Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-29 / 360. szám, péntek

ÚJ SZÚ A csehszlovák külpolitika 1978-ban 1978. XU. 29. Minden év végén hagyományosan számvetéseket készítünk. Értékeljük az elmúlt évben végzett munkát, rá­mutatunk a sikerekre, s bíráljuk a hiányosságokat. Mielőtt hozzálátnánk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1978-as külpolitikai tevékenységének elemzéséhez, le kell szögeznünk, hogy külpolitikánk mindig a Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusán meghatározott irány­vonalat követte. A CSKP KB 11. ülése ezt a célt így határozta meg: „Köz­társaságunk a szocialista közösség többi országaival szorosan együttmű­ködve aktívan hozzájárul a szocializ­mus befolyásának megszilárdításához. Csehszlovákia Nemzetközi helyzete szilárd, és a Szovjetunióval, valamint a többi szocialista országgal együtt részt vesz a feszültség enyhítéséért és a béke megszilárdításáért vívott harcban.“ Külpolitikánk rendszerében megha­tározó szerepet játszanak kapcsolataink a szocialista országokkal. Az együttműködés fejlesztését és a szocialista közösség egységének meg­szilárdítását szolgálják a szocialista országok párt- és állami vezetőinek rendszeres találkozói, amelyekre az elmúlt évben is — hagyományosan — a Krím félszigeten került sor. Ha rangsorolni akarjuk 1978 esemé­nyeit, akkor kétségkívül a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség május végi cseh­szlovákiai látogatása kívánkozik az első helyre. Akkor a látogatás kap­csán ismételten emlékeztettünk arra, hogy a szocialista Csehszlovákia sok­oldalú fejlődése, helye és népszerűsé­ge a világban elválaszthatatlanul kap­csolódik a Szovjetunióhoz fűződő ba­rátság és együttműködés megszilárdí­tásához és elmélyítéséhez. Örömmel töltött el bennünket, hogy a szovjet küldöttség, személy szerint Leonyid Brezsnyev elvtárs elismerő szavakkal szólt hazánknak a világban betöltött szerepéről: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a szocialista közösség elismert tagja jelentős sze­repet játszik a nemzetközi életben, aktívan részt vesz az időszerű nem­zetközi problémák megoldásában és a világbéke megszilárdításában.“ A lá­togatás alka'mával aláírt csehszlovák —szovjet közös nyilatkozat a két or­szág további együttműködésének, kap­csolatai továbbfejlesztésének irány­tűjévé vált. Hazánknak ia szocialista közösség többi országához fűződő kapcsolatait tekintve is sikeresnek mondható az 1978-as év. Az elmúlt év májusában legmagasabb szintű lengyel párt- és állami küldöttséget láttunk vendégül Edward derekkel, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkárával az élen. Június közepén magas rangú vendégeket fo­gadhattunk: Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának első titkárát, a Nagy Népi Hurál elnökét és kísére­tét. Mind az elméleti látogatások, mind pedig Ľubomír Strougal elvtárs bulgáriai, illetve NDK-beli látogatása azon túlmenően, hogy szorosabbra fűzték hazánk és az említett orszá­gok kapcsolatait, az időszerű nem­zetközi problémák megoldásának azo­nos megközelítésével hozzájárultak a béke megőrzéséhez. Hasonló célokat követett külügyminiszterünknek május végén tett látogatása a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság­ban, ahol kollégájával, Milos Minics- csel a két ország kapcsolatainak leg­időszerűbb kérdéseit vitatta meg. A felsorolt látogatásokkal koránt­sem merültek ki a kétoldalú találko­zók. A szocialista országok képvise­lői minden alkalmat megragadtak ar­ra, hogy mélyítsék, bővítsék kapcso­lataikat a világ minden országával. Elsősorban az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszakára és az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakára gon­dolunk, ahol kifejezésre jutott ha­zánknak a nemzetközi életben betöl­tött szerepe, valamint az időszerű Fogadás Leonyid Brezsnyev csehszlovákiai látogatása alkalmából (ČSTK-felvételek) kulcsfontosságú kérdésekkel kapcso­latos álláspontja. Az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet Helsinkiben elfoga­dott Záróokmánya minden aláíró or­szágra érvényes, tekintet nélkül az illető ország társadalmi rendszerére. Elmondhatjuk, hogy a dokumentum­ban rögzített ajánlások szellemében és a kölcsönös előnyösség alapján az elmúlt évben tovább bővítettük kapcsolatainkat a kapitalista orszá­gokkal. A XV. pártkongresszus irány­vonala következetes megvalósításának és a szocialista közösség országai összehangolt külpolitikájának köszön­hető, hogy az enyhülési folyamatot elmélyítettük a Portugáliával és Ja­pánnal yaló kölcsönösen előnyös együttműködéssel. Ezt bizonyítja kül­ügyminiszterünk júniusi portugáliai látogatása, valamint Szonoda Szunao japán külügyminiszter novemberi csehszlovákiai látogatása. A kétoldalú kapcsolatok rendsze­rében méltán érdemelnek megkülön­böztetett helyet és figyelmet a cseh­szlovák-nyugatnémet kapcsolatok. Egész Európában rendkívüli figye­lemmel kísérték Bohuslav Chňoupek külügyminiszter februári, majd pedig Gustáv Husák áprilisi bonni látoga­tását. Nem szorul különösebb magya­rázatra, miért lépi túl a csehszlovák —nyugatnémet viszony a kétoldalú kapcsolatok jelentőségét. Husák elv­társ bonni tárgyalásainak eredményei azt mutatták, hogy mindkét fél haj­landó a politikai, gazdasági és kul­turális együttműködésre. A látogatás során aláírt közös nyilatkozat újabb nagyon fontos lépést jelentett a köl­csönös kapcsolatok fejlesztése és a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élése szempontjából. A dokumentumban mindkét fél kifejtette álláspontját napjaink legidőszerűbb nemzetközi kérdéseiről, s rámutatott a további együttműködés lehetőségeire. A do­kumentum többek között kimondja: „Népeinknek a béke megőrzésére és az együttműködés elmélyítésére irá­nyuló kívánságától, valamint attól a szándéktól vezettetve, hogy új ösztön­zést adjanak a bilaterális kapcsola­toknak, mindkét fél a szerződésnek megfelelően további erőfeszítést kíván tenni az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján a kapcso­latok széles körű kibővítésére.“ Az 1978-as év a csehszlovák—oszt­rák kapcsolatok fejlődése szempont­jából is eredményesnek mondható. Bohuslav Chňoupek májusi bécsi lá­togatása az enyhülési politika élet- képességét bizonyította. Nem mondható el ugyanez az Egye­sült Államokhoz fűződő kapcsolata­inkról. E tekintetben nem történt ér­demleges változás. Az Egyesült Álla­mok továbbra is megkülönböztető in­tézkedéseket alkalmaz hazánk ellen, ami arra vall, hogy Washington sza­vai és tettei között még mindig nagy a különbség. Hazánk a CSKP XV. kongresszusa külpolitikai irányvonalának értelmé­ben az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet, a belügye'kbe való be nem avatkozás és a kölcsönösen előnyös együttműködés alapján igyekezett fej­leszteni kapcsolatait Afrika, Ázsia és Latin-Amerika fejlődő országaival A gyarmati múlt örökségének fel­számolására törekvő országoknak rendkívül sokat jelent a szocialista Csehszlovákia gazdasági támogatása. Hazánk minden nemzetközi fórumon az igazságosabb gazdasági rend kia­lakítása mellett foglalt állást. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság az elmúlt évben is szolidáris volt és szolidáris marad az imperia­lizmus, az újgyarmatosítás, a fajül­dözés, az apartheid ellén küzdő nem­zeti felszabadító mozgalmakkal. Ha­zánk, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének Moszkvában elfogadott nyilatkozat egyik aláírójaként a közel-keleti vál­ság igazságos rendezése, a Camp Da­vidben elfogadott megállapodások el­len, az arab és a palesztin nép tör­vényes jogai mellett foglalt állást. Támogatta és támogatni fogja a még létező háborús tűzfészkek mielőbbi felszámolását, a konfliktusok békés rendezését. E célokat szem előtt tart­va látogatott el külügyminiszterünk május elején a Közel-Keletre, Jordá­niába és Iránba, Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök pedig Irak­ba. E kérdésekről volt szó Moamer Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocia­lista Népi Állam általános népi kong­resszusa főtitkárának júniusi cseh­szlovákiai látogatása során. Hazánk Afrika-politikáját méltatva elmondhatjuk, hogy az elmúlt év e téren is kapcsolataink bővítését ered­ményezte. Búhuslav Chňoupek külügy­miniszter múlt évi afrikai körútja, valamint Mengisztu Hailé Mariamnak, a szocialista Etiópia ideiglenes kato­nai kormányzó tanácsa elnökének de­cemberi csehszlovákiai látogatása hozzájárult az afrikai népekhez, s különösen a haladó, társadalmi utat követő országokhoz fűződő kapcsola­taink megszilárdításához, a nemzet­közi béke és a szocializmus erőinek megerősítéséhez. A leszerelésért Csehszlovákia a két és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésén kívül 1978- ban fokozott erőfeszítéseket tett a le­szerelés ügyéért. A leszerelési bizott­ság Genfben folyó megbeszélései, a bécsi közép-európai haderő- és fegy­verzetcsökkentési tárgyalások részt­vevőjeként és a Biztonsági Tanács tagjaként minden nemzetközi fóru­mon igyekezett elősegíteni az eny­hülést és a leszerelést. Ezt a célt Bohuslav Chňoupek az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli leszerelési üléssza­kán így fogalmazta meg: „Ami min­ket illet, kormányom nevében teljes felelősségtudattal kijelenthetem, hogy Csehszlovákia kész aktívan részt ven­ni a nyugodt, békés élet biztonságá­ért, az enyhülés további elmélyítésé­ért folytatott harcban.“ Ugyanezt erősítette meg a Varsói Szerződés tagállamai politikai Ta­nácskozó Testületének novemberi moszkvai ülésén elfogadott nyilatko­zat. A dokumentum kiemeli, hogy mi­lyen hasznos volt a leszerelési prob­lémák széles körű megvitatása az ENSZ közgyűlésének nemrég megtar­tott rendkívüli ülésszakán, és rámu­tatott az említett ülésszakon elfoga­dott záródokumentum megvalósítását célzó gyakorlati munka jelentőségére. Hazánk, a záródokumentum egyik aláírójaként, síkraszállt a fegyverke­zési hajsza korlátozásáról folyó jelen­legi tárgyalások mielőbbi befejezése, a katonai enyhülés ügyének határo­zott előmozdítása mellett. Azt bizonyítandó, hogy Csehszlová­kia valóban minden néppel baráti kapcsolatok kiépítésén fáradozik, elég megemlíteni, hogy jelenleg 122 országgal tart fenn diplomáciai kap­csolatot. Szakembereink 60 nemzet­közi kormányszintű és 1201 nem kor­mányszintű szervezetben fejtenek ki értékes tevékenységet. Az elmondottak alapján kijelent­hetjük: hazánk külpolitikája az el­múlt évben is az enyhülés elmélyíté­sét, a társadalmi haladást szolgálta, s arra törekedett, hogy minél haté­konyabban támogathassa korunk for­radalmi erőinek harcát a fegyverke­zési hajsza leállításáért, a népek füg­getlen fejlődéséért. Azon fáradozott, hogy hazánk az antiimperialista front minél szilárdabb láncszeme legyen. KOVÁCS ILONA Külügyminiszterünk és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter 1978. április 11- én kulturális egyezményt írt alá

Next

/
Thumbnails
Contents