Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-29 / 360. szám, péntek

K Hatalmas bagger markolassza az agyagos földet, köbméteres kanalával telerakja az alatta várakozó Tatra te hergépkocsikat. Keveset pihennek, sza porán fordulnak a teherautók, az itt fölöslegessé vált földet alig kilométer , nyi távolságra hordják töltésnek. Na­gyon hullámos itt a talajszint, az*ért az útépítők munkája rendkívül nehéz. Jozef Turun baggerkezelö kihajol a dübörgő gépből, s úgy válaszol kérdé­semre. — Pár perc múlva itt lesz a mester, o elmond mindent az építkezésről mondja, s máris fordul a géppel, im: álljanak a teherautók. Hamarosan megérkezik Molnár Jo zsef, a mester, s pár mondattal el is mondja munkájuk lényegéi. — Tizenkéttagú csoportunkkal a földmunkákat végezzük. Csoportunk ban többnyire gépkocsivezetők dolgoz nak, hiszen rengeteg köbméter földel kell áthelyezni egyik helyről a másik ra. Munkájuk nem könnyű. A kilómé terek jelentős részét terepen kell meg tenniük, csúszós, meredek lejtőkön ereszkednek alá. A munkájukat nehe zíti, hugy éjszaka >s dolgoznak, mivel sürget az idő, s szerelnénk idejében végezni. Az egyik teherautói követve jutok el az építkezés ..iráuyitóközpontjába“. Ili luun Seülák mérnök, építésvezető, az útépítő nemzeti vállalat zvoleni üze mének dolgozója tájékoztat részletesen az építkezésről.- Jelentős feladatot valósítunk meg: az E-75-ös nemzetközi -főútvonal egyik legveszélyesebb szakaszának korszerű­sítését végezzük, Krupina és Dobrá Ni va között. A munka nagyságát már a beruházás összege is sejteti: a több mint hat kilométeres szakasz minden kilométere több mint egymillió koro nába kerül. — Eddig mekkora szakasz készüli már el? — Nem egészen a fele, pontosan 23ü0 méter. Meg kell azonban jegyezni,' hogy a már átadott szakasz, mely könnyebb terepen épült, nem v.ilt olyan munkaigényes, mint amelyen je­lenleg dolgozunk. Az elkészüli szakasz egyébként teljesen új vonal, amely Babiná községet kerüli meg, így kika(j csolja a forgalomból a községen átvj zető keskeny, kanyargós, igen veszé­lyes és a közúti forgalmat jelentősen fékező útszakaszt. — A most épülő szakaszon hogy.m halad a munka? — Mint már említettem, ez a sza­kasz nehezebb feladat elé állít bennün­ket. Erősen hepehupás terepen, mere­dek hegyoldalba vájva, másutt magas töltésen vezet majd keresztül az út. Az építés folyamán 335 ezer köbméter föl­det kell megmozgatnunk. Természetes, hogy ilyen jelentős munka végzése közben komoly problémáink is akad­nak. Jelentősen nehezítette munkánkat például, hogy az áthelyezésre váró ta­laj 60—70 százaléka köves, sziklás volt, amelyet csak robbantással lehetett megmozgatni. Ehhez komoly fúrógépek­re volt szükség, amelyekkel mi nem rendelkezünk, így a robbantáshoz szükséges fúrásokat más vállalattal kellett elvégeztetnünk. — Sok munkát vesz igénybe a mere­dek hegyoldalba vágott szakasznál a támfal építése is — folytatta az épí­tésvezető. — Ezekből összesen ötöt építünk, a legrövidebb 70, a leghosz- szabb 352 méter. Némely támfal ma­gassága megközelíti a tíz métert. Épí­tésükhöz előregyártott betonelemeket használunk, de így is mintegy tízezer köbméter betonra van szükségünk. A rendkívüli biztonságot és fegyelmet igénylő munkát Nagy Vince, Balla Jó­zsef, Celeng János, Dušan Pechovský, Jozef Bene építi néhány társával. Ki­váló munkát végeznek. Nehezíti az épí­tést az is, hogy egy forgalmas út kor­szerűsítését végezzük: ez a Budapest — Krakkó közötti fő közlekedési útvo­nal. Mivel az épülő út a régit négy he­lyen keresztezi, fokozott óvatossággal kell dolgoznunk, amellett az út tisztán­tartására is gondot kell fordítanunk. — Munkaerő van elegendő? — Sajnos, mintegy 15 főre még szükségünk lenne. A kedvező kereseten kívül szállást, étkeztetést nyújtunk számukra. A munkásszálláson van zu­hanyozó, televízió, minden szobában rádió. Többféle sajtótermékben válogat­hatunk. — Mikorra készül el az út? — Határozott választ nehéz erre ad­ni. Gondjaink vannak ... Nagyon sok függ attól, hogy milyen lesz a tél, mennyire fékez majd bennünket. Bí­zunk abban, hogy komolyabb időeltoló­dásra nem kerül sor, és a terv szerint jövő év őszén sikerül átadni ezt az újabb szakaszt is. Az E-75-ös útvonal korszerűsítése is arról tanúskodik, hogy fokozott fi­gyelmet fordítunk az egyre növekvő közúti közlekedésnek. Az itt és az Ipoly­ság (Šahy) közelében folyó munkák jelentőségét az is növeli, hogy az arra utazó külföldiek újabb tanújelét láthat­ják szocialista hazánk féjlődésének. BOJTOS JÁNOS — Bevált az új jutalmazási módszer — állapítja meg Visent Klára (jobbról) és Ozogány Erzsébet Év végi hangulat uralkodik a Gombai (Hubice) Állami Gazdaság csallóközcsütörtöki (Štvrtok na Ostrove) baromfitenyésztő központjában. Az irodában a vezetők számolgatják, milyen lesz a gazdálkodás végeredménye. Jozef Bohumel mérnök, a központ ve- zstője úgy véli, hogy a tyúkonkénti tojáshozam több mint 270 darab lesz. Megemlíti, hogy volt már sike­resebb évük is, a baromfiállomány egészségi állapo­tától és a takarmánykeverékek minőségétől függően. Főleg ez a két tényező döntő jelentőségű a tojáster­melés alakulásában. Bar vállalati értekezletre készül, mégis elmond néhány adatot az év végi eredmények bői, és nyíltan beszél a nehézségekről is. — Számításom szerint idén legalább húszmillió to­jást sikerül termelnünk. Ebből 19 és fél millió dara bot értékesítünk. Az új évben viszont nagy eröfeszi léseket kell tennünk, hogy teljesíthessük a tervet. Elmondja, hogy eddig a tyúkokat rostokon tenyész tették, de ez a módszer már elavult és nagyon munkaigényes. A dolgozók vödrökbe szedik össze a tojást a pavilonok közepén elhelyezett fészkekből. Ez a munka bizony eléggé fáradságos, a gondozók '.zavarják a tyúkok nyugalmát, s ez kedvezőtlenül hat a hozamra is. Ezért a régi szarvasmarha- és sertés­istállókba az új évben már háromszintes ketreceket ‘szerelnek be. Ily módon a jelenlegi 94 ezer tyúkkal szemben 140 000 darab tyúkot tarthatnak. A központ vezetője elégedett a termelés mennyi ségének növekedésével, de még jobban örül a tojás minősége javulásának. A kimutatások szerint az el­adott tojás 86,5 százaléka első osztályú. Ennek kö vetkeztében növekedett az értékesítési ár is, dara bonként húszfilléres nyereséget értek el. Úgy szá­mítja, hogy az évi tiszta hasznuk mintegy négymillió korona lesz. — Amint az adatok bizonyítják, jól gazdálkodtunk — mondja. — Az új évben azonban sok nehézséggel kell majd megktizdenünk. Attól félek, hogy nem ka punk megfelelő minőségű keveréket. Az asztalra tesz egy iratot, amely arról értesíti őket, hogy a keverékben csökkentik a kukoricadara mennyiségét. Máris kilincselnek a hivatalokban — főleg a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében —, hogy tegyenek kivételt, és a tojótyúkok számára szállított keverék 45 százaléka kukoricadara legyen. Komoly erőfeszítést igényel a baromfitenyésztő központ vezetőitől és beosztottjaitól a vállalat szer kezeti felépítésének megváltoztatása. Január elsejé­től megvalósítják az ágazati irányítást. Az új szer­vezési rendszer előnye, hogy a szakemberek jobban elmélyülhetnek munkájukban, fokozódik azonban fe lelősségiik is, mert önálló elszámolás szerint dolgoz nak. Ahogy gazdálkodnak, úgy boldogulnak.- A jércBncveléáben szsratnátik tar­tani a mostani szintet — jelenti ki Pásztor Dezső (Balla felvételei) Vi zent Klára technikussal, az ezüstérmes szocialis­ta munkabrigád vezetőjével szőjük tovább a beszéd fonalát. Ö is nehézségeket és problémákat emleget. Ezeket azonban fokozatosan igyekszenek megoldani. A brigád minőségi munka végzésére törekszik. Elha­tározták, hogy a gondozók aszerint kapják a prémiu­mot, hogy a termelt tojásból mennyi az első osztáyú. Ezzel kapcsolatban Ozogány Erzsébet így beszél: — A jobb minőség egyik előfeltétele, hogy a fé­szekből gyakrabban ki kell szedni a tojást, hogy ne szennyeződjön. Naponta kell cserélni az alomszalmát is. A baromfitenyésztő központ fontos részlege a jér- cenevelde. Pásztor Dezső technikus állategészségügyi problémákról beszélt. A múltban nem tudták teljesí­teni a tervet, mert nem kapták meg idejében az ol­tóanyagot. Idén jobb volt a helyzet, és ennek kö­szönhető, hogy a kilencvenezer jérce kilencvenhat százaléka továbbtenyésztésre alkalmas. — Szeretnénk tartani ezt a szintet, mert a tyúk­állományt évente kétszer is fel kell tölteni, és sok jércére van szükségünk. Elmondja, hogy a Nitrai Közös Mezőgazdasági Vál­lalattól idejében kapják meg á shaver ^tarcross 288 fajta naposcsibéket. Egészségi állapotuk megfelel a követelményeknek, ök is mindent megtesznek, hogy a csibék jól fejlődjenek. A központ vezetője elsiet az értekezletre. Az évi termelés végeredményét Anton Dzianik, az értékesí­tési részleg technikusa fogalmazza meg. — Eléggé sikeres évünk volt, mert a múlt évhez viszonyítva több és jobb minőségű tojást adtunk el... BALLA JÓZSEF 1978. XII. 29. ÚJ SZÓ MT OlfňHifflBfl IvIluIiUIiIiY lllli n GMK MIMUMT Michal Janek mester és Ivan Sedlák építésve­zető (Böjtös J. felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents