Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)
1978-12-29 / 359. szám, péntek
A párt mutatta úton Kolíkio; párlniBiifta a ssL’i Ef®fefí®[.ís?fielóii üzemben — Idestova harminc esztendeje annak, hogy a čabí Elekt- roporcelán üzemben megkezdődött a termelés, s azóta egyetlen évben sem volt problémánk a számunkra kijelölt népgazdasági feladatok teljesítésevei. Ezekkel a szavukkal kezdte a tájékoztatást Štefan Berec, az üzemi pártalapszervezet elnöke, egyben a gyár főmestere, aki a továbbiakban azt Is elmondotta, hogy gyáregységükben meghatározó szerepet töltenek be a törzsgárda tagjai, akik tulajdoniképpen a pár la lap szervezetüknek is a magva l alkotják. Az aktivitás lendítőkerekei Peter Líška, a termelési igazgató helyettese arról beszélt, hogy az üzem éves tervét november végéig 87 százalékra teljesítette, és a megrendelő bet- és külföldi vállalatok szakemberei a gyártmányaik minősége ellen nem emeltek kifogást. — Ebből is látszik — hangsúlyozta —, hogy pártalapszer- vezetünk jól felkészítette a kommunistákat a folyamatos termelést segítő üzemi kezdeményezés kibontakoztatására. Természetesen ennek az volt a feltétele, hogy a párttagok ne csak az alapszervezetben, a pártcsoportokban, hanem a munkahelyükön is példamutatóan teljesítsék megbízatásaikat. Ez az igény egész éven át vezérfonalként érvényesült a párt tagjaival szemben támasztott követelményeink rendszerében. Ennek bizonyítására számos példát hoztak fel az alapszervezeti pártbizottság tagjai. Többek között megemlítették, hogy a kaolinnmsszából készült magasfeszültségű áramszigete' lök minőségére év közben az NDK-beli megrendelők mind gyakrabban panaszkodtak. Hol lehet a hiba? — Mi erről nem tehetünk — vélekedtek a formázógépeken és a kemencéknél dolgozó pártonkívüliek. — Hiszen a minőségellenőrök a megmondhatói, hogy a minőséggel nem volt baj, amikor az áramszigetelő- ket átadtuk a raktárnak. Csak hosszadalmas utánajárás után sikerült megállapítaniuk, hogy a minőségromlást a korszerűtlen csomagolás és szállítás okozza. Ezért a párt- bizottság Viktor OndruŠkát, a szakszervezet pedig Pavol Boj- dát bízta meg az új csomago- lás- és szállítástechnika kidolgozásával. — A megbízatást nagy kitüntetésnek vettük — vallották szerényen az újítók. — De ettől függetlenül már azelőtt is sokszor törtük a fejünket a probléma megoldásán. Beterjesztett újítási javaslatunkat elfogadták, s ezáltal, csak öt hónapot véve alapul, 115 000 koronát takarítottunk meg az üzemnek, s külföldön is nőtt gyártmányain^ tekintélye. Évi 900 000 korono megtel kor it ás A kommunisták munkáját az üzemben megvalósított újítások és a műszaki fejlesztés szempontjából értékelve az eredmény mindenképpen pozitívnak mondható. Az utóbbi öt esztendő folyamán kibontakoztatott kezdeményezésükkel évi átlagban csaknem 1 millió korona értékű társadalmi hasznot, lobbiét jövedelmet biztosítottak az üzemnek. — Az újítók népes családjában — mondta Tibor Morav- čík, a formázórészleg kommunista mestere — felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek az említetteken kívül más elv- társuk is, mint például Milan Líška és Otto Vlachovský, akik a százezresek mozgalmában ugyancsak szép eredményeket érnek el. Csuk a szemléltetés kedvéért mondom: ót év alatt több mint 200 újítási és ésszerűsítési javaslattal segítették u gyártásfejlesztést, tették hatékonyabbá a termelésüket. A műszaki fejlesztésben sokat várunk a Pavol Rakovský mérnök vezette, most megalakult komplex racionalizációs brigádtól is. Elsősorban azért, mert a jövő év elején égetőkemen- céink főjavítását úgy kell megoldanunk, hogy az ne gátolja a folyamatos termelést és a jó minőségű munkát. Élénk pártmunka Az elmondottakból kitűnik, hogy az alapszervezeti pártbizottság a kommunistákon keresztül az egész üzem munkás- kollektíváját a szüntelen meggyőzés, a gazdasági propaganda és agitáció sajátos módszereinek segítségével jól irányítja a feladatok megvalósítására. De azonosíthaló-e ez a nagy ügybuzgalom a politikai aktivitással? Mert egyesek mondhatnák, hogy a munkásoknak eibbeli igyekezetében, tevékenységében inkább a mindennapi létfenntartási igények játsszák a meghatározó szerepet. — Ha igaz lenne — tiltakozott Berec elvtárs, —, uk- kor az üzemünkben harminc év leforgása alatt nem emelkedett volna háromszorosára a munka termelékenysége és 20 millió koronáról 53,5 millió koronára az évi bruttó termelés értéke. Az a tény, hogy pártalapszervezetünket a legön- tudatosabb dolgozók alkotják, valamint az a körülmény, hogy széles környékről verbuválódott munkásaink az üzemben megtalálták érvényesülési és önmegvalósítási lehetőségeiket, kedvezően befolyásolta politikai aktivitásukat is. Persze az sem elhanyagolható tény, hogy állandóan tökéletesítjük a pártmunkát, élénkítjük a pártéletet, s minden alapvető probléma megoldásában egyúttal kikérjük a pártonkívüliek véleményét is. Az új párttagok nevelését a felvétellel egyáltalán nem tartjuk befejezettnek. A kommunistákon kívül 160 dolgozót vontunk be a pártoktatásba, hogy tudatosabban végezzék munkájukat. Az üzemi pártalapszervezet tehát nemcsak a feladatok szervezője, hanem a nevelés műhelye is. Ezzel magyarázható, hogy a čabi Elekt roporcelán üzem karbantartó részlegének Peter Líška vezette kollektívája az országban az elsők között érdemelte ki a szocialista munkabrigád elismerő kitüntetés arany fokozatát, négy brigádjának pedig a közelmúltban nyújtották át az ezüstérmet. Az üzem lelkes munkás- kollektívájának, kezdeményezésének és munkaversenyének éltető eleme a politikai aktivitás, ami tulajdonképpen a szilárd elvi alapokon nyugvó, tudatos pártmunka eredménye. SZOMBATH AMBRUS A Szlovák Tudományos Technikai Társaság a Nemzeti Front társadalmi szervezete, a műszaki értelmiséget, a mérnököket, a technikusokat, a feltaláló, ésszerűsítő és újító munkásokat tömöríti, s tagjainak figyelmét a gazdaságosság, a technika és a tudomány legfőbb feladataira, valamint a tudományos kísérleti eredmények gyakorlati alkalmazására irányítja. Ez idő szerint a XV. pártkongresszuson meghirdetett gazdaságpolitikai célok elérésére összpontosítja minden erejét. Husák elvtárs a XV. párt- kongresszuson előterjesztett jelentésében hangsúly ózta, hogy „A tudományos-technikai haladás lehetőségeinek kihasználása szocialista népgazdaságunk fejlődésének egyetlen lehetséges alternatívája és a kapitalizmussal folytatott versenyben a siker feltétele.'4 Szervezetünk politikai hozzáállásával, a munkásosztály és a tudományos-műszaki értelmiség együttműködésének szilárdításával előnyösen befolyásolja korunk tudományos-technikai fejlődését. Az, hogy társaságunk tagjai cselekvő módon részt vesznek a kísérlet — fejlesztés — termelés — fel- használás egész ciklusában, hogy közülük minden harmadik egyúttal feltaláló vagy ésszerűsítő, s hogy újítóink, feltalálóink 50 százaléka kiváló munkás, még inkább kötelez bennünket a párt gazdaságpolitikájának követésére és érvényesítésére. Igényes, megtisztelő feladataink teljesítéséhez kedvező a szervezeti összetételünk. Szlo- vákia-szerte 21 szakágazati társaság, 5 bizottság, 8 szak- bizottság4 kerületi és városi tanács, 4 Technika Háza, a válalatokban, üzemekben pedig 1515 fiókszervezet tagjainak lelkes munkájával számolhatunk. Szervezetünk tevékenységének legfőbb részét a feltalálók és újítók mozgalmának fejlesztése, népszerűsítése, hatékonyságának, társadalmi hasznosságának fokozása képezi. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen a téren társaságunknak, ám a többi szervezetnek, leginkább a vállalatok gazdasági vezetőinek, a szakszervezetnek, a SZISZ-nek sincsenek pontosan körülhatárolt feladatai. A szemléltetés kedvéért; a múlt évben több mint 700 beterjesztett újítási javaslat sorsa felől nem született döntés. Vagy: két évvel ezelőtt 1079 /avas- latot terjesztettek fel Szlová kiában, de ebből csak 398-at használtak fel. Véleményem szerint a javaslatok elbírálásánál, jóváhagyásánál tapasztalható merevség csak árthat a mozgalomnak, és ennek a népgazdaság látja kárát. Az SZLKP KB márciusi plenáris ülésén tartott előadói beszédében ezekkel a kérdésekkel Lenárt elvtárs is behatóan foglalkozott. Többek között megemlítette, hogy a tudományos-technikai haladás, a nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és a nemzetközi együttműködés a tudomány és a technikai ismeretek hasznosítására fontos feltétele népgazdaságunk fejlődésének. Vonatkozik ez a saját kutatási eredményeink mielőbbi gyakorlati alkalmazására is. Mi minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy támogassuk a feltalálók és az újítók kezdeményezését. Ennek egyik módja a tanácsadó központok kiépítése, amelyek Senlcát kivéve például a nyugat-szlovákiai kerület valamennyi járási székhelyén figyelemreméltó munkát végeznek. A szakmai tanácsadókban mindenekelőtt tagjaink, a legkiválóbb mérnökök, technikusok, munkások, tehát az újítok, feltalálók nyújtanak a bonyolultabb feladatokhoz útmutatást. Itt jegyzem meg, hogy az irányító tevékenység megjavítása érdekében gondoskodni kell az időszerű tudományos, műszaki és gazdasági tájékoztatás rendszerének kiépítéséről. Ez megköveteli a szakágazati és ágazati tájékoztató központok hálózatának bővítését, műszaki ellátottságának, színvonalának javítását. Ezen a téren jobban ki kell használni a Szovjetunió és a KGST-tagországok tájékoztatási rendszerének pótolhatatlan segítségét. Az újítók és feltalálók mozgalmának fejlesztésében a technika házai és a kerületi tanácsok jelentős szerepet játszanak. Az utóbbi öt év alatt 699J érdeklődőnek 3394 esetben nyújtottak tanácsadó segítséget. Ezenkívül számtalan sze- minárium, tanfolyam és előadás-sorozat szervezésével érdemelték ki a hallgatók elismerését. Tanácsunk, mint már említettem, igazi szószólója az újnak, a tökéletesebbnek, a hatékonyságnak, s mindannak, ami a termelés korszerűsítését, a tudományos-technikai haladást elősegíti. Ez irányban igyekeztünk elkészíteni a gazdasági propaganda és agitáció tervét, s leibontani a CSKP KB 11. plenáris ülésének határozatait. Mindkét dokumentumunk a hatodik ötéves tervidőszak, a fejlett szocialista társadalom építésének feladatait foglalja magában, azt, hogy népgazdaságunk minden ága és termelési színvonala megfeleljen az intenzív fejlődés követelményeinek. Építőmunkánk akkor lehet sikeres, ha ismerjük és felhasználjuk azokat a fejlődési törvényeket, amelyek társadalmunkban hatnak. A fejlődés története a Szovjetunióban, valamint a többi szocialista országban arra mutat, hogy az új társadalom építése során törvényszerű a gazdaság folyamatos gyarapodása. A fejlődés azonban nem puszta növekedés, hanem időnkénti változások folyamata is. Nemcsak az egyik nemzedék váltja a másikat módosuló szokásokkal, hanem úf tudományos felismerések terjednek el, és új technika születik, miközben az idejét múlt tudományos felfogás és az eb avult technika egy ideig ellenáll a változásnak. Ha napi munkánkban alkotó módon használjuk fel a marxi—lenini tételeket, megoldhatjuk az ellentmondásokat, s eredményesebben haladhatunk a párt mutatta úton. JURAJ SEDLÁK professzor, a Szlovák Tudományos-Technikai Társaság tanácsának elnöke Az olomouci Strojobal vállalat dolgozói maláta- és kenyérgyárak, valamint más élelmiszeripari üzemek berendezéseit gyártják. A vállalat megalapítása óta eltelt 25 évben a dolgozók az árutermelést 700 százalékkal, a munka termelékenységét 400 százalékkal növelték A képen: Petr Dániel (előtérben) és Vladimír Brach a malátagyári berendezés szalagszállítóját szerelik. (Felvétel: V. Galgonek — CSTK) 1978 XTI. 29. A tömegpolitikai munkát minden nap átszövő gazdasági propagandának és agitációnak rendkívül nagy a jelentősége intézetünkben a párt vezető szerepe következetes érvényesítésében. Éppen ezért e fontos eszköz alkalmazásának, hatékonysága növelésének és tökéletesítésének különös figyelmet szentelünk. Erre utal az a tény, hogy a pártszervezetünk időközönként rendezett gazdasági tanácskozásain egyúttal az e szakaszon elért eredményeinket is értékeljük, s a legidőszerűbb problémák megoldására irányítjuk dolgozóink figyelmét. Ezen a téren nagy jelentőséget tulajdonítunk a KGST keretében létrejött kölcsönös és sokoldalú együttműködésnek. A tagországok számára kölcsönösen előnyös műszaki fejlesztési feladatokat helyes munkamegosztással, közösen oldjuk meg. Ezzel nemcsak az egyes Segítünk a nemzetközi kutatómunkában Miért késik a kísérleti eredmények gyakorlati bevezetése? kutatási programok határidejét rövidítjük le, hanem kutatasi és fejlesztési kapacitásunkat is hatékonyabban kihasználjuk. Ennélfogva eredményesen fejlődnek kapcsolataink a moszkvai VNll, nemkülönben a Magyar Népköztársaság, az NDK és Lengyelország hasonló intézeteivel. Az együttműködés során megoldott feladatok eredményeit egyrészt kedvező árreláció kíséretében értékesítjük. Intézetünket a KGST-tagor- szágokban VUNAR néven mindenütt jól ismerik, mivel a szocialista integráció keretében cselekvő módon vesszük ki részünket a programvezérlésű szerszámgépek érzékeny elemeinek kifejlesztésében. Munkánknak ez a része tulajdonképpen nemzetközi tevékenységünk alapját képezi a termelés nemzetközi szakosítása feladatainak megoldásában. A tagországok szerszámelemek fejlesztésével foglalkozó szak- bizottságai nálunk Érsekújváron [Nové Zámky) tartották nagy jelentőségű tanácskozásaikat. Hasonló témájú előadásokkal a hazánkban megrendezésre kerülő tudományos értekezleten, szakmai konferenciákon mi is részt veszünk. Ezáltal tesszük közkinccsé a nemzetközi kutatómunka eredményeit belföldön is. Intézetünk legutóbbi kísérleti eredményei közül a szerszámelemek területén a fémnek és a guminak plasztikus anyagokkal történő helyettesítését emelem ki, de ezenkívül számos feladat előnyös megoldását is említhetném még. Országos méretben 32,1 millió korona költségmegtakarítást értünk el, ami annyit jelent, hogy minden korona beruházási kiadásra 10,40 korona esik. A tudományos kutatások eredményeit az említetteken kívül a „Náradie“ szakfolyóirat közvetítésével is igyekszünk népszerűsíteni. Publicisztikai tevékenységünk 1971- re vezethető vissza. Mindezen túl közvetlen résztvevői vagyunk a Brnói Nemzetközi Árumintavásárnak, az INVEX és a bratislavai Racío kiállításnak. Ezeken a fórumokon kiállított kutatási eredményeink vonzzák a látogatókat, és szakmai körökben felkeltik az érdeklődést. Gyakorlati érvényesítésükre, a termelésben való alkalmazásukra a plzeňi Skoda, az olomouci TOS műveken kívül Magyarország jelentősebb vállalataiban is sor került. Hu azonban a műszaki fejlesztés korszerű eljárási folyamatát, a kutatás — fejlesztés — termelés — felhasználás ciklusát vesszük alapul, sok tényező akadályoza kutatási-fejlesztési munkánkat. Elsősorban a közismert anyaghiányt említhetem. Kezdeményezésünk további fékezője a kikísérletezett szerszámelemek újragyártása, hosszú lejáratú bevezetése a termelésbe. KARASZ RÓBERT, az érsekújvári (Nové Zámky) VUNAR kísérleti-kutatóintézet dolgozója