Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-29 / 359. szám, péntek

A párt mutatta úton Kolíkio; párlniBiifta a ssL’i Ef®fefí®[.ís?fielóii üzemben — Idestova harminc eszten­deje annak, hogy a čabí Elekt- roporcelán üzemben megkezdő­dött a termelés, s azóta egyet­len évben sem volt problémánk a számunkra kijelölt népgazda­sági feladatok teljesítésevei. Ezekkel a szavukkal kezdte a tájékoztatást Štefan Berec, az üzemi pártalapszervezet el­nöke, egyben a gyár főmestere, aki a továbbiakban azt Is el­mondotta, hogy gyáregységük­ben meghatározó szerepet tölte­nek be a törzsgárda tagjai, akik tulajdoniképpen a pár la lap szer­vezetüknek is a magva l alkot­ják. Az aktivitás lendítőkerekei Peter Líška, a termelési igaz­gató helyettese arról beszélt, hogy az üzem éves tervét no­vember végéig 87 százalékra teljesítette, és a megrendelő bet- és külföldi vállalatok szakemberei a gyártmányaik minősége ellen nem emeltek kifogást. — Ebből is látszik — hang­súlyozta —, hogy pártalapszer- vezetünk jól felkészítette a kommunistákat a folyamatos termelést segítő üzemi kezde­ményezés kibontakoztatására. Természetesen ennek az volt a feltétele, hogy a párttagok ne csak az alapszervezetben, a pártcsoportokban, hanem a munkahelyükön is példamuta­tóan teljesítsék megbízatásai­kat. Ez az igény egész éven át vezérfonalként érvényesült a párt tagjaival szemben tá­masztott követelményeink rend­szerében. Ennek bizonyítására számos példát hoztak fel az alapszer­vezeti pártbizottság tagjai. Többek között megemlítették, hogy a kaolinnmsszából készült magasfeszültségű áramszigete' lök minőségére év közben az NDK-beli megrendelők mind gyakrabban panaszkodtak. Hol lehet a hiba? — Mi erről nem tehetünk — vélekedtek a formázógépeken és a kemencéknél dolgozó pár­tonkívüliek. — Hiszen a minő­ségellenőrök a megmondhatói, hogy a minőséggel nem volt baj, amikor az áramszigetelő- ket átadtuk a raktárnak. Csak hosszadalmas utánajá­rás után sikerült megállapíta­niuk, hogy a minőségromlást a korszerűtlen csomagolás és szállítás okozza. Ezért a párt- bizottság Viktor OndruŠkát, a szakszervezet pedig Pavol Boj- dát bízta meg az új csomago- lás- és szállítástechnika kidol­gozásával. — A megbízatást nagy kitün­tetésnek vettük — vallották szerényen az újítók. — De et­től függetlenül már azelőtt is sokszor törtük a fejünket a probléma megoldásán. Beter­jesztett újítási javaslatunkat elfogadták, s ezáltal, csak öt hónapot véve alapul, 115 000 koronát takarítottunk meg az üzemnek, s külföldön is nőtt gyártmányain^ tekintélye. Évi 900 000 korono megtel kor it ás A kommunisták munkáját az üzemben megvalósított újítások és a műszaki fejlesztés szem­pontjából értékelve az ered­mény mindenképpen pozitívnak mondható. Az utóbbi öt eszten­dő folyamán kibontakoztatott kezdeményezésükkel évi átlag­ban csaknem 1 millió korona értékű társadalmi hasznot, lobbiét jövedelmet biztosítottak az üzemnek. — Az újítók népes család­jában — mondta Tibor Morav- čík, a formázórészleg kommu­nista mestere — felbecsülhetet­len értékű munkát végeznek az említetteken kívül más elv- társuk is, mint például Milan Líška és Otto Vlachovský, akik a százezresek mozgalmában ugyancsak szép eredményeket érnek el. Csuk a szemléltetés kedvéért mondom: ót év alatt több mint 200 újítási és éssze­rűsítési javaslattal segítették u gyártásfejlesztést, tették ha­tékonyabbá a termelésüket. A műszaki fejlesztésben sokat vá­runk a Pavol Rakovský mér­nök vezette, most megalakult komplex racionalizációs brigád­tól is. Elsősorban azért, mert a jövő év elején égetőkemen- céink főjavítását úgy kell meg­oldanunk, hogy az ne gátolja a folyamatos termelést és a jó minőségű munkát. Élénk pártmunka Az elmondottakból kitűnik, hogy az alapszervezeti pártbi­zottság a kommunistákon ke­resztül az egész