Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-29 / 360. szám, péntek
Szendrey Júliát. Dehát te- lásként? Mit mondott erről iándor, az egyetemi könyvei igazgatója, aki közelebbi )an állt Horváth Árpádékíz nap igen keveset jelent; : ebbe belekötnek, nem uzt sz néven Szendrey Júliától, t, hogy egyáltalán férjhez y a Szeptember végén czímü elégia jóslatait beteljesedni wgy eldobta az özvegyi fá-‘ költő nevét. Az embereket aesthetikai érzékük megle- egyetlenné teszi, mondhat gyes személyektől elvárják, kus hősökké legyenek, szin- oarancsolják, hogy meg ne c a sorssal, hanem makacs harczban pusztuljanak el. ot szántak még a nyárspol- i Petőfi özvegyének, akinek t volna nagy nyomorúságba násodszor férjhez menni — zemükben nem volt stílsze- soha asszony úgy rá nem a, mint ő, hogy tisztességes útján biztosítsa a helyzetét, ty éven át, attól a naptól y Petőfivel megösmerkedett, Időzött vadéhoz volt hason ztendő óta nem volt ottho- a legtöbbször fiával együtt zívűségéből élt; bármennyi- ireztették ezt vele és bárívesen látták is mindenütt, üa kellett, hogy amit neki , annak sokkal inkább a forrása, mint a vendégsze z, mehetett volna az apjá- ? otthon tűrhetetlen lett a éppen a kolozsvári mende niatt, amelyeknek a vissz- 9városban és falun egyene- Ihetetlen. Hogy ezeknek vé i és a maga, valamint gyer- ójét biztosítsa, erre nézve ett okosabbat, mint férjhez / olyan előkelő állású em itnő Horváth Árpád volt .. ; tehát el kellett dobnia az átyolt, s vállalnia egy or- zallá^ót. Vállalta. A hatva- en, amikor újra elterjedt a hogy Petőfi nem halt meg. jy alkalommal azt kérdezte vánné, Gaylhoffer Antónia, költő öccsének felesége: dd meg már, kedves fulis f is hagytad el azt a nagy rt mentél másodszor is férf- n még azt sem tudod, való- alt-e Sándor. Még váratla- oppanhat. y fúlia ezt felelte: el, kedves Antóniám, egy ?lem bizonyossá tesz abban, lort nem láthatom élve töb i csoda történne és vissza om, és érzem, hogy ő érte •gjobabn, mért is ment férj iszor ... Nincs erőm elbevár iámat, nem vádolok sen mikor Sándor halála után visszatértem, a pokol kín- 't elszenvednem. Szememre rjhezmenetelemet, aztán éli- t egy százas bankót: an, te szerencsétlen — kia tottan — eredj a nagyvilág ?resd vele az uradat ... fehettem? Mentem és keres- énfelé, de sehol sem akad- imára ... Hidd el, Antóniám, teghaltam egyszer ... y Júlia Horváth Árpáddá! dik házassága nem volt bol- lábbis azt tanúsítja az aszalója. Házasságukból három született, ám gyermekei sem eledtetni előző életét, Petőfi Zoltán fiát is sajnálta, aki Ion elvétette életét. Halála ott is hagyta második fér- n sötétedett el lelkében a igikus életérzése felőrölte egészségét, s korán elfá- szervezetét. Halála előtt így el egyik versében gyerim- gyj, gyermekem, hagyd foly i. A hideg este már közeleg, nemsokára vége. S én majd iíhenek.“ ;y }.úlia magatartását, embereit máig sem ítélik meg en, ma is sokat vitatkoznak sillaga azonban örökre ott ítőfi csillaga mellett. DÉNES GYÖRGY BALLADÁK Ág TIBOR GYŰJTÉSÉBŐL Jlöfo kiá/ity hm faMszd A megcsalt férj Csudahalott Fijam, fijam, Bólint vitéz, Szived-i fáj, fejed-i fáj? Sem szivem fáj, sem fejem fáj, Meghalok Szlp llonájér. Ilonának szépségéjér, Sárga-bodor gyöngyhajájér. Fijam, fijam, Bálint vitéz, Meg ne halj Szlp llonájér, Ilonának szépségéjér, Sárga-bodor gyöngyhajájér. Csináltassál kö-kiskertet, ültetgessél virágokat, Majd eljönnek a szlp lányok, A szíp lányok, szlp leglnyek, Közöttök lesz Szíp Ilona. Csináltatott kö-kiskertet, Ültetgetett virágokat, El is jöttek a szíp lányok, A szíp lányok, szíp leglnyek Nem ót köztök Szíp Ilona. Fijam, fijam Bálint vitéz, Szíved-i fáj, fejed-i fáj? Sem szívem fáj, sem fejem fáj, Meghalok Szíp llonájér. Ilonának szépségéjér, Sárga-bodor gyöngyhjájér. Fijam, fijam Bálint vitéz, Meg ne halj Szíp llonájér, Ilonának szépségéjér, Sárga-bodor gyöngyhajájér. Csináltassál híres malmot, Öröltessél apró gyöngyöt, Majd eljönnek a szíp lányok, A szíp lányok, szíp legínyek, Közöttök lesz Szíp Ilona. Csináltatott híres malmot, Oröltetett apró gyöngyöt, El is jöttek a szíp lányok, A szíp lányok, szíp legínyek, Nem ót köztök Szíp Ilona. Fijam, fijam Bálint vitéz, Szived-i fáj, fejed-i fáj? Sem szívem fáj, sem fejem fáj. Meghalok Szíp llonájér, Ilonának szépségéjér, Sárga-bodor gyöngyhajájér. Fijam, fijam, Bálint vitéz, Meg ne halj Szlp llonájér, Ilonának szépségéjér, Sárga- bodor gyöngyhajájér. Csináltassál hírharangot, Húzasd meg a halálodhoz, Majd eljönnek a szíp lányok, A szíp lányok, szíp legények, Közöttök lesz Szíp Ilona. » Csináltatott hírharangot, Meghúzatta halálához. El is jöttek a szíp lányok, A szíp lányok, szíp legínyek, Köztök is ót Szíp Ilona. Jányok, jányok, jány pajtásim, Velem felnőtt jó barátim, Ki látott ijen halottát, Mint Bálint vitéz halálát. (Hogy) A szenm nézőén, Szája mosojgójan, A keze kapóan. (És akkor főkéit és mognyalá^óta.) (Zsére - Žirany) Bementem az udvaromba, Mit köllött látnom? Egy huszárló ki van kötve Az udvaromon. Kérdem én a feleségem . ..- Mi baj, angyalom?- Mit keres itt a huszárló Az udvaromon?- Rosszul látod, édes férjem, Hol van ott a huszárló? Fejőstehén a vásárról. Kötöttem oda, hogy - Fejőstehén kantározva, Ö, ki látott már, Mióta ja csillagoss ég És a világ áll Bementem én a konyhába, Mit köllött látnom? Egy pár csizma le van téve Ottann a padonl Kérdem én a feleségem . ..- Mi baj, angyalom?- Mit keres itt ez a csizma Ottann a pádon? Rosszul látod, édes férjem, Hol van ottan a csizma? Tejesköcsög a vásárról, Azt tettem oda,- Tejesköcsögöt sarkantyúval, O, ki látott már, Mióta ja csillagoss ég és a világ áll Varga Lajos linóleummetszete a Szlovákiai magyar tájak néprajzi motívumai című ciklusból (V. Mezsevics felvétele) Bementem én a szobába, Mit köllött látnom? Aranyóra le van téve Az asztalomon. Kérdem én a feleségem ...- Mi baj, angyalom?- Mit keres itt az az óra Az asztalomon?- Rosszul látod, édes férjem, Hol van ottan az óra? Vöröshagymát pucolgattam, Azt tettem oda. hogy - Vöröshagymát aranylánccal, Ó. ki látott már. Mióta ja csillagoss ég És a világ ál! Bementem én a szobába, Mit köllött látnom? Egy katona el van vetve Az én ágyamonn. Kérdem én a feleségem ...- Mi baj, angyalom?- Mit keres itt a katona Az én ágyamon?- Rosszul látod, édes férjem, Hol van ott a katona Rosszul maradt a vászoncseléd, Az feküdt oda. hogy - Szőke kislányt barna ' bajsszal, Ó, ki látott már, Mióta ja csillagoss ég És a világ ál. (Gímes - Jelenec) Kéretik a nénémet KÉTFÉLE MENYASSZONY Kéretik a nénémet, cifra szabólegény, Engemet is kéretett, szegény kondáslegény, Nagy öröm a nénémnek cifra szabólegény, Míg énnékem siralom a szegény kondáslegény. Viszik már a nénémet, aranyos hintóba, Engemet is visznek a szamártalyigába. Nagy öröm a nénémnek cifra szabólegény, Míg énnékem siralom a szegény kondáslegény. Fektetik a nénémet, cifra nyoszolyába, Engemet is fektetnek a disznó vackába. Nagy öröm a nénémnek cifra szabólegény, Míg énnékem siralom a szegény kondáslegény. Etetik a nénémet arányos tányérbú, Engemet is etetnek, disznó vályújábú. Nagy öröm a nénémnek cifra szabólegény, Míg énnékem siralom a szegény kondáslegény. Keltik már a nénémet hatágú korbáccsal, Engemet is keltenek, szép hajnali csókkal. Siralom a nénémnek cifra szabólegény, Nekem pedig nagy öröm a szegény kondáslegény. (Zsére - Žirany) 1
