Új Szó, 1978. december (31. évfolyam, 332-361. szám)

1978-12-29 / 359. szám, péntek

Malemalikaiörténel -nemcsak maiemankusoknak Tudós népművelő emlékezés HATVANI ISTVÁN.^ Hasznos kiadványt vehetnek kezükbe a tudománytörténet, ezen belül a matematikatörté­net kedvelői. Címe: A görög matematika kibontakozása, szer ző.e: Szabó jkrpád. A feldolgo­zott témákat az Is megértheti, akinek nem szívügye a matema­tika. vagy matematikai ismert* te; hézagosak. \ kiadvány tárgya, a görög matematika kibontakozása több szempontból is érdekes. A fő kérdés az, hogyan jöhetett lét­re a matematikának, ennek a nemcsak nevében, hanem tár­gyában is leginkább görög tu­dománynak az a szép rendsze­re amely Euklidésznek a geo­metria „Elemeiről“ írt tizenhá­rom könyvében fennmaradt. Szabó Árpád művének az a legfőbb célja, hogy megvilágít­sa a matematika euklideszi rendszerének kialakulását. A szerző, mielőtt hozzáfog az euk' Mdészi rendszer tárgyalásához, ismerteti az ókori* Kelet és az Euklldészt megelőző kor mate­matikáját. Az első fejezet olyan érdekességekre utal, mint a British Museumban őrzött Rhind -papirusz (i. e. 2000—1800j. vagy a hozzá hasonló tartalmú és korú moszkvai papirusz. Ezek tanulmányozása révén vált ismeretessé, hogy az egyip­tomiak sok érdekes szabályt, előírást, gyakorlati mérési, szá­molási és számítási eljárást ismertek. Az Euklidészt megelőző kor első jelentős egyénisége Tha­lész (kb. i. e. 624—548). Vele kezdődik nemcsak a görög filo­zófia és matematika, hanem az egész európai tudomány törté ­Fél évszázaddal ezelőtt ala­kult meg Bratislavában az Ipar­művészeti Iskola. Erről a jelen­tős évfordulóról emlékezik meg a Fővárosi Képtár tárlata. A kiállításon az iskola hat egy­kori tanárának alkotásait lát­hatjuk. Az 1919-ben alapított németor­szági Bauhaus ösztönzésére hallgató új Ipariskola pedagó­gusai tehetséges képzőművé­szek és építészek voltak. Ve­zetőjük, Vydra tanár sokrétű tudással rendelkező, kitűnő szervező volt. A Bauhaus szelle­mében az iskola a szabad művé­szet és az alkalmazott művé­szet szétválasztását, mint ela­vult eljárást, elutasította. Tech­nikai és iparművészeti kísérle­tei és teljesítményei révén ki­vételes helyet foglal el az eu­rópai haladó szemléletű művé­szeti életben. A Bauhausnak 1933-ban va­ló kényszerű megszűnése után a bratislavai iskola a nemzet­közi haladó mozgalmak fontos központjává vált. Az iskola szellemi légkörét, progresszív szemléletű tanárai teremtették meg. Élet és művészet kapcsola­tára, egységére, szintézisére tö­rekedlek. Az elméleti művelt­ség mellett fontos szerepet jut­tattak a gyakorlatnak, a kísér­letezésnek is. Súlyt helyeztek a műhelypraxisra is. nete. A szerző felsorolja, mi mindent tudhatott Thalész, uii lehetett az, .unit Egyiptom föld jéről vitt Görögországba. El­mondja azt is, hogy nem olyan rendszeres geometriát állított össze, mint amilyet később Euklidész. Thalész esetében in­kább általános érvényű geo­metriai jellegű fölismerésekről lehetett szó. Sok érdekességet plvasha tünk a Pytragorasz és tanítva- nyai című, és az azt követő fe­jezetekben. Matematikán kívül a pythagoreusok foglalkoztak még a csillagászattal és a ze­nével is. A könyv matematikai munkásságukat és a zenével va­ló kapcsolatukat elemzi. Külö­nösen érdekes a pythagoreusok számelmélete, „aritmetikája“. A mai modern aritmetika isme­retében csodálhatjuk, mi min­dent ismertek, tudtak a görö­gök kit. 2500 évvel ezelőtt. Tő­lük származnak az olyan, még ma is helytálló fogalmak, mint pl. a vonalszám, tégialapszám, négyzetszám, köbszám, három­szögszám, prímszám stb. Érdekes az a felsorolás is, amelyben a világ alkotóelemei­ként olyan ellentéteket sorol­nak fel a pythagoreusok, mint a jobb-bal, világos-sötét, férfi- nő, egyenes-görbe, egy-sok, pá­ros páratlan. (A pythagoreusok- nál a sok ellentéte az egy, mert a sok nem véletlen, ha­nem esetről esetre a megszám­lálható egyek absztrakt összes­sége.) Érdeklődésre tarthat számot a három fontos zenei konszonan- cia, az oktáv, a kvint és a kvart aránnyal való kifejezése, a zene A hallgatók egyszerű iparo­sok voltak. Ebben a demokrati­kus légkörben kilenc szakosz­tályon festészetet, grafikát, ke­rámiát, öltözködési kultúrát, reklámgrafikát, majd ennek he­lyén kirakatrendezést, fényké­pészetet tanultak, továbbá a fa, meg a fém megmunkálását. Gyermek tanfolyamon rajzot, mintázást, grafikát és szövést oktattak. Az iskola tízéves mű­ködése alatt fontos szellemi küldetést teljesített. A harmincas évek maradi kri­tikusai bizalmatlanok voltak a kereső fiatal művészekkel szem­ben, akik pályájukat az Iparmű­vészeti Iskolában kezdték. De ők bizonyítottak: ma már ki­emelkedő személyiségei a ha­zai képzőművészetnek, s annak szerves részét képezik. A leg­ismertebb egyéniség Ľudovít Fulla és Mikuláš Galanda volt. Fulla azóta érdemes művész, a Munkaérdemrend tulajdonosa, a szlovák művészet klasszikusa, európai szintű festő, amit kül­földi aranyérmek és diplomák is fémjeleznek. A szlovák mű­vészetet népi elemekkel gaz­dagította, melyekhez mély ér­zelmi kötelékek fűzik. Nagy hatást gyakorolt rá az orosz Ikonok színvilága és kompozí­ciója. Be az egyetemes haladó művészethez — főképp a pári­matematika|anak targyalasa A pythagoreusok szerint á csilla gászat és .i zene két testvértu domány, az egyik a látható égi testek mozgásában, a másik .i hallható szimfóniákban — egyiitthangzásokban keresi a törvényeket, mint tzámokat. Az első rész befejezeseként szól a pythagoreusok felfedező seiről. valamint a már Pytha gorasz előtt kb. 1000 évvel a babiloniak áltat ismert, Pytha- gorasz tételről. A második részben Szabó Ár pád a görög matematika rend­szerét dolgozza fel. QlyVn prob­lémákkal foglalkozik, mint i négyzet átlója és oldala közti összemérhetetlenség, vagy a négyzet megkettőzése. Az arit­metika szemszögéből az utóbbi megfogalmazás itjy hangzik: „Nincs olyan négyzetszám, amely valamely négyzetszám nak a kétszerese volna." Fog la 1 közik továbbá a „matematikus gondolkodássala dialektika és a matematika viszonyával, terminológiájával, az analízis sel és szintézissel. • posztula- tumokkal és axiómákkal, vali mint Euklidész liléinek című munkájával. A harmadik rész a .,Négyzetének“ fogalma cí­met viseli Ez a fejezet az irra­cionalitás fölfedezését, a kö­zéparányost, a kvadratúrát és a matematikai dynamiszt tárgyal­ja. A görög matematika ki bont a kozásáról valóban tiszta képet kaphat uz, aki áttanulmányozza Szabó Árpád müvét. Szívesen ajánlom e kis könyvecskét a matematikát oktató tanárok­nak, hiszen révén számtalan érdekességgel lephetik meg diákjaikat. De nemcsak mate­matikát kedvelő diákok, hanem a felnőttek is haszonnal forgat­hatják, |o néhány matematikai fogalmat érthetnek meg, sajátít­hatnak el belőle. /Gyorsuló idő sorozat /. KALÁCSKA IÚZSEF zsi iskolához is kapcsolódik A kubizmus és szürrealizmus hatása mellett hangja egyéni Népe lelkiségének érző és értő tolmácsolója. Erről szólnak a kiállításon bemutatott 1927 és 1938 közötti, a néphez, a táj­hoz való meghitt viszonyát érez­tető festményei és fölényes mű­vészettel alkotott, a népművé­szet vidám tarkaságát megkö­zelítő, és fehér-fekete grafikái. Galanda elmélyült, érzékeny fi­lozofáló alkat. Kezdetben a nor­vég expresszionizmus és a nyugat-európai kubizmus felé tájékozódik. Majd a nemzeti ha­gyományok s a népi sajátossá­gok is szóhoz .jutnak müvében. Egyéni harigvételűek, finom vo­násuk, olykor klasszikusan tisz* ta harmonikus rajzai, érzelmi töltésűek, nagyszerűen össze- fogottak, szintetizálok. František Malý csehországi festő és textilművész. A har­mincas években a világot a szellem és lélek szemén keresz­tül láttatta. Elvont jelképek, torzók, fátyolszerű alakzatok jelennek meg vásznain, változó hangulatokat éreztetve. Ester Martinčeková-Šimerová alkotá­sa a klasszikus és modern mű­vészetből, a párizsi iskolából és egyéni adottságából alakult ki. Formaérzékenysége, stilizáló készsége és racionális forma­építése finoman összehangolt színei jellemzik hazai témájú műveit is. Reichental Ferenc forradalmi világnézetének kia­lakulásához a Magyar Tanács- köztársaság is hozzájárult. ,,Tragikusan komoly és gyer­mekien őszinte festő, aki az expresszionizmus divatos for­mái után eljutott a mélyen egyéni tartalomhoz. Reichental erős szociális hangsúlyt hozott a szlovákiai művészetbe. Az élet peremére szorultak jellem­zésével nemcsak bírál, de a humánum hangját is hallatja. Júlia Kováfiiková-Horová érde­mes művész. Prágában, Párizs­ban, Sévresben szerzett kitűnő tapasztalatokat az agyagművé­szet terén. Konstruktív gondol­kodású alkotó, aki tisztelője a természetnek s az anyagnak. Modern haladó szellemben ne­veli tanítványait. A népi kerá­mia tiszta levegője hatja át mű­vészetét. Szobrászati tevékeny­ségét lényegre törő arcmások és remek mázú kerámia dom­borművek jelzik. SÁRKÁNY jenöné Kétszazhatvm rivvei ezelőtt született Rimaszombatban Hat­vani István, i debreceni Reíor mát us Kollégium hírneves sok­oldalú tudó', professzora, aki­nek személyét misztikus tiszie- let övezi. Tizenöt éves koráig szülővárosában tanult, majd Lo­soncon, Kecskeméten és Komá­romban. Az alapfokú tanulmá­nyok elvégzésé* kecskeméti, majd komáromi nevelősködése követte. 1738-ban felvették i debreceni Református Kollé giurnba, de a pestisjárvány mi att kénytelen ismér nevelői ai lást vállalni, ezúttal Losoncon. Csak két évvel később, 1741- beri lehetett debreceni diák. Üt különösen Maróthy György, a XVIII század legsikerültebb magyar nyelvű aritmetika könv vének szerzője volt ra nagy ha tással. A kollégium befejezése után külföldi egyetemeken gya rapította tudását. Bázelben teo­lógiai tanulmányai mellett az orvostudományi kar előadásait hallgatta. Itt avatták előbb i teologí.i majd az orvostudo mányok doktorává 1748-ban Ezenkívül még a világhírű svájci matematikuscsalád két tagjától Bernoulli Jánostól es fiától Danidtól matematikát is tanult. 1748 ban matematikai, anató­miai es biológiai ismereteinek bővítésére Utrechtbe, majd Lei denbe ment Kiváló mesterek hatására mely képzettségű tu dossa vált, ikit a heidelbergi, marburgi ns leideui egyetemek igyekeztek előadónak megnyer­ni. önzetlenségére jellemző, hogy ezeket i fényes ajánlató kát visszautasítva, hazatért Debrecenbe, „mert jobban sze rette gyászos helyzetben levő hazáját, mint Hollandia virágzó szabadságát es dúsgazdag tana n fizetését.“ 1749-ben tért haza és lett a debreceni Református Kollégium matematika, filozo fia, fizika és kémia tanára Hosszú tanan működése alatt sokféle tárgyat tanított, híres sé főleg kísérletekkel színe­zett fizikai előadásai váltak 1750-ben Hatvani kezdett rend­szeresen kémiát előadni Ma gyarországon Valószínű, hogy szemléletes, bemutatott kísérle tei, es a debreceni diakok nyo­mán terjedtek el személyéről ördöngős mondák, amelyek a „magyar Faust“ hírébe hoztak Hatvani István élete 1749 tői haláláig, 178b ig, szorosan ősz szeforrott a Kollégiummal. Fi­lozófiai, fizikai, matematikai és egyéb írásai közül különösen jelentős az 1749-ben megtartott tanári székfoglalója az „Oratio inauguralis de mathese osuti litate“ fA matematika haszna a tudományokban), amely a Mu seum Helveticum című svájci A Gyalogút című önéletrajzi ihletésű prózám új változatán dolgozom. Egyelőre adatgyűjtés a feladatom, amit lassan befe­jezek. Várom azt az időszakot, amikor írógépemhez ülhetek. Jelenleg nagyon sok a meghívás író—olvasó talákozókra, amiket nem lehet visszautasítani. Azt hiszem, ez hónapokig is eltart, hiszen közel ötezer könyvem vár dedikálásra. Üj verseskönyvet is szeret­nék összeállítani a legújabb ter­mésből. Februárban lesz ötven éve, hogy az első versem meg­jelent. Ez a könyv ennek az év­fordulónak jegyében kerülne a Madách könyvkiadó szerkesz­tőinek asztalára. Az anyag java része készen áll, most a váloga­tás következik. Gyermekversei­met is szeretném könyv alakban viszontlátni. Tervek, amelyeknek megvaló­sítása nem csupán saját fela­datom. Különösen az életrajzi kötet újraírása, átdolgozása és bővítése foglalkoztat. A Gya­logút 1945 utáni évekről szóló része elnagyolt, hiányos. Hiány­zik a földmuvesszövetkezetek megalakulásának hiteles törté­nete, leírása. A megszervezés körülményeinek, nehézségeinek felsorolása. Az új változatban folyóiratban jelent meg nyom­tatásban. A tanári székfoglalón kívül az „Intruductio ad prin- ctpia iihilosofihiu<• solidioris“. (Bevezeies a tiszta filozófia ele­meibe) című, 1757-ben Debre­cenben kiadott filozófiai jelle­gű müve említést érdemel >i matematika történetében. Szék­foglaló beszédében a matema­tikaoktatás Ľvakorlatbani f<ui­Varga Imre: Hatvani István (Kalácska József felvételei tosságát hangsúlyozza. Az „Introductio“ leglényegesebb része a yalószínűségszámítási fejezet, amely mai tudásunk szerint, a magyar szakiroda­lomban az első ilyen jellegű munka. E jelentős fejezet meg­írásához a Bernoulliak bázeli előadásai szolgáltattak vezér­fonalat. A va lószínűségszámítas szemléltetésére sok gyakorlati példát hoz fel. Az „Introduc­tio“ befejező részében Debrecen földrajzi helyzetének csillaga­szati meghatározására ad meg­lepően pontos módszert. Statisztikai felméréseket is vegzett a debreceni csecsemő halandóságról. Legfőbb okként a higiénia teljes hiányát jelöl­te meg. Mint orvos és mint a magyarországi statisztika egyik úttörője, olyan elveket hangoztatott, amelyek teljesebb megvalósítására csak a közel­múltban került sor. A személye körül kialakult mondákat a volt tanítvány, Kazinczy Sámuel gyűjtötte ösz- sze. Ezen történetek alapját a sokak szemében felfoghatatlan elektromos kísérletei alkották, amelyek „az ördög közreműkö­déséről tanúskodtak“. írók, költők, köztük Jókai Mór is, többször foglalkoztak érdekes, színes egyéniségével. A róla kialakult mondakörrel bár­hogyan is legyen a dolog, tény, hogy olyan egyetemes tudós egyéniség volt, aki a hazai tu­datlanság láttán, vállalta a ma­gasabb értelemben vett népne­velői hivatást is. OLÁH GYÖRGY szeretném nyomon követni a kezdét nehézségeit, s az éven­ként javuló körülményeket, ami­kor már megszokták és megsze­rették gazdáink a „közöst“. Amikor a munkaegység értéke elérte a húsz koronát: senki sem kívánta vissza a saját föld­jeit. Humor is akadt. Cséplés idején, félkeresztezés közben sok volt a csínylevés. A jó kedv bizonyítja a munka sike­rét, s eredményezi az elége­dettséget. Eredményeink azon­ban nem ölhetett kezeinkbe hulltak: komoly nehézségeink is ndőcPak, amelyeket szintén szeretnék leírni. Ogy gondolom, érdemes lesz hozzákezdeni, mi­vel sok egységes földművesszö- vetkezet úlja, fejlődése hason­ló a Zalabai Efsz-éhez. Bízom, hogy a Madách könyv­kiadó szerkesztősége helyesli elképzelésem, s valóra váltja terveimet: kiadja életrajzom bővített, második kiadását. Közben szeretnék verseket is írni. Újakat, olyanokat, ame­lyek olvasóim helyeslésével is találkoznak. Olyanokat, ame­lyek tartalmilap a közösségi gondolatot tükrözik, amelyek érzelmileg kötődnek a hazához és szülőföldhöz, s mindenki szívesen olvassa. Reichental Ferenc: Munkanélküliek (olaj, 1926, Elet és művészei szintézise A bratislavai Iparművészeti iskola jubileumi tárlato CSONTOS VILMOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents