93,2 Tőzeg 60 . 10" 1 759 1,0 Prim, kőolaj 108 . 10" 3 165 1,7 Szék. kőolaj 200 . 10" 5 862 3,2 Földgáz 59 . 10!' 1 729 0,9 összesen 6277 . 109 183 979 100,0 Az energiafogyasztás jelenlegi színvonala és várható fejlődése alapján könnyen kiszámítható, hogy ez a fosszilis energiaforrás 2100-ig sem elegendő. Az 1974-es újabb becslések szerint feltárható szémnennyiség a kitermelés évi 5 százalékos növekedése mellett 55 évre, a kőolaj 20 évre, a földgáz pedig 23,3 évre len no ?Ae- gendö. A készletek aránylag rövid élettartama egyébként nemcsak a fosszilis tüzelőanyagokra jel lemző. Az egyes fémnyersamyagok esetében sem jobb a helyzet, mint például a vasérc, az aiu minium (bauxit), ráz, cink, ezüst, molibdán, króm, titán stb. esetében. Figyelmeztető árnövekedés A nyersanyagok világpiaci árnövekedései'’'k egyik okozója éppen a készletek általános és rövid időn belüli kimerülése. Ez az árnövekedés negatívan befolyásolja nemcsak a kőolajjal nem rendelkező fejlődő országok nemzetgazdaságát, de a gazdaságilag fejlett országoknak is nehézségeket okoz. A világpiaci árnövekedésre azonban ism tekinthetünk úgy, mint egyoldalúan negatív folyamatra. Vitathatatlanul pozitív j ’lentőséggel bír az a tény, hogy a világ végre tudatosította az energia „árát“, és rádöbbent, hogy az emberiség további létezése az energia hatékonyabb és gazdaságosabb kihasználásának a függvénye. Intenzíven tvkezdődött az új energ’aforrásrk kutatása, fejlesztése, s az államok végre komolyan foglalkoznak az energiagondok megoldásának problémáival. Az energiaválság várható elmélyülése és a világpiaci árnövekedés arra kényszeríti az egyes országokat, hogy különböző rövid és hosszabb távlatú intézkedéseket vezessensk be a takarékosabb energiagazdálkodás és a nagyobb fokú energiafüggetlenség érdekében. Ezeket az intézkedéseket három csoportba sorolhatjuk: a) az energiakihasználás hatásfokának növelése és az energiatakarékosság; b) olyan technológiák bevezetése, amelyek kiszélesítik a fosszilis energiaforrások hasznosításának lehetőségeit, mint például a szán cseppfolyósítása és elgázosítása; c) a nem fosszilis energiaforrások kifejlesztése és alkalmazása. Az intézkedések első és második csoportja csak rövid időre, esetleg néhány évtizedre biztosíthat részleges megoldást az egyre erősödő energiaválságban. A megoldást tehát az intézkedések harmadik csoportjában kell keresni. Egyes szakemberek — főleg az atomenergiát ellenzők táborából — nagy reményeket fűznek a megújuló energiaforrásokhoz, mint például a napenergia, a szélenergia, geotermális energia folyami ás tengeri vízi energia (apály-da- gály, höfokkülönbságek), huHadákfa, fotoszintetikus energia stb. Ezek azonban egyelőre csak alkalmi és kisegítő energiaforrások, nagyon szoros helyi jelleggel, ezért szintén nem elégségesek a világ teljes energiaszükségletének fedezésére. Természetesen sok előnyös tulajdonság az ilyen jellegű energiaforrások fejlesztése mellett szól. A fenti kimutatás alapján ás 3 megújuló energiaforrások jelentőségének lebecsülése nélkül is megállapíthatjuk tehát, hogy a kétezres évek elejéig az emberiségnek feltétlenül meg kell találnia az energiakérdés megoldását. Ez a megoldás korunkban a magfizikai ismereteink és az atomok belsejében rejlő óriási energia kihasználásában mutatkozik. Nélkülözhetetlen tehát az atomenergia, a magreaktorok további fejlesztése és gyors ütemű ipari alkalmazása. FÜRI BÉLA KÖVETKEZIK: Hogyan működik az atomreaktor? A banán A banán őshazája Délkelet-Ázsia csapadékos trópusi övezete. Erőteljes növekedése ellenére a Musa sa- pientum nem a gyümölcsfák, hanem a lágyszárú évelő növények közé tartozik. Botanikai nevét az arab elnevezésből kapta. Gyümölcsét a mai Guinea területén élő bennszülöttek nevezték el banana-nak, ami az egész világon elterjedt. A banán nagy tápértéke következtében a legelterjed tebb déli gyümölccsé vált, világszerte fogyasztják, s a becslések szerint mintegy 800 millió ember fő táplálékát képezi a meleg égövi országokban, nyersen, sütve, főzve és lisztnek kiszárítva. Ázsiában már az ókorban is termesztették. Föld alatti hajtásokról szaporítható, amelyek sokáig megőrzik életképességüket, ezért távoli helyeken is könnyen elterjeszthették a termesztését. Először az arabok vitték el Afrika nyugati partjának trópusi övezetébe, innen a portugálok vitték tovább 1482-ben a Kanári-szigetekre. 1515-ben Haitiba, 1616-ban pedig San Domingóba. Később a jelenleg legtöbb banánt exportáló Közép- és Dél-Ameriká- ban is elterjedt. A banán kivitele a mérsékelt övezetbe a múlt évszázad közepén kezdődött. Azóta kifejlődött a banánszállítás egész világra kiterjedő hűtőrendszeres Ián colata. A nemzetközi élelmiszer-kereskedelem ben mennyiségét tekintve a banán a gabonafélék és a cukor után mindjárt a harmadik helyen következik, a pénzérték szempontjából pedig a kávé után a második helyet foglalja el. A KGST-országrk között Csehszlovákia importálja a legtöbb banánt. Államunk jelentős mennyiségű valutát fordít arra, hogy a lakosság elegendőt vásárolhasson ebből az értékes déli gyümölcsből. Dél-Amerikában háromszor több banánt termesztenek, mint a közép-amerikai országokban, de az ottani nagy hazai fogyasztás miatt az utóbbiak exportálnak többet. Ecuador például 1,5 millió tonnát, Honduras 1 millió tonnát, Costa Rica 1 millió tonnát exportál évente. A nagy banánexportőrök közé tartozik még a Dominikai Köztársaság, Guatemala és Nicaragua, s jelentős az itteni szigetországok, Guadeloupe, Martinique, Jamaifta, Kuba és Haiti banántermesztése is. Az ázsiai országok közül Tajvan (400 000 tonna), a Vietnami Szocialista Köztársaság, Malaysia, a Fülöp- szigetek, India és Kína exportálja a legtöbb banánt. Habár e térség termelése kétszerese az amerikainak, sok fogy el a hazai piacokon, ezért csak kevés jut exportra. Egyes afrikai országok banánkivitel'e is jelentős. A banán növénye eléri a 10 méteres magasságot, ezen belül a mintegy 60 cm vastag szár hossza 2—5 méter. Hatalmas leveleinek hossza 1,5—4 méter, szélessége 0,8—1,1 méter. Egy jól kifejlett banántő súlya az 5 tonnát is elérheti. Föld alatti hajtásokról vegetatív úton szaporíthatják. Három hét alatt kifejlődik az első levél, s nyolc hónap után a banán virágzik. Sötétlila, 1—1,5 m hosszú virágzata elefántagyarhoz hasonlít. Fent helyezkednek el a hím-, lent a nőivarú virágok. Beporzás után kifejlődnek a zöld szí,,Csehszlovák területen“ is terem banán, hanoi nagykövetségünk udvarában (Makrai Miklós felvétele) nű, húsos termések. Egy- egy banánfürtön 200—300 banán fejlődik ki, ezek egymás fölött elhelyezkedő 10—15 kétsoros csokrokból állnak, egy sorban 10—15 banánnal. Egy banánfürt súlya körülbelül 40 kilogramm. Termés után a növény elhal, nagy zöldtömege kom- posztkészítésre, trágyázásra alkalmas. Több fajtáját termesztik, amelyek vagy a cukorbanánokhoz, vagy a zcldségbanánokhoz tartoznak. Az étkezési cukorbanánok fő fajtái a Gros Michel, a Cavendicb, a Valéry, ismertebb változatok a Lady’s Finger, az Apple Banana, a Po-oj és a Lakatan. A növényen fejlődő banánfürtökre újabban fóliazsákokat húznak a jobb minőség elérése érdekében, valamint a rovarok és madarak elleni védelem céljából. A banánt úgy szüretelik, hogy egy nap alatt a hajóra, húsz nap alatt pedig a fogyasztók asztalára kerülhessen. Szüreteléskor a banán hőmérséklete 35 C°, ezt a hajón húsz fokkal lehűtik, s az állandóan szellőztetett helyiségeket 12° és 16 C° között tartják. Amikor a kartonokba csomagolt banán megérkezik, érlelőkamrákban helyezik el. Érlelés közben a banán megsárgul, közben a gyümölcsben felhalmozódott keménvítő mono- és disza- haridokká alakul át. A nálunk forgalomba kerülj gyümölcsfélék közül a l'jnánnak van a legnagyobb kalóriaértéke. Kellemes illata szerves savaktól származik. A banán sohasem férges, fogyasztása higiénikus, ezért főleg a gyerekek számára kedvező. Gyomorfekély vagy bélbetegségek esetén szintén előnyös a fogyasztása. Cukortartalmát szacharóz (12,1 %), glukóz (4,2 %), fruktóz (3,2 %) és maltóz (0,5 %) képezi. Ke- ményítőtartalma körülbelül 1 százalék, a túlérett gyümölcs nem tartalmaz keményítőt. Vannak azonban lisztes banánfajták is, ahol a keményíti nem a'a- kii 1 át cukorrá. Az éretlen gyümölcs szilárd szerkezetét a nem oldódó protopek- tin okozza, amely érés folyamán oldható pektinné alakul át. Igen jelentős a banán ásványianyag- és vitamintartalma. 100 g gyümölcs 7—15 mg C vitamint, továbbá A, Bi, B'2, Be, PP, E vitaminokat, karotént, szerves savakat és, fekélygátló anyagot tatrtalmaz. j Az érett banán nagyon tápláló és gyorsan emésztődik (kb. 1 óra alatt). A leggyengébb gyomor is jól tudja hasznosítani. Tápértékét tekintve egy kilogramm banán tíz tojás, egy kilogramm hal, vagy fél kilogramm sovány disznóhús tápértékével egyenlő. FRANTIŠEK JELINEK 1978. XII. 29. N C/3 *-í Ö esi