üzem munkás- kollektíváját a szüntelen meg­győzés, a gazdasági propagan­da és agitáció sajátos módsze­reinek segítségével jól irányít­ja a feladatok megvalósításá­ra. De azonosíthaló-e ez a nagy ügybuzgalom a politikai akti­vitással? Mert egyesek mond­hatnák, hogy a munkásoknak eibbeli igyekezetében, tevékeny­ségében inkább a mindennapi létfenntartási igények játsszák a meghatározó szerepet. — Ha igaz lenne — tilta­kozott Berec elvtárs, —, uk- kor az üzemünkben harminc év leforgása alatt nem emel­kedett volna háromszorosára a munka termelékenysége és 20 millió koronáról 53,5 millió koronára az évi bruttó terme­lés értéke. Az a tény, hogy pártalapszervezetünket a legön- tudatosabb dolgozók alkotják, valamint az a körülmény, hogy széles környékről verbuváló­dott munkásaink az üzemben megtalálták érvényesülési és önmegvalósítási lehetőségeiket, kedvezően befolyásolta politi­kai aktivitásukat is. Persze az sem elhanyagolható tény, hogy állandóan tökéletesítjük a párt­munkát, élénkítjük a pártéletet, s minden alapvető probléma megoldásában egyúttal kikérjük a pártonkívüliek véleményét is. Az új párttagok nevelését a felvétellel egyáltalán nem tartjuk befejezettnek. A kom­munistákon kívül 160 dolgozót vontunk be a pártoktatásba, hogy tudatosabban végezzék munkájukat. Az üzemi pártalapszervezet tehát nemcsak a feladatok szervezője, hanem a nevelés műhelye is. Ezzel magyarázható, hogy a čabi Elekt roporcelán üzem karbantartó részlegének Peter Líška vezette kollektí­vája az országban az elsők kö­zött érdemelte ki a szocialista munkabrigád elismerő kitünte­tés arany fokozatát, négy bri­gádjának pedig a közelmúlt­ban nyújtották át az ezüstér­met. Az üzem lelkes munkás- kollektívájának, kezdeménye­zésének és munkaversenyének éltető eleme a politikai akti­vitás, ami tulajdonképpen a szilárd elvi alapokon nyugvó, tudatos pártmunka eredménye. SZOMBATH AMBRUS A Szlovák Tudományos Tech­nikai Társaság a Nemzeti Front társadalmi szervezete, a mű­szaki értelmiséget, a mérnökö­ket, a technikusokat, a felta­láló, ésszerűsítő és újító mun­kásokat tömöríti, s tagjainak figyelmét a gazdaságosság, a technika és a tudomány leg­főbb feladataira, valamint a tudományos kísérleti eredmé­nyek gyakorlati alkalmazására irányítja. Ez idő szerint a XV. pártkongresszuson meghirde­tett gazdaságpolitikai célok el­érésére összpontosítja minden erejét. Husák elvtárs a XV. párt- kongresszuson előterjesztett jelentésében hangsúly ózta, hogy „A tudományos-technikai haladás lehetőségeinek ki­használása szocialista népgaz­daságunk fejlődésének egyet­len lehetséges alternatívája és a kapitalizmussal folytatott versenyben a siker feltétele.'4 Szervezetünk politikai hozzáál­lásával, a munkásosztály és a tudományos-műszaki értelmiség együttműködésének szilárdítá­sával előnyösen befolyásolja korunk tudományos-technikai fejlődését. Az, hogy társasá­gunk tagjai cselekvő módon részt vesznek a kísérlet — fejlesztés — termelés — fel- használás egész ciklusában, hogy közülük minden harma­dik egyúttal feltaláló vagy ésszerűsítő, s hogy újítóink, feltalálóink 50 százaléka kivá­ló munkás, még inkább kötelez bennünket a párt gazdaságpo­litikájának követésére és ér­vényesítésére. Igényes, megtisztelő felada­taink teljesítéséhez kedvező a szervezeti összetételünk. Szlo- vákia-szerte 21 szakágazati társaság, 5 bizottság, 8 szak- bizottság4 kerületi és városi tanács, 4 Technika Háza, a válalatokban, üzemekben pedig 1515 fiókszervezet tagjainak lelkes munkájával számolha­tunk. Szervezetünk tevékenységé­nek legfőbb részét a feltalálók és újítók mozgalmának fejlesz­tése, népszerűsítése, hatékony­ságának, társadalmi hasznossá­gának fokozása képezi. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen a téren társaságunknak, ám a többi szervezetnek, leg­inkább a vállalatok gazdasági vezetőinek, a szakszervezetnek, a SZISZ-nek sincsenek ponto­san körülhatárolt feladatai. A szemléltetés kedvéért; a múlt évben több mint 700 beterjesz­tett újítási javaslat sorsa felől nem született döntés. Vagy: két évvel ezelőtt 1079 /avas- latot terjesztettek fel Szlová kiában, de ebből csak 398-at használtak fel. Véleményem szerint a javaslatok elbírálá­sánál, jóváhagyásánál tapasz­talható merevség csak árthat a mozgalomnak, és ennek a nép­gazdaság látja kárát. Az SZLKP KB márciusi ple­náris ülésén tartott előadói be­szédében ezekkel a kérdések­kel Lenárt elvtárs is behatóan foglalkozott. Többek között megemlítette, hogy a tudomá­nyos-technikai haladás, a nem­zetközi munkamegosztás, a sza­kosítás és a nemzetközi együttműködés a tudomány és a technikai ismeretek hasznosí­tására fontos feltétele népgaz­daságunk fejlődésének. Vonat­kozik ez a saját kutatási ered­ményeink mielőbbi gyakorlati alkalmazására is. Mi minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy támogassuk a feltalálók és az újítók kez­deményezését. Ennek egyik módja a tanácsadó központok kiépítése, amelyek Senlcát ki­véve például a nyugat-szlová­kiai kerület valamennyi járási székhelyén figyelemreméltó munkát végeznek. A szakmai tanácsadókban mindenekelőtt tagjaink, a legkiválóbb mér­nökök, technikusok, munkások, tehát az újítok, feltalálók nyúj­tanak a bonyolultabb felada­tokhoz útmutatást. Itt jegyzem meg, hogy az irányító tevé­kenység megjavítása érdeké­ben gondoskodni kell az idő­szerű tudományos, műszaki és gazdasági tájékoztatás rend­szerének kiépítéséről. Ez meg­követeli a szakágazati és ága­zati tájékoztató központok há­lózatának bővítését, műszaki ellátottságának, színvonalának javítását. Ezen a téren jobban ki kell használni a Szovjetunió és a KGST-tagországok tájé­koztatási rendszerének pótol­hatatlan segítségét. Az újítók és feltalálók moz­galmának fejlesztésében a tech­nika házai és a kerületi taná­csok jelentős szerepet játsza­nak. Az utóbbi öt év alatt 699J érdeklődőnek 3394 esetben nyújtottak tanácsadó segítsé­get. Ezenkívül számtalan sze- minárium, tanfolyam és elő­adás-sorozat szervezésével ér­demelték ki a hallgatók elis­merését. Tanácsunk, mint már emlí­tettem, igazi szószólója az új­nak, a tökéletesebbnek, a ha­tékonyságnak, s mindannak, ami a termelés korszerűsítését, a tudományos-technikai hala­dást elősegíti. Ez irányban igyekeztünk elkészíteni a gaz­dasági propaganda és agitáció tervét, s leibontani a CSKP KB 11. plenáris ülésének határo­zatait. Mindkét dokumentu­munk a hatodik ötéves terv­időszak, a fejlett szocialista társadalom építésének felada­tait foglalja magában, azt, hogy népgazdaságunk minden ága és termelési színvonala megfelel­jen az intenzív fejlődés köve­telményeinek. Építőmunkánk akkor lehet sikeres, ha ismerjük és fel­használjuk azokat a fejlődési törvényeket, amelyek társadal­munkban hatnak. A fejlődés története a Szovjetunióban, va­lamint a többi szocialista or­szágban arra mutat, hogy az új társadalom építése során törvényszerű a gazdaság folya­matos gyarapodása. A fejlődés azonban nem puszta növekedés, hanem időnkénti változások folyamata is. Nemcsak az egyik nemzedék váltja a másikat mó­dosuló szokásokkal, hanem úf tudományos felismerések ter­jednek el, és új technika szü­letik, miközben az idejét múlt tudományos felfogás és az eb avult technika egy ideig ellen­áll a változásnak. Ha napi munkánkban alkotó módon használjuk fel a marxi—lenini tételeket, megoldhatjuk az el­lentmondásokat, s eredménye­sebben haladhatunk a párt mu­tatta úton. JURAJ SEDLÁK professzor, a Szlovák Tudományos-Techni­kai Társaság tanácsának elnöke Az olomouci Strojobal vállalat dolgozói maláta- és kenyérgyárak, valamint más élelmiszeripari üzemek berendezéseit gyártják. A