Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-29 / 360. szám, péntek
ÚJ SZÚ A csehszlovák külpolitika 1978-ban 1978. XU. 29. Minden év végén hagyományosan számvetéseket készítünk. Értékeljük az elmúlt évben végzett munkát, rámutatunk a sikerekre, s bíráljuk a hiányosságokat. Mielőtt hozzálátnánk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1978-as külpolitikai tevékenységének elemzéséhez, le kell szögeznünk, hogy külpolitikánk mindig a Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusán meghatározott irányvonalat követte. A CSKP KB 11. ülése ezt a célt így határozta meg: „Köztársaságunk a szocialista közösség többi országaival szorosan együttműködve aktívan hozzájárul a szocializmus befolyásának megszilárdításához. Csehszlovákia Nemzetközi helyzete szilárd, és a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országgal együtt részt vesz a feszültség enyhítéséért és a béke megszilárdításáért vívott harcban.“ Külpolitikánk rendszerében meghatározó szerepet játszanak kapcsolataink a szocialista országokkal. Az együttműködés fejlesztését és a szocialista közösség egységének megszilárdítását szolgálják a szocialista országok párt- és állami vezetőinek rendszeres találkozói, amelyekre az elmúlt évben is — hagyományosan — a Krím félszigeten került sor. Ha rangsorolni akarjuk 1978 eseményeit, akkor kétségkívül a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség május végi csehszlovákiai látogatása kívánkozik az első helyre. Akkor a látogatás kapcsán ismételten emlékeztettünk arra, hogy a szocialista Csehszlovákia sokoldalú fejlődése, helye és népszerűsége a világban elválaszthatatlanul kapcsolódik a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttműködés megszilárdításához és elmélyítéséhez. Örömmel töltött el bennünket, hogy a szovjet küldöttség, személy szerint Leonyid Brezsnyev elvtárs elismerő szavakkal szólt hazánknak a világban betöltött szerepéről: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a szocialista közösség elismert tagja jelentős szerepet játszik a nemzetközi életben, aktívan részt vesz az időszerű nemzetközi problémák megoldásában és a világbéke megszilárdításában.“ A látogatás alka'mával aláírt csehszlovák —szovjet közös nyilatkozat a két ország további együttműködésének, kapcsolatai továbbfejlesztésének iránytűjévé vált. Hazánknak ia szocialista közösség többi országához fűződő kapcsolatait tekintve is sikeresnek mondható az 1978-as év. Az elmúlt év májusában legmagasabb szintű lengyel párt- és állami küldöttséget láttunk vendégül Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával az élen. Június közepén magas rangú vendégeket fogadhattunk: Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkárát, a Nagy Népi Hurál elnökét és kíséretét. Mind az elméleti látogatások, mind pedig Ľubomír Strougal elvtárs bulgáriai, illetve NDK-beli látogatása azon túlmenően, hogy szorosabbra fűzték hazánk és az említett országok kapcsolatait, az időszerű nemzetközi problémák megoldásának azonos megközelítésével hozzájárultak a béke megőrzéséhez. Hasonló célokat követett külügyminiszterünknek május végén tett látogatása a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban, ahol kollégájával, Milos Minics- csel a két ország kapcsolatainak legidőszerűbb kérdéseit vitatta meg. A felsorolt látogatásokkal korántsem merültek ki a kétoldalú találkozók. A szocialista országok képviselői minden alkalmat megragadtak arra, hogy mélyítsék, bővítsék kapcsolataikat a világ minden országával. Elsősorban az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakára és az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakára gondolunk, ahol kifejezésre jutott hazánknak a nemzetközi életben betöltött szerepe, valamint az időszerű Fogadás Leonyid Brezsnyev csehszlovákiai látogatása alkalmából (ČSTK-felvételek) kulcsfontosságú kérdésekkel kapcsolatos álláspontja. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Helsinkiben elfogadott Záróokmánya minden aláíró országra érvényes, tekintet nélkül az illető ország társadalmi rendszerére. Elmondhatjuk, hogy a dokumentumban rögzített ajánlások szellemében és a kölcsönös előnyösség alapján az elmúlt évben tovább bővítettük kapcsolatainkat a kapitalista országokkal. A XV. pártkongresszus irányvonala következetes megvalósításának és a szocialista közösség országai összehangolt külpolitikájának köszönhető, hogy az enyhülési folyamatot elmélyítettük a Portugáliával és Japánnal yaló kölcsönösen előnyös együttműködéssel. Ezt bizonyítja külügyminiszterünk júniusi portugáliai látogatása, valamint Szonoda Szunao japán külügyminiszter novemberi csehszlovákiai látogatása. A kétoldalú kapcsolatok rendszerében méltán érdemelnek megkülönböztetett helyet és figyelmet a csehszlovák-nyugatnémet kapcsolatok. Egész Európában rendkívüli figyelemmel kísérték Bohuslav Chňoupek külügyminiszter februári, majd pedig Gustáv Husák áprilisi bonni látogatását. Nem szorul különösebb magyarázatra, miért lépi túl a csehszlovák —nyugatnémet viszony a kétoldalú kapcsolatok jelentőségét. Husák elvtárs bonni tárgyalásainak eredményei azt mutatták, hogy mindkét fél hajlandó a politikai, gazdasági és kulturális együttműködésre. A látogatás során aláírt közös nyilatkozat újabb nagyon fontos lépést jelentett a kölcsönös kapcsolatok fejlesztése és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése szempontjából. A dokumentumban mindkét fél kifejtette álláspontját napjaink legidőszerűbb nemzetközi kérdéseiről, s rámutatott a további együttműködés lehetőségeire. A dokumentum többek között kimondja: „Népeinknek a béke megőrzésére és az együttműködés elmélyítésére irányuló kívánságától, valamint attól a szándéktól vezettetve, hogy új ösztönzést adjanak a bilaterális kapcsolatoknak, mindkét fél a szerződésnek megfelelően további erőfeszítést kíván tenni az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján a kapcsolatok széles körű kibővítésére.“ Az 1978-as év a csehszlovák—osztrák kapcsolatok fejlődése szempontjából is eredményesnek mondható. Bohuslav Chňoupek májusi bécsi látogatása az enyhülési politika élet- képességét bizonyította. Nem mondható el ugyanez az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatainkról. E tekintetben nem történt érdemleges változás. Az Egyesült Államok továbbra is megkülönböztető intézkedéseket alkalmaz hazánk ellen, ami arra vall, hogy Washington szavai és tettei között még mindig nagy a különbség. Hazánk a CSKP XV. kongresszusa külpolitikai irányvonalának értelmében az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet, a belügye'kbe való be nem avatkozás és a kölcsönösen előnyös együttműködés alapján igyekezett fejleszteni kapcsolatait Afrika, Ázsia és Latin-Amerika fejlődő országaival A gyarmati múlt örökségének felszámolására törekvő országoknak rendkívül sokat jelent a szocialista Csehszlovákia gazdasági támogatása. Hazánk minden nemzetközi fórumon az igazságosabb gazdasági rend kialakítása mellett foglalt állást. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság az elmúlt évben is szolidáris volt és szolidáris marad az imperializmus, az újgyarmatosítás, a fajüldözés, az apartheid ellén küzdő nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hazánk, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének Moszkvában elfogadott nyilatkozat egyik aláírójaként a közel-keleti válság igazságos rendezése, a Camp Davidben elfogadott megállapodások ellen, az arab és a palesztin nép törvényes jogai mellett foglalt állást. Támogatta és támogatni fogja a még létező háborús tűzfészkek mielőbbi felszámolását, a konfliktusok békés rendezését. E célokat szem előtt tartva látogatott el külügyminiszterünk május elején a Közel-Keletre, Jordániába és Iránba, Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök pedig Irakba. E kérdésekről volt szó Moamer Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam általános népi kongresszusa főtitkárának júniusi csehszlovákiai látogatása során. Hazánk Afrika-politikáját méltatva elmondhatjuk, hogy az elmúlt év e téren is kapcsolataink bővítését eredményezte. Búhuslav Chňoupek külügyminiszter múlt évi afrikai körútja, valamint Mengisztu Hailé Mariamnak, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsa elnökének decemberi csehszlovákiai látogatása hozzájárult az afrikai népekhez, s különösen a haladó, társadalmi utat követő országokhoz fűződő kapcsolataink megszilárdításához, a nemzetközi béke és a szocializmus erőinek megerősítéséhez. A leszerelésért Csehszlovákia a két és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésén kívül 1978- ban fokozott erőfeszítéseket tett a leszerelés ügyéért. A leszerelési bizottság Genfben folyó megbeszélései, a bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások résztvevőjeként és a Biztonsági Tanács tagjaként minden nemzetközi fórumon igyekezett elősegíteni az enyhülést és a leszerelést. Ezt a célt Bohuslav Chňoupek az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán így fogalmazta meg: „Ami minket illet, kormányom nevében teljes felelősségtudattal kijelenthetem, hogy Csehszlovákia kész aktívan részt venni a nyugodt, békés élet biztonságáért, az enyhülés további elmélyítéséért folytatott harcban.“ Ugyanezt erősítette meg a Varsói Szerződés tagállamai politikai Tanácskozó Testületének novemberi moszkvai ülésén elfogadott nyilatkozat. A dokumentum kiemeli, hogy milyen hasznos volt a leszerelési problémák széles körű megvitatása az ENSZ közgyűlésének nemrég megtartott rendkívüli ülésszakán, és rámutatott az említett ülésszakon elfogadott záródokumentum megvalósítását célzó gyakorlati munka jelentőségére. Hazánk, a záródokumentum egyik aláírójaként, síkraszállt a fegyverkezési hajsza korlátozásáról folyó jelenlegi tárgyalások mielőbbi befejezése, a katonai enyhülés ügyének határozott előmozdítása mellett. Azt bizonyítandó, hogy Csehszlovákia valóban minden néppel baráti kapcsolatok kiépítésén fáradozik, elég megemlíteni, hogy jelenleg 122 országgal tart fenn diplomáciai kapcsolatot. Szakembereink 60 nemzetközi kormányszintű és 1201 nem kormányszintű szervezetben fejtenek ki értékes tevékenységet. Az elmondottak alapján kijelenthetjük: hazánk külpolitikája az elmúlt évben is az enyhülés elmélyítését, a társadalmi haladást szolgálta, s arra törekedett, hogy minél hatékonyabban támogathassa korunk forradalmi erőinek harcát a fegyverkezési hajsza leállításáért, a népek független fejlődéséért. Azon fáradozott, hogy hazánk az antiimperialista front minél szilárdabb láncszeme legyen. KOVÁCS ILONA Külügyminiszterünk és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter 1978. április 11- én kulturális egyezményt írt alá