vállalat megalapítása óta eltelt 25 évben a dolgozók az áruter­melést 700 százalékkal, a munka termelékenységét 400 százalék­kal növelték A képen: Petr Dániel (előtérben) és Vladimír Brach a malátagyári berendezés szalagszállítóját szerelik. (Felvétel: V. Galgonek — CSTK) 1978 XTI. 29. A tömegpolitikai munkát minden nap átszövő gazdasági propagandának és agitációnak rendkívül nagy a jelentősége intézetünkben a párt vezető szerepe következetes érvénye­sítésében. Éppen ezért e fon­tos eszköz alkalmazásának, ha­tékonysága növelésének és tö­kéletesítésének különös figyel­met szentelünk. Erre utal az a tény, hogy a pártszerveze­tünk időközönként rendezett gazdasági tanácskozásain egy­úttal az e szakaszon elért ered­ményeinket is értékeljük, s a legidőszerűbb problémák meg­oldására irányítjuk dolgozóink figyelmét. Ezen a téren nagy jelentő­séget tulajdonítunk a KGST ke­retében létrejött kölcsönös és sokoldalú együttműködésnek. A tagországok számára kölcsö­nösen előnyös műszaki fejlesz­tési feladatokat helyes munka­megosztással, közösen oldjuk meg. Ezzel nemcsak az egyes Segítünk a nemzetközi kutatómunkában Miért késik a kísérleti eredmények gyakorlati bevezetése? kutatási programok határidejét rövidítjük le, hanem kutatasi és fejlesztési kapacitásunkat is hatékonyabban kihasználjuk. Ennélfogva eredményesen fej­lődnek kapcsolataink a moszk­vai VNll, nemkülönben a Ma­gyar Népköztársaság, az NDK és Lengyelország hasonló inté­zeteivel. Az együttműködés so­rán megoldott feladatok ered­ményeit egyrészt kedvező ár­reláció kíséretében értékesít­jük. Intézetünket a KGST-tagor- szágokban VUNAR néven min­denütt jól ismerik, mivel a szocialista integráció kereté­ben cselekvő módon vesszük ki részünket a programvezérlé­sű szerszámgépek érzékeny ele­meinek kifejlesztésében. Munkánknak ez a része tu­lajdonképpen nemzetközi tevé­kenységünk alapját képezi a termelés nemzetközi szakosítá­sa feladatainak megoldásában. A tagországok szerszámelemek fejlesztésével foglalkozó szak- bizottságai nálunk Érsekújvá­ron [Nové Zámky) tartották nagy jelentőségű tanácskozá­saikat. Hasonló témájú előadá­sokkal a hazánkban megren­dezésre kerülő tudományos ér­tekezleten, szakmai konferen­ciákon mi is részt veszünk. Ezáltal tesszük közkinccsé a nemzetközi kutatómunka ered­ményeit belföldön is. Intézetünk legutóbbi kísér­leti eredményei közül a szer­számelemek területén a fém­nek és a guminak plasztikus anyagokkal történő helyettesí­tését emelem ki, de ezenkívül számos feladat előnyös megol­dását is említhetném még. Or­szágos méretben 32,1 millió korona költségmegtakarítást értünk el, ami annyit jelent, hogy minden korona beruhá­zási kiadásra 10,40 korona esik. A tudományos kutatások eredményeit az említetteken kívül a „Náradie“ szakfolyó­irat közvetítésével is igyek­szünk népszerűsíteni. Publi­cisztikai tevékenységünk 1971- re vezethető vissza. Mindezen túl közvetlen résztvevői va­gyunk a Brnói Nemzetközi Áru­mintavásárnak, az INVEX és a bratislavai Racío kiállításnak. Ezeken a fórumokon kiállított kutatási eredményeink vonzzák a látogatókat, és szakmai kö­rökben felkeltik az érdeklő­dést. Gyakorlati érvényesíté­sükre, a termelésben való al­kalmazásukra a plzeňi Skoda, az olomouci TOS műveken kí­vül Magyarország jelentősebb vállalataiban is sor került. Hu azonban a műszaki fejlesztés korszerű eljárási folyamatát, a kutatás — fejlesztés — ter­melés — felhasználás ciklusát vesszük alapul, sok tényező akadályoza kutatási-fejlesztési munkánkat. Elsősorban a köz­ismert anyaghiányt említhe­tem. Kezdeményezésünk továb­bi fékezője a kikísérletezett szerszámelemek újragyártása, hosszú lejáratú bevezetése a termelésbe. KARASZ RÓBERT, az érsekújvári (Nové Zámky) VUNAR kísérleti-kutatóintézet dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents